Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-12 / 312. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Johnson keserű pirulái A kis „választások" után A november 8-án lezajlott amerikai részleges választások, amelyek eredményeként tisztújítás van a szenátusban, a képviselőházban és a kormányzói testületben, azt bizonyították, hogy süllyedőben van a demokratapárti kormányzat hajója. Bár a „kis választásokat" nem előzte meg olyan költséges és zajos propaganda-hadjárat mint a négyévenként ismétlődő elnökválasztást, az amerikai élet bevett szokásai és parlamenti hagyományai ellenére a kongreszs/.usi választások az amerikai közvélemény barométere. Tény az, hogy az Egyesült Államok történetében eddig talán esak két esetben történt meg, hogy a részleges választásokon a hatalmon levő párt vitte el a szavazatok oroszlánrészét. És tény az is, hogy a választóknak esak 60 százaléka járult az urnákhoz, de az eredmény igy is Johnson kormányzatára nézve erkölcsileg lesújtó, noha gyakorlati kihatását nem szabad túl- . becsülnünk. Nem volt kétséges, s az elnök maga is számított rá, hogy a demokraták esélyei csökkennek — ezt jósolták a közvéleménykirta-tó intézetek és a napilapok, s előre felsorolták az okokat, amelyek miatt Johnsonék hátrább szorulnak. A kormánypárttal szemben megnyilvánuló, már emiitett hagyományos ellenzékiségen kívül most igen nagymértékben befolyásolták a választók hangulatát az ország belpolitikai problémái, az árak emelkedése, az infláció veszélye, az adóemelés kilátása stb. A kétévenkénti részleges választások légkörében mindig a belpolitikai kérdések vannak előtérben. Most ls így volt, csak ezeknek a bajoknak van egy közös külpolitikai nevezőjük, a vietnami háború, s cnnnak várható fokozódása. Erőáttolódások a választások tükrében Az évente kétmilliárd dollárt felemésztő vietnami hadikiadások sok nehéz pillanatot szereznek még johnsonnak. A kényelemhez, jóléthez hozzászokott amerikai átlagpolgár kezdi érezni a háború következményeit. Nem tudja megérteni, miért húzódik el a háború, miért vannak az országnak egyre növekvő ember- és anyagi veszteségei, ugyanakkor a kormány a hadműveletek fokozásán kívül nem tud más távlatot mutatni a konfliktus befejezésére. Az amerikaiak legkonzervatívabb részét az is bosszantja, hogy egy ilyen nagy ország nem tudja „elintézni" viszályát egy olyan kis országgal, mint Vietnam. A háború, amely a nagy monopóliumoknak csak hasznot Jioz, a kisemberek vállára mind nagyobb terheket ró. Ezért aktuális az Egyesült Államokban az adóemelés, ami miatt a Demokrata Pártot hagyományosan támogató AFL-CIO szakszervezeti központ ts szembefordult Johnson elnökkel. A másik oldalon viszont a monopóliumok gyakorolnak nagy nyomást az elnökre, s keresztülvitték az acél árának emelését, amit Kennedy annak idején megakadályozott. Az acél megdrágulása ngyanis általános áremelkedést von maga után. Az elnök, ahogy mondani szokás, kutyaszorítóba került, s a helyzet lehetővé tette a republikánusok előreugrását. Nem alapvető politikai koncepciók ütköztek össze, hisz mindkét nagy pártban vannak szélsőséges és mérsékelt politikusok, és Johnson jelenlegi vietnami politikája csak árnyalatban különbözik a goldwateri háborús irányzattól, de mégis érdekes, kik képviselik az új erőket, kik a jövő emberei, akik közül kikerülhet az Egyesült Államok következő elnöke. rjtTI A tegnap nyilvánosságra hoLBÜJ zott választási eredmények szerint a republikánusoknak há1968. romm

al több szenátoruk lesz, mint volt, így 64 demokrata szexi. 12. nátor mellett 36 köztársaságpárti fog működni. A képviselő3

