Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-29 / 329. szám, kedd

Huszonöt évvel ezelőtt végezték ki Zoja Anatoljevna Koszmogyemjanszkaját A FASISZTÁK 25 évvel ezelőtt — november 29-én — végezték ki Zoja Koszmogyemjanszkaját, a Komszomol bátor tagját, a hős partizánlányt. Zoja 1923. szeptember 13-án született. 1938-ban felvették a Komszomol tagjainak sorába. A moszkvai 201. sz. középiskola tizedik osztályába járt, amikor 1941 őszén kérte, hogy küldjék a harctérre. Be is osztották egy, az ellenség arcvonala mögött harcoló partlzánosztagba. Az osztag 1941. november 18-án jutott az ellenség arcvonala mögötti területre, ahol különböző feladatokat teljesített. Zoja, a bátor partizánlány november végén levegőbe röpítette Petriscsevo községben a német megszállók egyik hadianyagraktárát. A németek elfogták és megkínozták. Zoja azonban állhatatos volt és nem árult el semmit sem partizán bajtársairól, sőt még saját nevét sem közölte, hanem azt mondta, hogy Tányának hívják. A németek 1941. november 29-én kivégezték. A szovjet kormány 1942. november 18-án a Szovjetunió Hőse megtisztelő címre méltatta, mert mint partizán bátor, hősies magatartást tnnúsított a német fasiszta megszállók elleni harcban. Zoja tetemét 1942 áprilisában Petriscsevóból Moszkvába szállították és a novogyevicsíi temetőben hantolták el. Sírját fekete márvány emlékmű díszíti. A márványlapon a következő olvasható: „Az ember legnagyobb kincse az élete. Csupán egyszer élhet, de úgy kell élnie, hogy halála előtt elmondhassa: Egész életemet s minden erőmet a legmagasztosabb célnak — az emberiség felszabadításéért vívott küzdelemnek — szenteltem." Ezt az idézetet Nyikolaj Osztrovszkij „Az acélt megedzik" című regényéből írta naplójába Zoja. Zoja hősies magatartásával követésre méltó példát mutatott minden fiatal szovjet harcosnak. Példamutatása még bátrabb, még szívósabb harcra serkentette honfitársait. ZOJA ÖCCSE, Sura 1942. május elsején szintén a harctérre ment s a háború végén — 1945 áprilisában — elesett. A Szovjetunió kormánya halála után Surát is a Szovjetunió Hőse megtisztelő címre méltatta. Holttestét a novogyevicsíi temetőben 1945. május 5-én Zoja sírja mellett hantolták el. Ausztráliai muveszeK vendégszereplése JOHN HOPKINS, ausztráliai karmester William Walton Portsmouth Point című nyitányával kezdte bratislavai vendégszereplését. Walton (született 1902-ben 1 az angol „középgeneráció" egyik jelentős képviselője. A 18. századbeli r atrózdalokból feldolgozott tüzes ritmikájú, vidáman mozgalmas nyitány a komponista leggyakrabban előadott művei közé tartozik. ^ Klára Havlíková Sztravinszkij zongorára és zenekarra írt érdekes Capriciiójával kedveskedett a közönségnek. A fiatal művésznő kifogástalan felkészültséggel lépett a dobogóra. Kitűnően „győzte" a ritmikailag, technikailag és eloadásbelileg is igényes zongoraszólamot. Sztravinszkij e művében „a kellemmel jegyzi el magát", írják találóan a derűs, szeszélyesen csapongó, problémamentes alkotásról. Klára Havlíková előadásában általában megvolt az a játékos, rapszodikus elem, ami a „kapriciózus Capriccio" tolmácsolásához múlhatatlanul szükséges. Szépen kibontakozó művészetének nagy előnyére válna, ha hangszín-készletét még jobban bővítené. A műsor második felében Mahler IV. szimfóniája hangzott el. John Hopkins már nem ismeretlen nálunk. Mint rokonszenves, temperamentumos, de a Jó átlagból nem kiemelkedő dirigensre emlékeztünk vissza rá. A Mahler szimfónia előadása során azonban módosítanunk kellett a róla alkotott képet. A varázslatosan szép muzsika érezhetően megihlette zenei képzeletét, bizonyára fejlődött ls utolsó találkozásunk óta, .tény, hogy számunkra új arcú művész állt a karmesteri emelvényen. Hopkins egész lelkével a zenében élt. Szertelen karmesteri gesztusa sem hatott kirívón, mert spontán, lefegyverző őszinteségében