Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-14 / 344. szám, szerda

Áz új irányítási rendszer a mezőgazdaságban NAGYOBB TELJESÍTMÉNYRE SERKENT KIEMELKEDŐ TERMELÉSNÖVEKEDÉS • EGYÖNTETŰ BÉREZÉS • ÖNELLÁ­TÁSRA VALÓ TÖREKVÉS Mezőgazdasági üzemeink országszerte készülődnek új irányítási rendszer bevezetésére. Az egyes járásokban a helyi adottságoknak megfelelően dolgozzák ki a termelés növelését szolgáló módosításokat. A nagy versenyben a rimaszombati járás sem akar lemaradni, s a jövő évben jelentős változáso­kat eszközölnek. Ám még mielőtt erről szó esnék, egyet s mást fölemlítenék a rimaszom bati járás eredményeiből. Tíz százalékkal növekszik a termelés Elöljáróban meg kell jegyez­ni, hogy a járás mezőgazdasá­gi területének 28 százaléka a hegyi, illetve a hegyaljai kör­zetbe tartozik. A járás nem mutathat ki olyan nagy ho­zamokat, mint a kedvezőbb kö­rülmények között gazdálkodó területeken. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy az eredmé­nyek évről évre jobbak. Tavaly 9,5 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, s úgy néz ki, hogy az idei növekedés 10 százalékos lesz. A gabona átlagos hozama 22 mázsa volt hektáronként, ami öt mázsával több az előző ötévi 1 átlaghozam moknál. A cukorrépa járási át­laga 250 mázsa hektáronként, ami 30 mázsával szintén jobb az ötévi átlagnál. Kukoricából is szép hozamot értek el, 32 má­zsát hektáronként. Hasonlóan növekszik a ter­melés az állattenyésztésben is. Jó példa erre a tejtermelés. Vál­lalták, hogy az idén négymil­lió liter tejjel többet vásárol­nak fel, mint tavaly. Annak idején ném mindenki bízott e vállalás sikerében, ma azonban meggyőződhet róla, hogy a gazdaságok néhány százezer li­terrel meg is tetézik a terme­lést. 22 ezer liter tejjel többet adnak el naponta, mint tavaly Ilyenkor, s az időtervet 838 ezer literrel túlteljesítik. 150 kiló tápanyag 1 hektár gabonaföldre A fentiekbői kitűnik, hogy ga­bonából több termett, mint az előző esztendőkben. Ám az ab­raktakarmány mennyisége még mindig nem fedi a szükségle­tet, 1400 vagon hiányzik belő­le. Emiatt — amint Tibor Haás mérnök, a termelési igazgató­ság vezetője mondja — a rima­szombati járásban nagy gondot fordítanak a gabonanemüek termesztésére. Egy hektárra műtrágyából 150 kiló tiszta táp­anyagot adnak, hogy még na­gyobb hozamokat érjenek el. Ezen kívül a termelési igazga­tóság figyelemmel kíséri, hogy a nagyhozamü fajták közül me­lyik adja a legnagyobb termést és milyen körülmények között. Talajainkon legjobban bevált a mironovl búzafajta. Az idén 1300 hektárt vetettek belőle és jövőre már 5 ezer hektárra biz­tosítanak vetőmagot. A terme­lési igazgatóság azt is megál­lapította, hogy általában ott a legnagyobb a termés, ahol hek­táronként 5 millió a búzaegye­dek száma. Négymillió egyed­nél 4—7,5 mázsával kisebb a hozam hektáronként. A terme­lési igazgatóság nem maradt csupán a tény megállapításá­nál, hanem célprémiumok se­gítségével arra serkenti a gaz­daságokat, hogy kiváló agro­technikával, a műtrágyázás he­lyes alkalmazásával termessze­nek szükséges mennyiségű egyedet. A gyárak befolyásolják a termelést A közelmúltban hírül adták, hogy a rimaszombati sörgyár megkezdte a termelést. Ezt megelőzően pedig a cukorgyá­rat helyezték üzembe. Az utób­bi időben az egész országban szakosítják a gazdaságokat, ám a rimaszombati járásban a gyá­rak fölépítése is sürgeti az ez irányú