Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-15 / 345. szám, csütörtök

néhány sorban AZ ENSZ SZÉKHELYÉRŐL JELENTIK: A politikai bizottság a koreai kérdésről tárgyalt Folytatják az ENSZ úgynevezett békeakcióinak vitáját New York (ČTK) — Az ENSZközgyűlés politikai bizottsága december 13-án meghívta DélKorea képviselőit az úgynevezett koreai kérdésről szóló tanácskozásra. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőjét csak akkor hallgatják meg, ha „elismeri az ENSZ hatáskörét és tekintélyét". Az ezzel kapcsolatos amerikai javaslatot 63 szavazattal 24 ellenében és 21 küldöttség távollétében fogadták el. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok megkülönböztető álláspontját elfogadva, nem hívják meg a kettéosztott Korea mindkét képviselőjét. Ezután követelte az amerikai csapatok kivonását Dél-Koreából, valamint a Korea egyesítésére alakult ENSZ-bizottság felosztását. „A koreai ügyet le kellene venni ez ENSZ közgyűlés napirendjéről, mert Korea egyesítése a koreai nép belügye" — hangoztatta Fedorenko szovjet küldött. Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága megle-. hetősen áttekinthetetlen helyzetben folytatja a világszervezet úgynevezett békeakcióinak vitáját. A tagállamok egyes küldöttei ismertették kormányaiknak e kérdésben vallóit álláspontját. Az ENSZ úgynevezett békeakcióinak és ezek pénzügyi fedezetének problémája abban van, hogy továbbra is — mint ahogy az ENSZ alapokmánya előírja — a Biztonsági Tanács döntsön-e arról, mikor kell úgynevezett békeakciókat kezdeményezni, vagy a vétójog alkalmazása esetében a világszervezetnek ez a legfelsőbb fóruma csak ellenőrző szerepet játsszék-e a világ biztonságának és békéjének ügyében. A szocialista országok az ENSZ Biztonsági Tanácsa Kizárólagos hatáskörének teki ítik az úgy nevezett békeakciók kérdését, míg a nyugati hatalmak a közgyűlés hozzájárulásával próbálják a kérdést rendezni. Az angol kormány politikájának éles bírálata A Biztonsági Tanács folytatja a rhodesiai kérdés vitáját G US Hall: Fokozni kell a harcot a vietnami háború ellen Az Egyesült Államok Kommunista Pártja vezetőinek tanácskozása New York (CTK) - A Biztonsági Tanács folytatta a rhodesiai kérdés vitáját, amelyet Nagy-Britannia terjesztett az ülés elé. India képviselője megállapította, hogy a Nagy-Britannia által javasolt szankcióknak nem lenne kellő hatásuk. Mindennemű importot és exportot be kellene szüntetni, hogy Rhodesiát sikerüljön belátásra bírni. London azonban mindeddig Párizs (CTK) — Párizsban tegnap megnyílt az Észak-Atlanti Szövetség 14 tagállama miniszteri tanácsának ülése. A tegnapi ülésen a tagállamok képviselői egy állandó szervezet felállítását határozták el, amely lehetővé tenné, hogy Nyugat-Németország és az atomfegyverekkel nem rendelkező többi NATO állam is kesztyűs kézzel bánik a Smithrendszerrel. Zambia külügyminisztere kijelentette, hogy Nagy-Britannia kormánya Gu ayana, Kenya, Malawi és Aden esetében egyaltalán nem habozott, hogy fegyveres erőt küldjön az érintett területekre. Csupán a fajüldöző Rhodesia ese • tében nem történik így. Hangoztatta, hogy kormánya nem támogatja a brit javaslatokat. beleszólási jogot nyerjen az úgynevezett atomtervezésbe. A NATO miniszteri tanácsa ezenkívül megvitatja a szervezet katonai helyzetét a „rajnai hadsereg" fenntartásával kapcsolatos kérdést. A megbeszéléseken a tagállamok külügy-, hadügy- és pénzügyminiszterei vesznek részt. A SZOVJETUNIÓ sikeresen befejezte csendes-óceáni rakétakísérleteit. A kijelölt térséget december 14-től újra szabaddá tették a hajók és a repülőgépek számára. (CTK) BRÜSSZELBEN 10-hónapos szünet után újra megkezdődtek a tárgyalások Ausztriának a Közös Piachoz