Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-08 / 308. szám, kedd

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a eszméiéi írta zászlajára [Folytatás az 1. oldalról) béke eszményét, harcot hirde­tett a háború ellen. Egyetlen igazságos háborúként az elnyo­mottaknak, a kizsákmányoltak ­nak és a leigázottaknak a ki­zsákmányolók elleni háborúját ismerte el. / A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi nagy vissz­hangot keltettek a világ dol­gozói körében, mert pontos jel­szavakban határozták meg a dolgozók vágyait. A Szocialista Forradalom esz­méinek hatása alatt meggyor­sult a világforradalom folyama­ta, létrejöttek a forradalmi kommunista pártok, amelyek fejlődésük folyamatában egyre közelebb kerültek a Lenin ve­zette bolsevik párthoz. A dol­gozók örömmel fogadták a Nagy Október jelszavait, és sorsuk megjavulása hajnalának tekin­tették. Hazánkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt fokozatosan kialakultak a forradalmi erők, létrejött a kommunista párt, amely a for­radalom elvei és a Komintern 21 pontja mellé állt. A nemze­tek önrendelkezési jogának jel­szava, amelyet az Októberi For­radalom tűzött zászlajára, ma­gával ragadta a nemzeteket s ösztönözte a saját nemzeti álla­muk megteremtésére irányuló igyekezetüket. Ezekben az or­szágokban a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatása alatt szociális prob­lémáikat is meg akarják ol­dani. így keletkezett az önálló Csehszlovák Köztársaság is. A nemzeti szabadság és a demok­ratikus jogok, amelyeket né­pünk 1918-ban vívott ki, közvet­len kapcsolatban álltak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal. A dolgozók és parasztok első állama nagyban hozzájárult Országunk és népünk sorsának alakításához a második világhá­ború folyamán, amikor a Szov­jetunió népeinek áldozatos munkája, a szovjet hadsereg hősi harca nemcsak a meg­szállt szovjet területeket szaba­dította fel, hanem számos euró­pai nemzetet is, köztük hazánk iiépeit. Ezért minden esztendő­ben mélységes bálával emléke­zünk meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomról. A második világháború után Számos más ország is követte á szovjet nép példáját, s ily in ódon létrejött a világ szocia­lista rendszere. A Nagy Októ­ber eszméinek hatása alatt cél­tudatosabbá vált a gyarmati népek szabadságharca, és az űtóbbi évtized folyamán fel­bomlott a világ gyarmati rend­szere, melynek romjain sok új önálló állam jött létre. A háború után végbement vi­lágpolitikai változások arról ta­núskodnak, hogy a szocialista rendszer az Imperializmus el­len és a szocializmusért vívott harc erőivel együtt ma olyan érőt képvisel, amely döntő mó­don befolyásolja a viliág fej­lődését. A felszabadító forradalmi fo­lyamat, amely a Nagy Októberi Forradalommal kezdődött, mind máig tart. A szocialista államok gazdasági fejlődése a kizsákmá­nyolás igája alól felszabadult nemzetek számára fokozatosan lehetővé teszi, hogy független né váljanak az imperialista ál­lamoktól, és széttörjék a neo­kolonializmus bilincseit. A világ valamennyi népe szá­mára beláthatatlan jelentőségű, hogy diadalmaskodjék a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélése és a nemzetek közötti baráti együtt­működés politikája, amely azt követeli, hogy az egyik ország ne avatkozzék be a másik ügyeibe, és a vitás kérdéseket tárgyalás útján, ne pedig erő szakkal oldják meg. Ma már a világ lakosságának többsége tisztén látja, hogy a Szovjetunió és a szocialista vi­lágrendszer az az erő, amely Ily módon igyekszik megváltoz­tatni a világot. Ezért növekszik szüntelenül ä rokonszenv a