intézkedést. Kiderült, hogy Rimaszombat környékén világviszonylatban is jó minő­-ségű sörárpa terem, és szükség is van rá. Tehát mi sem ter­mészetesebb, mint hogy növe­lik a sörárpa vetésterületét. Szükségszerűvé válik a cu­korrépa termesztésének össz­pontosítása és a termőterület növelése is, a legmegfelelőbb talajokon. S hogy erre sor ke­rülhessen, kénytelenek a kuko­rica termesztését háttérbe szo­rítani. A szakosítás és összpon­tosítás — bár jelenleg még gyermekcipőben jár — a kö­zeljövőben kihat a járás ösz­szes gazdaságára. Lesz olyan szövetkezet, amelyben dohányt is 30 hektáron kell majd ter­meszteni. A növénytermesztés átcso­portosítása maga után vonja az állattenyésztési termelés átcso­portosítását Is, ami lényegében véve már folyamatban van. A Járásban felvásárolt tojás 59 százalékát 7 szövetkezet terme­li és egy-két év múlva 11 gaz­daság már a 85 százalékát fog­ja termelni. Érdekes az is, hogy a 115 szövetkezet közül 20 szö­vetkezet teljesen felhagy a ser­téshústermeléssel, ám ezekben a gazdaságokban annál több szarvasmarha összpontosul majd. A járás kötelessége Az új irányítási rendszer be­vezetésére ,a Rimaszombati Já­rási Termelési Igazgatóság jól előkészíti a gazdaságok veze­tőit. November közepétől, de­cember 9-ig 3—6 napos tanfo­lyamokat szervezett, külön-kü­lön az elnökök, a közgazdá­szok, az agronómusok és a zoo­technikusok számára. Ezt meg­előzően szlovák és magyar nyel­ven egy úgynevezett gazdaság­tani szótárt adott ki, ami rö­viden, érthetően ismerteti a mezőgazdasági gazdaságtanban szereplő fogalmak jelentőségét. Ezzel egyidőben a tervezés alaptételeivel kapcsolatos tájé­koztatót is kiadott a funkcioná­riusoknak. A sokszorosított anyag ismer­tetését és áttanulmányozását a tanfolyamon vitatták meg, s Igy mindenki elsajátíthatta, il­letve megérthette tartalmát. Et­től eltekintve a tanfolyamon szó esik más olyan dolgokról is, ami a termelés növelését "il­leti. Ezek közé tartozik az új fizetési rendszer ismertetése, amely az eddiginél jobban hat az anyagi érdekeltségre. Az állami gazdaságok normái szerint Említést érdemel, hogy a ri­maszombati járásban a jutalma­zásnak igen széles a skálája. Míg az egyik gazdaságban egy hektár föld bedolgozása 80 munkaegységet igényel, addig a másikban 140 munkaegységet is fölemészt. Néhány*szövetke­zetben alkalmazzák még a pau­šál jutalmazást is, amely egy­általán nem serkent a többter­melésre. Ilyen jutalmazás mellett elő­fordul, hogy kisebb munkaegy­ség-érték esetén is többet kap ott a tag, ahol lágyabbak a nor­mák. !gy van ez a nagybalogi és a felsövályi szövetkezetben. Az előbbiben 16 koronát fizet­nek egy-egy munkaegységre, az utóbbiban pedig 12 koronát, és mégis egy és ugyanazért a mun­káért az utóbbi szövetkezetben többet kap a szövetkezeti tag. Ez úgy lehetséges, hogy Felső­vályon egy hektár föld bedol­gozásáért 140-szer 12 koronát fizetnek ki, ami- 1680 koronát jelent a tagság számára, míg a nagybalogi szövetkezetben 80­szor 16 koronát fizetnek ki, ami csak 1280 korona. A felsővályi­ak több természetbenit is visz­nek el a szövetkezetből, mert hisz 140 munkaegységre több jár mint 80 munkaegységre. Hogy az ilyen különbsége­ket megszüntethessék, az egész járásban eltörlik a munkaegy­ség rendszert, és a paušál ju­talmazást, s helyeUe érvénybe léptetik az állami' gazdaságok­ban alkalmazott normarend­szert. A háztáji földterületet és a természetbeni gabonát a meg­keresett pénzösszeg mennyisé­ge szerint szabják meg. A szövetkezet vezetői pedig, hasonlóan mint a dunaszerda­helyi járásban, a havi kereset 80 százalékát kapják meg, s ha a gazdaság 100 százalékra tel­jesíti feladatát, megkapják a to­vábbi 20 százalékot, illetve, a terv túlteljesítéséért prémiu­mot is. Ezt a fizetési rendszert a termelési igazgatóság igaz­ságosabbnak tartja, s jobban serkent a termelés növelésére is. BENYDS JÓZSEF már tudja, hogy a szomszédnak az asszony tetszik és ha meg­hívja őt magához, akkor... A film félbeszakad, Horníček pe­v dig szavazásra szólítja fel a kö­zönséget. Kívánják-e, hogy a film hősei betörjék az ajtót, ha Igen, nyomják meg a piros gombot. De ha azt akarják, hogy az asszony bevonuljon a szomszéd lakásba, a zöld gom­bot kell megnyomniuk. A két oldalvásznon levetítik az egyik, 111. a másik változatot igénylő szavazatokat. Az elektronikus számológép (Innen van a Kino­automata elnevezés) egy má­sodperc alatt összeszámolja a szavazatokat és a történet to­vább folytatódhat a nézők több­ségének kívánsága szerint. A filmbeli kettős vagy betöri a lakás ajtaját, avagy elkezdődik a flört a szomszéd lakásában. Persze, rövidesen egy további _ kritikus helyzethez érünk, ami jlSjEJjl újabb szavazásra ad alkalmat. *MiAU A film történetében először 1968. íordu l elő, hogy a nézők nem lesznek passzívak, hanem ma­XII. 14. guk ls részt vesznek a prog­ram alakításában, maguk vá­5 1asztják, a cselekmény fejlődé­sének útját. Amikor dr. CinCera logarléccel a kezében végigon­dolta a Kinoautomata lehetősé­geit, borzadva állapította meg, hogy a történetek kombinációja milliőféle lehet. Pavel Juráček­kel, a forgatókönyvíróval együtt­működve azonban megtalálta a feltűnés nélküli korlátozás módját. A cselekmény olyan körmönfont, hogy a néző min­dig csak két lehetőség között választhat, s egy előadás alatt mindössze tíz alkalommal. A cselekmény variánsai ugyanis bizonyos pontban mindig talál­koznak. A gyakorlatban tehát ez így fest: A vetítőfülkében két vetítőgép áll. Az egyikben a film tíz epizódja, a másikban ezen epizódok tíz változata, összesen tehát húsz anekdoti­kus helyzet. A nézők tízszer kombinálhatják egyik vagy má­sik variációt. Mondjuk például az egyik filmszalagról kivá­lasztják az 1., 2., 3., vagy 1., 2., 5., jelenetet, a másik film­szalagról a 3., 4., 6. Jelenetet. Egyszer az egyik, máskor a másik vetítőgép működik. A Kinoautomatában Igy is minden este más filmtörténet látható, s ez a korlátozás gyakorlatilag 1024 kombinációt tesz lehető­vé. Persze a műszaki része a dolognak eléggé bonyolult, de egy bizonyos, a nézők jól fog­nak szórakozni. Dr. Radúz Činčera, a Kino­automata feltalálója a gyerme­kekről sem feledkezett, meg. A délelőtti előadásokon a fenti elvek szerint a legszebb cseh­szlovák rajzfilmet tekinthetik meg. De az eddigi mesefilmek­től eltérően a farkas nem min­den esetben falja fel Piroskát, mert ha a gyerekek úgy akar­ják, esetleg más, filmalakot fal fel. Miroslav .Horníčeken kívül Roháč és Svitáček rendező irá­nyításával Libuše Švormová, Karia Chadimová, Miroslav Ma­cháček és Josef Somr játszik a Kinoatoumata műsorában. Dr. Radúz Činčera e különleges program műszaki problémáival van elfoglalva. Egyelőre tehát a Kinoautomata több gondot és munkát Jelent, mint szórako­zást, de április—májusban már a közönség elé akarják vinni. Reméljük, hogy Csehszlová­kia ismét feltűnést kelt a világ­kiállításon és hogy a Kinoauto­matát nemcsak a távoli Kana­dában, de itthon Is élvezhetjük maj'' LlDA GROSSOVÁ A MULT ESA JELEN találkozása Nemrégen olyan iratok kerültek kezembe, amelyek a Kol­csak tábornok fehér hadserege elleni számtalan felkelés egyikével foglalkoznak. A Kolcsak-hadsereg az Októberi Forradalom után a külföldi intervenciós csapatok segítségé­vel Szibéria nagyobb részét megszállta. Régi história ez, egy messzi fekvő városból. Éppen negy­vennyolc esztendővel ezelőtt Játszódott le, 1918 decemberé­ben, Szibéria egyik központjában, Omszkban. Ám mégis van benne valami, ami egészen napjainkig elhangzik ... » • • Az iratok kezdetben nem mondtak túl sokat. Az omszki felkelés története hasonló volt a novonyikolajevszki (a mai Novoszibirszki, a krasznojarszki, irkutszki felkelés történeté­hez. Később azonban az iratok között megtaláltam a kolcsaki felderítő központ főnökének jelentősét is, amelyben a fehér hadsereg törzsét figyelmezteti az Omszkban készülő felkelés­re. Ebben a jelentésben számunkra kiváltképpen egy rész érdekes: A felderítési központ főnöke nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a bolsevikok a felkelés során számol­nak a hadifoglyok segítségével is az osztrák—magyar és a német hadsereg soraiból, s különösképpen figyelmeztetett arra: ezt a tényt súlyának megfelelően értékeljék. Igy írt: „Közöttük (t. i. a hadifoglyok között) ugyancsak működnek kommunista bizottságok. A hadifoglyok ,aktívan szándékoznak részt venni a felkelésben s feltételezhető, hogy belőlük ala­kulnak majd a legharcképesebb egységek..." Nem csodálhatjuk, hogy a Kolcsak-hadsereg felderítő köz­pontjának főnöke ilyen nagy figyelmet fordított a hadifog­lyokra. Omszkban 1918 decemberében mintegy tizenötezer hadifogoly volt. Többségüket magyarok képezték — nyolc ezren voltak. Utánuk következtek a csehek és a szlovákok — háromezren, á fennmaradó rész pedig németekből, osztrá­kokból és lengyelekből rekrutálódott. Ha a hadifoglyoknak csupán egy része áll a vörösgárdák és a partizánok mellé, olyan erőt jelentettek volna, amely komolyan veszélyezteti Kolcsak hadseregét, annál is inkább, mivel a hadifoglyok tapasztalt katonák ... Ám van Itt még egy kérdés, amely oly sok év után is ér dekelhetne bennünket: A hadifoglyok voltaképpen olyan em­berek voltak, akiket aligha érdekelhetett egyéb, mint hogy mennél hamarabb hazajuthassanak. Országaikban a háború már véget ért, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain új, ön­álló államok alakultak, minden amellett szólt, hogy a hadi foglyok igyekezzenek hazajutni. Ám amint a fehér felderítő szolgálat főnökének jelentéséből kitűnik, Kolcsak vezérkara valahogy egész természetesen feltételezte, hogy a hadifoglyok ki fogják venni részüket a szovjet hatalom visszaállításáért folyó harcokban Omszkban. Miért? Különösképpen előtérbe kerül ez a kérdés a csehek és szlovákok esetében, mivel Omszk kapuit Kolcsak előtt a csehszlovák legionáriusok nyi­tották meg — ők döntötték meg a városban a szovjet hatal­mat. Miért nem ment el a légionáriusokkal a háromezer cseh és szlovák hadifogoly? Miért maradtak a hadifogolytáborok­ban, amelyek Kolcsak uralma alatt nem sokban különböztek a büntetőtáboroktól? Az asztalomon fekvő iratok választ adnak erre a kérdésre. A nyolcezer magyar, háromezer cseh és szlovák és több ezer német, osztrák és lengyel hadifoglyot az intervenciós és fehér hadsereg bevonulása után nyomban ismét táborokba zárták, mivel, nem voltak hajlandók a szovjet kormány ellen har colntl Mint láthatjuk Kolcsakék felderítő szolgálata főnökének valóban jó oka volt annak feltételezésére, hogy ezek a hadi­foglyok részt fognak venni a tervezett felkelésben a vörös­gárdák oldalán ... A bolsevikok omszki felkelését gondosan előkészítették: egy bizonyos órában közösen kellett volria fellépniük a vö­rösgárdistáknak és a hadifoglyoknak s megdönteniük Kol­csak-hatalmát a városban. Ám mint a felkelések történetében oly sokszor, ebben az esetben is szerepet játszott az aljas árulás: egy órával a felkelés kezdete előtt letartóztatták a felkelő egységek több vezetőjét. A felkelés tervét elárulták, ezért aztán a központi felkelő bizottság nyomban úgy dön­tött, hogy a felkelést halasszák el. A fehérek azonnal meg­indították a terrort. A razziák során letartóztattak néhány bolseviki összekötőt is, Igy aztán a központi felkelő bizottság határozata Omszk két körzetébe nem jutott el. Ezekben a kör­zetekben, az elsőben 'és a negyedikben a felkelés a meghatá­rozott órában kitört. A harcoló csoportokat elszigetelték és Kolcsak osztagai a külföldi intervenciós egységek segítségé­vel hősies harcuk ellenére is leverték őket. Azok között, akik aznap kezükben fegyverrel felkeltek, ott voltak a hadi foglyok is... Kolcsak kegyetlenül bánt el a lázadókkal. A tábori hadbí­róságok nap nap után játszották véres komédiájukat: Néhány napon belül két és fél ezer embert Ítéltek golyó általi halálra. A kivégzettek között ezer magyar, cseh, szlovák, német, oszt­rák és lengyel volt... Röviden ez az omszki bolsevik felkelés története. A törté­nészek . egyszerű epizódnak tekinthetik, tisztában vagyok az­zal, hogy a tizennyolcas és tizenkilences év fordulóján úgy­szólván egész Szibéria felkelt Kolcsak és külföldi segítőtársai ellen és az omszkihoz hasonló felkeléseknek Szibériában nem volt se szeri, se száma. A nemzetközi egységek részvétele sem teszi kivételessé az omszki felkelést: Szibéria-szerte a vörösgárdák és a vörös partizánok oldalán sok különböző nemzetiségű ember harcolt. Ám az említett iratokat ennek ellenére is zaklatottan és érdeklődéssel olvastam, úgy éreztem, hogy valami rendkívül fontosat mondanak jelenünknek. Azt, ami egyidejűleg fölöttébb egyszerű is. Még ma is akadnak közöttünk olyan emberek, akik részt vettek az Októberi Forradalomban és a szovjet hatalomért folytatott harcokban. Itt élnek közöttünk azoknak a hősök­nek utódai, akik ebben a harcban elestek. A mi forradalmunk és a mi küzdelmünk volt ez a szó legszorosabb értelmében. Mert a mi népeink is, legjobbjaink ontották benne vérüket. Igy és ezért a távolt szibériai városok története része a mi történelmünknek is. SANISLAV OBORSKÝ // A HALA EMLEKMUVE (CTKJ — František Gibala szobrászművész műtes-ivében elkészültek már a hazánk első felszabadított községében — Kalinovban — a közeljövőben felállításra kerülő emlékmű domborművei.' A viszontlátást és a békés ha­zatérést jelképező 320 centimé­ter magas, román fehér már­mányból faragott szoborcso­port lenyűgözően lejezi kl — egy szovjet katona kisgyerme­ket emel magasba — a felsza­badulás örömteljes érzését. Az emlékművet a jövő év ta­vaszán a kalinovi kultúrház előtt állítják fel és ünnepélyes külsőségek között 1967. május 9-én — a győzelem nan<*" — leplezik le.

Next

/
Thumbnails
Contents