Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-07 / 307. szám, hétfő

Gyümölcsöző gazdasági együttműködés MIRE TÖREKSZIK HÁROM ÉVVEL EZELŐTT, 1983 szeptemberében, a csehszlovák párt- és kormányküldöttség moszkvai megállapodásainak egyik fontos eredményeként megalakult a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság. Elsőrendű küldetése a gazdasági kapcsolatok bővítése és elmélyítése, valamint a hazánk és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fő feladatainak kitűzése. A kormányközi bizottság munkája során azokból a célkitűzésekből indul ki, amelyeket mindkét ország elfogadott a KGST keretében történő sokoldalú együttműködés területén. A bizottság munkájáról, a csehszlovákszovjet gazdasági együttműködésről nyilatkozott prágai szerkesztőnknek dr. JOSEF ŠINDELAR, a közgazdaságtudományok kandidátusa, a bizottság csehszlovák részének titkára. — A bizottság tevékenységében előtérbe került a tudományos kutatási tervek koordinálása, valamint a tudomány és a technika fontos feladatainak közös megoldása. A tanácskozások ezen a területen egészen 1970-ig megteremtették az alapot a két ország közötti együttműködés további fejlesztésére. Az 1966—1970-es időszakra szóló termelési tervek kölcsönös megvitatása alapján került sor a múlt év októberében a hoszszú lejáratú csehszlovák—szovjet árucsere-forgalmi egyezmény megkötésére ls, amely bővíti a csehszlovák feldolgozó ipar termékeinek kivitelét a szovjet nyersanyagokért, hengelt áruért, szénért stb. • Milyen termékek szerepelnek a csehszlovák— szovjet árucsere-forgalom listáján? — Országunk nagy rendeléseket kap a Szovjetuniótól, amelyek elősegítik ipari termelésünk további szakosítását. Csehszlovákia többek között kb. 1000 villanymozdonyt, 880 Dieselmozdonyt, 3850 fémforgácsológépet szállít a Szovjetuniónak. Jelentősen emelkedik a vegyipari, élelmiszeripari és a textilipari berendezések exportja. Ezenkívül 120 millió pár csehszlovák lábbeli, 150 millió rubel értékű kötöttáru, konfekció és más közszükségleti árucikk is hozzájárul a szovjet belkereskedelmi áruválaszték bővftéséhez. Csehszlovákia 1970-lg 39 millió tonna kőolajat, 50 millió tonna vasércet, 300 ezer tonna gyapotot, 7000 nagy teljesítményű traktort, J0 ezer gabonakombájnt importál a Szovjetunióból. Ezenkívül jelentősen emelkedik a műtrágya, a vegyianyagok és a színesfémek behozatala is. Az előzó ötéves tervek folyamán a Szovjetunió évente átlag 1 300 000 tonna gabonát szállított Csehszlovákiának. Ez a mennyiség a hazai évi gabonafelvásárlás 70 százalékával egyenlő. A Szovjetunió a jövőben is folytatja a Csehszlovákiába Irányuló hagyományos gabonaszállítást. A fokozott szovjet vasérc- és színesfémszállítmányban szerepelnek azok a nyersanyagok is, amelyek az 1960-ban kötött szerződés szerint Csehszlovákia hitelberuházási részvétele alapján realizálódnak a Szovjetunióban. Csehszlovákia 1970ben 9,5 millió tonna kőolajat fog importálni a Szovjetunióból, 1975-ben pedig már 5 millió tonnával többet fogunk Importálni. Ezzel kapcsolatban van szükség a Barátság kőolajvezeték további bővítésére. Ugyancsak folyamatban van a szovjet—csehszlovák földgázvezeték építése, amelyet már a Jövő évben üzembe helyezünk. • Mely ipari létesítményeinkben dolgozzuk fel az említett nagy mennyiségű szovjet nyersanyagokat? — A szovjet földgáz más szlovákiai iparüzemeken kívül kezdetben a vágsellyel Duslo fő nyersanyaga lesz. Később hozzájárul a vegyiparunk és energetikai helyzetünk további fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásához is. A fokozott kőolajszállítmányokat túlnyomórészt a bratislavai Slovnaftban dolgozzuk fel, a szovjet vasérc pedig közvetlenül a Kelet-szlovákiai Vasműbe kerül. A szovjet szén jelentős részét a vajáni hőerőmű fogja felhasználni. • A szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben jelentős szerepe van az egyes ágazatok közötti nemzetközi