Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-07 / 307. szám, hétfő

" * ~ — Ül J ÉPÜLETEK NAGATYINO NEGYEDBEN. C sorok írója több mint ^ öt évet és hat kemény telet töltött a szovjet fővárosban, de azért még az utolsó hetekben is előfordult vele, hogy gépkocsijával úgy eltévedt valahol a külvárosban, hogy egy óra múltán derült csak ki, ugyanahhoz a forgalmas útkereszteződéshez ért vissza, ahonnan elindult. A hétmilliós Moszkva, földkerekségünk egyik legnagyobb városa tulajdonképpen nem is egy város, hanem legalább hét-nyolc, mindegyik a maga jellemző és sajátos atmoszférájával. A külvárosokban még hosszú ideig baktathatunk olyan utcákon, ahol öreg faházak (milyen melegek ezek a faházak télen!) között suhannak a piros villamoskocsik, amikor egyszerre minden átmenet nélkül pasztellszínűre festett, modern 10— 12 emeletes házak tömbjeihez érünk. A modern városnegyedek sem egyformák: a „dél-nyugat" például a maga karcsú magas épületeivel, tágas szupermakettjeivel, új vasbetonüveg filmszínházaival és „fodrászkombinátjaival" nagyon kevéssé emlékeztet a Béke sugárút masszív, hatalmas épülettömbjeire. Ha azonban Moszkváról, mint a világpolitika egyik központjáról beszélünk, akkor figyelmünket olyan térségre összpontosítjuk, amely nagyjából köralakú: a körülbelül két kilométer sugarú kör középpontja a Kreml és a Vörös tér. Ebben a körben ott találjuk a Szovjetunió legfontosabb kormányhivatalalt, az SZKP és a Komszomol Központi Bizottságát. E körben ott lesz a Szovjetunió külügyi és kereskedelmi minisztériuma, valamint a szovjet fővárosban működő diplomáciai képviseletek tekintélyes része is. A Kreml A moszkvai Kreml a főváros legrégibb, történelmi magva, amely magán viseli a különböző századok kézjegyét. Az első fóliánsok 1156-ban adnak hírt róla furij Dolgorukij fából ácsolt fallal vette körül a moszkvai Kremlt, hogy megvédelmezze az ellenség előőrseitől. A XIV. században építettek köréje először kőfalat és mintegy száz évvel később emelték nagy templomait. Az Uszpenszklj, a Blogovescsenszkij székesegyház a középkori építészet csodálatos alkotása. Olasz művészekkel — így a híres velencei Aristide Fiorantevel együtt dolgoztak a székesegyházak építésén pszhovi és novgorodi mesterek. Az olasz reneszánsz és a hagyományos orosz építőművészet egyik legcsodálatosabb találkozása az ArChangelszkif székesegyház. A Kreml fegyverpalotája a cárok kincseinek a gyűjtőhelye. Ehhez képest egyszerűbb, dísztelenebb a Nagy Kreml palota. E palota a múlt század első felében épült, 1838—1849 között K. A. Ton, P. A Garaszlmov és D. H. Csicsagov tervei alapján. Majd egy századdal később, 1934-ben átépítették, akkor készült a kongresszusi terem, ahol a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tartja üléseit. Régebben a Pétervárról Moszkvába látogató cárok lakták a palotát. Ahol Lenin dolgozott A Minisztertanács és a Legfelső Tanács palotájának második emeletén lakott és dolgozott a szovjet állam megalapítója Vlagyimir Iljics Lenin. 1918-tól 1923-ig élt itt, három lakószobájában múzeumot rendeztek be. Ez ma is úgy áll, mint akkor. A dolgozószoba kétabiakos kis helyiség. Középen van az íróasztal. Rajta két telefonkészülék, írószerek, gyöngyháznyelű kés, olló, jegyzetfüzetek, naptár, asztali lámpa és gyertyák. Hosszúkás asztal és négy puha bőrkarosszék a látogatók fogadására. Vlagyimir Iljics nem szerette a puha ülést, az íróasztalnál egyszerű, fonott székben ült. A fal mellett könyvszekrény: Marx, Engens, Plehanov művel, az orosz forradalmi demokraták alkotásai, szótárak, szépirodalom. Sok az idegen nyelvű könyv. Vlagyimir Iljics kilenc nyelven beszélt. Az íróasztallal szemben a falnál bőrdí-' vány, fölötte Marx portréja, L. Lotarev festménye. A petrográdi szovjet ajándékozta