arányban állt a kívánt effektussal. Hopkins lobogása magával ragadta a zenekart és a hallgatóságot. A vendégkarmester Filharmóniánkban megértő művésztársakra talált. Oldott muzsikálásukat áthatotta a IV. szimfónia szívhez szóló, szinte gyermeki naivitása, a gyöngéd grácia, ami elbűvöli a hallgatót. A harmadik tétel éteri hangzással ellehelt „égi üzenete" után belép a szopránszóló. MARY O'BRIEN már illúziót keltő megjelenésévei (amit stílusos, festői toalettje még jobban kiemelt) képszerüen is tökéletesen beleillett a muzsika hangulatába. Örömünk még fokozódott, amikor mély érzelmi átéléssel felcsendültek ezüstös fényben csillogó szopránjának tiszta hangjai. A közönség hálásan fogadta a Mahler muzsika boldogító perceit, s alig akarta a művészeket leengedni a hangversenydobogóról. HAVAS MÁRTA k" .. r e j e F. Lugs kiállítása a Városi Képtárban ANDERSENNEK, az észak nagy meseköltőjének egyik meséjében a tárgyak megelevenednek, amikor a természet s az otthon fényei kialszanak, s a sötétség leplébe burkolózik a mindenség. A tárgyak, — a hasznosak, és a játékok, — a szórakoztatók: a búgócsíga, meg az ostor, s a zenélő óra finom művű porcelán figurája megmozdulnak s élik a maguk sajátos életét. Megszólal az ember előtt ismeretlen gondjuk és örömük, szenvedélyük és klcslnyességük, bátorságuk és hitvány áskálódásuk. Nyilván ezt a csodát szerette volna megismételni Teodor Lugs a tárgyakkal, amelyeket megfigyelt. — A prágai születésű 47 éves Lugs a cseh fővárosban végezte a kerámiai és az iparművészeti iskolát. Sokféle technológia s anyag érdekli. Erős érzéke van a humor, „a lélek biztonsági szelepe" iránt, amely elviselhetővé teszi az életet. Meglátja a dolgok természetében s egymáshoz való viszonyában a komikumot. S úgy szerkeszti össze a tárgyakat, hogy a gúnyos fintort, a nevetést keltő jelleget a néző is észrevegye s megmosolyogja. A Jelen kiállításon bemutatott Fejek — három év termése. Olajképek és rajzok, előkészítő és derűtkeltő vázlatok. 1964-es plasztikái anyaga vas vagy fa, például két szembe fordított csákány, köztük felül három kerek lyukban végződő, lefele keskenyedő vasdarab, s az egész egy mókás törpe arcát idézi. Az égetett, zománcozott barnás tálak és serpenyők belsejében néhány köröcske vagy más kidomborodó idom segítségével fejeket formáznak. Következnek a részben már divatja múlt, fából készült háztartási eszközök, nyújtó- és súlykolő fák, fakanalak, kenyérszakajtő, vágődeszkák és lapátok, amelyek összeállítva groteszk s olykor meglepő változatokban szerepelnek és furcsa dolgokat mondanak egymásnak s nekünk, akárcsak Lugsnak a legújabb függőleges faoszlopokba vésett, vájt és faragott figurái. BÁRKÁNY JENÖNÉ • A NEMZETKÖZI PEN-klub következő kongresszusát 1967 augusztusában az Elefántcsontparti Abidianban tartja. Ez az első alkalom, hogy Afrika látja vendégül a nemzetközi PEN-t. • A KAUKÁZUSI HEGYEK legendái alapján Abesalom cár szerelméről készül film a grúzlal filmstúdióban. Hlillllfi A mindenre emlékező elektroagy Nagy érdeklődést keltett tudományos körökben az Egyesült Államok-beli Marquart Corporation „Astro"-részlegének a bejelentése, amely szerint a kutatócsoport által készített elektroagy képes arra hogy, összegyűjtse és emlékezetben tartsa az emberi kultúra és civilizáció minden eseményét, eredményét, szellemi termékét: a gép 1,80 méter élhosszúságú kockának megfelelő térségnél nem nagyobb memóriaegységében helyet talál az elmúlt évezredek összes feljegyzett információja. Ezalatt természetesen nemcsak a nyomtatott könyvekben, folyóiratokban idők folyamán napvilágot látott információk értendők, hanem mindaz, amit papíron, papiruszon, állatbőrön, pergamenen, anyagba égetve vagy kőbe vésve valaha is megörökítettek. A készülék befogadóképessége ebben a vonatkozásban sok milliószor nagyobb, mint az emberi agyé, az emlékezést, az ismerethalmozást illetően tehát mérhetetlenül többet produkál, mint a legnagyobb lángelme. Félreértés ne essék: ez még mindig nem jelenti, hogy az elektroagy felülmúlná a legegyszerűbb szerves anyagokból felépített, a maga összességében elképzelhető legtökéletesebb szerkezetet, az emberi agyat. Koponyánkban mintegy 500 köbcentiméteres kis térségbe zsúfoltan 12—15 milliárd agysejt (neuron) végzi a gondolkodás folyamatát, ezzel szemben az említett elektronikus számítógép memóriaegységében az adatokat tároló tranzisztorok száma — állítólag —! 