Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-08 / 308. szám, kedd

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a eszméiéi írta zászlajára [Folytatás az 1. oldalról) béke eszményét, harcot hirdetett a háború ellen. Egyetlen igazságos háborúként az elnyomottaknak, a kizsákmányoltak nak és a leigázottaknak a kizsákmányolók elleni háborúját ismerte el. / A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi nagy visszhangot keltettek a világ dolgozói körében, mert pontos jelszavakban határozták meg a dolgozók vágyait. A Szocialista Forradalom eszméinek hatása alatt meggyorsult a világforradalom folyamata, létrejöttek a forradalmi kommunista pártok, amelyek fejlődésük folyamatában egyre közelebb kerültek a Lenin vezette bolsevik párthoz. A dolgozók örömmel fogadták a Nagy Október jelszavait, és sorsuk megjavulása hajnalának tekintették. Hazánkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt fokozatosan kialakultak a forradalmi erők, létrejött a kommunista párt, amely a forradalom elvei és a Komintern 21 pontja mellé állt. A nemzetek önrendelkezési jogának jelszava, amelyet az Októberi Forradalom tűzött zászlajára, magával ragadta a nemzeteket s ösztönözte a saját nemzeti államuk megteremtésére irányuló igyekezetüket. Ezekben az országokban a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt szociális problémáikat is meg akarják oldani. így keletkezett az önálló Csehszlovák Köztársaság is. A nemzeti szabadság és a demokratikus jogok, amelyeket népünk 1918-ban vívott ki, közvetlen kapcsolatban álltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. A dolgozók és parasztok első állama nagyban hozzájárult Országunk és népünk sorsának alakításához a második világháború folyamán, amikor a Szovjetunió népeinek áldozatos munkája, a szovjet hadsereg hősi harca nemcsak a megszállt szovjet területeket szabadította fel, hanem számos európai nemzetet is, köztük hazánk iiépeit. Ezért minden esztendőben mélységes bálával emlékezünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A második világháború után Számos más ország is követte á szovjet nép példáját, s ily in ódon létrejött a világ szocialista rendszere. A Nagy Október eszméinek hatása alatt céltudatosabbá vált a gyarmati népek szabadságharca, és az űtóbbi évtized folyamán felbomlott a világ gyarmati rendszere, melynek romjain sok új önálló állam jött létre. A háború után végbement világpolitikai változások arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer az Imperializmus ellen és a szocializmusért vívott harc erőivel együtt ma olyan érőt képvisel, amely döntő módon befolyásolja a viliág fejlődését. A felszabadító forradalmi folyamat, amely a Nagy Októberi Forradalommal kezdődött, mind máig tart. A szocialista államok gazdasági fejlődése a kizsákmányolás igája alól felszabadult nemzetek számára fokozatosan lehetővé teszi, hogy független né váljanak az imperialista államoktól, és széttörjék a neokolonializmus bilincseit. A világ valamennyi népe számára beláthatatlan jelentőségű, hogy diadalmaskodjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése és a nemzetek közötti baráti együttműködés politikája, amely azt követeli, hogy az egyik ország ne avatkozzék be a másik ügyeibe, és a vitás kérdéseket tárgyalás útján, ne pedig erő szakkal oldják meg. Ma már a világ lakosságának többsége tisztén látja, hogy a Szovjetunió és a szocialista világrendszer az az erő, amely Ily módon igyekszik megváltoztatni a világot. Ezért növekszik szüntelenül ä rokonszenv a szocialista országok Iránt, ezért látjuk a Szovjetunió nagy építősikereiben nem csupán mi, hanem számos más nemzet is érdekeinek, a békés életnek és a fejlődésnek a támaszát. A nemzetközi élet ilyen rendezésével élesen szemben áll az Amerikai Egyesült Államok, amely nem tart magára kötelezőnek semmi nemzetközi megállapodást. Lábbal tapossa a nemzetközi jogot, az erőpolitikát alkalmazza egészen a vegyi és baktériumháború legszélsőségesebb formájáig. Egyáltalán nem veszi tekintetbe a vietnami probléma megoldásáról aláírt genfi nemzetközi egyezményt. Nem csodálhatjuk, hogy a világ népei ma úgy látják, hogy az Egyesült Államok sok tekintetben Hitler nyomdokain halad. Hogy mennyit érnek a szabadságról hangoztatott szólamok egyes amerikai tényezők szájából, arról tanúskodik az egész háború utáni történelem. Ahol a nép szabadon és a maga módján kíván élni, nyomban jelentkezik fegyveres erője kíséretében az Egyesült Államok. Így volt ez Kongóban, a Dominikai Köztársaságban, Guatemalában és másutt, ma pedig Vietnamban. Szabadságról és demokráciáról szónokolnak ugyanakkor odahaza is üldözik a haladó szervezeteket és a kommunista pártot, pénzelik és szítják a kommunisták és a világ valamennyi haladó erője ellen folytatott harcot. Laštovička elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy az amerikai imperializmus agreszszív politikájának és tevékenységének nem lehet csupán szavakkal és tiltakozásokkal gátat vetni. Mindazok szervezett erejére van szükség, akik a békét, a szabadságot és a haladást kívánják. A továbbiakban így folytatta: Éppen ezért a többi nemzettel együtt örvendünk a Szovjetunió valamennyi sikerének, amelyet az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és technikában, valamint kulturá lis téren elért, s ugyanakkor a fegyveres biztonság kiépité sében is az imperialista agreszszióval szemben. Nagy jelentőségűek a világ békés fejlődése, biztonsága és a nemzetek szabadsága szempontjából a Szovjetunió sikerei az anyag titkainak feltárásában a világűr meghódításában és a rakétatechnikában. A Szovjetunió az idén nagy sikereket ért el a mezőgazdasági termelésben is. Nagy érdeklődéssel figyeljük ma a Szovjetunióban folyó építést, a mostani ötéves terv feladatinak bevégzését. A Szovjetunió sikerei fejlődésén és távlatain szemléletesen láthatjuk, m re vezet a marxizmus—leninizmus eszméinek megvalósítása a gyakorlati életben, mit érhet el egy olyan társadalom, amelyet a munkásosztály és a kommunista párt ve zet. Ezért évről évre nő a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. Lenin zseniálisan előre látta ezt a fejlődést, amikor megírta, hogy az orosz példa minden országnak megmutat valamit, mégpedig nagyon lényegeset elkerülhetetlen és közeli jövőjéből. Ezt az öntudatos dolgozók már minden országban régen megértették, még gyakrabban pedig nem is annyira megértették, mint észrevették és kiérezték a forradalmi osztály ösztönével. A munkásosztály történelmi feladatának megvalósítása a társadalomban, a marxizmus—leninizmus tanításának szellemében nagy előnyt jelent az emberiség számára. A szocialista országokban azok a kommunista és munkáspártok, amelyek tevékenységükben a marxizmus—leninizmus elveihez igazodnak, céltudatos és szívós politikai és szervezési munkájukkal nemcsak a munkásosztályt egyesítették, hanem a társada lom többi rétegeit is. így volt ez hazánkban is. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely egyesítette népeink minden haladó erejét, létrehozta a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség Nemzeti Frontját, és szembeszállott a fasiszta megszállással. Közös erőfeszítéssel sikere sen megoldottuk a nemzeti és demokratikus forradalom feladatait, 1948 ban visszavertük a burzsoázia támadását, s minden haladó erőt egyesítettünk a szocializmus diadaláért folytatott harcban. A kommunista párt vezette munkásosztály azért arathatott győzelmet hazánkban, mert a kommunisták programja egész társadalmunk alapvető érdekeinek kifejezője. A szocializmus győzelme társadalmunkban a lenini eszmék és elvek diadala a mi feltételeink között. Társadalmunk fejlődésére jellemző a társadalmi osztályok és a dolgozók rétegeinek szüntelen egymáshoz való közeledése. A lenini eszmék és alapelvek diadaléhoz döntő módon kommunista pártunk járult hozzá azzal, hogy alkotó módon és a marxizmus—leninizmus szellemében érvényesítette e tudományos tant, az ember felszabad! tásának ezt a hatalmas fegyverét, mégpedig nem mint sablont, hanem mint útmutatást a tevékenységhez. A marxizmus— leninizmus szellemétől idegen minden sablonszerűség és sematizmus. Kommunista pártunk ily módon oldja meg társadalmunk fejlődésének kérdéseit. Ezzel egyidejűleg arra törekszik, hogy megszilárduljon a nemzetközi forradalmi erők egysége, amely a szocializmus erői túlsúlya érvényesítésének legfontosabb feltételei közé tartozik. Rendkívül nagyra értékeljük, hogy kommunista pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártia között egész történetük folyamán sosem került sor nézeteltérésre. Pártunk mindig a Szovjetunió Kommunista Pártjában látta példaképét. Sokat tanultunk és tanulunk ma is a Szovjetunió Kommunista Pártjától. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig arra nevelte tagjait, hogy a Szovjetunióhoz és a Szovjetunió Kommunista Pártjához való viszony a kommunista meggyőződés próbaköve. Népeink és országaink barátságát bizonyltja a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és gazdasági együttműködési szerződés is. Ez a szerződés biztonságunk és függetlenségünk alapja, gazdasági fejlődésünk támasza. Negyedik ötéves tervünk reális voltát is a Szovjetunióval kötött kereskedelmi és árucsereforgalmi szerződésünk biztosítja. Szoros együttműködésünk a Szovjetunióval gazdasági és politikai téren továbbra ls külföldi kapcsolataink alapvető iránya marad. A továbbiakban Lastovička elvtárs foglalkozott a XIII. kongresszus határozataival, s megállapította, hogy a fejlődés kitűzött céljainak érdekében fel kell újítanunk a munkatermelékenység növelésének ütemét. Majd a továbbiakban Így folytatta: — Rendkívül fontos, hogy a dolgozókat megnyerjük: öntudatosan kivegyék részüket a pártkongresszuson kitűzött célok megvalósításából. A fegyelem a siker egyik biztosítéka. Ezért pártunk a fentiekkel kapcsolatban rendkívül nagy súlyt vet a politikai és eszmei munkára. Pártunk határozatainak és negyedik ötéves tervünk céljainak sikeres teljesítése megköveteli, hogy a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításában megmutatkozzék munkásosztályunk vezető szerepe. Dolgozóink olykor annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy esetleg emelkedhetnek az árak, mivel egyes szállítók monopolhelyzetüket megokolatlan áremelésre szeretnék kihasználni. Hangsúlyoznunk kell, hogy az Ilyen eljárás teljesen ellentétben áll a párt politikájával. E téren minden intézkedést fokozatosan és úgy fogunk megtenni, hogy az egész folyamat állandóan ellenőrzés alatt álljon. Az áttérést a tervezés és irányítás új rendszerére alapos előkészületek után és nagy körültekintéssel valósítjuk meg, s ily módon biztosítjuk a dolgozók reálbevételeinek emelkedését. Másrészt viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy mélyen szántó gazdasági reformra kerül sor, amely elengedhetetlenül szükséges népünk életszínvonalának további emelkedéséhez. Kedves elvtársaki Hazánk építő sikerei, népünk Jólétének emelkedése szoros összefüggésben állnak a világ békéjével és biztonságával. Az utóbbi időben az imperializmus, kiváltképpen az amerikai imperializmus támadó politikájának következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. A legveszedelmesebb, amely a békét veszélyezteti, az Egyesült Államok vietnami agressziója. Ennek az agressziónak az a célja, hogy megakassza azt a felszabadítás! folyamatot, amely döntő vonása korszakunknak. Állásfoglalásunk azonos a többi szocialista ország állásfoglalásával: teljes mértékben támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a DélVietnami Nemzeti Felszabadítási Front követeléseit. Az Egyesült Államoknak be kell tartania az 1954-ben aláírt genfi egyezményt, meg kell szüntetnie beavatkozását a vietnami nép belügyeibe, véglegesen és feltétlenül be kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, s távoznia kell Vietnamból, ahol nincs semmi keresnivalója. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása és Dél-Vietnam népe ellen folytatott írtóháború nemzetközi bűntény, amelyért az Egyesült Államoknak felelnie kell. Népünk akaratával és az Imperialista agresszió ellen folytatott harcunk hagyományaival összhangban köztársaságunk mindennemű anyagi, erkölcsi és politikai támogatást megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és Dél-Vietnam népének. Tisztában vagyunk azzal, hogy az amerikai agresszió nemcsak a vietnami nép ellen, hanem más nemzetek és a mi biztonságunk ellen is irányul. Erről az ünnepélyes gyűlésről forró testvéri üdvözletünket küldjük a vietnami népnek és biztosítjuk szolidaritásunkról. A jelen pillanatban a legfontosabb feladatnak azt tartjuk, hogy megteremtsük a szocialista országok akcióegységét az amerikai imperializmus agreszszív erői ellen vívott harcban. Ezzel kapcsolatban visszautasítjuk a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság képviselőinek állásfoglalását, akik egyebek között, főként a nemzetközi kommunista mozgalom egységének kérdésében eltérnek a szocializmus és kommunizmus alapelveitől, lényegétől és feladatától. Kína Kommunista Pártjának és a Kínai Népköztársaságnak képviselői az egész emberiség előtt súlyos felelősséget vesznek magukra azzal, hogy makacsul elutasítják a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok akcióegységét. Súlyosan vétenek a szocializmus és a béke érdekei ellen, mikor a világbéke és biztonság szempontjából kritikus helyzetben a testvéri kommunista pártok, szocialista országok és kormányaik ellen intéznek támadásokat. Ezzel a politikájukkal voltaképpen az amerikai imperialistákat és vietnami agreszszív háborújuk fokozását támogatják. Kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi légkörre egyes tények Európában ls. Itt elsősorban a nyugat-németországi helyzetre gondolunk. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jogellenesen politikai bázist kíván teremteni azzal az állításával, hogy Németország nemzetközi jogilag 1937-es határai között létezik. Ez ellentétben áll a potsdami szerződés szellemével. A potsdami konferencia által 1945 augusztusában megszabott határok végérvényesek. Ez a tény egyaránt kötelező a győztes nagyhatalmak és Németország számára. A nyugatnémet revansisták vakmerősége azonban nem ismer határt: Strauss, a bajorországi Keresztényszociális Unió elnöke nemrégiben kijelentette, hogy a nemzetközi jog szempontjából teljes mértékben érvényben van az 1038-as müncheni egyezmény is. Közvetlen összefüggésben áll a bonni kormány területi követeléseivel azon igyekezete, hogy atomfegyverekhez jusson. Ezt természetesen elutasítjuk. A többi testvéri szocialista országgal együtt kijelentjük: Az európai szocialista államok határai megváltoztathatatlamok, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti határt is. A bukaresti deklaráció további bizonyítéka a Szovjetunió és a szocialista országok béketörekvéseinek. Kedves elvtársak! A szocialista rendszer és a világ forradalmi munkásmozgalma a világ dolgozóinak legnagyobb történelmi vívmánya. Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk pártja elnyerte egész népünk elismerését. Társadalmunk vezető ereje lett, mivel a munkásosztály történelmi feladatából Indult ki, amelynek hivatása az, hogy mind önmagát, mind más osztályokat megszabadítson a kizsákmányolástól, s velük együtt megteremtse a termelőerők további fejlődésének, az igazi demokrácia, a szocialista demokrácia megvalósításának feltételeit. Mindazt, amit eddig szereztünk a magunk szorgalmas munkájával szereztük. Továbbra is ez lesz társadalmunk fejlődésének fő forrása. Ezt a célt tűzték ki Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusának határozatai is. Áz újabb eredmények útja ma a XIII. kongresszus határozatainak teljesítésén és negyedik ötéves tervünk megvalósításán át vezet. Ez egyúttal a haladás és a béke nemzetközi erői egységének megszilárdításához, a szocializmus ügyének megerősítéséhez vezető üt is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyományaihoz híven Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével tovább haladunk a fejlődés és szocialista társadalmunk újabb sikerei felé. Éljenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gondolatainak újabb győzelmei. Éljen a szocialista országok megbonthatatlan testvérisége. Éljen a világ kommunista és forradalmi munkásmozgalmának egysége! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! Örökre éljen szövetségünk, szoros barátságunk a Szovjetunióval, köztársaságunk biztonságának és fejlődésének támaszával! Nagygyűlés a prágai sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) s--talmi szervezetek képviselői. Jelen voltak továbbá Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségének tagjai. A díszemelvényen foglaltak helyet a többi szocialista állam diplomáciai képviselői, valamint kiváló tudósok és művészek. A csehszlovák és a szovjet himnuszt a jelenlevők állva hallgatták végig. Ezután M. Vacnlík, a CSKP KB elnökségének póttagja lépett a mikrofon elé, hogy megnyissa a gyűlést. öt követően B. Laštovička, a CSKP KB elnökségének tagja emelkedett szólásra. Beszédét a dolgozók több ízben is tapsviharral szakították félbe. Ugyanilyen meleg barátsággal fogadták Sz. V. Cservonyenkónak, a Szovjetunió nagykövetének szavait. „Éljen a Szovjetunió, éljen a CSKP^, éljen a népeink közti barátság" hangzott fel minduntalan a csarnokban. A csehszlovák népnek a szovjet néphez intézett üdvözletét L. Boháč érdemes művész olvasta fel. Besötétedett már, amikor Prága dolgozói elhagyták a sportcsarnokot. Elégedetten igyekeztek hazafelé a megható ünnepségről barátságos, meleg otthonukba. 1966. XI. 8.