Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-07 / 307. szám, hétfő

A széles táblákon újabb és " újabb modellek körvonalat rajzolódnak. Nemcsak a hajóépítés, de a tervezés is megfeszített munkát igényel. A komáromi hajóépítők jó hírneve pedig csak akkor öregbedik, ha a jövőben az eddigieknél is korszerűbb „úszópaloták" futnak ki a gyár kikötőjéből. Ez elsősorban a tervezőkön múlik. A hajógyár tervezői tudják ezt. Közülök Fran tiSek Jurek „,mérnök, az ' egyik főtervező ® épp a napokban jubilál. A szikár fiatalember régi gépészdinasztia leszármazottja. Apáról fiára szállt a lakatosmesterség. Ö is Gottwaldovban kezdte, s nyolc év alatt nemcsak szerelmese, de kitűnő ismerője is lett a lakatosság minden csínjának-bínjának. Közben elhatározta, hogy leérettségizik és egyetemre megy. Brnóban végezte az egyetem első évfolyamát. Amikor azután a szovjet—csehszlovák kulturális együttműködés keretében hajótervező szakra toboroztak a leningrádi, a gorkiji és az ogyesszal műegyetemekre, František jurek az elsők között jelentkezett. — Ha Leningrád nevét hallom, akaratlanul is elfog egy kis büszkeség — kezd vissza* emlékezni a Nagy Október városában eltöltött diákévekre. Tíz évvel ezelőtt, 1956-ban mérnöki képesítéssel tért vissza Leningrádból. A hajótervezés specialistája. Komáromban helyezkedett el és azóta sok nagyszerű eredményt ért el. Ott állt a MOL és más típusú hajók bölcsőjénél, amelyek messze az ország határain túl hírnevet, elismerést, szereztek a városnak, a komáromi hajóépítőknek. Közismert, hogy a komáromi hajógyár főleg a Szovjetunió számára készít személyés teherhajókat. A megrendelőkkel való tárgyalásokon, a szakmai és kereskedelmi kívánalmak kölcsönös egyeztetésekor nagy segítséget nyújt a gyár vezetőségének a többi fiatal tervezővel, építővel együtt, akik szintén szovjet főiskolákon tanultak. A segítség nemcsak orosz nyelvtudásukban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy kitűnően ismerik a szoujet hajóipar követelményeit, lehetőségeit, távlati terveit. Azt gondoltam, hogy a tervezőmérnökkel csak hajóépí tésröl, modellekről, típuster vekről lehet beszélni. A rendotervezo kívül sokoldalú, a gyár ezernyi más gondjával is törődő, politikai és kulturális kérdésekben egyaránt jól tájékozott jurek mérnök alaposan rácáfolt kételyeimre. Szenve délyes vitázó. Hirtelen úgy érzem magam előtte, mintha a gyárban előforduló fogyatékosságok, szervezetlenségek okozója, vagy egy mindig késlekedő beruházó vállalat ügynöke, esetleg az igényes megrendelő képviselője len nék egy személyben. Nem voltam az, de Jurek mérnök mégis könyörtelenül magya ráz, javasol, vitázik. Javaslatai, elképzelései azonban nem általános jellegűek. Mérnöki pontossággal „sújtanak" le oda, ahol valóban lehet és kell is orvosolni a problémákat. Felsorolja például a munkaidő jobb kihasználásának ezernyi lehetőségét, a munkások, s a műszaki és az adminisztratív dolgozók közti viszony néhány fogyatékosságát, a kulturális nevelés hiányát. A hajóhoz szükséges alkat részek megrendelése és a szállítás közti megengedett 18—20 hónapos kilengést a sikeres tervtelfesítés egyik jő kerékkötőjeként említi. Annál nagyobb örömmel beszél ar TÓI, hogy az új gazdaságirányítás lehetővé teszi majd a rugalmasabb intézkedéseket, így az üzem devizaalapjának tetszés szerinti kihasználását, a külföldről történő beruházások növelését stb. — Egy kicsit talán elkalandoztunk a témától — mondja a végén. Magyarázkodás helyett meleg kézszorítással köszönök el. Ebből megérti, hogy nagyon is a témánál maradtunk. Búcsúzóul még egyszer kitekintek az ősz ezernyi színében hullámzó Dunára. Az újonnan elkészült hajó fedélzetén fiatalok fütyürésznek. Bent a tervezők rajztábláin már az elkövetkező évek új típusain, a 2700-as motoros hajó tervein dolgoznak. František Jurek mérnök és terve zőtársainak kezében ezüst színű körzők és vonalzók csil lógnak. TÓTH GÉZA Űj korszak kezdődött 1988. XI. 8. őket, hogy legyenek továbbra ts a CSSZBSZ tagjai, de most már a helyi szervezetben ... De hisz ez szakasztott az én saját esetem! — gondolom. Mi ebben a rossz? Persze hogy nem minden formális CSSZBSZtag akar továbbra is formális tag maradni. Sokan lemorzsolódnak. De aki marad, az megértésből, meggyőződésből marad, s nem lesz többé pusztán statisztikai adat, hanem aktív szervező, aki propagálni fogja a csehszlovák—szovjet barátságot, s tesz is valamit a szervezetben. Persze, sok még a tennivaló. Mindenütt nincs olyan Hutka tanitó bácsi, mint Lukovištén, aki szívvel-lélekkel szervez, tevékenykedik. De