Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)
1966-11-11 / 311. szám, péntek
* Időszerű közgazdasági kérdések PARTKONGRESSZUS ELŐTT Történelmi vá lto zasok a bolgár nép életében Az Oj Szó számára írta: VARBAN DRAGANOV Bulgária óriás hegyei hatalmas sasfészekként hatnak. Történelmi valóság, hogy a bolgár hegycsúcsoknak fontos szerep Jutott a történelemben. 1876-ban a Sztara Planina Buzludzsa csúcsán találkoztak a felkelő bolgár hazafiak és vezetőik a török uralom elleni áprilisi felkelés legendás vezérével. A Voía-hegyen dobbant utolsót a golyótól talált Hriszto Botev, a nagy költő és forradalmár szive is. Buzludzsa 1891. Július 20-án újabb sorsdöntő történelmi esemény színhelye volt: Dimitar Blagoevnek, Marx és Engels legjobb balkáni tanítványának vezetésével itt alakult meg a bolgár proletárok pártja. A párt erősödött, izmosodott, Szava mindenüvé eljutott, zászAz új ötéves tervet a negyedik ötéves terv teljesítése tette lehetővé. Nőttek a termelőerők, tökéletesedtek a termelési viszonyok, progresszíven átalakult a népgazdaság szerkezete, emelkedett a nép életszínvonala, s jobban bekapcsolódott az ország a nemzetközi munkamegosztásba. A negyedik ötéves terv aktív mérleggel zárult: a nemzeti jövedelem 41,5, az állóalapok 80, az ipari teljes termelés 73 százalékkal növekedett, a munkatermelékenység pedig 40,3 százalékkal emelkedett. A villamosenergia-fejlesztés és a vegyipari termelés megkétszereződött, a kohóipar! termelés pedig megháromszorozódott. Bulgária eddig négy ötéves A szovjet kőolajat dolgozza fel a Burgaszban épült hatalmas olajfinomító. (A szerző felvétele) Iaja a dolgozók reménységét jelképezte. 1923 szeptemberében Bulgáriában tört ki világméretben az első antifasiszta jelkelés. Élő hagyományok Minden népnek vannak történelmi hagyományai, ereklyéi. A bolgár nép nemzeti ereklyéi és hagyományai elválaszthatatlanok a szabadság forradalmi útjától. A török uralom elleni áprilisi felkelés idején egy bolgár hazafi primitív, házi készítésű „ágyút" eszkábált össze, egy másik meg a vállán vitte fel a hegyekbe, és onnan lőtték a törököket. A szeptemberi antifasiszta felkelés harcaiban más ágyú dörgött: Andrej, a legendás vörös pópa ágyúja. A bolgár nép minden időben minden fegyvert megragadott elnyomói és kizsákmányoló! ellen. A fasiszták várnai börtönében felakasztott fordan Ljutibrodszki mondása: „Jobb, ha valaki meghal a párt számára, mintha bűzlő politikát hullaként életben marad". A bolgár nép legerősebb fegyvere mindenkor a kommunista eszme volt, amelynek diadaláért harcban és építőmunkában egyaránt a Bolgár Kommunista Párt vezette és vezeti a bolgár népet. Lelkesítő távlatok A párt és a nép szövetsége különösen domborodott ki a IX. pártkongresszus téziseinek vitájában. Mindenki hozzászólt. A munkás, a mérnök, a tanító, a tudós, az író, a háztartásbeli, a szövetkezeti paraszt, férfiak és nők, öregek és fiatalok javaslatokat tettek és beszámoltak tapasztalataikról. Az új bolgár ötéves terv a gazdasági felvirágzás és a társadalmi haladás nagyszabású programja. A bőség és az emberi boldogság forrásait tárja fel. terv alkotófeladatait valósította meg. A nép és a párt kiállta a próbát, a dolgozók bebizonyították a szocializmus és a párt eszméi iránti hűségüket. A nép az ötéves terveket mindinkább a maga legsajátabb programjának tekinti. Így az ötödik ötéves terv is az ország felvirágoztatásának nemzeti programja. Oj távlatok nyílnak. A gép gyártás 70 százalékkal emelkedik. A bolgár népgazdaságnak több acélja, vasa, hengereltáruja lesz. A gép-, kohó- és vegy Ipar kétszeres villamosenergiaellátottsággal fog termelni, s így alapokat teremt a komplex gépesítés és az automatizálás megvalósítására. A beruházások elérik a 11 milliárd 800 millió levát. Minden ötéves terv, így az ötödik is változtat az ország arculatán. A Doszpat—Vecsa és a Szesztrimo vízi lépcsőkön, Várna közelében, új erőműveket helyeznek üzembe, új üzemrészlegekkel bővül a kremikovci fémkohászati kombinát, több vegyimű létesül Pleven közelében. Az új ötéves tervben 30 százalékkal kell növekednie a mezőgazdasági termelésnek. S mivel a szocialista termelés legfőbb célja az ember szolgálata, jobb életének megteremtése, a munkások, az alkalmazottak és a szövetkezeti dolgozók reálbére átlag 30 százalékkal emelkedik. Fokozatosan bevezetjük az ötnapos munkahetet. Az ötödik bolgár ötéves tervet egyelőre előzetes számitások, gazdasági távlatok alkotják, de megvalósításuk az idei népgazdasági tervvel már megkezdődött. Bulgária ötödik ötéves terve világosan bizonyítani fogja az ország szocialista építését, a nép feltétlen ragaszkodását pártjához, szemléltetően Igazolni fogja a népnek a történelmi távlatokat beragyogó kommunista eszmékbe vetett rendületlen hitét. 1966. XI. 11. Cikkünk szerzője, VARBAN DRAGANOV elvtárs, a Szófiában megjelenő YEN1 ISIK török nyelvű lap szerke^z'őséqi titkára. A lapot a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága idja kl. Draganov elvtárs jelenleg, mint szerkesztőségünk veniége hazánkban tartózkodik, ta- „ oasztalatokat, élményanyagot gyűjt, hogy olvasói körében és 'lőadássorazatban népszerűsíthesse politikai, gazdasági és kulturális eredményeinkei. Munkabér és társadalmi fogyasztás A fogyasztási javak elosztása a munkabér és a társadalmi juttatások (az ún. társadalmi fogyasztás) útján történik. A munkabér és társadalmi fogyasztás problémája ma, amikor a gazdaság áttér az extenzív fejlődésről az intenzív fejlődésre, az adminisztratív irányításról a közgazdasági eszközökkel történő irányításra, nagyon időszerű. Az anyagi érdekeltség fokozásának szükségességéből ered a kérdés: milyen formában és ütemben fejleszteni tovább a társadalmi fogyasztást? A társadalmi fogyasztás szerepe, hogy bizonyos életszínvonalat biztosítsunk a nyugdíjasoknak, a betegeknek s általában a munkaképteleneknek, a gyermekeknek stb. Fontos szerepe még, hogy csökkenti a különbségeket az egy főre jutó jövedelemben a kevés- és többgyermekes családok között. A társadalmi fogyasztás azonban nagyon szorosan összefügg a termeléssel. Ugyanis bizonyos szükségletek kielégítését biztosítják, amelyekhez a társadalomnak rendkívül nagy érdeke fűződik az újratermelési folyamat biztosítása szempontjából, és amelyek kielégítési fokát nem hagyhatja az egyén anyagi lehetőségeire és akaratára. Ide tartoznak különösen azok a szükségletek, amelyek biztosítása a munkaerő újratermelésének elválaszthatatlan részel, vagyis az oktatás, művelődés, a szakképzettség növelése, egészségügyi gondoskodás, a női foglalkoztatottság előfeltételei stb. Ezenkívül a szociális jövedelmek is (például a betegségi járulék) túlnyomóan (bár nem közvetlenül) a munka szerinti elosztáshoz, azaz az anyagi érdekeltséghez fűződnek. Nem lehet tehát a társadalmi fogyasztást csak szociálpolitikai területnek tekinteni, és ebből a szempontból értékelni eddigi és jövő alakulását. A társadalmi fogyasztás alakulásának problematikájában előtérben áll a forma kérdése. A naturális formának a jelentősége elsősorban abban van, hogy bizonyos szükségletek kielégítését lényegileg nem lehet a szocializmusban másként biztosítani, mint éppen naturális formában (egészségügyi gondoskodás, Iskolai oktatás, gyermekgondozás stb.). A társadalmi fogyasztás pénzformája ezzel ellentétben nem meghatározott szükségletet elégít ki, hanem a lakosság bizonyos csoportjai legkülönbözőbb szükségleteinek kielégítését teszi lehetővé A társadalmi fogyasztás hazánkban jelentős szerepet játszik az elosztásban. A lakosság teljes jövedelmének 30 százalékát teszi ki. A társadalmi juttatásoknak több mint a felét a lakosság naturális formában kapja. Az alkalmazottak családjában a társadalmi juttatások összetétele a következő: családi pótlék 14,1 százalék, betegségi táppénz 10,8 százalék, nyugdíj 12,5 százalék, iskola és kultúra 22,7 százalék, egészségügyi gondoskodás 12,5 százalék, engedmények a személyi közlekedésből 13,2 százalék, egyéb 14,2 százalék. Hazánk a szociális biztosítást illetően a legfejlettebb országok közé tartozik. Csupán az anyasági segély és a családi pótlék nem kedvező számunkra, ha a fejlett országokat nézzük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalmi fogyasztás alakulása problémamentes. A társadalmi fogyasztás és a nemzeti jövedelem A társadalmi fogyasztás egyik jellemző vonása, hogy növekedett a pénzbeli juttatások aránya. Ezért a szolgáltató intézményeket elégtelenül dotálták, mégpedig azokat is, amelyek szorosan összefüggnek a termelés fejlesztésével. Ez az aránytalanság különösen a női foglalkoztatottság növekedése és az iskola előtti, meg iskolán kívüli intézmények befogadóképessége közötti aránytalanságban nyilvánult meg. Például 1955—1961 között a gyermekotthonokban a férőhelyek számának a növekedése a 20—34 éves nők foglalkoztatottsága növekedésének az egy harmadát sem fedezte. Megmutatkozott továbbá csaknem valamennyi, a lakosság munkán kívüli idejének felhasználásával kapcsolatos szolgáltatás viszonylagos lemaradásában és a főiskolai oktatás lebecsülésében a gazdasági fejlődés szempontjából. A hatvanas évek elején a gazdaság fejlődésének lelassulásával és stagnálásával szükségszerűen megnőtt az aránytalanság a nemzeti jövedelem és a társadalmi fogyasztás alakulása között. A társadalmi fogyasztás a nemzeti jövedelem stagnálása idején is változatlanul emelkedett. Ennek eredménye, hogy a reáljövedelem is gyorsabban emelkedett, mint a nemzeti jövedelem. A reáljövedelem 1960 —1963 között 675 koronával növekedett; ebből a személyi fogyasztás 280 koronát, a fize tett szolgáltatások 61 koronát és az ingyenes szolgáltatások 334 koronát tettek ki. Ez az aránytalanság abból ered, hogy az egyszer törvényesített juttatások automatikusan emelkednek, míg fedezetük (az egy főre jutó nemzeti jövedelem) kedvezőtlenül alakul. Szükséges, hogy a társadalmi fogyasztás növekedését lelassítsuk, bár a fő út kétségkívül a nemzeti jövedelem növelése. A társadalmi fogyasztás egyes válfajainak szükségességét e két fő kritérium alapján kell megítôlni: a) hogyan járul, hatnak hozzá a gazdaság fejlesztéséhez, b) a szociális szempontokat csak azokon a területeken érvényesítsük, amelyeken létjogosultságukhoz nem fér kétség (tehát a munkaképteleneknél). Az első esetben főleg az Iskolaügyről és az egészségügyről van szó. A másik kritérium szerint meg kell szüntetni a szolgáltatások dotálását, ami fedezi a vállalatok önköltsége és a lakosságtól eredő bevétele közötti különbözetet. Főleg a közlekedésről, elsősorban is a vasúti közlekedésről van szó. Egyes szolgáltatásokban e téren már történt változás (például rendezték a mosás, a tisztítás stb. árát). A bérezésből kapcsoljuk ki a szociális szempontokat! Az új irányítási rendszer az anyagi érdekeltségre épül. A dolgozók anyagi érdekeltségét a termelés növelésében, a gyártmányok minőségében a munka szerinti díjazás biztosítja. A munka mennyisége és minősége szerinti elosztás a szocializmus gazdasági törvénye. Ezen az eddigi fejlődés során csorba esett, mivel a foglalkoztatottság erősen szociális jelleget öltött. A dolgozók keresete jelentős részben attól függ, hogy a keresőnek van-9 gyermeke, s mennyi. Ez mindenekelőtt a jelenlegi kereseti adórendszernek köszönhető, amely progresszivitásával tetőzve az engedményeken, illetve levonásokon keresztül nem engedi teljes mértékben érvényre juttatni a munka szerinti elosztás elvét, s így a dolgozók anyagi érdekeltségét sem. Megvan a mód arra, hogy másként segítsünk a többgyermekes családok anyagi