szocialista or­szágok Iránt, ezért látjuk a Szovjetunió nagy építősikerei­ben nem csupán mi, hanem számos más nemzet is érdekei­nek, a békés életnek és a fejlő­désnek a támaszát. A nemzetközi élet ilyen ren­dezésével élesen szemben áll az Amerikai Egyesült Államok, amely nem tart magára kötele­zőnek semmi nemzetközi meg­állapodást. Lábbal tapossa a nemzetközi jogot, az erőpoliti­kát alkalmazza egészen a vegyi és baktériumháború legszélső­ségesebb formájáig. Egyáltalán nem veszi tekintetbe a vietna­mi probléma megoldásáról alá­írt genfi nemzetközi egyez­ményt. Nem csodálhatjuk, hogy a vi­lág népei ma úgy látják, hogy az Egyesült Államok sok tekin­tetben Hitler nyomdokain ha­lad. Hogy mennyit érnek a sza­badságról hangoztatott szóla­mok egyes amerikai tényezők szájából, arról tanúskodik az egész háború utáni történelem. Ahol a nép szabadon és a ma­ga módján kíván élni, nyomban jelentkezik fegyveres erője kí­séretében az Egyesült Államok. Így volt ez Kongóban, a Do­minikai Köztársaságban, Guate­malában és másutt, ma pedig Vietnamban. Szabadságról és demokráciáról szónokolnak ugyanakkor odahaza is üldözik a haladó szervezeteket és a kommunista pártot, pénzelik és szítják a kommunisták és a vi­lág valamennyi haladó erője el­len folytatott harcot. Laštovička elvtárs a továb­biakban megállapította, hogy az amerikai imperializmus agresz­szív politikájának és tevékeny­ségének nem lehet csupán sza­vakkal és tiltakozásokkal gátat vetni. Mindazok szervezett ere­jére van szükség, akik a békét, a szabadságot és a haladást kívánják. A továbbiakban így folytatta: Éppen ezért a többi nemzet­tel együtt örvendünk a Szov­jetunió valamennyi sikerének, amelyet az iparban, a mezőgaz­daságban, a tudományban és technikában, valamint kulturá lis téren elért, s ugyanakkor a fegyveres biztonság kiépité sében is az imperialista agresz­szióval szemben. Nagy jelentőségűek a világ békés fejlődése, biztonsága és a nemzetek szabadsága szem­pontjából a Szovjetunió sikerei az anyag titkainak feltárásában a világűr meghódításában és a rakétatechnikában. A Szovjetunió az idén nagy sikereket ért el a mezőgazdasá­gi termelésben is. Nagy érdeklődéssel figyeljük ma a Szovjetunióban folyó épí­tést, a mostani ötéves terv fel­adatinak bevégzését. A Szovjetunió sikerei fejlődé­sén és távlatain szemléletesen láthatjuk, m re vezet a mar­xizmus—leninizmus eszméinek megvalósítása a gyakorlati élet­ben, mit érhet el egy olyan tár­sadalom, amelyet a munkásosz­tály és a kommunista párt ve zet. Ezért évről évre nő a Szov­jetunió nemzetközi tekintélye. Lenin zseniálisan előre látta ezt a fejlődést, amikor megír­ta, hogy az orosz példa minden országnak megmutat valamit, mégpedig nagyon lényegeset elkerülhetetlen és közeli jövő­jéből. Ezt az öntudatos dolgo­zók már minden országban ré­gen megértették, még gyakrab­ban pedig nem is annyira meg­értették, mint észrevették és kiérezték a forradalmi osztály ösztönével. A munkásosztály történelmi feladatának megvalósítása a tár­sadalomban, a marxizmus—leni­nizmus tanításának szellemében nagy előnyt jelent az emberiség számára. A szocialista országok­ban azok a kommunista és munkáspártok, amelyek tevé­kenységükben a marxizmus—le­ninizmus elveihez igazodnak, céltudatos és szívós politikai és szervezési munkájukkal nemcsak a munkásosztályt egyesítették, hanem a társada lom többi rétegeit is. így volt ez hazánkban is. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja, amely egyesítette népeink minden haladó erejét, létre­hozta a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség Nemzeti Frontját, és szembeszállott a fasiszta megszállással. Közös erőfeszítéssel sikere sen megoldottuk a nemzeti és demokratikus forradalom fel­adatait, 1948 ban visszavertük a burzsoázia támadását, s min­den haladó erőt egyesítettünk a szocializmus diadaláért foly­tatott harcban. A kommunista párt vezette munkásosztály azért arathatott győzelmet ha­zánkban, mert a kommunisták programja egész társadalmunk alapvető érdekeinek kifejezője. A szocializmus győzelme tár­sadalmunkban a lenini eszmék és elvek diadala a mi feltéte­leink között. Társadalmunk fej­lődésére jellemző a társadalmi osztályok és a dolgozók réte­geinek szüntelen egymáshoz va­ló közeledése. A lenini eszmék és alapelvek diadaléhoz döntő módon kom­munista pártunk járult hozzá azzal, hogy alkotó módon és a marxizmus—leninizmus szelle­mében érvényesítette e tudomá­nyos tant, az ember felszabad! tásának ezt a hatalmas fegyve­rét, mégpedig nem mint sab­lont, hanem mint útmutatást a tevékenységhez. A marxizmus— leninizmus szellemétől idegen minden sablonszerűség és se­matizmus. Kommunista pártunk ily mó­don oldja meg társadalmunk fejlődésének kérdéseit. Ezzel egyidejűleg arra törekszik, hogy megszilárduljon a nemzet­közi forradalmi erők egysége, amely a szocializmus erői túl­súlya érvényesítésének legfon­tosabb feltételei közé tartozik. Rendkívül nagyra értékeljük, hogy kommunista pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártia között egész történetük folya­mán sosem került sor nézetel­térésre. Pártunk mindig a Szov­jetunió Kommunista Pártjában látta példaképét. Sokat tanul­tunk és tanulunk ma is a Szov­jetunió Kommunista Pártjától. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig arra nevelte tag­jait, hogy a Szovjetunióhoz és a Szovjetunió Kommunista Párt­jához való viszony a kommunis­ta meggyőződés próbaköve. Né­peink és országaink barátságát bizonyltja a barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási és gazdasági együttműködési szerződés is. Ez a szerződés biztonságunk és függetlenségünk alapja, gaz­dasági fejlődésünk támasza. Negyedik ötéves tervünk reá­lis voltát is a Szovjetunióval kötött kereskedelmi és árucse­reforgalmi szerződésünk bizto­sítja. Szoros együttműködésünk a Szovjetunióval gazdasági és po­litikai téren továbbra ls külföl­di kapcsolataink alapvető irá­nya marad. A továbbiakban Lastovička elvtárs foglalkozott a XIII. kongresszus határozataival, s megállapította, hogy a fejlődés kitűzött céljainak érdekében fel kell újítanunk a munkatermelé­kenység növelésének ütemét. Majd a továbbiakban Így foly­tatta: — Rendkívül fontos, hogy a dolgozókat megnyerjük: öntuda­tosan kivegyék részüket a párt­kongresszuson kitűzött célok megvalósításából. A fegyelem a siker egyik biztosítéka. Ezért pártunk a fentiekkel kapcsolatban rendkívül nagy súlyt vet a politikai és eszmei munkára. Pártunk határozatai­nak és negyedik ötéves tervünk céljainak sikeres teljesítése megköveteli, hogy a XIII. kong­resszus határozatainak megva­lósításában megmutatkozzék munkásosztályunk vezető szere­pe. Dolgozóink olykor annak az aggodalmuknak adnak kifeje­zést, hogy esetleg emelkedhet­nek az árak, mivel egyes szál­lítók monopolhelyzetüket meg­okolatlan áremelésre szeretnék kihasználni. Hangsúlyoznunk kell, hogy az Ilyen eljárás tel­jesen ellentétben áll a párt po­litikájával. E téren minden intézkedést fokozatosan és úgy fogunk meg­tenni, hogy az egész folyamat állandóan ellenőrzés alatt áll­jon. Az áttérést a tervezés és irányítás új rendszerére alapos előkészületek után és nagy kö­rültekintéssel valósítjuk meg, s ily módon biztosítjuk a dolgo­zók reálbevételeinek