való csatlakozásáról. Ausztria küldöttségét dr. Frltz Bock alkancellár, kereskedelmi miniszter vezeti, a Közös Piacot egyik bizottság tagja, Jean Rey képviseli. (ČTK) ÉSZAK-RAJNA-VESZTFÁLIA lakossága petíciót intézett a tartományi országgyűlés képviselőihez: amnesztiát követelnek a politikai foglyok számára. A levél aláírói hangsúlyozzák, hogy az NSZK-ban évente legkevesebb 10 ezer bírósági eljárást indítanak az antifasiszták ellen. (CTK) SVÁJC ú] elnökévé tegnap Roger Bonvint, a Konzervatív Keresztényszociális Párt tagját választották meg a szövetségi országgyűlés képviselői. Az új elnök január elsején veszi át hivatalát. (CTK) JOHNSON amerikai elnök és a latin-amerikai országok elnökeinek közös értekezletére 1967 márciusában kerül sor, — jelentette be Buenos Airesben Lincon Gordon, a latin-amerikai országok ügyeivel megbízott amerikai államtitkár helyettese. (CTK) AZ USA atomenergia-bizottsága a Nevadai sivatagban újabb földalatti atomrobbantási kísérletet hajtott végre. (CTK) LEONI venezuelai elnök rádióbeszédében bejelentette, hogy a kormány részben felfüggesztette az alkotmányos jogokat. (CTK) LEMNITZER amerikai tábornok, a NATO egyesített európai haderejének főparancsnoka lemondott, — jelenti a Le Monde. A tábornok állítólag már néhány nappal ezelőtt benyújtotta lemondását, de még nem ismeretes, elfogadták-e azt. (CTK) HEINRICH ALBERTZ, szenátort választották Nyugat-Berlin új főpolgármesterévé. Albertz, aki az SPD tagja, Willy Brandt helyébe lép. (CTK) SALISBURYBAN, Rhodésia fővárosában tegnap „terrorista akciók" vádjával halálra ítéltek hét afrikait. (CTK) New York {CľK/ — A Worker közlése szerint az Egyesült Államok Kommunista Pártjának vezetői New Yorkban tanácskoztak. Az ülésen Gus Hall, a párt főtitkára és Henry Winston, a párt elnöke tartott be^ számolót. Gus Hall beszédében a vietnami agresszió elleni harc kiszélesítésére hívott fel. Ez a háború elszigetelte az Egyesült Államokat, továbbá Inflációhoz és a létfenntartási költségek emelkedéséhez vezetett — mondotta. A kormány és a nagytőke meg akarja törni a háborús politikával szembeni A kedden Bonnban közzétett új bonni kormánynyilatkozat világszerte nagy érdeklődést keltett. A legkülönbözőbb pártállású lapok szinte egyöntetűen megállapítják, hogy sok a homályos és kétértelmű mondat abban a ^ terjedelmes nyilatkozatban, amelyet Kiesínger, az új bonni kancellár terjesztett elő. A Neues Deutschland „A szocialista vívmányok megszüntetésének programja" címmel számol be a nyilatkozatról és megállapítja, hogy ez tulajdonképpen támadás a munkásosztály ellen. Kiesinger messzemenő adóintézkedéseket jelentett be, amelyekből a monopóliumoknak haszna a munkásosztálynak pedig kára származik. A lap külön kitér a nyilatkozat külpolitikai részére, amely lényegében nem változtat az előző bonni kormányok „egy német állam" elméletén, vagyis, hogy Nyugat-Németország a német nép egyedüli képviselője. Ugyancsak a Neues Deutschlandban jelent meg a kormánynyilatkozattal kapcsolatban kiadott hírmagyarázat, amelyet Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tett. Max Reimann hangsúlyozza, hogy Kiesingerék nyilatkozata tulajdonképpen a nyugatnémet lakossággal szemben elkövetett nagyon veszélyes csalásnak minősíthető. ellenállást és ezért újabb munkásellenes törvényeket készít elő — hangsúlyozta Hall. Megemlítette, hogy a vietnami háborút az amerikai kormány ürügyül használja fel arra, hogy tovább üldözze a kommunista pártot. Hall hangsúlyozta, hogy fokozni kell a harcot a négerek polgári egyenjogúságáért. Felhívta az amerikai kommunistákat, alakítsanak széles körű koalíciót, amely hatással lenne az 1968. évi elnökválasztásra. Winston beszámolójában