helyzetén. Mindenki előtt világos, hogy elsősorban a családi pótlékkal. Ennek érdekében a kormányszervek javaslatot készítenek a kereseti adó- és családi pótlékrendszer olyan megváltoztatására, amely a kevés- és többgyermekes családok egy főre jutó reáljövedelmében fennálló különbségeket nem a bérezésben fogja mérsékelni, hanem azon kívül. A társadalmi fogyasztás hathatós eszköz a szocialista állam kezében arra, hogy mérsékelje a családok, az országrészek lakosságának életszínvonalában meglevő különbséget, melyet a kapitalizmus idején a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége okozott. De ma rendkívül fontos, hogy a lakosság életszínvonalának alakulását elsősorban a munka szerinti elosztás, a bérek és fizetések, a reálbér határozza meg. ŠTEFAN HARNA mérnök A karácsonyi piac áruellátása Idén a karácsonyi ünnepekre a lakosság áruellátása teljesebbnek Ígérkezik, mint tavaly. A hazai árucikkeken kívül külföldről behozott cikkek bővítik a választékot. ÉLELMISZEREK HŰS. 2000 tonnával, vagyis 6,4 százalékkal több hús kerül a piacra, mint tavaly. Csak friss húst adnak az üzletekbe, s ennek 55—60 százaléka sertéshús lesz. Füstölt húsból 5,2 százalékkal lesz több, mint tavaly. Az üzletek húsellátása olyan lesz, hogy az ünnepek előtt minden igényt kielégíthessenek. 55 tonna magyar szalámit és 35 tonna csabai kolbászt hozunk be, ami azonban nem fedezi a keresletet. Baromfihúsból lesz elég. Az I. minőségű ponty átlagos súlya 1,40 kg lesz, a II. minőségű részaránya 10 százalékot tesz ki. TEJTERMÉKEK. A tej a múlt évinél 5,3 százalékkal, sajt 8,7 százalékkal, túró 15,7 százalékkal, tejkonzerv 6,9 százalékkal, tejszín 38 százalékkal több lesz, mint tavaly, hogy fedezze a szükségletet. Tojásból is lesz elég, de friss tojásból nincs kilátás a szükséglet kielégítésére. Vaj és étolaj is lesz elég. A termelés teljesíti a kereskedelem megrendelését a karácsonyi cukorkákból és kollekciókból. ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS. Burgonyából a kereslet kielégítésére számíthatunk. Késői zöldség is lesz elég, s alma szintén. A narancsszüret Tunéziában, Spanyolországban és Törökországban októberben megkezdődött, Olaszországban, Marokkóban és Libanonban pedig csak novemberben kezdődik, ezért a szállítmányok csak közvetlen a karácsonyi ünnepek előtt érkeznek meg. Ekkor és az ünnepek alatt azonban lesz elég déligyümölcs. A karácsonyfa mennyiségét még mindig keret szabja meg. A kereskedelem megrendelésének egyelőre nem tettek eleget, ezért további erőfeszítéseket tesz az erdőgazdaságoknál. ITALOK. Borból és szeszes italokból a szokásos fajtákat hozzák a karácsonyi piacra. Ismert borfajtákat hozunk be Magyarországról, Bulgáriából, a Szovjetunióból, rumot Kubából, brandyt a Szovjetunióból és Egyiptomból. Egyes élelmiszerfajtákból azonban nem tudjuk kielégíteni a keresletet. Ilyenek: néhány fajta sertéshús, marhahús, diétás virsli, sonkásszalámi, baromfikonzerv, haltermék, bab, mák, tartós péksütemény, sajt, valamint a paprika- és paradicsomkészítmények. IPARCIKKEK Itt a helyzet nem kielégítő, bár a tavalyihoz viszonyítva javul. A belkereskedelem megrendeléseit a termelés anyagés kapacitáshiány miatt nem" tudja teljes mértékben biztosítani, illetve a jobb áruellátást a behozatali keret korlátozza. Az iparcikkekből főleg a következőket hozzuk be: selyembrokátot és melegítő nadrágot Kínából. Teszil-ruhaszövetet Japánból, pulóvereket, harisnyát és műselyem-fehérneműt aí NDK-ból, Romániából, Indiából, Marokkóból és Olaszországból. Poliamid férfiingeket Jugoszláviából, férfi gyapot fehérneműt az Egyesült Arab Köztársaság* ból. Négyrészes kötött gyermekkompiét Lengyelországból, női fehérneműt az NSZK-ból és Svájcból, steppelt szivacsbundát Japánból, női bőrkabátot az EAK-ból és Olaszországból, cipőt Jugoszláviából és Magyarországról. — sz. L —