emelkedé­sét. Másrészt viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy mé­lyen szántó gazdasági reformra kerül sor, amely elengedhetet­lenül szükséges népünk élet­színvonalának további emelke­déséhez. Kedves elvtársaki Hazánk építő sikerei, népünk Jólétének emelkedése szoros összefüggésben állnak a világ békéjével és biztonságával. Az utóbbi időben az imperia­lizmus, kiváltképpen az ameri­kai imperializmus támadó po­litikájának következtében ki­éleződött a nemzetközi helyzet. A legveszedelmesebb, amely a békét veszélyezteti, az Egyesült Államok vietnami agressziója. Ennek az agressziónak az a cél­ja, hogy megakassza azt a fel­szabadítás! folyamatot, amely döntő vonása korszakunknak. Állásfoglalásunk azonos a többi szocialista ország állás­foglalásával: teljes mértékben támogatjuk a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a Dél­Vietnami Nemzeti Felszabadítá­si Front követeléseit. Az Egye­sült Államoknak be kell tarta­nia az 1954-ben aláírt genfi egyezményt, meg kell szüntet­nie beavatkozását a vietnami nép belügyeibe, véglegesen és feltétlenül be kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztár­saság bombázását, s távoznia kell Vietnamból, ahol nincs sem­mi keresnivalója. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása és Dél-Vietnam népe ellen folyta­tott írtóháború nemzetközi bűn­tény, amelyért az Egyesült Ál­lamoknak felelnie kell. Népünk akaratával és az Imperialista agresszió ellen folytatott har­cunk hagyományaival összhang­ban köztársaságunk mindenne­mű anyagi, erkölcsi és politikai támogatást megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és Dél-Vietnam népének. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy az amerikai agresszió nemcsak a vietnami nép ellen, hanem más nemzetek és a mi biztonságunk ellen is irányul. Erről az ünnepélyes gyűlés­ről forró testvéri üdvözletün­ket küldjük a vietnami népnek és biztosítjuk szolidaritásunk­ról. A jelen pillanatban a legfon­tosabb feladatnak azt tartjuk, hogy megteremtsük a szocialis­ta országok akcióegységét az amerikai imperializmus agresz­szív erői ellen vívott harcban. Ezzel kapcsolatban visszauta­sítjuk a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság kép­viselőinek állásfoglalását, akik egyebek között, főként a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének kérdésében eltérnek a szocializmus és kommuniz­mus alapelveitől, lényegétől és feladatától. Kína Kommunista Pártjának és a Kínai Népköztársaságnak képviselői az egész emberiség előtt súlyos felelősséget vesz­nek magukra azzal, hogy maka­csul elutasítják a nemzetközi kommunista mozgalom és a szo­cialista országok akcióegységét. Súlyosan vétenek a szocializ­mus és a béke érdekei ellen, mikor a világbéke és biztonság szempontjából kritikus helyzet­ben a testvéri kommunista pár­tok, szocialista országok és kormányaik ellen intéznek tá­madásokat. Ezzel a politikájuk­kal voltaképpen az amerikai im­perialistákat és vietnami agresz­szív háborújuk fokozását tá­mogatják. Kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi légkörre egyes tények Európában ls. Itt első­sorban a nyugat-németországi helyzetre gondolunk. A Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya jogellenesen politikai bázist kíván teremteni azzal az állí­tásával, hogy Németország nem­zetközi jogilag 1937-es határai között létezik. Ez ellentétben áll a potsdami szerződés szellemével. A potsda­mi konferencia által 1945 au­gusztusában megszabott hatá­rok végérvényesek. Ez a tény egyaránt kötelező a győztes nagyhatalmak és Németország számára. A nyugatnémet revansisták vakmerősége azonban nem is­mer határt: Strauss, a bajoror­szági Keresztényszociális Unió elnöke nemrégiben kijelentette, hogy a nemzetközi jog szem­pontjából teljes mértékben ér­vényben van az 1038-as mün­cheni egyezmény is. Közvetlen összefüggésben áll a bonni kormány területi köve­teléseivel azon igyekezete, hogy atomfegyverekhez jusson. Ezt természetesen elutasítjuk. A többi testvéri szocialista országgal együtt kijelentjük: Az európai szocialista államok határai megváltoztathatatlamok, beleértve a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti határt is. A bukaresti deklaráció továb­bi bizonyítéka a Szovjetunió és a szocialista országok béketö­rekvéseinek. Kedves elvtársak! A szocialista rendszer és a világ forradalmi munkásmozgal­ma a világ dolgozóinak legna­gyobb történelmi vívmánya. Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk párt­ja elnyerte egész népünk elis­merését. Társadalmunk vezető ereje lett, mivel a munkásosz­tály történelmi feladatából In­dult ki, amelynek hivatása az, hogy mind önmagát, mind más osztályokat megszabadítson a kizsákmányolástól, s velük együtt megteremtse a termelő­erők további fejlődésének, az igazi demokrácia, a szocialista demokrácia megvalósításának feltételeit. Mindazt, amit eddig szerez­tünk a magunk szorgalmas mun­kájával szereztük. Továbbra is ez lesz társadalmunk fejlődésé­nek fő forrása. Ezt a célt tűzték ki Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusának határozatai is. Áz újabb eredmények útja ma a XIII. kongresszus határo­zatainak teljesítésén és negye­dik ötéves tervünk megvalósítá­sán át vezet. Ez egyúttal a ha­ladás és a béke nemzetközi erői egységének megszilárdításához, a szocializmus ügyének megerő­sítéséhez vezető üt is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyományaihoz hí­ven Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével tovább haladunk a fejlődés és szocia­lista társadalmunk újabb sike­rei felé. Éljenek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom gondolatai­nak újabb győzelmei. Éljen a szocialista országok megbontha­tatlan testvérisége. Éljen a világ kommunista és forradalmi mun­kásmozgalmának egysége! Éljen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja! Éljen Csehszlovákia Kommu­nista Pártja! Örökre éljen szövetségünk, szoros barátságunk a Szovjet­unióval, köztársaságunk bizton­ságának és fejlődésének táma­szával! Nagygyűlés a prágai sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) s--talmi szervezetek képvise­lői. Jelen voltak továbbá Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttségének tagjai. A díszemelvényen foglaltak helyet a többi szocialista ál­lam diplomáciai képviselői, va­lamint kiváló tudósok és mű­vészek. A csehszlovák és a szovjet himnuszt a jelenlevők állva hallgatták végig. Ezután M. Va­cnlík, a CSKP KB elnökségé­nek póttagja lépett a mikro­fon elé, hogy megnyissa a gyű­lést. öt követően B. Laštovič­ka, a CSKP KB elnökségének tagja emelkedett szólásra. Be­szédét a dolgozók több ízben is tapsviharral szakították fél­be. Ugyanilyen meleg barát­sággal fogadták Sz. V. Cser­vonyenkónak, a Szovjetunió nagykövetének szavait. „Éljen a Szovjetunió, éljen a CSKP^, éljen a népeink közti barátság" hangzott fel minduntalan a csarnokban. A csehszlovák népnek a szov­jet néphez intézett üdvözletét L. Boháč érdemes művész ol­vasta fel. Besötétedett már, amikor Prága dolgozói elhagyták a sportcsarnokot. Elégedetten igyekeztek hazafelé a megható ünnepségről barátságos, meleg otthonukba. 1966. XI. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents