Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-30 / 331. szám, szerda

A racionalizálás A racionalizálásnak, azaz ész* szerűsítésnek azt kell biztosíta­nia, hogy az üzemek, vállalatok vagy intézmények működése cél­szerű és gazdaságos legyen. A szocialista gazdaságban, kü­lönösen az új Irányítási rendszer célzritanak megvalósítása szampnntjábol is kidomborodik a termelés, valamint az egyes intézmények iircyitásának ész­szerű, gazdaságos megszerve­zése. A CSKP XIII. kongresszusá­nak határozata is hangsúlyozza fzt a követelményt. A többi kö­zött ezt olvassuk benne: „A termelés korszerű megszervezé­sével, az Irányítás és a hivatali munkák ésszerűsítésével, a kor­szerű technológia és szer­kesztési módszerek érvényesíté­sével kell akttvlzálnl az üzemi gazdálkodás nagy tartalékalt. A Trineci Vasművek példája Arra vonatkozóan, hogyan le­het és kell ezeket a követelmé­nyeket a gyakorlatban ér­vényesíteni, a Tfineci Vasmű­vek mutatnak jó példát. Itt az elavult és a gazdasági szempontból nem kifizetődő üzemrészlegeket fokozatosan felszámolják, a szükséges ter­melést ugyanakkor a nem-, régiben felépített vagy rekon­struált üzemrészek intenzifi­kálásának útján biztosítják. Már leállították a régi samott­gyárat, három martinkemencét, a magnetizáló pörkölöt stb. Beszüntették a termelést a leg­régibb hengerműben is, ahol nagyrészt kézileg történt a ve­zérlés. Két-három éven belül fel akarnak számolni további há­rom nagyolvasztót, hat martin­kemencét s más üzemrészlege­ket. Mindezt természetesen anélkül, hogy ez a kombinát termelésének rovására menne. A generáljavítások előrelátó végrehajtása révén például a meglevő termelőegységek nem­csak korszerűbbekké válnak, ha­nem kapacitásuk ts növekszik. Jelenleg a 4. nagyolvasztón haj­tanak végre ilyen javítást, mi­által 290 köbméterrel növelik a hasznos tartalmát. Ennek eredményeképpen már az 1967, év első napjaiban beszüntethe­tik a termelést a régi 2. számú nagyolvasztóban. Az acélterme­lés intenzifikálása a 3. számú acélműben — a kemencéknek nagyobb teljesítményű paneltí­pusúakká való átépítésének — lehetővé teszi, hogy nagyobb ne­hézségek nélkül fokozatosan felszámolhassák a mai 1. acél­mű drága termelését. Haszná­ra vált a vállalatnak az ls, hogy leállította az elavult 10. számú kokszkemence-blokko­kat. Az új kokszolóműben ton­nánként 19,66 koronával ol­csóbban termelik a kokszot. Több megértést a központi szervek részéről A koksz értékesítésében ural­kodó hiányosságokra való te­kintettel Tfinecben már az év harmadik negyedében le akar­tak állítani két további régi kokszkemence-blokkot is, mind a kettő mégis tovább termel. A koksz ugyanis ez ideig az álla­mi terv kötelező tétele s ezért az Állami Tervbizottság jóvá­hagyása nélkül nem változtat­ható meg a termelése. Tfinecben ennek következtében a már ré­gen túlhaladott berendezések­ben is gyártják a kokszot — a Klement Gottwald Oj Kohóban pedig a legkorszerűbb kokszo­lóművekben korlátozni kell a termelést... Ez a példa is bizonyítja, hogy a központi helyek megértése és operatív támogatása nélkül a vállalatok gyakran nem érvé­nyesíthetik az új gazdasági kö­vetelményeknek megfelelő ter­veket. Az irányítás tökéletesítése Az átépítés, az új üzemrész­legek létesítése,, a korszerűsí­tés az ún. nagy racionalizálás egy-egy eszköze. Nem kevésbé fontos azonban az ésszerűsítés másik útja ls, amely elsősorban az irányító tevékenység tökéle­tesítésén alapszik. „A kis racio­nalizálás egyik legjobban bevált módszerének a világon a tudo­mányos munkaszervezést tart­két útja fák" — mondja M. Boubík mér­nök, a vállalat igazgatója. Ez­zel az elvvel összhangban Tfi­necben is jelenfjs változásokra törekszenek az irányítás terén. Ez Ideig, mint sok más üzem­hez hasonlóan a normarendezés­ben itt is csupán a munkaszük­séglet normájának megállapítá­sát látták. Ezt a tevékenységet nemigen előzte meg a meglevő munkagyakorlat bíráló vizsgá­lata, elemzése. A normák meg­határozása során szerzett ta­pasztalatokat ' nem használták fel tökéletesebb munkamenetek megválasztására, csupán a mun­kaidőszükségletre helyezték a súlyt. A munkanorma meghatá­rozása és a racionalizálás köz­ti különbség világos: Az éssze­rűsítésnél nem csupán a szük­séges élőmunka meghatározásá­ról van szó, hanem arról, hogy olyan munkamenetet dolgoz­zunk kt, amelynek eredményei minden szempontból a legked-. vezőbbek l Az első eredmények már megmutatkoztak a hengermű­vekben. Itt azokat az ismerete­ket használták fel, amelyeket a legnagyobb teljesítményű hengerészek tapasztalatainak elterjesztésével foglalkozó ta­nulmányok szolgáltattak. Az eredmény: tíz százalékkal sike­rült növelni az üzemrészleg tel­jesítményét. A kiszolgáló sze­mélyzet munkájának tanulmá­nyozása szintén sikeres volt: negyven emberrel lehetett csök­kenteni a hengerművek dolgo­zóinak létszámát, A számítógépek és az irányítás A munkatanulmányok elárul­ták, hogy a legnagyobb tarta­lékok a fogyatékos irányítás ál­tal okozott veszteségi időkben rejtőznek (ez képviseli az ösz­szes tartalék 20—50 százalékát). Ezen a téren a számítógépektől várnak javulást. A Tfineci Vas­művekben jól kihasználják a számítógépeket. Ezt bizonyítják a többi között a Gamma 10 jel­zésű kis számítógépekkel elért eredmények is. Ez a számítógép a bérleszámolásban az ez Ideig A kis és a nagy ésszerűsítés A munkanorma rendezése nem elég Üzemirányítás számítógépekkel használt lyukkártyás gépekhez viszonyítva 50 százalékkal gyor­sabban dolgozik. Meggyorsítot­ta a munkát, lerövidítette a zár­számadások határidőit, késede­lem nélkül kiszámítja a túlórá­kat stb. Tfinecben egyébként nemré­giben üzembe helyeztek egy to­vábbi számítógépet (MINSZK 22) is, amely magára vállalta az üzemi szállítás adatainak fel­dolgozását. A Tfineci Vasművek nemcsak az ország első kohá­szati üzeme, hanem egyáltalán első vállalata is, ahol az új szá­mítási rendszerrel egyidőben az információk távközlését is be vezették: egy vállalaton belüli géptávírót helyeztek üzembe Az anyagi érdekeltség is hajtóerő A gépek bevezetése és a leg­újabb műszaki vívmányok érvé­nyesítése a racionalizálás elke­rülhetetlen feltétele a termelés­ben és az Irányításban egy­aránt. Nem kevésbé fontos azonban a dolgozók anyagi ér­dekeltsége is. Ahhoz, hogy az emberek rájöjjenek, hogy az ésszerűsítés jó dolog, tudniuk kell: az nem csupán a vállalat számára, hanem számukra is előnyös. Ezen a téren eddig na­gyobbrészt helytelen gyakorlat­tal éltünk: felülvizsgáltuk a munkanormákat és a dolgozók létszámát, szilárdítottuk a fel­adatokat, ugyanakkor azonban meghagytuk, vagy csak lényeg­telenül növeltük a béreket. A kiváló dolgozóknak gyakran nem fizetődött ki, hogy jobban dolgozzanak, mint az átlagos vagy rosszabb munkatársai. Ezt a hiányosságot ls Igyekeznek kiküszöbölni Tfinecben. 0] el­vük: nagy kereseteket alacsony bér. és üzemi költségek mel­lett t Leveles láda Perbetei sikerek Perbetén, a háromezer hektá­ros szövetkezet háza táján nagy az öröm. A szövetkezet életé­ben először történt meg, hogy a tervezettnél 3 héttel előbb fe­jezték be az őszi munkákat. Többek között 620 vagon cukor­répát szállítottak el két hét alatt. 576 hektárról 220 vagon kukoricatermést kellett beta­karítani. Nagy teljesítmény volt 1300 hektáron elvégezni a mély­szántást, és mindezt 21 nappal az agrotechnikai határidő előtt. Jelenleg a traktorosok a szom­szédos szövik z' tekben segí­tenek. PÁLINKÁS ISTVÁN, Pp-bele h katonák Vietnam megsegítésére Alakulatunk CSISZ-szervezete el­határozta, hogy segítséget nyújt a hős vietnami népnek. Brigádokat szervezett és a teljes bevételt er­re a célra ajánlotta fel. Karácso­nyig 2500 brigidóra ledolgozását vállalták, ebből eddig már 1750-et ledolgoztak. A CSISZ-szervezet önkéntes vér­adókat is toboroz. Eddig már har­mincan jelentkeztek. HORKAY LÁSZLÓ Jói működik az oroszkai EFSZ A tizedik évét ünneplő orosz­kai EFSZ ez évben érte el a leg­jobb eredményeket. Sosem kul­logott az utolsók közt, de meg­alakulásakor senki sem gondol­ta volna, hogy ilyen eredmé­nyeket ér el. 35 mázsa búzát, 33 mázsa árpát, 576 mázsa cu­korrépát termesztett hektáron­ként. Az állattenyésztésben is szé­pek az eredmények. Október 1­ig a tervezett 124 ezer liter tej helyett 159 891 litert adott el a gazdaság. A marhahús-eladást Is túlszárnyalták 29 mázsával, a sertéshúsét pedig 117 mázsá­val. A terv túlteljesítése meg­látszik a bevételen is, ami a há­romnegyed év alatt negyedmil­lió koronával több a vártnál. HEGEDŐS FERENC Azt hiszem, mindent elmondtak már erről a tárgyról, és ezen a címen. De nem lehet eleget ismételni, nem lehet elég gyakran leírni, mert nincs lélekbe markolóbb, mint a gondoktól borús gyermekarc, mint olyan tekintet, amely­ből hiányzik az értelem sugara. A gyermek felelősség, a gyermek a jövő ... Az ember legszívesebben ércbe vésné, élő húsba égetné, de csupán leírja egy papírlapra, ismét és ismét leírja... Valaki elolvassa, van aki csak átlapozza és minden marad a régiben. Asszonyok szülnek, férfiak isznak — az állam pedig emeli a szociális otthonokat,., ha észreveszik, hogy elvesztet­ték gyermekük felett a hatal­mat. Ha munkában vannak naphosszat, ha a gyerek rossz társaságba keveredik, vagy pe­dig nincs a háznál apa, és a gyerek nem hallgat az anyá­ra. De leggyakrabban az Ifjú­ságvédelmi szervek utalják be kezeltjeinket. Esetleg a rend­őrség is hozzánk fordul, Ez, amelyikről Itt szó esik, három millió befektetés­sel éppen most készült el. Még nincs befejezve. Ablakaira csak most szerelik a függönyöket, falaira mostaná­ban szegezik fel a képeket, tornatermek, kultúrhelyiségek berendezésükre várnak, hogy minden követelménynek meg­felelő, átmeneti otthonpótló in­tézmény legyen, mintegy hat­van kiskorú számára. „Osztályozó gyermekotthon" — Bratislava-Tmávka —- hirde­ti kapuján a tábla. Igazgatója: Róbert Bartos, pedagó­gus, defektológus. — Igen, átmeneti hely ez < mondja az igazgató. — Itt csak kiválogatunk, szelektá­lunk ... ez beteg... ez rom­lott ... ez „csupán" szociális eset... Aránylag ezek okozzák a kisebb gondot. A gyereket el kell valahová helyeznünk. Na­gyobb gondot okoznak azok, akik szüleik gyengesége, vét­kes hanyagsága avagy rende­zetlen körülményei miatt már elindultak a romlás útján ... — Hát igen... — bólint R á­dy Adrianna, az intézet fiatal pszichológusa. -—• Az em­ber segíteni szeretne, tudatá­ban van óriási felelősségének, egy kis diagnosztikai elcsú­szás, túlértékelése avagy lebe­csülése a felmerülő tüneteknek és helyrehozhatatlan baj tör­ténik. Emberi sorsok forognak Itt kockán, egy-egy gyermek Jövője a tét... Léteznek ter­mészetesen módszertani előírá­sok és eszközök, melyek hiva­tottak a „delikvens" vagy „pá­ciens" intelligenciáját, hajW­mait és hajlandóságait felmér­Mi lesz veled emberke? ni, megállapítani, de végered­ményben a pedagógus, a pszi­chológus az, aki az elért ered­ményeket összegezi, egyéni meglátása, megállapítása, sze­me és ítélete nem maradhat számításon kívül. Van itt pél­dául most ls két fiú, tizenhá­rom, tizennégy évesek. Teljes intelligenciáról, felfogóképes­ségről tettek tanúbizonyságot, ha nekilátnának, idővel meg­birkóznának a legkomolyabb főiskolai anyaggal is... Ha nekilátnának — mondtam? Ogy kellett volna mondanom, hogy­ha: elmennének az iskolába. Ha nem csavarognának, nem kártyáznának, nem cigarettáz­nának, ha nem vonzaná őket jobban a kalandvágy mint a tananyag. Mondhatnám, egyik legnehezebb eset, amikor a gyerek konokságbői, meggyő­ződésből haszontalan. Hetven­kedik, meg akarja mutatni gyengébb társainak, milyen nagy legény, fütyül mindenre ...kötekedik... Végül aztán nincs más kiút, olyan intézet­be kell küldeni, ahol vasfegye­lem uralkodik. Ahová egyéb­ként csupán a legsúlyosabb esetek kerülnek. Olyanok, aki­ket lopáson, prostitúción ér­nek, vagy aki galeriben dolgo­zik. Ilyen helyen a „jó anyag" is ki van téve fertőzésnek ... — Hogyan kerülnek ide a gyerekek, és miképpen megy végbe a tulajdonképpeni vizs­gálat? — Kivételes esetekben a sző­lők maguk fordulnak hozzánk, amennyiben delikvensünk ép­pen szökésben van, ami elég gyakori, hiszen amint látja, ab­lakainkon nincsen rács... Az udvart körülölelő kőfal sem magas. Az alacsony fekvésű, első emeleti ablak pedig, ahol a hálószobák vannak, még egy tűsarkú cipős tizennégy esz­tendős „kisasszonynak" sem kottyan meg. Leugrálnak on­nan mint a pinty! — Az intézet célja? — Hat, nyolc hétig tartjuk itt a gyerekeket. Ez alatt az idő alatt tanítók, nevelők, pszichológusok megfigyelése alatt- állnak. Ez az úgyneve­zett adaptáció. Figyeljük őket, hogyan reagálnak a megválto­zott körülményekre. Az élet bizonyos szokások láncolata. Minden beidegződés. Figyeljük tehát, hogy a rendszertelen és rendezetlen életmód után, ho­gyan reagál a gyerek a fegye­lemre, rendre? Hogyan viszo­nyul a kollektívához? Hogyan eszik, játszik, tanul és alszik? Nem riadozik-e álmában, és ho­gyan viszonyul a felnőttekhez? A második szakaszban azt fi­gyeljük már, hogy miképpen módosul a viselkedése. Mert az igazi természet csak később ütközik ki, amikor már a megismerkedés kezdeti nehéz­ségein túljutottak. A harmadik időszakban már nemcsak fi­gyelünk, hanem nevelünk is. És várunk. Mikor következik be az első törés? Az első ki­siklás? Mert annak törvény­szerűen be kell következnie. Senki sem vetheti le beideg­zett szokásait egyik napról a másikra. Közben Jegyzetelünk. A pedagógusok a maguk terü­letén, az osztályban, tanórák alatt, a nevelők az étkezésnél, a játszóhelyeken, az éjszakák­ról... Ezeket a jegyzeteket azután átadják nekem, vagy a kollégámnak, Culen elvtárs­nak, aki egyébként a Komen­ský Egyetem pszichológiai tan­székének az előadója. Mi úgy­nevezett pszichológiai tesztek segítségével (színes kockák, szétvagdalt ábrák, eseménye­ket taglaló képsorozatok) fel­adatokat oldatunk meg, beszél­getéseket folytatunk, barátko­zunk a gyerekekkel, igyek­szünk a bizalmukba férkőz­ni... Ezután következik az anamnézis. Beszélgetés a szü­lőkkel, Ismerkedés a körülmé­nyekkel, áttanulmányozása azoknak az iratoknak, melye­ket az ifjúságvédelmi szerv szerez be és mellékel. Terep­szemle a gyerek lakhelyén. Ezekhez csatoljuk később saját eredményeinket, véleménye­zést adunk le, javaslatokat te­szünk az általunk megfelelő­nek vélt intézetre vonatkozó­lag ... Végül a tantestület és pszichológusok, nevelők közös megbeszélése alapján Jön lét­re a végső döntés. — Voltak vagy léteznek-e hasonló intézmények még kör­zetünkben? — Tudtommal ez az egyetlen ilyen. Eddig Záhorská Bystrl­cán dolgoztunk, onnan költöz­tünk ide ez év szeptemberé­ben. Ott csakis delikvens (tör­vénybe ütköző) eseteink vol­tak, mlg itt átvettük a verebé­lyi intézet neveltjeit is. Ott a szellemileg visszamaradt gye­rekekkel foglalkoztak. -—• Megfigyelésük szerint mt a leggyakoribb eset? Mi miatt kerülnek Ide leggyakrabban a gyerekek? — Legtöbb az úgynevezett szociális eset. Ahol a családi élet nem felel meg a kívánal­maknak. Sok esetben az alko­hol, az erkölcsromboló légkör az ok. Pszichiátriai kivizsgálás alatt áll az egyik szülő, vagy munkakerülő. Durván bánnak a gyerekkel, aki nagy lelki megrázkódtatásnak van kité­ve... A fiatal pszichológusnő akta­csomót tesz elénk. Találomra belelapozunk. B. Jolán, 14 éves, apja bá­nyakatasztrófa áldozata lett. Anyja másodszor is férjhez ment, üzemi konyhán dolgozik. Mostohaapja alkoholista. Jolán naphosszat felügyelet nélkül volt. 12 éves korában már há­rom suhanc erőszakot köve­tett el rajta. Azóta csavarog, nős férfiak társaságát keresi, alkalmi kapcsolatokat köt. Rendőrségi felügyelet alatt álló nőkkel barátkozik ős azok gyermekeivel, hazudik, lop, lusta, közönyös. Az intézetek­ből többször megszökött. Anyja szülői értekezletekre nem járt, csak akkor figyelt fel a kis­lány fejlődésére, amikor az már rászokott a csavargásra. Tűrte, hogy késő éjszakai órák­ban térjen haza ... •—• Mi akarsz lenni, ha meg­nősz? — kérdezzük később Jo­lántól. Kissé debilis mosolygással feleli: — Fodrásznő! — Miért éppen fodrásznő? — Mert jó dolog fésülni a hajat Félóra múlva szobájában kar­jával takarja el előttünk arcát, mert fején hatalmas turbánsze­rű fehér kötést visel. Petróleu­mosatl Mila és Pál elvált, értelmiségi szülők gyerekei. Kilenc- és tíz­évesek. Mindkét szülő második házasságot kötött, mindkét há­zasságból gyerekek születtek. Az anya második férjétől is el­vált, első házasságából szárma­zó kisfia vele maradt. Mila és Pali naphosszat csa­varognak. Mila lop, késő éjsza­kai órákban is az utcán van, is­kolaszereit elhanyagolja. Hét­éves korában nagyapja erősza­kot követett el rajta. Az öreget lecsukták. Mila azóta ijedező, koncentrálásra képtelen, álmá­19SS. XI. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents