Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-12 / 312. szám, szombat

-f A NÍLUS PARTI METROPOLIS: /IFRIKA KAPUJA RUDNYÁNSZKY ISTVÁN^ KAIRÓI LEVELE VT O

KTÚBER VÉGÉN A NlLUS PARTJÁN emelkedő modern El Borg szálló és a pedagógus szakszervezet közös homlokzatán hatalmas piros felirat virított: „Afrikai nemzett és társadalmi forradalom". E jelszó jegyében rendezte meg első afrikai nemzetközi szemináriumát az „Al Tallia" címö baloldali kairói folyóirat és a Béke és szocializmus, a kommunista* és munkáspártok tájékoztató folyóirata. A találkozón több mint harminc ország forradalmi és haladó pártjainak, nemzeti felszabadító és függetlenségi mozgalmainak sok küldötte vett részt, hogy megvitassa a I fekete földrész népeinek harcát a neokoloniallzmus ellen, a társadalmi haladásért, a nemzeti felszabadulásért, a szocialista fejlődés lehetőségéért. Államférfiak és fiatal írók, közgazdászok és történészek, gondolkodók és oktatók, a gyarmatosítókkal szemben fegyveres harcot vívó szabadságharcosok és a független afrikai országok haladó politikusai Afrikában első ízben ültek ilyen széles körben egy asztalhoz, hogy tisztázzák a forradalmi harc problémáit, hogy kicseréljék tapasztalataikat. A pedagógusok szakszervezetének tanácstermében a küldöttek, a vendégek, a megfigyelők, s karzatokon az újságírók, a világ minden tájáról Kairóba sereglett tudósítók nyakában parányi tranzisztoros rádió, fülükön kis hallgató: a felszólalásokat egyszerre fordították arabra, angolra és franciára, s ki-ki azt az „állomást" foghatta a házi tolmács-rádión, amelyet hallgatni akart. A többszűz küldött és vendég mellé az Arab Szocialista Unió ifjúsági szövetségének fiataljai szegődtek kísérőül. AZ AFRIKAI SZEMINÁRIUM fontos volt, hiszen először tárgyalták meg közös problémáikat Afrika marxista és nemmarxista haladó pártfai, de mégis csak egy volt a soksok kontinentális vagy más nemzetközi értekezlet között. Katró ugyanis nemcsak Afrika kapuja, az afrikai forradalmi mozgalom egyik központja, hanem nemzetközi jelentőségű• politikai gócpont is — a kongresszusok és a magasszíntű eszmecserék városa. A Nílus-parti metropolisban sok út kereszteződik, és az EAK el nem kötelezettségi politikájához híven együttműködésre törekszik minden olyan állammal, amely a kölcsönös érdekek és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján erre készséget mutat. Kairóban a szó szoros értelmében i £ S * oo •<•5 2 2 E c - « B 2 " S B • • S " S •g -s Ľ I •§ g xs » • £ H 41 h ~ S • S S s s 2 & ô •x S egymást követik a különféle nemzetközi értekezletek, Nasszer elnök abban a külvárosi villában lakik, amely otthona volt ezredes korában, amikor 1952-ben a szabad tisztek élén elkergette Faruk királyt és a monarchiát megdöntve elindította Egyiptomot a függetlenség, a felemelkedés útján. Manchiet-el Bakriban lévő házának szalonját a hozzá ellátogató kiemelkedő államférfiak dedikált fényképei díszítik — több mint félszáz. Nincs olyan hónap az EAK fővárosában, hogy ne fogadná legalább egy államfő látogatását, s nincs olyan hét, hogy ne lobogóznák fel a Nílus-parti sétányt, a híres Kornist, a sugárutakat, a repülőtérről a belvárosba vezető főútvonalakat, a fáraók idejét idéző hatalmas szobrokkal díszes köztereket, a középületeket egy-egy kormányküldöttség tiszteletére. Most, amikor e tudósítást írom, csehszlovák zászlók díszítik a Kaszr el Nil, Zamalek, Giza Nílus hídjait, a Tahrir-tér lámpaoszlopait és pálmafáit, Novotnp elnök tiszteletére. Különös hangsúlyt kap a látogatás, hiszen az EAK, az úgynevezett „harmadik világ" egyik vezető hatalma szoros baráti kapcsolatot tart fenn a szocialista országokkal, s így az egyiptomi nép által különösen becsült Csehszlovák Köztársasággal. |\E NEMCSAK A NEMZETKÖZI ÉR" TEKEZLETEK és az államfői találkozók városa Kairó; székhelye az Arab Ligának, és otthont nyújt szá mos afrikai nemzeti felszabadító mozgalom képviseletének. Az utóbbiak székháza a Nílus szigetén, a Zamaiek negyedben van, ahol a legtöbb követséget megtalálni. Az arab Liga pompás épülete a folyam partján emelkedik, éppen szemközt az El Borg-szállóval. El Borg — a torony. A hotel a mögötte magasodó toronyról kapta nevét. Ha Párizs Jelképe az Eiffel-torony, Kairóé az El Borg, a hajdani televíziós adó, amely most kilátótorony, tetején lassan forgó vendéglőből nyílik csodálatos körpanoráma a nagyváros mecsetjeire, a Nílus partján sorakozó palotákra, a Mokottám hegy rőtvörös szikláira, a város szélén zöldellő pálmallgetekre, a heluánl füstölgő gyárkéményekre és persze elsősorban a láthatáron emelkedő három nagy piramisra: Keopsz, Kefren és Mikerinosz fáraóknak az időt legyőző síremlékgúláira. Az El Borgról a folyam túlsó partjára, az új sokemeletes televíziópalota csúcsára vitték át az adóantennákat: a tömzsi körkörös tpület fölé, szökkenő tv-felhőkarcoló a modern Kairó egyik jellegzetessége. A televíziós-palotától, ahonnan naponta három csatornán át közvetítik a műsort, párperces séta vezet az Arab Szocialista Unió székházáig, majd a Hilton-szállóig, a Kék Nílus szállodáig; a külföldi turistákkal mindig tele és még a leggazdagabb Pálmák és felhőkarcoló a nflus partján .., (A szerző felvételei) látogatók számára is borsos számlákat prezentáló Hilton és a hagyományos Iszlám dekoratív díszítő művészet szerencsés keveréke. Az arab országok találkozóin kívül itt rendezik az ENSZ szerveinek, az Afrikai Egység Szervezetének, az arab olijtermelő országoknak, az afrikai és arsb gazdasági tömörüléseknek konferenciáit is. Az épület ideális kerete-: és Tehetőséget nyújt minden kongresszus számára. Vörös bőrrel bevont ke rosszékek karéja övezi a hatalmas patkóalakú asztalt, amelyen tolmácsés hangszóró, valamint szavazó-berendezések segítik a tárgyalások lebonyolítását: az egész tanácsteremben hfs levegőt árasztanak a légkondicionáló gépek. A süppedő szőnyegek, a kényelmes fotelek vöröse kellemes hermóniát alkot a faburkolat mahagón színével, a tölgyfaasztalok és korlátok sárgásbarna fényével, s kört skörül a falakon a Koránból vett Idézetek aranyozott arabeszkjeivel. És ha a tanácskozók napfényre vágynak, gombnyomásra szétfutnak az elnöki emelvény mögött az egész falat borító függönyök drapériái, a hatalmas üvegablakokon beragyog a Nílust én a kertet egyaránt bearanyozó napsugár ... (Befejezés • holnapi számunkban) K

asmírban az ember igazin meggyőződhet arról, hogy India valóban sokarcú. Itt mindent megtalál, azt is, ami például a meleg, trópusi délvidéken vagy a száraz szubtrópikus területen hiányzik. Vannak itt méltóságteljes, komor hegyek, mint a mi Magas-Tátránk, vannak itt óriási tavak, vannak itt gyümölcsösök, amelyekben megtaláljuk a más országrészeken oly ritka és becses almát, körtét, cseresznyét. A kasmíri alma egyébként megérdemelné, hogy az ország címerét ékesítse. Színével csak a kasmíri falusi szépségek pirospozsgás arca vetekedhet. Az itteni szívós olaszdió ls valahogy a kasmíriak természetére. jellemére emlékeztet. H'Wiimitu Nehéz lefesteni egy jellegzetes kasmirit. A múltban oly gyakran váltakoztak itt a hódítók és a lakosok, s mindegyik után maradt valamilyen emlék, mondhatnánk. mindegyik eresztett itt egy kis gyökeret. A begyi ntakon ta lálkozhatnnk markáns arcéifi nomád törzsekkel, amint hegyi lovaikon nyilván kedvezőbb fekvésű tájra vándorolnak. Asszonyaik több kis fonatba tekerik hajukat, hogy ne zavarja őket. Valószínűleg Kasmír legrégibb lakosainak az utódat. A falvakban meg lágy vonású, kerekded arcú. sötét mandulaszemű, boszszú fekete hajú szépségeket láthatunk. Máshol fehér bőrű, barna és kék szemfi gyerekek tűnnek fel, valószínűleg ax évszázadokkal ezelőtt letelepedett szkíták utódai. Kasmír Ázsia szívében terméssetl népségeivel és stratégiai fekvésével gyakran volt viszályok oka. Több mint 150 kilométer hosszú völgyét egyik oldalon a Pamír, a másik oldalon a Himalája övezi. Az ember azt hinné, hogy a megtestesült béke és nyugalom honol Itt, amelyet a Pakisztán felüli támadások elhárítására létesített katonai űrállomások sem tudnak megzavarni. Keskeny rizsföldek, nagy gyümölcsösök terülnek el, minden talpalatnyi földet megművelnek. A szorgalmas nép még a tavakat is kihasználja, mert mindenfelé úszó zöldségkerteket láthatunk. A tavak általában sekélyek, növényzetben gazdagok, amit a kasmíriak számunkra rejtélyes módon arra használnak fel, hogy kerti termőföldet varázsoljanak a növények Indái és levelei közé A kasmíriak öltözetükkel nagyon különböznek a többi indiaitól. Ogy látszik, Indiában az emberek ruházatukkal védekeznek a természet szeszélyei ellen. Rajasthan színtelen sivatagában a nők tarka, narancsszínű, rózsaszínű, lila vagy zöld szoknyákat viselnek, viszont a természet színpompájában tündöklő Kasmírban nem tarka a viselet. Itt az emberek keményen dolgoznak. s védekezniük kell a tél ellen. Afféle daróecsnhát húznak széles nadrágjukra és blúzokra. Kezüket esak munka kttzben dugják ki. Különben a csuha alatt tartják, sőt bűvös estéken és reggeleken fonott kosárkákba helyezett agyagedényekben égő faszenet rejtegetnek a darócöltözék alatt. Szóval a ruházat az életmódhoz igazodik. A kasmíriak a természet, a virágok színeit az értékes kasmíri szőnyeg mintáiban, a gyapjú gő, a szorgos szülők előteremtik a rizst, meg a sült kukoricát. A hegyi folyókban pedig pisztráng is akad. Külön fejezetet érdemel Kasmír fővárosa. Srinagar. FekvéséKASMÍRI GYEREKEK tapéták hímzéseiben és a híres kasmírsálak mintáiban használják fel. A kézzel hímzett finom mintájú, óriási gyapjú kasmírsálakat téli estéken a szári fölött átdobva viselik az indiai nők, de korántsem a kasmírlak. Számokra túl drágák lennének ezek a meleg és elegáns ruhadarabok, és csak akadályoznák őket munka közben. Kasmírban nem nagyon parádézhatnak. Alt azonban meg kell hagyni, bogy Kasmírban nincsenek éhezők. A pofók kasmíri gyerekek ogészségeseknek látszanak. Nyilván basznál nekik a hegyi leve(A szerző felvétele

j vef és a lakosság életmódjával vonja magára a figyelmet. Az igazi Kasmírt természetesen a vidék jelenti. A kasmíri faln — kunyhók közti utcalabirintusok sokasága. A kunyhókat fából, téglából és kőből tákolják össze Egyesek facölöpökön állnak, más kunyhók szilárdabb alapra épültek. A lépcsők a létrákhoz hasonlóak. faverandára vezetnek. Mindig vizet várnak vagy a fellegekből vagy a hegyekből, ezért a termést a ház felső részén tárolják, nehogy ftnedvesedjék. A magtár szénával szalméval egy•aránt hálószobaként szolgál. Eltévedtem egy ilyen vidéki útvesztőben, ahol az ember nem ismeri fel. melyik ösvény vezet ki az udvarból. Kölcsönösen zavurba jöttünk. En úgy éreztem, betörtem hajlékokba, mert itt niioden egybeolvad. A lakók meg csodálkoztak, és kíváncsiak voltuk. Nem tudtam szavakkal meg magyarázni jelenlétem, de moso lyom és a ,,szalam" üdvözlet feloldotta a feszélyezettséget. Mint v.llami parancsszóra mindenhonnan gyerekek fntottak ki. hogy alaposan szemügyre vegyék az idegeneket. Ha itt van egy, akkor lesznek többen is, nosza elindnltak keresésükre. Végre felfedezték az 1000 MB-ét, igyekeztük legalább megérinteni. Nem voltak tolakodók, nem emlegették a baksis szót. amely Keleten, még a kasmíri fővárosban In lépten-nyomon iilriözf az embert. A kasmíriak zöme mohamedán, s ezzel az ürüggyel Pakisztán il'ényt tart e területre. Am Kasmírban a vallás fogalma nagyon eltér attól, ahogyan az iszlám bölcsőjében értelmezik. A nők példánl kevés helyen rejtették el előttünk arcukat. A kasmíriak a természet fiai. a természet pedig nem szokta takargatni béli" JARMILA NEMEČKOVA INDIAI RIPORTJA um 1966. XI. 12.