Leninnek, mikor sebesüléséből felgyógyult. Lenin dolgozószobája mellett van az ülésterem, ahol a Népbiztosok Tanácsa, a Munka- és Honvédelmi Tanács, valamint a Politikát Bizottság ülésezett. Ezeken az üléseken A SZOVIET KORMÁNY MEGVIZSGÁLTA ES jö VÁHAGYTA MOSZKVA ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI TERVENEK MŰSZAKI-GAZDASÁGI ALAPJAIT. • Harminc év telt el Moszkva elsfi áltálénős városfejlesztési tervének elfogadása éta, s ezalatt a szovjet főváros lakásalapja több mint háromszorosára bfóviilt. Új lakónegyedek keletkeztek, mint Délnyugat, Cserjomuski, HorosevoMnyevnyiki, Fill Mazilo vo, Kuzminkl, HimkiHovrino, Észak-Izma jlo vo és Knncevo. Ezekben az években körülbelül ezer iskola, összesen 42 ezer férőhellyel rendelkező kórházak, Hőbb mint 70 filmszínház, összesen 238 ezer férőhellyel rendelkező bölcsődék és napközi otthonok épültek. A moszkvai földalatti vasit vonalainak hosszúsága elérte a 110 kilométert. • Az 61 általános városfejlesztési terv egyik fő feladata • lakáskérdés megoldása. A házépítés az autókörút határain belül folytatódik. 9 Tervbe vették • zöld sávok kiszélesítését közvetlenül a város • Moszkva környékén áj penziók, turistaszállások, halász- és vadászlakok, üdülőhelyek létesülnek. A legtestőibb helyeken éj egészségvédelmi gyermekvárosokat építenek. • A lakáskérdés komplex megoldása keMaô<zäua jäaäje ban, továbbá ó j parkok, sportpályák, nyitott víztárolók építését. Ez a beépítendő terület gazdaságosabb kihasználásával és az emeletek számának növelésével érhető el. A jövőben nyolc-, tizenegy-, tizenötemeletes és még magasabb házak fognak épülni. Hatalmas közszolgáltatási központok létesülnek. A kereskedelem hálózata kétszeresére, a közszolgáltatások hálózata pedig háromszoroséra bővül. retében rendezik a közlekedési problémákat ls. Kétszáz kilométer hoszszú trolibusz és 50 kilométer hosszú villamos közlekedési ütvonalat adnak át rendeltetésének, bővítik az antóbnszhálózatot. A metro útvonalainak hossza eléri a 320 kilométert. A moszkvai földalatti túllépi a váTIZENtíT ÉV MOLVA MINDEN TERÉN MODER •OS LESZ. rom határalt • a repülőtereken ls lesznek állomásai. • Moszkva belterületén tilos az Ipari építkezés. A munkatermelékenység növekedését a meglevő vállalatok korszerűsítésével és átalakításával érik el. Az ódon épületekben működő vállalatokat fokozatosan kitelepítik a városból. • Az épülő áj kulturális, kereskedelmi, vendéglátóipari létesítmények közül nevezetes az osztankinói új tv-központ, az Állami Képtár, a Moszkvai Akadémiai Művészszínház áj épülete, a cirkusz, a bábszínház épülete, a Rosszija-, a Nacionalés a Druzsba-szálló épülete, továbbá az Izvesztyija és a TASZSZ Sj székháza. MOSZKVA MtG SZEBB, N BS KÉNYELMES VA(APN) Lenin elnökölt 1918-tól 1922 végéig. Lenin nagy gondot fordított a régi emlékek megőrzésére és restaurálására. Figyelmesen tanulmányozta a Kremlről szóló históriai adatokat, személyesen ellenőrizte a tor* nyok, a bástyák állapotát és parancsot adott, hogy haladéktalanul kezdjék meg a megrongálódott bástyák helyreállítását, amelyek 1917 októberében mentek tönkre. 1918 októberére a Szpasszkij-torony órája Is újból működött. Az óra az Internacionálét játszotta. A zenélő óra hangját azóta minden délben a rádió sugározza szét a világba. venmillió látogató l-f 1935-ben, a Népbiztosok Tanácsának intézkedésére a Kreml tornyairól leszedték a kétfejű sast f az orosz cári címert) és öt toronyra csillagot szereltek, a sarló és kalapács emblémával. A rubincsillagok vázát rozsdamentes acélból készítették, amely a legviharosabb szélnek, a fagynak és az esőnek is ellenáll. A keret felületét aranyozott rézlemezekkel borították. Minden csillaghoz több mint öt kilogramm aranyat használtak föl. A Kreml csillagai éjjel-nappal világítanak. Nappal