házban 47 mandátummal többet szereztek a republikánusok: 187 képviselőjük lesz, a demokratáknak pedig 248. A republikánusok előretörése szembetűnőbb a kormányzóválasztások eredményeiben: 25 republikánus kormányzót választottak 24 demokratapártival szemben, míg eddig 33 demokratapárti kormányzó mellett csak 17 kormányzó volt republikánus. Az amerikai és a világsajtó felfigyelt rá, hogy a republikánus jelöltek közül liberális irányzatúak is előretörtek, mint például Nelson Rockefeller, akit harmadszor választottak meg New York kormányzójává, továbbbá a rokonszenves megjelenésű, Kennedy elnökhöz hasonlított George Romney, aki Michigan állam kormányzója lett és Percy illinoisi szenátor. Mindkettőjüket a Köztársasági Párt esélyes elnökjelöltjeként emlegetik. Még Texasban, John son „érdekkörében" is republikánus győzött John Tower személyében. Norman Broke személyében a négerek képviselő jét választották szenátorrá Massachusetts államban, de ez még nem jelenti a négerek érvényesülését, mert lapvélemények szerint másutt is a néger burzsoázia prominens képviselőit ültették hivatalba, olyanokat, akiknek sohasem volt közük a néger egyenjogúsági mozgalomhoz. Kaliforniában, e kulcsfontosságú államban viszont Ronald Reagen személyében a republikánusok goldwateri szárnya hódított el fontos pozíciót. A választások általános eredményeiből kiindulva nagyon elterjedt az a vélemény, hogy polarizálódás következik a két párton belül, vagyis a déli demokraták szót értenek a konzervatív republikánusokkal, s talán az igazi demokrácia hívei, a vietnami agresszió ellenzői is mindkét pártból közeledni fognak egymáshoz. Mi vár Johnsonra? Sajnos, nem remélhetjük, hogy a pártokon belüli polarizálódás a békés Külpolitika és a demokrácia táborát fogja erősíteni. A Demokrata Párt ugyan a republikánus előretörés ellenére is megőrizte befolyását, de ez nem jelenti azt, hogy programját a jövőben ts könnyűszerrel megvalósíthatja. Találóan jegyezte meg a párizsi Figaro: „Az amerikai választók hazugoknak bélyegezték azokat a prófétákat, akik szép jövőt jósoltak a Demokrata Pártnak." Johnson ugyanis nagy nehézségekbe fog ütközni gazdasági programjának, a „nagy társadalomnak" megvalósításában. Az elnök a választásokról nyilatkozva elismerte, hogy a köztársaságpártiak a vártnál nagyobb sikereket értek el, s a kormány javaslatainak elfogadtatása a kongresszusban sokkal keményebb dió lesz, mint eddig. Ez a leglényegesebb, apiit a „kis választásokkal" kapcsolatban pillanatnyilag megállapíthatunk. Szívesebben következtettünk volna a vietnami konf liktus rendezésének jobb kilátásaira, de sajnos, ennek távlata egyelőre nagyon irreális. LÖRINCZ LÁSZLÓ Jóváhagyták az atomsorompó-ja vaslatot A Nyugat veresége az ENSZ rhodesiai vitájában Neiv York (CTK) — Az ENSZközgyűlés politikai bizottsága csütörtökön este nagy többséggel, 103 szavazattal egy ellenében és két tartózkodással jóváhagyta az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozására vonatkozó határozatot. A határozat azt ajánlja a közgyűlésnek, szólítson fel minden államot az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződés támogatására. Hívja fel az atomhatalinakat, hogy ne használjanak atomfegyvert, és ne Is veszélyeztessék az ezzel nem rendelkező államokat. Kérje fel a genfi 18-hatalmi leszerelési bizottságot, hogy minél előbb tárgyaljon egy olyan javaslatról, amelynek értelmében az atomhatalmak nem használnák termonukleáris fegyvereiket, és nem ls halmoznák azokat az ezzel nein rendelkező országok területén. A politikai bizottság ugyanezen a gyűlésen jóváhagyta azt a pakisztáni javaslatot, hogy 1968 júliusára hívják össze az atomfegyverekkel nem rendelkező országok értekezletét. Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottsága szintén csütörtökön este túlnyomó többséggel magáévá tette 54 afrikai és ázsiai országnak azt a határozati javaslatát, amely szorgalmazza, hogy Nagy-Britannia tegyen meg minden szükséges intézkedést — beleértve az erő alkalmazását is — a rhodesiai fehér kisebbségi rendszer megdöntésére. A határozat mellett 94 küldött foglalt állást. Ellene csupán a Dél-afrikai Köztársaság és Portugália szavazott. 17 ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól. A bizottság nagy többséggel fogadta el azt a szomáliai módosító javaslatot is, amely sajnálatát fejezi ki Anglia eddigi magatartása miatt, s követeli, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 1966. december 31-ig számoljon le a Smíth-rezsimmel. A határozat ezenkívül felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét a rhodesiai súlyos helyzetre, és felkéri a tanácsot, vegyen fontolóra kényszer erejű intézkedéseket a Smith-rendszerrel szemben. Az angol alsóház Rhodesiáról tárgyalt London (ČTK) — Az angol alsóházban tegnap heves vita folyt a rhodesiai kérdésről. Jeremy liberális képviselő rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia eddigi gazdasági megtorló intézkedései teljesen hatástalanok voltak. Azt javasolta, hogy katonai akcióval tegyék tönkre azt a vasútvonalat, melyen Rhodesia Dél-Afrikából kőolajat kap. A konzervatív képviselők is az intézkedések hatástalanságát hangsúlyozták, s ezzel Indokolták Javaslatukat, hogy az angol kormány egyezzék meg a Smlth-rendszerrel. Az AESZ továbbra is imperialistaellenes szervezet A Pravda cikke Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda cikket közölt az afrikai csúcsértekezlet befejezése alkalmából, és többek között megállapítja, hogy az Afrikai Egység Szervezete továbbra ts az afrikai kontinens antllmpeiallsta szervezete marad. A most befejeződött értekezlet azonban azt mutatja, hogy a tagállamok kormányainak egységes imperialista-ellenes erő kikovácsolására irányuló igyekezete nehézségekkel jár. A lap rámutat, hogy nem olyan egyszerű Európába helyezik át a NATO katonai bizottságát Párizs (CTK) — A NATO tervezési bizottsága Párizsban úgy döntött, hogy a NATO katonai bizottságát Washingtonból Brüsszelbe helyezik át, hogy megteremtsék a feltételeket a szervezet tevékenységének megjavulásához. Mint ismeretes, a NATO állandó tanácsa is Belgiumban van. NATO-körökben úgy tudják, hogy Franciaország részt vesz a NATO légi- és szárazföldi védelmi rendszerének kiépítésében. A rendszert 100 millió font sterling befektetéssel építik kl. A tagállamok beleegyeztek, hogy Franciaország is részt vegyen e terv valóra váltásában, annak ellenére, hogy kilépett az Északatlanti Tömb közös katonai parancsnokságából. a gyarmati uralom maradványainak felszámolása, és a szociális haladás kemény harcot követel. Az imperialista körök nyílt törekvése, amely a szervezet szétbomlasztására irányult, a tagországok visszautasításával találta magát szemben. Az Egyesült Arab Köztársaság, Mali, Algéria, Tanzánia, Brazzaville-i Kongó kormányainak ismert antiimperialista politikája meggátolta ezt az igyekezetet. Az Afrikai Egység Szervezete újabb nehéz próbán esett át, és erőt gyűjtött a további harcra, az imperializmus elleni támadásra Afrikában — hangoztatja befejezésül a moszkvai Pravda. Összeült a magyar országgyűlés Budapest (ČTK) — Tegnap megnyílt a magyar országgyűlés ülésszaka, melynek napirendjén az új választójogi törvénytervezet megvitatása szerepelt. A legfontosabb változás, hogy az országgyűlés képviselőit ezentúl közvetlenül a választókörzetekben választják. A megnyitó ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula miniszterelnök. Befejeződtek a szovjet és a kanadai külügyminiszter tárgyalásai Moszkva (ČTK) — Paul Martin, kanadai külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, befejezte tárgyalásait Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A