munkamegosztásnak. Mi a helyzet ezen a téren csehszlovák—szovjet viszonylatban? — Országaink között már 1947-től kezdve léteztek hoszszú lejáratú kereskedelmi egyezmények, amelyek lényegében lerakták az alapját a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti munkamegosztásnak. Elsősorban az ágazatok közötti munkamegosztásról volt szó, amely a kölcsönös árucsere-forgalom összetételében is visszatükröződik. A gépiparban a munkamegosztás egyrészt a már hagyományosan fejlődő kétoldalú gépipari gyártási programok megosztásából, másrészt a KGST szakosítási ajánlásaiból indul ki. Az utóbbi időben a gépipari termelés szakágazatain belül is kialakulóban van a munkamegosztás, például a megmunkáló- és textilipari gépek, a golyóscsapágygyártás, a rádiótechnika stb. terén. Ami a vegyipart Illeti, Itt is ígéretesen fejlődik az együttműködés: a Szovjetunió például bővíti a műtrágya, a kaucsuk és a cellulóz szállítását, hazánk ezzel szemben különböző vegyipari termékeket, (textilipari készítmények, festékanyagok, gyógyszer, vegyszerek stb.) szállít a Szovjetuniónak. • A kormányközi bizottság ez év februárjában részletesen megtárgyalta a tudományos-műszaki együttműködés Időszerű kérdéseit. Milyen előrehaladás történt ezen a téren a régebbi gyakorlattal szemben? — Az elmúlt években a tudományos-műszaki együttműködés túlnyomó részben a műszaki tapasztalatok, az elért kiemelkedő sikerek ismertetésére, illetve a tapasztalatcserére összpontosult. Ma már a tudományos-műszaki fejlesztési tervek fő feladatainak koordinálásán munkálkodunk. E tervfeladatok összehangolásából tűnik majd ki, melyik ország milyen feladatot oldhat meg a másik ország javára, illetve melyek azok a feladatbk, amelyeket közösen oldunk majd meg. A két ország szakembereinek közös alkotómunkáját bizonyltja például az orsó nélküli szövéssel kapcsolatos problémák megoldása, ami rendkívül nagy jelentőségű a textilipari technológia szempontjából. Az orsó nélküli szövés automatikus gépsorai a régebbi gyakorlathoz viszonyítva a munkatermelékenység 60 százalékos emelkedését eredményezik. Ugyancsak együttesen és sikerrel oldottuk meg a cipőgyártáshoz szükséges műbőr előállítását is. A Szovjetunió segítségével kezdtük meg az alumínium és a vasöntvények gyártását, s Hűmen,nén a műszáltermelést. A Kelet-szlovákiai Vasmű számos komplett berendezését is a Szovjetunió szállította. Az atomenergetika fejlesztése területén a Szovjetunió kezdettől fogva segítséget nyújt Csehszlovákiának: a műszaki dokumentáció átadásán és a tudományos káderek kiképzésén kívül részt vett a bohnlcei első atomerőmű építésében is. • • • A jövő évben megkezdődnek az előkészületek az 1970 utáni szovjet—csehszlovák együttműködés továbbfejlesztésére. Ez az együttműködés nemcsak Csehszlovákia számára lesz hasznos, hanem hozzájárni a Szovjetunió népgazdaságfejlesztése néhány feladatának a megoldásához is. SOMOGYI MÄTYAS A SZOVJET A modern tudomány jelentősége életünkben egyre szembetűnőbb. Nemcsak a kultúra terén tölt be felbecsülhetetlenien szerepet, hanem egész életünkben, a világ gazdaságában s a termelésben is mindinkább döntő tényezővé válik. Nem titok, hogy a Szovjetunióban, s úgyszintén az Egyesült Államokban is szédületes összegeket (ordítanak a tudományos kutatásra. Az Egyesült Államokban elsősorban az egyes élenjáró tudósok tevékenységét támogatják, akiknek munkája messzemenő társadalmi funkciót teljesít. Érdekes képet szolgáltatnak a statisztikai adatok is. Ezek szerint az USA ban kb. 8011000 tudományos dolgozó tevékenykedik, a Szovjetunióban a hivatalos statisztikai adatok szerint kb. 700 000. „Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődése nagymértékben a fizika, a kémia, a matematika, a biológia és más tudományágak eredményeitől függ" — hangoztatta nemrégiben M. Milioncsikov professzor, a Szovjetnnié Tudományos Akadémiájának alelnöke. Ezek a tudományágak nem csupán új, tökéletesebb anyagokat hoznak létre, hanem a technika és az ipar új ágainak a megszületését ls előmozdítják. • A VILÁGŰR KUTATÁSA a földgömbünket körülvevő tér felderítésével bővül ki. Komoly szerepet játszik a szovjetek kozmikus programjában a Hold kutatása és elérése. • AZ ANYAG SZERKEZETÉNEK, TULAJDONSÁGAINAK ÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEINEK A MEGISMERÉSE olyan gigászi részecskegyorsítók építésére ösztönözte a tudósokat, amelyek a Szerpubovban létesített hetven milliárd elektronvoltos protongyorsítöhoz fognak hasonlítani. Az atommagok kntatása az atomenergia termelés fejlődésének alapjává vált. • A TERMONUKLEÁRIS SZINTÉZIS IRÁNYÍTÁSÁNAK kérdésével a szovjet tudósok széles köre foglalkozik. Azon fáradoznak, hogy közvetlenül rillamos energiává alakíthassák át a magenergiát. Az ilyen Irányú kutatómunka megteremti a teltételeket a magnetohidrodinamíkai módszernek az energiatermelésbe való bevezetése számára, amely lényegesen fokozná a hőerőművek hatásfokát. Az egyik kísérleti magerőmfi — a Romaska — már közvetlenül villamos energiává változtatja a magreaktor hőenergiáját, nincs tehát szükség generátorra. • AZ ELEMI RÉSZECSKÉK, AZ ATOMMAG ÉS A KOZMIKUS SUGÁRZÁS FIZIKÁJÁNAK kiemelkedő helye van az anyag megismerésében. Az ezen a téren folyí kutatás megalapozza az TU O OMÁN Y atommag és az elemi részecskék elméletének kidolgozását. Egyúttal segítséget nyújt abban, hogy új módszereket találjunk a magenergia gyakorlati kihasználása számára. • A TERMÉSZETES ANYAGOK TULAJDONSÁGAINAK JAVÍTÁSA, illetve mesterséges úton való létrehozása számos Iparág szempontjából fontos követelmény. Az eddigi eredmények közül említést érdemel a grafitból előállított mesterséges gyémánt s befejezéséhez közeledik az üveg szilárdságának fokozására szolgáló módszer kidolgozása. Az acél és az ötvözetek szilárditási módszerének kifejlesztése révén olyan ötvözeteket nyertek, amelyek kiváló szilárdsággal, alakíthatósággal és kovácsolhatósággal rendelkeznek. • A FÉLVEZETŐK FIZIKÁJA ÉS KÉMIÁJA az egyik legújabb kutatási terület, amelyre a jövőben is nagy fejlődés vár. A legközelebbi években éppen a félvezetők biztosítják a rádióelektronika fellendülését s elsősorban a matematikai gépek technikáját. • Az ipar sikere nagymértékben a legkülönfélébb követelményeket kielégítő gazdaságos és KIVÁLÚ MINŐSÉGŰ ANYAGOKTÓL függ. Előtérbe kerül ezért a sokoldalúan értékes tulajdonságokkal rendelkező anyagok termelése, az új megmunkálási módszerek bevezetése, a szilárd test különféle fizikai sajátosságai felhasználási módjainak kibővítése stb. • A FÖLDKÉREG KUTATÁSA j és annak a törvényszerűségnek a felderítése, amely szerint oszlanak el az ásványok a természetben, a jövő nyersanyagszükséglete szempontjából elengedhetetlen követelmény. Ezzel öszszelüggésben fontos szerephez jut a geológiai és a geofizikai kntatömunka, a mélyen rejtőző ásványi kincsek előrejelzési módszereinek a kidolgozása s a kéntartalmú ásványvizek komplex felhasználásának a kérdése. • A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK eredményei szorosan összefüggnek a mezőgazdasággal, az orvostudománnyal, a könnyű- és az élelmiszeriparral. Ezért ismerni kell az élő anyagban végbemenő folyamatokat, a mikroorganizmusok, a növények és az álíatok szelekciójának genetikai törvényszerűségeit. Hasonló célt szolgál a mezőgazdaság ÚJ intenzifikálási eszközeinek a keresése Is, pl. az állatok és a növények termelőképességének a fokozására. G| hatékony módszereket kell találni a növényi kártevők és a betegségek terjesztői elleni harcban, új trágyázást módszerek ntán kell kutatni s meg kell oldani a műtrágyák ésszerű hasznosítását. (dj) Újjászületett szövetség • A CSSZBSZ-tagság nem a statisztikát szolgálja • Létjogosultsága csak élő szervezetnek van • Nehezebb, de eredményesebb lett a munka A funkcióhalmozás letűnt Időszakában történt, hogy pontosan három tisztséget volt szerencsém betölteni: a pártbizottságban, a szakszervezetben és a CSISZ-ben. Kollégám, aki történetesen CSSZBSZ-szervező volt fs kl tudja, még ml minden), odajött hozzám, barátságosan oldalba bökött, mondván: „Lépj be a CSSZBSZ-be. Ezt töltsd ki." Fogtam a tollat, rám ne mondhassa senki, hogy nem vagyok a Szovjetunió barátja, s nekiláttam az Iv kitöltésének. De akkor eszembe ötlött: Ejnye, hiszen úgysem gondolja rólam senki, hogy nem vagyok barátja a Szovjetuniónak. És ebből még egy junketó „néz ki". Hogy én azt a funkciót képtelen lennék érdemlegesen betölteni — az aztán biztos. Mondom ls a barátomnak: „Mondd csak, formális tagokra ts szükség van a CSSZBSZ-ben? Mert én ebben az ügyben a tagdijilleték befizetésén kívül aligha tehetek többet." „Sose fájjon a fejed — válaszolja ő —, szavamat adom, hogy nem javasolunk semmiféle funkcióba és az égvilágon semmi dolgod nem lesz." „De akkor minek?" — kérdem én. „A statisztikai Nem érted? — magyarázza barátom, s hogy nyomatékot adjon szavainak, hozzáteszi: Ha a pápa kimutathatja, mennyi hívője van, akkor ml ts kimutathatfuk, a Szovjetuniónak mennyi híve van. Politikai statisztika. Világos? Na, írd már." Nos, ha a statisztikának ilyen funkciója van, akkor ez is valami, gondoltam, és az Ivet annak rendje és módja szerint kitöltöttem. Barátom, s a szervezet is, amelyet képviselt — meg kell vallanom —, azóta ls állja szavát: az égvilágon semmi dolgom a CSSZBSZ szervezeti életében és semminemű funkcióval nem bíztak meg az elmúlt másfél évtized alatt. Pontosan az ígéret szerint: a tagdíjilleték lefizetése és statisztikai adat mivoltom minden igényt kielégített. De ennek a „gyöngyéletnek" most vége. Lakásomon felcsengetett egy elvtárs, a CSSZBSZ aktivistájaként mutatkozott be és bejelentette, hogy az üzemi szervezetből engem most átigazolnak a lakhelyemhez tartozó szervezetbe. Ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdése. Mondom, tessék. Erre 6 azzal jön elő, úgy tudja, jártam a Szovjetunióban, nem tartanék-e előadást néhány érdekességről. Mondom, miért ne. Erre 6, hogy rendben van, Igy jő lesz, mert a helyi szervezetnek aktív tagokra van szüksége, nem pedig papirtagokra, most már nyugodt szívvel átigazolnak. Itt valami történik — gondoltam, és meglátogattam néhány járási CSSZBSZ-títkárságot, hogy átfogóbb képet nyerjek erről a — most már engem is közvetlenül érintő — törté, nésről. • Rimaszombatban, a szövet, ség járási titkárságán nem fo» gadták kérdezősködésemet kitörő lelkesedéssel. Sok a gondJuk. Az átigazolást már befejezték ugyan — közvetlenül 4 szövetség VI. kongresszusa után láttak hozzá —, a munka színvonalának feltételezett gyors javulása azonban nem következett be. Gambos Péter elvtárs, akí a járási titkárt helyettesíti, úgy véli, hogy az üzemi szervekkel, a szakszervezettel, a CSISZ-szel folytatott együttműködés sokkal jobb volt, mint a helyi nemzeti bizottságokkal. 149 helyi szervezet alakult ugyan a járásban, de a taglétszám tizenhárom ezerről kilenc ezerre csökkent. Nehézségek, nehézségek — zúdul a sok panasz. Nincs elég megtelelő ember, a helyi pártszervezetek még nem törődnek kellőképpen az új viszonyok' közé jutott CSSZBSZ-szel, a járási titkárság apparátusának kell közvetlenül... — Megállfunk! Ez talán nem ts panasz. Mit kell a járást apparátusnak közvetlenül? — Ilyen helyzet alakult kl például — mondja Gambos elvtárs: — a járásunkból a füleki Kovosmaltba bejáró dolgozók sok esetben az üzemi szervezetben passzív, formális tagok voltak. Most, az átigazolásnál egyesek azt állítják, hogy Ok nem ts voltak tagjai a szövetségnek, a tagdíjilletéket automatikusan vonták le a fizetésükből. Egyébként fogalmuk sem volt a szervezet működé- XI. 7. séről. A járási apparátus dolgozóinak közvetlenül a lakásukon kell felkeresniük őket, beszél- JUL getnek velük, s meggyőzik " 1966.