erősebben, különben az ég tiszta fényében feketének tűnnek. A hatalmas lámpák hűtésére ventillátort építettek be a csillagokba. A belső felületeket speciális berendezés tisztítja a portól és koromtól. Tíz év telt el azóta, hogy a szovjet kormány a Kremlt megnyitotta a látogatók előtt. Az eltelt évtized alatt több mint ötvenmillió ember fordult meg a Kremlben. Azok, akik a Kremlben csoportos kirándulást tesznek, akik megtekintik Vlagylmii Iljics Lenin dolgozószobáját, gyakran találkoznak az SZKP és a szovjet kormány vezetőivel. Itt van a dolgozószobája Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, Alekszef Kosziginnek, a Minisztertanács elnökének, valamint helyette. seiknek is. A kormányépületekből nem messze oldalszárny emelkedik: azok a külföldi állam- és kormányfők, akik a szovjet kormány vendégei, itt kapnak lakosztályt. A kongresszusi palota A fogadások egy részének színhelye a Kreml Györgyter-. me. Ez a hatalmas márványborítású terem, amelynek falára arany betűkkel felvésték mindazoknak a katonai egységeknek a nevét, amelyeket annak idején György-kereszttel — a legmagasabb cári érdemrenddel tüntettek ki. Sok fogadást tartanak a Kreml új kongresszusi palotájában is, ebben az ultramodern építményben, — a Lenin-díjas Posrohin főépítész műve —, amely mégis oly harmonikusan illeszkedik bele az építészeti agyüttesbe. (A fogadások — külföldi állam vagy kormányfők tiszteletére, űrhajósok felbocsátásakor, május 1-én vagy november 7-én nagy eseményt jelentenek az újságírók életében. Ilyenkor találkozhatnak a szovjet párt- és állami élet kiemelkedő személyiségeivel, a diplomáciai élet irányítóival, marsaitokkal, űrhajósokkal, tudósokkal, a szovjet társadalom legismertebb egyéniségeivel). k Kreml Kongreszszusi Palotája egyébként nemcsak a fogadások, hanem a legfontosabb rendezvények színhelye is: Itt tartották például az SZKP XXII. és XXIII. kongresszusát és a nemzetkö-i zi békekongresszus. Aki belép az üvegből és vasbetonból készült korszerű és modern vonalú épületbe, azt első pillanattól az az érzés fogja el, hogy az épület belülről nagyobb, mint kívülről látszik. S bármennyire furcsán hangozzék is, ez valóban Így van. A palota alapzatát csaknem 20 méterrel a föld szintje alá süllyesztették, és így az nem emelkedik magasabbra a Kreml többi épületénél. A Kongresszusi Palota homlokzata a napfénytől sajátos színekben csillog: szokatlan építőanyagból, nyolc milliméter vastagságú égszínkék üveglapokból készült. A kongresszusi palota üléstermében nincs semmi a hagyományos tanácstermek szokásos pompájából: tágas és világos, építészetileg egyszerű, nemes és mértéktartó vonalaival nyűgözi le a szemlélőt. Széles és világos, egyszersmind meghitt és barátságos. A vörös műbőrrel bevont puha karosszékek sora a terem végefelé fokozatosan egyre magasabban helyezkedik el, s így a néző nem is érzi, milyen hatalmas ez a terem. Ebben az ülésteremben a küldötteken kívül a vendégeket és újságírókat is kényelmesen el tudják helyezni. A munkafeltételek is ideálisak: egyaránt tökéletes a világítás és az akusztika a terem minden pontján. A szónokok szavai mindenütt torzulás nélkül hallhatók: a hatezer személyes teremben hatezer apró hangszóró sugározza a szónokok hangját. A hangszórók többsége láthatatlan: a kényelmes székek hátlapjába építették be. Minden szék karfáján ott van a szinkron tolinácsberendezés fülhallgatója is. A tolmácsok 29 nyelvre fordíthatják egyidejűleg az elhangzott beszédeket. Az üléstermet és az egész palotát felszerelték az építészeti technika legkorszerűbb vívmányaival. A légkondicionáló berendezés akkor is kristálytiszta levegőt biztosít, amikor az egész terem teljesen tele van. Az épület bejáratától egészen a ruhatárakig A MINSZK SZALLÖ A GORKIJ (Gyenyisn