Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-27 / 327. szám, vasárnap

A Biztonsági Tanács elítélte az izraeli agressziót Izrael megrovásával ért véget a Biztonsági Tanács elé terjesztett jordániai panasz, majdnem két héten át tartó vitája. A tanács pénteken — középeurópai idő szerint a délutáni órákban — 14 szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással (Űj-Zéland) elfogadta Nigéria és Mali közösen előterjesztett határozati javaslatát. A határozat erejére emelt indítvány elítéli a Jordánia ellen november 13-án végrehajtott izraeli jegyveres akciót és figyelmezteti ai izraeli kormányt, hogy az ilyenfajta cselekmények megismétlődése esetén a Biztonsági Tanács szankciókat léptet életbe. Csehszlovákia támogatja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását Az ún. békeakciók megítélése a Biztonsági Tanácsra tartozik Tiltakozás a pekingi magyar nagykövetség zaklatása miatt New York (CTK) — Az ENSZközgyűlés ún. kínai vitájának pénteki napján ismét többségben voltak azok a küldöttségek, amelyek síkraszálltak a népi Kína törvényes ENSZ-jogainak helyreállításáért. Magyarország, Szíria, a Közép-Afrikai Köztársaság, femen, Mali, Hollandia, az EAK és Kenya küldötte Kína ENSZ-jogainak felújítása mellett foglalt állást, míg Belgium, Szomália, Nigéria és Fülöp-szigetek képviselője ellenezte. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége teljes mértékben támogatja a 11 ország által benyújtott határozati javaslatot, mely Kína ENSZ-jogainák felújítását követeli — jelentette ki Ján Bušntak külügyminiszter-helyettes, a csehszlovák ENSZ-küldöttség vezetője. A javaslat elfogadása a józan ész győzelmét jelentené és jelentős lépés lesz az egyetemesség elvének érvényesítéséhez. Az Egyesült Államok minden eszközt felhasználva el akarja szigetelni a Kínai Népköztársaságot, és nem akarja megengedni, hogy aktívan részt vegyen az ENSZ munkájában. Határozottan elutasította azt az amerikai javaslatot, hogy Kína jogainak kérdésében a szavazáshoz kétharmados többség szükséges. A közgyűlés tegnap határozatot fogadott el arról, hogy minden országnak elvitathatatlanul U Thant szerdán véglegesen dönt New York (CTK) — U Thant ENSZ-főtitkár szerdán jelenti be véglegesen, hogy vállalja-e továbbra is megbízatását. U Thant megbízatása november 3-án járt le. A Biztonsági Tanács ajánlatára a közgyűlés az év végéig meghosszabbította mandátunlát. U Thant eredetileg — politikai és személyes okokból — visszautasította megbízatása meghosszabbítását, de általános kérésre végül vállalta, hogy az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakának befejezéséig megmarad hivatalában. ENSZ-körökben senki sem foglalkozik komolyan U Thant utódjának kérdésével. Ezért az ENSZ-főtitkár esetleges lemondása komoly politikai és szervezési probléma elé állítaná a világszervezetet. Az Egyesült Államok megtagadta Jugoszláviától a kedvezményes búzát Az amerikai kongresszus megtagadta Jugoszláviától, hogy az Egyesült Államokban kedvező hitelfeltételek mellett vásároljon gabonát — mondotta Borisz Krafger, a jugoszláv kormány miniszterelnök-helyettese. Mint ismeretes, az Egyesült Államok tavaly azt ígérte Jugoszláviának, hozzájárul ahhoz, hogy kedvezményes hitelfeltételekkel vásároljon tőle gabonát. Az Egyesült Államok azonban felülvizsgálta korábbi álláspontját, mert fugoszlávia „szoros gazdasági kapcsolatokat ápol" Kubával és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. (MTI) Bowden—