ez a közvetlen kapcsolat a tagsággal — ami ma még néhol panasz formájában mutatkozik meg — sokkal gazdagabb gyümölcsöt hoz majd, mint az a múltbeli automatikus tagság". • A losonci járásban ugyancsak nagy változásokon megy keresztül a CSSZBSZ szervezete. A falvakon 162 szervezet működik, köztük 32 újonnan alakult. A füleki szervezetnek azelőtt csupán 36 tagja volt, ma kétezer van. A munka nem a gyárban összpontosul, ahol néha a munkaidő rovására szervezték az akciókat, hanem a városi szervezetben. A járásban megtalálták a módját, hogyan működjenek együtt a helyi szervekkel. Erről tanúskodik a számos barátsági est, a nagycsalomijai szüreti ünnepség, és sok más akció. HaliC, Divín, Mállnec falvakban tapasztalható a leginkább a munka színvonalának emelkedése. Az Angliában is nagy sikerrel szerepelt Kokavan Tánc- és Énekegyüttes a kokavai helyt szervezet csoportja, amely nagy sikerű tevékenységével bizonyítja, hogy az aktivitás nem a patronáló üzem támogatásától, hanem a tagság tettrekészségétől függ. A losonci járásban is csökkent az átszervezés folytán a tagság száma — 18 ezerről 13 605-re. De, mint Július Salaj elvtárstól, a járási titkártól megtudjuk, ez a tizenháromezer ember tevékeny. A falvak kulturális életének fellendítéséből a CSSZBSZ kiveszi részét, s nagy lehetőségeket kínál. Hiszen sok faluban a milliós művelődési házak kihasználása sokszor attól függött, jött-e vendégegyüttes valamely üzemből. A helyi CSSZBSZ-szervezet tevékenységének itt tág tere nyílik. A lakhely szerint szervezett szövetség nagy lehetőséget kínál a párton kívüli dolgozóknak a társadalmi életbe való aktív bekapcsolására. A füleki Ferencz József például nagyszerűen megtalálta helyét az átszervezett CSSZBSZ-ben. A Béke Üzem dolgozója ő, aki most a legtevékenyebbek egyike a füleki városi szervezetben, sőt a járásban is. Jelentős társadalmi munkát fejt ki, amely egyéni érdeklődésének kielégítésén kívül nagyszerű politikai tevékenység: egy pártonkívüli önzetlen segítsége a párt igen fontos célkitűzésének — a Szovjetunióval való barátság állandó szilárdításának — megvalósításában. ... Igen, valami történik a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségben: egy nagy tömegszervezetünk levetkőzi munkájának sok formális vonását, újjászületik, hogy az eddiginél eredményesebben teljesítse küldetését .., VILCSEK GÉZA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történetének ez a korszakos jelentőségű és hatású eseménye 49 év távlatából még nagyszerűbbnek és sorsdöntőbbnek tűnik. Most, amikor a tőkés társadalmi rendszer belső és külső ellentmondásaiban vergődve, egy szörnyű katasztrófa lehetőségének feltételeit teremti meg, — amely ha valóra válik, megszünteti az emberiség létét a Földön —, most látjuk csak igazán, hogy az Októberi Forradalom milyen embertelen társadalmi rend felszámolásának kezdetét jelentette. Ugyanakkor a Föld egyhatodán elkezdődött egy új, minden elnyomástól és kizsákmányolástól mentes, igazán humánus társadalomnak, a szocializmusnak az építése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lényegében különbözik az összes előző forradalmaktól: Míg amazok csupán az embernek ember által való kizsákmányolása egy már elavult formáját és módját cserélik ki hatásosabbal, s ezzel együtt a régi uralkodó osztályt új uralkodó osztály váltja fel, addig emez a kizsákmányolás minden lehetőségét megszünteti, s az emberek egymáshoz való viszonyának olyan struktúráját teremti meg, amely az osztálynélküli társadalom felé fejleszthető. A tőkés társadalmi rendszer megdöntésében, a szocialista és osztálynélküli társadalom felépítésében a munkásosztálynak, — amelyet erre a feladatra maga a történelem jelölt ki —, feltétlenül szüksége van szövetségesekre, vezérlő politikai pártra és megfelelő tudományos elméletre. S mivel ezek az alapvető feltételek 49 évvel ezelőtt a cári Oroszországban voltak legfejlettebbek, meg azért is, mert itt volt a tőkés rendszer a leggyengébb, a burzsoázia a leggyakorlatlanabb az uralkodásban, ezért kezdődött a kapitalizmus felszámolása és a szocializmus építése éppen itt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak most is ható jelentősége abban van, hogy a történelem során először cselekedett a forradalmi tömeg tudományos elmélettel megvilágított tudattal. Egészen világos volt előtte az, amit politikai vezetője, a kommunista párt mondott, hogy mindenekelőtt a politikai hatalmat kell kivenni a burzsoázia kezéből és saját államapparátust (katonaságot, rendőrséget, kormányt, bíróságot stb.

