Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-29 / 329. szám, kedd

Tűrsos beruházás - közös haszon • Ha kevés a pénzed, told meg — társberuházóval • A fogyasztási szövetkezetek megértették • Miért vonakodnak a nemzeti vállalatok? • Minden intézmény legyen érdekelt székhelye fejlesztésén AZ OJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERBEN új kapcsolatok alakulnak ki a közigazgatási szervek és egyéb intézmények, szervezetek, gazdasági egységek között is. Az „úgyis minden egy zsebből megy" gyakorlata oda vezetett, hogy jelentős anyagi eszközök felaprózódtak, s ami még rosszabb, megoszlott a felelősség a beruházások terén. Példa erre az a gyakorlat, amikor egy-egy új üzem létrehozása jelentős lakásépítési és egyéb beruházást követelt. Míg az üzem építését valamely iparágazat finanszírozta, addig az üzem dolgozóinak a lakásokat, gyermekeiknek az óvodákat, iskoláikat, az utakat, a vízvezetékhálózatot, stb. a nemzett bizottságok költségvetéséből fedezték. Végeredményben mindkét beruházást „egy zsebből" fizettük, ám az anyagi felelősség ezekért a valóságban egy célt — az új gyár üzemmenetét — követő beruházásokért megoszlott. A . terveket összehangolták ugyan, de mind a nemzeti bizottság, mind az üzem a saját érdekeit védte elsősorban. Így azután vontatottan épültek a bölcsődék (beh sok baj volt velük!), túl drágán épültek a létesítmények — elvégre kicsiben drágább —, kimerültek a keretek, ennek folytán nem maradt pénz útkarbantartásra, erre, arra. Kirívó példa a Pieso.kt Gépgyár és a podbrezovái Sverma Vasmű valaskái lakótelepe. Itt a kis falu nemzeti bizottsága kezében túl korén kimerült beruházási eszközök a házak építésén kívül csupán egy rosszul működő vízvezeték-hálózatra voltak elegendők, s az óvodát már az üzemnek kellett felépíttetnie, mert a költségvetésből nem telt rá. Ugyanakkor Valaská község a régi kis falu maradt, vízVezeték nélkül, ódon zsupfedeles házaival, de közvetlen közelében a kishídon túl modern lakónegyed tornyosodik — szintén Valaská néven... Az egységes községfejlesztés fikció volt csupán. A TÖKÉLETESÍTETT gazdaságirányítás elveinek szellemében most új gyakorlat kap lábra — a társas beruházás. Ez nagyrészt orvosolja az említett hibákat, s az a lényege, hogy egy-egy beruházásra több érdekelt intézmény társul, összpontosítja eszközeit. Minden társberuházó hozzájárulása arányában visel anyagi felelősséget a műért, s osztozik kihasználásában. A társulás önkéntes, megegyezésen és megfelelő szerződéseken alapul. Tehát az járul hozzá egy-egy beruházáshoz, akinek érdeke, hogy az mielőbb és Jól megvár lósuljon. A társas beruházás gyakorlata ma még a kezdet kezdeténél tart. Igaz, régebben ls épültek közösen finanszírozott létesítmények, de csekély számban, kivételképpen. Most azonban a társas beruházás az új helyi létesítmények felépítésének általános módszerévé válik. JELENLEG A BERUHÁZÁS ÚJ formája iránt a legnagyobb megértést a népi fogyasztási szövetkezetek tanúsít fák. Igaz, ma még csak kisebb beruházásokról beszélhetünk. De e szövetkezetek érzik a legközvetlenebbül, hogy a nemzeti bizottságok beruházásaiban való részvéte] előnyös számukra. A HNB például művelődési házat épít. Ha a Jednota betár^ sul, akkor bolthelyiséget létesíthet az épület utcai részében. Mindkét fél jól jár: a HNB-nek kisebbek a költségei, s ezen felül az épület jól ki van használva, a Jednota pedig olcsóbban jut üzlethez, mintha külön épületet emelne. A rimaszombati fárásban Zacharovce községben például az 1 millió 77 ezer koronás művelődési házon a Jednota 350 000 koronával részesedik, a helyt EFSZ pedig 120 000 koronával. Si.rk községben a bölcsőde 270 000 koronába kerül, de az EFSZ — hiszen