Smith jogában áll kihasználni saját természeti gazdagságát. A politikai bizottság a leszerelésről tárgyalt. Az etiópiai küldött javaslatára a politikai bizottság hétfőre napolta el a szavazást az atomfegyverek használatának eltiltásával foglalkozó nemzetközi értekezlet összehívására tett javaslat ügyében. A bizottság ezután folytatta a vitát az Ázsia, Afrika és LatinAmerika területén levő külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséről. • Az ENSZ politikai különbizottságának pénteki ülésén Etiópia módosította az ENSZ ún. békehadmüveleteire vonatkozó javaslatát. Az etiópiai javaslat szerint a bizottság folytatja e hadműveletek tanulmányozását és munkája eredményét az ENSZ-közgyűlés következő ülésszaka elé terjeszti. Az £NSZ törekvése a béke megvédésére és megszilárdítására csak akkor lehet eredményes, ha összhangban áll az ENSZ alapkományával. Nem szabad megengedni, hogy az alapokmánnyal visszaélve úgy használják az ENSZ-csapatokat, mint pl. Kongóban — jelentette ki a vitában Zdenék Cerník, csehszlovák küldött. A csehszlovák küldöttség nézete szerint az ENSZ-csapatokban minden társadalmi rendszerű országnak képviselve kell lennie. Az ENSZcsapatok ún. békeakcióival kapcsolatos költségeinek fedezéséről a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie, — hangsúlyozta Cerník. A csehszlovák küldöttség ezért nem támogathatja a két benyújtott határozatot, amelyek nem ismerik el, hogy kizárólag a Biztonsági Tanács illetékes az ENSZ-csapatok bevetéséről dönteni. Az MSZMP Párttörténeti Intézetének külön műhelye van, ahol felújítják és tartósítják a régebbi párttörténeti okmányokat, újságokat, plakátokat, folyóiratokat stb. Felvételünkön Laky Tivadarné a Vörös Ojság c. pártlap régi számait fűzi öszsze. (Foto: CTK-MTI

j Ez év augusztus 11-én a Kínai Népköztársaság felsőoktatási minisztériuma közölte az illetékes magyar szervekkel, hogy a Pekingben tanuló magyar diákok nem folytathatják tovább egyetemi tanulmányalkat. A magyar fél kérte a jogtalan kínai döntés megváltoztatását. Miután kínai részről kitartottak álláspontjuk mellett, a magyar fél tudomásul vette a kínai döntést, s az egyenjogúság és a viszonosság elveinek tiszteletben tartásával közölte, hogy a Magyar Népköztársaságban tanuló kínai diákok akkor folytathatják . tanulmányaikat, ha a kínai szervek biztosítják a magyar egyetemisták továbbtanulását. Ezután a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma 1966. november 18-án nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amelyben minősíthetetlen hangú rágalmakkal illette a Magyar Népköztársaságot. Ezt követően november 19-én a „vörösgárdisták" csoportjai méltatlan, rágalmazó tüntetést szerveztek a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetsége előtt. November 25-én a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának képviselője magához kérette a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetét és e tényálllást ismertetve visszautasította a kínai rágalmakat. A Külügyminisztérium képviselője rámutatott: az úgynevezett vörösgárdisták minősíthetetlen zavargásaiért, amelyekkel gátolják a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetségének normális tevékenységét, a felelősség a kínai felet terheli, f MTI f / Subandrio kegyelmet kért D j akarta (CTK) — Subandrio volt Indonéziai külügyminiszter, akit a különleges katonai törvényszék halálra ítélt, tegnap kegyelmet kért Sukarno elnöktől. A katonai törvényszák által a tavalyi államcsínyben való részvétel vádjával halálra ítélt hat politikus is kegyelmet kért, azonban Sukarno elnök kérelmükre eddig nem adott választ. Az indonéziai jobboldali körök a halogatás miatt bírálják az elnököt, s azt hangoztatják, hogy Sukarno a helyzet olyan kedvező alakulására vár, amely lehetővé tenné, számára, hogy a kegyelmi kérelmekre egyálta Ián ne kelljen válaszolnia. Sukarnót főleg Subandrio kegyelmi kérelme állította nehéz helyzet elé. Sunbandrio mindig az elnök legközelebbi munkatársa és barátja volt. A kínai mezőgazdaság problémái Peking (CTK) — A kínai sajtó nagyon tartózkodóan ír az ország ez évi gazdasági eredményeiről. A lapok csaknem kizárólag a kulturális forradalommal kapcsolatos politikai kérdésekkel foglalkoznak. A rendelkezésünkre álló adatokból csak nehezen tudunk képet alkotni a kínai mezőgazdaság helyzetéről. A kínai me zőgazdaságot, melynek műszaki színvonala nem a legmagasabb, évente számtalan elemi csapás sújtja. így volt ez idén is. A tavaszi búza és rizs aratását a nagy szárazság akadályozta. Hongkongi források szerint az