J, a munkásosztály s a többi dolgozók érdekeit szolgáló államot kell teremtenie. A szovjetek rendszerének megalakításával ez meg is történt. A szovjetek a nép hatalmának legközvetlenebb szervei, amelyekben választott megblzottaival, illetőleg képviselőivel képviselteti magát. A képviselők felelősségre vonhatók választóik által, számotadásra kötelezettek, s ha a választók úgy látják jónak, vissza is hívhatók. Marx, Engels és Lenin a szovjet képviselők és választóik ilyen viszonyában látták az igazi, a magasabbrendü, a szocialista demokrácia egyik döntő jellemvonását. A szovjet demokrácia persze csak a dolgozó nép számára demokrácia, az osztályellenség és kártevők felé diktatúra. A szovjet államforma másik fő jellemvonása, hogy benne egyesül a törvényhozó és végrehajtó hatalom, nem úgy, mint a burzsoádemokrata államban, ahol a törvényhozás és végrehajtás szervei egymástól el vannak választva, s nem függnek egymástól. Az Októberi Forradalom ezen politikai tartalma óriási hatással volt az egész világ dolgozóira, és határozott célt adott küzdelmüknek. A második világháború után keletkezett szocialista államok formájuk szerint különböznek a történelem első proletár állam formájától. Ezekben az államok formája a nemzeti bizottságok, de a tartalmuk, feladatuk és jelentőségük azonos amazzal. A két világháború között, meg a háború idején és az utána következő néhány év alatt különféle okok következtében a szovjet demokrácia jelentós mértékben formálissá vált, s a munkásosztály és a dolgozók felé is mindinkább diktatórikus jelleget öltött. Sajnos, ezzel a negatív tartalmával nagy hatással volt az éppen keletkezőben lévő új, szocialista államokra is. A Szovjetunió Kommunista szántV lászlö AKADÉMIKUS Pártja XX. kongresszusa óta eltelt időben az egész szocialista táborban éles harc folyik a szocialista demokrácia torzulásainak megszüntetéséért, és a valóban szocialista, demokratikusan működő állami intézmények kialakításáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született szovjet államnak azonban nemcsak politikai feladatai voltak, tehát nemcsak a forradalom vívmányait kellett a külső és belső osztályellenség ellen megvédelmeznie (amely feladatait, mint tudjuk, az ellenforradalmi és intervenciós erők ellen, majd a Honvédő Háborúban a világfasizmus erői ellen ragyogóan megoldotta}, hanem azonkívül a munkásosztály döntő fontosságú eszköze volt a kapitalista gazdasági rendszernek szocialista jellegű gazdasági rendszerré való átszervezésében. A munkásosztály és szövetségesei a kommunista párt vezetésével arra használták fel politikai hatalmukat, hogy megszüntessék a kapitalista termelési viszonyokat és velük együtt a termelőeszközök kapitalista magántulajdonát; megteremtsék a szocialista jellegű termelési viszonyokat és a termelőeszközök társadalmi, szocialista tulajdonát, s ily módon a kapitalista termelési rendszert szocialista termelési rendszerré szervezzék át. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezen közgazdasági tartalma is nagy hatással volt a világ kizsákmányolt osztályaira, mert megmutatta nekik, hogy lehet, sőt jobban lehet élni a kapitalisták nélkül. A munkásosztály és szövetségesei azonban nem közvetlenül váltak a termelőeszközök birtokosaivá, hanem a szovjet állam közvetítésével. Ez a tény az államnak, és intézményeinek, a nép által való fokozott mértékű ellenőrzését tette szükségessé, mert csak ez az ellenőrzés garantálhatta, hogy a gazdaság fejlődése elmélyülően a szocialista lényeg felé fog haladni. Amint láttuk azonban, az állam demokratikus funkcióinak elsatnyulásával megkezdődött az állam egyes intézményeinek elidegenülése a néptől, ami a gazdaságban egyebek közt az adminisztratív és centralisztikus irányítási módszerben nyilvánult meg. Ez azután a munka iránti közömbösségben, a „minden mindegy" magatartásban, a kezdeményezés hiányában s mindennek következtében a munkatermelékenység csökkenésében jelentkezett. S ha ennek a módszernek a szocialista gazdálkodás kezdeti stádiumában meg is volt a létjogosultsága, hovatovább a fejlődés fékezője lett, s új irányítási módszer bevezetését tette szükségessé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Ideológiai és kulturális tartalma abban van, hogy a munkásosztály és szövetségesei csakis azért győzhették le a világ egyhatodán a burzsoáziát, mert vezérüket, a kommunista pártot, egy magasabbrendü tudomány, a marxizmus— leninizmus elmélete vezeti. Ezen tudomány módszerével, a dialektikus és történelmi materializmussal tanulmányozta és Ismerte meg a társadalmat, amelyben az osztályharc folyt, s ennek a módszernek a segítségével alkotta meg az osztályharc stratégiáját és taktikáját. S mivel ennek az elméletnek a segítségével uralkodó osztállyá lett a munkásság, uralkodóvá kezdett válni az ideológiája és világnézete, a marxizmus—leninizmus is. A kulturális forradalom továbbá azt is jelentette, hogy elkezdődött a múlt kultúrájának a marxista—leninista kritika segítségével és a munkásosztály létalapjáról történő átértékelése és igazi értékeinek átmentése az új társadalomba. S elkezdődött a szocialista kultúra megteremtése. Marx és Engels, mint tudjuk, tudományos munkásságukkal az utópisztikus szocializmusból reális tudományt csináltak. A dolgozó tömegek és a párt ezen tudomány vezette tevékenységükkel hetven év múltán ezt a tudományt élő emberek életrendjévé, társadalmává változtatták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Ebben az új társadalmi rendben hovatovább a marxizmus—leninizmus elmélete, világnézete, gondolkodása és cselekvési módszere hatja át a társadalom és az egyének életét, gondolkodását és gyakorlatát, amely megvalósítja a kulturális forradalmat és továbbfejleszti a társadalmi és egyéni élet minden összetevőlét. Ez a kultúrforradalom lényege. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak óriási hatása volt az egész, még megmaradt kapitalista világra. A kapitalizmus alapjaiban rendült meg és az általános válság állapotába került, amelyből többé már ki sem kerülhet. A világ munkásosztályának utat mutatott és eszközöket adott, amelyek segítségével megszabadulhat a tőkések kizsákmányolásától. Elmélyítette, sokoldalúbbá és intenzívebbé tette az osztályharcokat, s új értelmet, célt és tartalmat adott nekik. Óriási lökést adott a nemzeti felszabadító mozgalomnak és a gyarmati népek szabadságharcának. Csehszlovákia léte is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümölcse. Igaz, hogy azért, mert a munkásosztály abban az időben még az opportunista szociáldemokrata vezetés alatt küzdött, ez meg teljesen a burzsoázia ideológiájának hatása alatt állt, a felszabadulás csupán burzsoá jellegű nemzeti felszabadulás volt. A dolgozók szociális kizsákmányolása és elnyomása az ú| nemzeti államban is tovább folyt. Ezért kellett a munkásosztálynak és szövetségeseinek a burzsoázia uralta szabad nemzeti államban is tovább folytatnia osztályharcát. És hogy ez az osztályharc végül is a burzsoá és kapitalista rendszer megdöntéséhez vezetett, ennek legfőbb eszköze a marxistaleninista tudományos elmélet volt. Azóta ugyanis, amióta megalakult Csehszlovákiában a kommunista párt, fokozatosan elsajátította a marxizmus—leninizmus elméletét, ennek segítségével alakította ki taktikáját és stratégiáját, és vitte be a tömegek tudatába az így szerzett megismerést és cselekvés mikéntjét. A marxizmusleninizmus elméletének felvilágosító, konkretizáló és realizáló folyamata a mai napig tart. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első szülöttje, a ma 49 éves Szovjetunió tettekkel bizonyította be, hogy elhivatott vezére a ma haladó emberiségének. A szocialista Szovjetunió népei áldozatos tetteikkel, lángoló humanista érzelmeikkel jó példával állnak a haladó, a békeszerető és háborút gyűlölő emberiség élén szebb és jobb jövőjének kiharcolása és biztosítása érdekében. S ha ennek akarása egyesül azzal a meggyőződéssel, hogy a munkásosztály és szövetségesei a marxizmus—leninizmus elméletével felvértezett kommunista párt vezetésével valóban megmentől lehetnek az emberiségnek, amelynek puszta létét a jelenkori állammonopolista kapitalizmus alapjaiban fenyegeti, akkor ez a legeslegnagyobb feladat sikeresen meg is oldódik.