az amerikai kommunisták feladatairól beszélt a négerek egyenjogúságáért folytatott harcban. A Figaro szerint Kiesinger azt akarja elhitetni, hogy az új szövetségi kormány nagyobb részt kíván vállalni a nemzetközi enyhülés politikájának megvalósításában. A Presse ezt a címet adta tudósításának: „Bonn meghátrál Kelet előtt — a müncheni egyezmény érvénytelen". Hasonló hangnemben ír az Arbeiter Zeitung is. Ezzel szemben a Volksstimme megjegyzi, hogy a kormánynyilatkozat hű tükre annak a helyzetnek, amely a nagykoalíció következtében létrejött. Egyrészről az erőpolitika feladását jelenti, másrészt viszont görcsösen ragaszkodik a régi irányvonalhoz. Az Unita hírmagyarázója megállapítja, hogy „a kormánynyilatkozat hangneme új, de annál kevésbé új a tartalma". A müncheni egyezményről történt kijelentés csak a tények igazolása, nem a jóindulat megnyilvánulása — hangoztatja a lap. A tegnapi lengyel lapok nem titkolják csalódásukat az új bonni kormánynyilatkozat tartalma miatt. A Ziczie Warszawy például igy ír: „Ügy tűnt, hogy az új kormány — okulva a nyugatnémet politika eddigi sikertelenségein — új, vagy megújult külpolitikai programmal lép színre. Ezzel szemben az NSZK külpolitikájának eddigi irányelvei változatlanok maradtak. Megnyílt a NATO miniszteri tanácsának ülése Az új bonni kormánynyilatkozat a világsajtó tükrében Durundi, a kis közép-afrikai ® királyság 1961-ben szabadult fel a belga gyarmati uralom alól. Azóta ritkán volt olyan hónap, amikor Burundi nem szerepelt az afrikai lapok első oldalán. Volt olyan év, amikor az ország két miniszterelnökét ölték meg, s a harmadikat súlyosan megsebesítették. Hogy, s hogy nem, ugyanezen idő alatt az ország négyszáz esztendős királysága csaknem érintetlen maradt. Az 1915-ben, hároméves korában megkoronázott Mwambutsa, népszerű nevén a Mwámi (király) mindig felül tudott kerekedni a palotája körül dúló bajokon. A teljesen kopasz, fényes koponyájú királyt Kairóban láttam először, az Afrikai Egység Szervezetének csúcstalálkozóján. Másodszor is Kairóban láttam, de ez alkalommal egy neves éjjeli mulatóban, ötven éve ellenére úgy ropta a twistet, mint egy fiatalember. S határozottan látszott rajta, hogy vonzódik a gyengébb nemhez. Az otthon is népszerű Mwámi alaposan kihasználta negyed évszázados uralkodását. Ne tessék félreérteni. Nem Burundi elesett és szegény népe javára, hanem a maga hasznára. Rózsaszínűre festett usumburai palotája valóságos Kéjlak volt mindig. Genfből is lehet kormányozni Miközben Burundi két nagy törzse, a tutsi és a hutu egymást gyilkolta a hatalom megszerzéséért, a Mwámi gondtalanul élvezte az életet. Csupán arra ügyelt gondosan, hogy az uralkodó tutsi törzs, amelyből a királyi család is származik, pozícióban maradjon. Miniszterelnökök jöttek és mentek, de a király és vele együtt a négyszáz éves monarchia maradt. A Mwámi kedvenc szokásává vált, hogy nagyobb belpolitikai válságok és az ilyeneket követő kivégzések után egészséges unÉLIÁS BÉLA USUMBURAI LEVELE Királyok dlkonya Burundiban dórral magára hagyta a rózsaszínű palotát és külföldre távozott. Legszívesebben Svájcban töltötte az időt. Twistet és az általa kreált tutslt táncolt a genfi mulatókban. De időnként azt is megmutatta, hogy remek dobos és még jobb mesterlövész. Egyik ilyen spontán kiruccanása alkalmával ismerkedett meg egy josy Vellecour nevű, 32 éves francia vetkőző táncosnővel. A megismerkedésből tartós kapcsolat lett, aminek eredményeként az ügyes mozgású josy az usumburai rózsaszínű palota nem hivatalos királynője lett. Tavaly októberben azonban, amikor a felkelők megostromolták a palotát és csaknem sikerült elkapniuk a Mwámit, Josy megúnta a dicsőséget. Rábeszélte a királyt, hogy költözzenek tartósan Genfbe, ahol nem kell tartani vérszomjas hutuktől, és ahonnan ugyanúgy lehet uralkodni, mint Usumburában. A király, miután kivégeztette az ellenzék 86 vezető személyiségét, engedett a rábeszélésnek és ismét Svájcba száműzte magát. Ezúttal azonban rajta vesztett, Tizenkilenc éves fia, aki hasonló adottságokkal rendelkezett, megúnta a trónra való türelmes várakozást, és államcsínyt szervezett. Ez év- júliusában egy szép napon bejelentette, hogy a hadsereg segítségével átveszi a hatalmat. A Mwámit trónfosztottnak nyilvánította, és V. Ntare néven megkoronáztatta magát. Aki unta a várakozást Az ügy lebonyolításában fontos szerepet játszott egy bizonyos Micombero kapitány, a 800 főnyi burundi hadsereg parancsnoka. Hálája jeleként a tizenkilenc éves király kinevezte miniszterelnökének. Amikor az idősebb Mwámival tudatták, hogy többé nem király, vállat vont Csupán atyailag figyelmeztette fiát, tói vigyázzon, mert ugyanazon erők áldozatává lehet, amelyek segítségével trónra futott. Ä suhanc király azonban nem szívlelte meg sokat tapasztalt atyja figyelmeztetését. Különben is, hatalomra jutásával az égvilágon semmi sem változott meg Burundiban. A bajok, a törzsi és a politikai villongások folytatódtak. A fiatal király pedig elhatározta, hogy ugyanott folytatja, ahol a papa kénytelen volt abbahagyni. Mármint az uralkodást. Aki másnak vermet ás ... A tízparancsolat ellen azonban Afrikában sem véthet az ember büntetlenül. Alig három hónappal hatalomra jutása után V. Ntare kegyetlen meglepetésben részesült. Éppen Kongóban vendégeskedett, amikor hírét vette, hogy Usumburában újabb felkelés tört ki. Ezúttal azonban nem az éppen hivatalban lévő miniszterelnök ellen, hanem saját királyi fensége ellen. A puccs, amely ezúttal teljesen vértelenül zajlott le, véget vetett a tutsi monarchia négyszáz éves uralmának, és V. Ntare, sorrendben a tizenhetedik burundi király alig háromhónapos hatalmának. Mobutu tábornokelnök, a trónról letaszított V. Ntare házigazdája, aki egy évvel ezelőtt, szintén puccs segítségével Jutott hatalomra, melankolikusan ítélte el a Burundiban történteket. Legalább addig várhattak volna a puccsal, amíg a király eltávozik Kinshasából — mondotta Mobutu. A 19 éves királyt viszont az töltötte el mélységes felháborodással, hogy a puccs értelmi szerzője és ügyes végrehajtója ugyanaz a katona volt, aki őt is hatalomra segítette: Michel Micombero kapitány, a puccs óta köztársaságnak nyilvánított Burundi miniszterelnöke, a 12 tagú Nemzeti Forradalmi Tanács vezetője. Ntare, közönséges nevén Charles, a Jelek szerint beletörődött a változtathatatlanba. Hírek szerint teljesen elvesztette étvágyát és azon gondolkodik Kongóban, hogy Angliába megy és folytatja tanulmányait. Hiszen elég fiatal még ahhoz, hogy új életet kezdjen. Utóvégre a királyságon kívül még rengeteg foglalkozás van a világon. Burundi lakossága egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedik. Lehet, hogy az ugyancsak fiatal Micombero kapitány és társai valóban új fejezetet nyitnak a sok vihart látott ország életében. Ehhez azonban idő és béke kell. Márpedig az, aki Burundiban akarja gyakorolni a hatalmat, egyikből sem mondhat sokat a magáénak. Az usumburai puccs azonban afrikai viszonylatban is érdekes Jelenség. Azt bizonyítja, hogy a hagyományosan reakciós államformának, a királyságnak elérkezett az alkonya Burundiban. Marad még ezen kívül két monarchia Fekete-Afrikában, az egyik Etiópiában, a másik pedig a nemrég függetlenné vált Lesothóban. S az, ami most Burundiban történt, rossz omen lehet ezek számára ls. A megdöntött V. Ntare (középütt csíkos nyakkendőben) Mobutu társaságában a kinshasai repülőtéren,