két külügyminiszter jól tájékozott körök szerint a vietnami problémáról folytatott eszmecserét. Martin amellett foglalt állást, hogy bővítsék a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottságot. A kanadai külügyminisztert Dmltrij Poljanszktf, a minisztertanács elnökének első helyettese, majd Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke is fogadta. Martin fogadást adott a kanadai nagykövetség épületében. A fogadáson részt vett Vlagyimir Kirillin, a Minisztertanács elnökhelyettese, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. A portugál ellenzék levele Tomas elnökhöz Lisszabon (ČTK) — A portugál ellenzék 118 neves képviselője levelet küldött Tomas portugál elnöknek, és felszólították őt, engedélyezze e levél közzétételét. Az ellenzék levelében Salazar lemondását, a Nemzetgyűlés feloszlatását és új választást követel. Salazar diktatúrája megfosztja az ország lakosságát az emberi méltóságtól. Az ellenzék ideiglenes kormányt javasol, a cenzúra beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követeli. ERHARDOT„MEGFÚRTÁK" (De Volkskrant, Amszterdam karikatúrája) sorban AZ AMERIKAI PARTŐRSÉG Jelentette, hogy csütörtökről péntekre virradó éjszaka valószínűleg az Atlanti-óceánba zuhant egy Constellation típusú amerikai repülőgép. A járőrszolgálatot végző repülőgép fedélzetén 19 személy tartózkodott. CASTELA BRANCA brazillal elnök rendelete alapján, további 18 személyt fosztottak meg 10 évre állampolgári jogaitól. A jogfosztottak többsége a no vember 15-re kiirt parlamenti választások ellenzéki jelöltjei közé tartozik. ALEKSZE] KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben fogadta Willi Stophot, az NDK Minisztertanácsának elnökét, aki baráti látogatáson van a Szovjetunióban. A szovjet államfő a német vendéggel a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséről tárgyalt, majd a Kremlben díszebédet aclott tiszteletére. TYITOV szovjet űrhajós, a Szovjet—Vietnami Baráti Társaság küldöttségének vezetője tegnap a hanoi politechnikai főiskolán tartott nagygyűlésen kijelentette, hogy a Szovjetunió továbbra is sokoldalú segítséget nyújt a vietnami népnek. SAN MARINO Köztársaságban 100-napos kormányválság után új kormány alakult, amely semmiben sem különbözik az augusztus másodikán megdöntött kormánytól. Újjászervezték az eddigi kormánykoalíciót, s az ígért új választásokra már nem kerül sor. A LENGYEL SZEJM háromnapos vlla után, melyben 31 képviselő szólalt fel, tegnap jóváhagyta az 1966—1970. évi népgazdaságfejlesztési ötéves tervről szóló törvényt. Az ülésen törvénybe iktatták a felsőoktatás- és művelődésügyi miniszteri funkciót, melyet Henryk Jablonski professzor eddigi felsöoktatásügyi miniszter lát majd el. AZ ALGÉRIAI KORMÁNY két volt minisztere, Ali Mahszasz és Basir Bumaza súlyos gazdasági visszaéléseket követtek el. Távollétükben különleges bíróság ítélkezik felettük. A két miniszter néhány héttel ezelőtt külföldön az ellenzéki „algériai forradalmi titkos szervezethez" csatlakozott. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap a Kremlben fogadta Foy D. Kohlért, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, aki a közeljövőben eltávozik állomáshelyéről. GEORGE BROWN angol külügyminiszter az alsóházban kijelentette, hogy az angol kormány nem szándékszik „eleget tenni" Spanyolország követeléseinek. Anglia mindent megtesz, hogy Gibraltárt megtartsa, mivel „fontos szerepet játszik Nagy-Britannia védelmi rendszerében". A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS tegnap 482 szavazattal 295 ellenében jóváhagyta az állami költségvetést. Mellette elsősorban a kormánykoalíció képviselői, ellene pedig a kommunisták, a szocialisták és a „demokrata tömörülés" képviselői szavaztak.