ez évi búzatermés 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly. Az őszi aratás azonban jobb volt mint a tavaszi, és ez évben több burgonya és kukorica termett, mint tavaly. Hivatalos adatok szerint ez évben Kínában 190—200 millió tonna gabonát takarítanak be, ami 4—5 százalékkal több, mint 1965-ben. Liibke nem nyerte meg Mexikó támogatását Mexikó -(CTK) — Mexikóban péntek este közös nyilatkozatot adtak ki Lübke nyugatnémet elnöknek a mexikói kormányképviselőkkel folytatott tárgyalásáról. A nyilatkozat szerint mindkét elnök támogatta a két ország szorosabb gazdasági együttműködését. Megállapodtak abban, hogy Mexikó passzív kereskedelmi mérlegének kiegyenlítése érdekében Mexikó növeli az NSZK-ba irányuló kivitelét. Antonio Carrillo Flores mexikói külügyminiszter, Németország egyesítésével kapcsolatban, a mexikói kormány nevében kijelentette: „Véleményünk szerint a német népnek egyedül kell eldöntenie, egy államban akar-e élni vagy más megoldást keres". Hogy ezek az adatok megfeleljenek a valóságnak, másfél hónapon belül a termés 30—40 százalékát kell beszolgáltatni az állami magtárakba. A Renmin Ribao november 24-én közölte, hogy november közepéig teljesítették a gabona, a gyapot, a dohány és a juta felvásárlást tervét. A hivatalos propaganda a mezőgazdasági termelés növekedését Mao Ce-tung tanítása gyakorlati érvényesítésének tulajdonítja. A kínai sajtó szerint az elmúlt években a mezőgazdaságban nagy beruházásokat végeztek — számos öntözőberendezést építettek. Sok tartományban az öntözött terület nagysága ez évben kétszeresére, sőt háromszorosára emelkedett. A rizs- és gyapotföldeken korszerű gépeket használnak. A hibrid kukoricával bevetett területek négyszeresére emelkedtek* A termés növeléséhez a műtrágya és a növényvédő vegysze-i rek használata is hozzájárult. A vörösgárdisták gyűlése Pekingben Peking — Pekingben tegnap a Mennyel Békesség Kapuja előtti téren több százezer vörösgárdista jött össze. A teret a gyűlés előtt elzárták, a gyűlésről a televízió és a rádió sem számolt be, így nem tudunk semmit a lefolyásáról és arról, hogy a kínai vezetők közül ki vett részt az összejövetelen. 1966. Salisbury (CTK) — Smith, a rhodesiai fajüldöző kormány elnöke tegnap találkozott HerXI. 27. bert Bowdennel, a Brit Nemzetközösség ügyeivel megbízott an3

gol miniszterrel. A tárgyalásról semmilyen közleményt nem ad nak ki. A bonni kormány már évek ** óta el akarja hitetni a közvéleménnyel, hogy Németország egységét szorgalmazza, és különféle egyesítési terveket kezdeményez. A nyugatnémet propaganda igyekszik meggyőzni a világot, hogy az ország egyesítésére irányuló törekvések a Német Demokratikus Köztársaság és a többi európai szocialista ország ellenállása miatt vallanak kudarcot. A bonni propaganda világgá kürtöli, hogy a szocialista országok semmilyen körülmények között nem értenének egyet Németország újraegyesítésével. Bonn ma nagyon jól tudja, hogy Németország egyesülése még a messszi jövő zenéje, s ezért Európában bármilyen konstruktív lépést Németország egyesítésének előzetes feltételéhez köt. Bonn nézete szerint, amíg nem létezik egységes Németország, nem lehet megvalósítani a közép-európai atomfegyvermentes övezet tervét, nem tehetők lényeges leszerelési intézkedések, és az atomfegyver elterjedését gátló szerződéssel sem lehet egyetérteni. A bonni kormány így akarja a szocialista államokra, főként az NDK-ra és a Szovjetunióra hárítani a felelősséget az áldatlan európai viszonyokért. A Németország kettéosztottságáről szóló „Kék könyv", amelyet egy pénteki berlini sajtóértekezleten hoztak nyilvánosságra, éppen idejében jelenik meg. Megcáfolja azt a mesét, hogy a bonni kormány Németország egyesítésére törekszik, s meggyőzően bizonyítja, hogy a szocialista országokkal egyetemben éppen a Német Demokratikus Köztársaság tett meg mindent Németország kettészakítottságának megszüntetésére, de Bonn magatartásával minden kielégítő megoldási lehetetlenné tett. A Kék Könyv történelmi folyamatosságában tárgyalja a KOMMENTÁRUNK Legendák és tények problémát, és hivatalos okmányokra támaszkodik. Első nyolc fejezete súlyos, de igazságos vád a nyugati nagyhatalmak és a nyugatnémet kormánykörök ellen, amelyeknek politikája 1946-ban Németország kettészakadását idézte elő. Í946-ban az ún. Bizónia kialakítása az első olyan lépés volt, amely Németország megosztására irányult. A tények és dokumentumok világosan bizonyítanak: Németország nyugati megszállási övezeteiben a nyugati nagyhatalmak engedélyezték a külön pénzreform végrehajtását, s a nyugatnémet kormánykörökkel együtt előkészítették a nyugatnémet különállam megalakulását. A Német Demokratikus Köztársaság csak a nyugat-németországi különparlament, a bonni köztársasági elnök és a kormány létrehozása után alakult meg. Az NDK megalakulása válasz volt a nyugati nagyhatalmak és a nyugatnémet kormánykörök egységbontó politikájára. A nyugatnémet kormány elmélyítette az ország kettészakítottságát azzal, hogy rögtön szorgalmazni kezdte az NSZK felfegyverzését és bevonását a nyugati katonai, gazdasági és politikai csoportosulásokba. Az ötvenes évek elején még reális kilátások voltak az ország egyesítésére. Még nem létezett a Bundeswehr, NyugatNémetország még nem volt tagja a NATO-nak, és az élet számos területén még nem nyilvánult meg annyira a kettészakadás, mint később. Az NDK képviselői számos tárgyalási javaslattal álltak elő, de a nyugatnémet kormánykörök minden javaslatot visszautasítottak. Adenauer bejelentette az ország egyesítésére vonatkozó ismert 14 pontját, s azt várta, hogy az NDK majd visszautasítja. Amikor azonban a demokratikus Németország miniszterelnöke hajlandónak mutatkozott a 14 pont megvitatására. Adenauer manőverezésekbe bocsátkozott, s végül visszautasította a tárgyalásokat. A nyugatnémet kormánykörök 1952-ben az NDK és a Szovjetunió kormányának összes egyesítési javaslatait visszautasították, és Németország egységének helyreállításával szemben előnybe helyezték az NSZK bevonását a nyugati gazdasági és politikai tömbbe. Bonn aláírta az úgynevezett általános szerződést, és az úgynevezett európai védelmi közösség létrehozására törekedett, hogy ezen keresztül ajtó nyíljék az ország újrafelfegyverzése felé. Az NSZK azzal, hogy újrafelfegyverzés útjára tért, és belépett a nyugati tömbbe, meghiúsította az ország közeli egyesítésének reményét. Az NDK számos javaslatot tett a kölcsönös közeledésre — elég megemlítenünk a két német állam szövetségének létrehozását —, Bonn azonban eleve visszautasított minden kezdeményezést, amivel világosan tudtul adta, hogy neki nem az egyesülés az érdeke, hanem az NDK meghódítása. 1953-ban ezt Adenauer kancellár ls megerősítette, amikor kijelentette, hogy nem Németország egyesítéséről, hanem „kelet-németországi testvéreink felszabadításáról" kell beszélni. Világos tehát, hogy Németország egyesülése feltételeinek javulása csak a békét veszélyeztető nyugatnémet terjeszkedési politika elleni küzdelemmel érhető el. Egyes nyugatnémet politikai körök is tisztában vannak vele, hogy a bonni kormány úgynevezett német politikája sikertelen, és csak fékezi a lehetséges kedvező fejlődést. A burzsoá Szabad Demokrata Párt például követeli, hogy magasabb szinten ls ápolják a két német állam kapcsolatait. A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége ts arra a következtetésre jutott, hogy el kell mélyíteni a két német állam kapcsolatait. Bonn azonban makacsul ellenez minden ilyen irányú lépést, mert attól tart, hogy egy Ilyen lépés lavinát indítana el. Aki nem akar tárgyalni Németország egyesítéséről, annak nyilván nem szívügye az egység. Bonn pedig egyáltalán nem hajlandó tárgyalni az NDK képviselőivel. A Kék Könyv leleplezi a' nyugatnémet kormányköröknek azt a képmutató állítását, hogy az NSZK fő célja NyugatNémetország egyesítése, s bebizonyítja, hogy a két német állam közeledéséért és Németország későbbi egyesüléséért a szocialista államok s elsősorban a közvetlenül érintett Német Demokratikus Köztársasáq harcol. JAN BLANSKÍ