1 millió körül van. A látszólagos ellentmondást C. A. Clarké szakíró, az angol Koyal Astronomical Society tagja az alábbiakkal magyarázza: „A komputer (elektroagy) elméletileg atom méretűre csökkenthető mikrokomponenseihez hasonlítva agysejtjeink viszonylag lassan működő, túlságosan nagyra méretezett és feleslegesen sok energiát pazarló szerkezeti elemek. Neumann János kiszámította, hogy szervetlen anyagból készített elektronikus elemek teljesítménye tízmillíárdszor akkora lehet, mint a neutronoké". Majd azzal a meglehetősen lehangoló konklúzióval zárja fejtegetését Clarké, hogy tudomásul kell vennünk: vannak dolgok, melyeket tökéletesebben végez a tranzisztorokkal, mágneses erőterekkel és elektronsugarakkal működő szerkezet, mint az emberi agy. Egy újabb, könyvet természetesen sosem fog megírni a mindenre emlékező elektroagy, de ezt nem ís kívánják tőle. A könyvet ember írja, az elektroagy pedig rendszerezi és a kívánt nyelvre fordítva bárki számára hozzáférhetően tárolja a könyvben foglaltakat. A mammutkönyvtárakban már olyan sok könyv van, és ezek annyi témát ölelnek fel, hogy a tájékoztató munkát csak több száz bibliográfus konzultáns képes ellátni. Ám ezek sem tudják észben tartani a legkülönfélébb tudományágak hatalmas ismeretanyagát: gyakran napokon át kell a katalógusokban böngészniük, hogy egy-egy érdeklődő kívánságának eleget tegyenek. De miért terhelje emlékezetét az ember szükségtelen adatokkal? Itt van segítőtársa, az elektronikus számítógép, emlékezőegysége, mely első hívásra előkeresi és semmit ki nem felejtve szolgáltatja a maradéktalanul teljes választ. Hogy mit jelent a tudomány és a technika számára az ilyen korlátlan emlékezettel rendelkező machina sapiens, azt mindennél ékesebben bizonyítja az alábbi, megtörtént eset: Egy amerikai vállalat kutatói évekig kísérleteztek egy különleges matematikai problémán alapuló, jelfogós hálózati rendszer kialakításával, míg aztán végül eredményre jutottak. A kísérletek kb. 200 000 dollárba kerültek. Amikor már minden készen állott, a vállalat egy oroszul tudó szakemberének véletlenül kezébe került a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Közleményei című, a világon bárhol megvásárolható folyóirat egy régi száma. A folyóiratban lapozgatva egy cikkre bukkant: „A Boole-féle mátrix-algebra alkalmazása jelfogós hálózati rendszerek analízisére és szintézisére" — ez volt a tanulmány címe. Pontosan 200 000 dollárt és néhány kitűnő szakember mintegy öt évi munkáját takarította volna meg a vállalat, ha a kísérletek megkezdése előtt a mindenre emlékező elektroagy figyelmezteti, hogy a probléma oly nehezen megoldott elméletimatematikai vonatkozásait valaki már tisztázta... (Botond-Bolics György: Ma csoda ... holnap valóság! című müvéből) Mesterséges szívbillentyűk AZ EMBERI SZlV billentyűinek hibája súlyos betegségekhez vezet. Századunk kiemelkedő tudományos eredménye, hogy sebészeti módszerekkel már van mód e billentyűhibák megszüntetésére. Szívsebészeti műtéttel például gyógyítható az úgynevezett mitrálsztenózis, a kéthegyű billentyű mitrális szájadékának szűkülete, amelynek az a következménye, hogy a vér alig tud a balpitvarból a szívkamrába behatolni. Ugyanígy eredményesen megoperálható a kéthegyű billentyű elégtelensége is, amelynek az a lényege, hogy a szívbillentyű nem zárja le pontosan a pitvar-kamrai szájadékot. A SZOVJET Orvostudományi Akadémia intézeteiben hosszú éveken át kísérletek ezreinek segítségével tanulmányozták a problémát, s végül ls sikerült fémből és műanyagból olyan szívbillentyűket készíteni, amelyek magukra vállalhatják a természetes szerv szerepét az emberi test motorjában, a szívben. A kísérletek eleinte világszerte — hiszen sok országban igyekeztek megoldani a problémát — nem vezettek a kívánt eredményre, mert kezdetben csupán lemásolni Igyekeztek a természetes szívbillentyűt. Ez azonban nem sikerült, mert a lap formájú mesterséges billentyű, amelynek évente mintegy 80 milliószor kell átbocsátani a vért, és zárni a szivet, csakhamar szétszakadt a keletkező anyagkifáradás miatt. Megpróbálták, hogy a lap formájú természetes billentyű szerepét kicsiny golyóval játsszassák el, s ez az elgondolás a gyakorlatban kitűnően bevált. Az újfajta mesterséges szívbillentyű voltaképpen egy szilárd fémkosárba zárt kicsiny sziligonguml golyó. A titán fémből kialakított kosárnak, háznak az a szerepe, hogy megakadályozza a kicsiny golyónak az előírtnál nagyobb mozgásait. A SZOVJETUNIÓ egyik orvosi műszergyárában már sorozatban gyártják ezeket a szívbillentyűket. A titánból készült billentyűházat preciziós műszerekkel mérve, nagy pontosságú szerszámgépekkel munkálják meg. A ház külső és belső keresztmetszete a beteg életkorától függ, felnőtt betegnek általában hat négyzetcentiméter keresztmetszetű házat készítenek, ez megegyezik annak a rostos gyűrűnek a bel méretével, amelybe a mesterséges szívbíllenyűt később műtétileg beerősítik. Hogy a szívben rögzíthessék a mesterséges szívbillentyűt, különleges tűs kerettel látják el a házat. Ezen 24 apró tűt alakítanak ki — ez a munka körülbelül olyan pontosságot kíván és ugyanolyan nehéz is, mint a gyémántcsiszolás. A miniatűr tűknek pontosan 2,5 mm-re kell lenniük egymástól. Ha sűrűbben helyezkednének Ú' m iiiiiiii ^ ^ISlÉl Három különböző nagyságú mesterséges szívbillentyű.; titánból készült fémkosárba helyezett műanyag golyók el, a finom tűk szétroncsolnák az élő szöveteket, ha pedig ritkábban, a mesterséges szívbil, lentyű nem kapaszkodhatna meg jól a rostos gyűrűben. A MESTERSÉGES szívbillentyű beépítése bonyolult műtét. Csak vértelen, nyugalmi állapotban levő szíven oldható meg. Ezért a műtét idején a szív-tüdő-készülékkel gondoskodnak a szervezet vér- és oxigénellátásáról. A mesterséges szívbillentyű behelyezéséhez egyébként különleges műszert is szerkesztettek a szovjet szívsebészek és orvos-márnökök. A különleges fogóba helyezett mesterséges szívbillentyű-ház apró tűi egyetlen kézmozdulat hatására behatolnak a rostos gyűrű szöveteibe, s megkapaszkodva benne szilárdan megrögzítik az új szívbillentyűt. A bonyolult műtét több óráig tart, de befejeztével, a fém és a műanyag vette át a beteg szívbillentyűtől a munkát. MINDEN EGYES mesterséges szívbillentyűt bonyolult méréseknek, vizsgálatoknak vetnek alá beépítés előtt. Egyebek között olyan vizsgálóberendezésben vallatják, amelyben másodpercenként sok ezer rezgést végez, így néhány perc alatt elyan igénybevétellel terhelik meg, amilyen normális körülmények között csak hónapok alatt éri az emberi szívben. S csak, ha minden próbát kiállt, akkor kerülhet a sebészeti műtőbe, hogy életet mentsen. PVC-olajtartály Az NSZK-beli Krupp-gyár szakemberei aktatáska nagyságúra összehajtható olajtartályt készítettek hegesztett műszálerősítésű PVC-ből. Ezzel az olcsó segédeszközzel felfogható például a lyukas fém-olajtartáIyokböl kifolyó olaj. A tervek szerint rövidesen felszerelik az NSZK tűzoltóságát, továbbá a helyi „olajőrségeket" 1000 és 2000 liter befogadóképességű tartályokkal, bogy a sérült tartályokból elfolyó olaj azonnali felfogfisával elejét vegyék a folyók ás állóvizek, továbbá a talajvíz szennyezésének. UJ SZÓ 1966. XI. 29.