tagjainak Jobb munkafeltételeit is biztosítja a bölcsőde — 40 000 koronával Járul hozzá a költségekhez, sőt, épületanyagot is biztosit. E társulás nélkül a bölcsőde talán nem is jönne létre ... A Polorni HNB szintén az EFSZ-szel társul a vízvezeték építésén, hiszen ebből nemcsak a lakosságnak, hanem a szövetkezet üzemmenetének is haszna lesz. A Liptovský MikuláS-i járásban generáljavltásokra, tatarozásokra ls társul néhány intézmény. Martinban a járási nemzeti bizottság 15 millió 850 ezer koronás beruházással hivatali 'épületet emel. Viszont nem lenne hatékony, ha csupán a JNB szükségletei számára „pazarolnák" a telket. Egy épületben több intézmény is elfér, legfeljebb toronyházszerűre méretezik, s még korszerűbb is lesz a város látképe. Ráadásul — mivel a többi intézménynek nem kell külön építkeznie — mezőgazdasági földterületet is megtakarítanak. Igy azután hét Intézmény 7 millió 570 ezer koronával társul az építkezésben, köztük a járási ügyészség, a térképészeti intézet, sőt a Nehézgépipari Szakágazati Igazgatóság ls, amely kirendeltsége számára szerez Így szép helyiségeiket. CSEKÉLY ÉRDEKLŐDÉS mutatkozik a társas beruházások iránt a nemzeti vállalatok részéről. A vasút, a bánovcei Zornica, a tisoveci mészégető ré6Zt vállal ugyan a 120 gyermek számára épülő tisoveci óvoda költségeiből, de ezen kívül kivételes a vállalatok társulása a helyi beruházásokban. A középszlovákiai kerületben csupán Považská Bystricán a Vágmentl Gépgyárak és a I.ipt. Hrádok-i Tesla társult be egy-egy sportpálya építésébe ... A vállalatok érdeklődésének hiánya főleg azzal magyarázható, hogy ma már féltve őrzik bruttó jövedelmük összegét, s csupán a nyereségtöbbletből kívánnak hozzájárulni más intézmény beruházásához. A bruttó jövedelem, illetve a nyereségtöbblet összege azonban csak most alakul ki, ma még nem mindenütt tudják mennyi eszközzel rendelkeznek majd az év végén, s így nem szívesen ígérnek előre. Majd ha az új rendszer „befut" és a vállalatok számláin szabad összegek gyülemlenek fel, készségesebben társulnak majd. Látható ez a zvolení Bučina vállalaton, ahol már két éve az új irányítás szerint dolgoznak. Itt maga az üzem ajánlott jel jelentős összeget a nemzeti bizottságnak vlzszabályozásra. Sok helyütt elsiklanak afölött, hogy nemcsak a nemzeti bizottságokhoz lehet betársulni, hanem fordítva is érvényes a társulás. Például szennyvízderítő állomások, gőzfejlesztő telepek stb. építése nem mindig fizetődik ki csak az üzem számára. Ilyen, kor — hiszen a HNB-nek is, érdeke a víz ^tisztasága, vagy az Ipari fáradtgőz felhasználása távfűtésre — a nemzeti bizottság saját eszközeiből hozzájárulhat a létesítmény felépítéséhez, s ez meggyorsítja a mű megszületését. Á TÁRSAS BERUHÁZÁS MÓDSZERE nagy távlatokat kínál, kihasználása minden nemzeti bizottság érdeke. Idén azonban eléggé gátolja a módszer elterjedését az alkalmazására vonatkozó alapelvek késedelmes jóváhagyása. Az 1965— 1966. évekre szóló alapelvek újévtől módosulnak, de a jövőre vonatkozó előírások végérvényes szövege ma még ismeretlen. A központi szervek, főleg a Pénzügyminisztérium részéről történő sürgős intézkedés ebben a kérdésben meggyorsítaná egy igen hatékony, felette előnyös beruházási gyakorlat elterjesztését. Érdemes meggyorsítani ezt a folyamatot, hiszen arról van szó, hogy min-, den intézmény és üzem anyagilag is érdekelt és felelős legyen székhelyének fejlesztésében. S ez az új gazdasági viszonyok igen jelentős része. VILCSEK GÉZA Lassan járj

f tovább érsz ÚJ szó 1968. XI. 29. Egyre több embernek van E gépkocsija. A hajtási jogosítványon jóformán még meg sem szárad a tinta, amikor az újdonsült sofőr már a volánhoz ül. Egyesek évekig, sőt évtizedekig karambol nélkül közlekednek, mások mihamar befejezik gépkocsivezetői pályafutásukat. A statisztika szerint országos méretben a balesetek számának növekedése jóval f e lülmúlfa az autók számának növekedését. Míg ugyanis az 1955—1965-ös években az autótulajdonosok családja megkétszereződött, addig a karambolok száma 5-szörösére emelkedett. Ez lényegében annyit jelent, hogy 1955-ben átlag minden 34., tíz évvel ké söbb pedig már minden 8. percben történt közlekedési baleset hazánkban. Az áldozatok száma ls mind nagyobb. 1955-ben a karambolok minden nyolcadik, a múlt évben pedig már minden ötödik órában emberéletet követeltek. A közúti balesetek 34 percenként súlyos, 19 percenként pedig könnyebb sérülést okoznak. Egyben népgazdaságunk is óriási kárt szenved. A múlt évi balesetek 81 százaléka a gépkocsivezetők számlájára írható. Sokan nem ismerik kellően a közlekedési szabályokat, gyorsan hajtanak és fittyet hánynak az előnyszabályra. Az alkohol ls gondot okoz, annak ellenére, hogy a balesetek okai között a 3. helyről az 5 -re került. Sajnos Szlovákiában, de különösen a kelet- és a közép-szlovákiai kerületben a helyzet az országosnál lényegesen rosszabb. A személygépkocsi-tulajdonosok többet megengednek maguknak, mivel nem játszanak az állásukkal. Ezt bizonyltja a kimutatás is. 1961-től az alkohol okozta balesetek a személygépkocsiknál 54, a motorkerékpároknál 53 százalék kai növekedett. A karambolokról beszélve meg kell említenünk, hogy úthálózatunk jelentős része sem felel meg a megnövekedett közúti forgalom követelményeinek. Például a 7 méter széles utakon lényegesen kevesebb a karambol, mint az 5,5 és 6,4 méter széles utakon, amelyek I. és II. osztályú utalnk nagy részét teszik ki. Műszaki hibából csak a balesetek 3 százaléka keletkezik. Mégis szólni kell erről is, mivel sok gépkocsivezető nem fordít kellő gondot a karbantartásra. Komoly nehézséget okoz az alkatrészhiány is. A magánautók javítását csak itt-ott szervezték meg jól. A javítás minősége is gyakran kifogásolható. A közúti balesetek csökkentése tehát komoly társadalmi kérdés. Tavaly a karambolok következtében csaknem 2000 ember vesztette életét, 39 ezren megsebesültek s az anyagi kár több mint 137 millió korona volt. Ez a szomorú statisztika figyelmeztesse mindazokat, akik naponta a volánhoz ülnek: Vigyázz, a magad és embertársaid életével játszol! A

körültekintőbb hajtás, a közlekedési szabályok Jobb ismerete és a régi közmondás szem előtt tartása: „Lassan járj, tovább érsz", csökkentheti a közúti balesetek számát. -nj00 tagú bolgár kohászküldöttség érkezett a napokban a Keletszlovákiai Vasműbe. Lakatosok, esztergályosok és villanyszerelők szereznek itt új tapasztalatokat, hogy azokat hazájukban hasznosítsák. Képünkön: fán Bogdán mérnök Grigorljev Tolev bolgár gépjavítóval. (G. Bodnár — CTK-felv.) Kelet-Szlovákia téglaiparának problémái és távlatai Beszélgetés Pavol Hamerlík vállalati igazgatóval Manapság, a rohamos építkezések korszakában, sok szó esik a tégláról, mivel általános tényként szögezhetjük le: kevés a tégla. Legalábbis Kelet-Szlovákiában hiánycikk ez a fontos építőanyag. Az ezzel kapcsolatos problémákról, valamint a téglagyártás jövőjéről a Kelet-szlovákiai Téglagyár n. v. vállalati igazgatójával, Pavol Hamerlík elvtárssal beszélgetett munkatársunk. • Vállalatukon belül hány téglagyár dolgozik és milyen arányban fejlődik termelésük? — Közel tizennyolc esztendős múltra tekint vissza a vállalatunk; huszonhét téglagyára ez alatt 2 milliárd 480 millió téglát gyártott. 1960-ban 190 millió, 1965-ben már 201 millió téglát Juttattunk piacra, s az idén ennél 18 millióval többet gyártunk. Ez azt jelenti, hogy termelésünk, 1948-hoz viszonyítva, 184 millió téglával növekedett. Sajnos, ennek ellenére nem tudjuk kielégíteni a keresletet, aminek több oka van. Tudvalevő, hogy Kelet-Szlovákia rohamos Iparosítása, valamint a számbelileg megnövekedett egyéni építkezések fokozott feladatok elé állítják az építőanyaggyártó üzemeket. Viszont ezeknek a szükségleteknek megfelelően nem fejlődött arányosan vállalatunk üzemeinek kapacitása. • Ez az aránytalanság mivel magyarázható? — Elöljáróban rá kell mutatnom, hogy vállalatunkat fennállása óta számtalanszor átszervezték, több ízben váltott gazdát, ami még ma is érezteti kedvezőtlen hatását. A mi esetünkben ls érvényes a közmondás: „Sok bába közt elvész a gyerek..." Termelésünk fejlődését, egész vállalatunk üzemfejlesztését azonban egyéb körül, mények is befolyásolták. 1962-ben és 1963 elején, az állami beruházások korlátozása idején, amikor az egyéni lakásépítkezések előtt sem volt olyan szabad az út, mint ma, üzemeinkben 33 millió tégla hevert raktáron. Annak ellenére, hogy a harmadik ötéves terv előírta több téglagyárunk korszerűsítését, bővítését, sőt újabbak építését is, néhány meglevő üzemünket kénytelenek voltunk bezárni, felszámolni... 1963 óta jóformán alig fordítottunk valamit üzemeink fejlesztésére. • Milyen feladatok megvalósítására készülnek, hogy a jövőben Jobban kielégíthessék az igényeket? — Elsőrendű feladatunk jelenlep a termelés növelése, amit a meglevő üzemek korszerűsítése és újabbak építése útján érhetünk el. Az ún. „100 millió korona akció" keretében ez év szeptemberében korszerűsítettük lastovcei és krčavai üzemünket, hasonló törekvéseink vannak Szepesváralján, rövidesen bővítjük rozsnyói üzemünk kapacitását, új üzemeket építünk Humennén és Hanušovcén. Ezenkívül korszerűsítenünk kell ún. szezonüzemeinket ls, — ahol eddig nem volt egész évi termelés —, hogy ezáltal legalább részben megoldhassuk egy igen jelentős problémánkat. Minden év elején — a téli hónapokban — megismétlődik ugyanis, hogy az építőipari vállalatok évi szükségletük 25 százalékára tártanak i?ényt, ml pedig eddig csupán a kereslet 16 százalékát tudtuk (kielégíteni. Ezt a hiányt akarjuk áthidalni a szezonüzemek bekapcsolásával ... • Miben látja, Hamerlík elvtárs, az üzemfejlcsztés problémáit? Sajnos, azt kell mondanom, hogy téglagyáraink műszaki, színvonalát illetően 10 évvel lemaradtunk a fejlett téglaipari üzemek mögött; Állításomat konkrét adatokkal támasztom alá. Legújabb üzemeinkben is régi típusú gépekkel dolgozunk, melyekhez alkatrészeket sem kapóink, mert már nem gyártják őket, így magunk állítjuk elő azokat, mégpedig nem kis nehézségekkel. Gépiparunk eddig nem volt hajlandó eleget tenni követeléseinknek. Ennek következtében például olyan présekkel dolgozunk, melyeknek óránkénti teljesítménye ötezer nyerstégla. Több olyan külföldi téglagyárban Jártunk, ahol a prések teljesítménye ennek háromszorosa. Ezekben az üzemekben a nyersanyagszállítás is teljesen automatizált, ahol 1—2 ember dolgozik. Nálunk ugyanezt a munkát kézi erővel 12—15 ember végzi. A nyerstégla szárítása, égetése 90 órát vesz igénybe, külföldön csak 2—5 óráig tart s igy 25 százalékkal alacsonyabb az ehhez szükséges hőfogyasztás. Mondanom sem kell, mennyivel gyorsabban és gazdaságosabban termelhetnénk, ha ml is rendelkeznénk korszerű műszaki berendezésekkel, gépekkel ... • Vállalatuknak nincs kilátása beszerzésükre? — Beruházási terveink alapján számolhatunk ilyen gépek behozatalával, valamint ún. alagútkemencék építésével és egyéb műszaki fejlesztésre irányuló beruházással ls, amitől sokat remélünk. Termelési terveinket eddig is becsülettel teljesítették dolgozóink, Joggal reméljük, a Jövőben még sikeresebb lesz a munkájuk ... KULIK GELLERT