Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-26 / 326. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Űj szelek Ibéria fölött Spanyolország neve ritkán szerepel az időszerű nemzetkö­zi eseményekben, e héten azon­ban magára vonta a világköz­vélemény figyelmét. Két olyan esemény történt e pireneusi diktatúrában, amely a Franco­rendszer jövőjével kapcsolat­ban messzemenő találgatások­ra ad okot. Először is, Franco diktátor közkegyelmet hirdetett, amely a polgárháború nagyon eok emigráns részvevőjét fogja érinteni, s noha az amnesziia­rendelet fonákságaira több ne­ves spanyol és külföldi szemé­lyiség rámutatott, a rendszer kíméletlen totalitárius szellemét tekintve ez bizonyos pozitív lé­pést jelent. A másik esemény a spanyol parlament ülése volt, amelyen Franco bejelentése alapján alkotmánymódosítási tervezetet fogadtak el, s ezt rö­videsen népszavazásra bocsátják. A tervezet értelmében megoszlik a hatalom gyakorlása az államfő és a fövőben kinevezendő kor­mányfő között, s egyéb alkot­mányos reformok lépnek életbe. HÁROM ÉVTIZEDES SÖTÉTSÉG Amióta a spanyol reakció megdöntötte a Spanyol Köztár­saságot, Franco diktátor a ma­ga klikkjével az ország egyed­uraként tűnt fel Spanyolország legújabb kori történelmében. Vesztőhelyen és börtönben végez­tek a nemzet legjobb fiai, akik fegyvert fogtak a szabadságért és a haladásért; ez volt osztály­része azoknak is, akik a három évtized alatt felemelték szavu­kat a zsarnokság ellen, s va­lamilyen formában küzdöttek ellene. Emlékezzünk vissza a közelmúltra: a kommunista Gri­mau hősi helytállására és már­tírhalálára, a hírhedt Sando­val-perre, az asztúrial, barceló­nai munkásperekre. Spanyolor­szágban ma is bűn a kommu­nista párthoz tartozás, ezen az amnesztia rendelet sem változ­tat. A Franco-rendszer, a fasizmus melegágya, Mussolini és Hitler szövetségese átvészelte ugyan a második világháború utáni nagy történelmi változásokat, ugyanakkor kétszeresen elszi­getelődött: először a néptől, amelynek totális- elnyomója, másodszor a modem világtól, amelyben még az imperialista, burzsoá államok számára is el­viselhetetlen a szoros kapcso­lat egy középkori típusú állam­mal. Spanyolország politikai elszigetelődése érthetően gaz­dasági elszigetelődéssel járt, s nem utolsósorban ez is nyo­mós ok volt arra, hogy végre történjék valami a Pireneusi­félszigeten. FRANCO BEADTA DEREKÁT A jelenlegi spanyolországi belpolitikai helyzet számos kér­dőjelet von maga után. A Par­do-palota ura megöregedett. A 74 éves diktátor már évekkel ezelőtt több alkalommal felve­tette az utódlás kérdését, de a döntést valamilyen ,,váratlan akadályok" mindig elodázták. Az utódlás kérdésével összefüg­gő alkotmánymódosítást most két körülmény tette szükséges­sé: 1. az elnyomott nép foko­zódó elégedetlensége, amely szervezett akciókban, magasabb szinten és hatásosabban nyil­vánul meg, mint a múltban; 2. a rezsimnek az az igyekezete, hogy az ország kitörjön a hát­rányos elszigeteltségből. Mindkét ok elég nyomós. Az általános elégedetlenségen azt értjük, hogy a hatalmas bitorló szűk klikken kívül úgyszólván valamennyi társadalmi réteg, még a katolikus klérus is elé­gedetlen. Az értelmiség nyug­talanságát eléggé bizonyították az egyetemisták és tanáraik mind gyakoribbá váló sztrájkjai és tüntetései, továbbá a szelle­mi szabadság biztosítását köve­telő mozgalmak, amelyek egye­lőre az előzetes cenzúra eltör­lését vívták ki. A munkásság elégedetlenségét a nagy iparvá­rosokban egymást követő tö­megsztrájkok, továbbá a szak­szervezeti választások bizonyí­tották. A fnancoista hivatalos „szakszervezetekkel" szembe­szállva a munkások létrehozták saját bizottságaikat. Madridban a munkásbizottságok a szak­szervezeti választásokon a sza­vazatok 90 százalékát szerez­ték meg. A tengerészeti minisz­ter unokaöccse olyan csúfos vereséget szenvedett a válasz­tásokon, hogy 212 szavazat kö­zül csak 11-et tudott elnyerni. Ha a Franco-klikk ki akar törni az elszigeteltségből, egy kicsit kozmetikálnia kell ar­cát A közös piaci csatlakozás, a katonai paktumokban való együttműködés szempontjából lényeges, hogy afféle látszatde­mokráciát mutathasson a kül­föld felé. Nem kétséges, hogy ez Irányban az Egyesült Álla­mok gyakorol nyomást Francó­ékra. Spanyolország nem tagja "a NATO-nak, de katonailag szo­rosan együttműködik az Egye­sült Államokkal — az 1953-ban tíz évre kötött kétoldalú kato­nai szerződést 1963-ban további öt évre meghosszabbították. Franciaország NATO-partner­ségének megszűnése után Spa­nyolország mind érdekesebbé válik Washington terveiben, de az USA egy kicsit civilizáltabb partnert akar. A három évtized alatt elszige­telődött Franco-diktatúra gazda­sági nehézségekkel küszködik. A munkanélküliség okozta fe­szültséget a kivándorlás hiva­talos támogatása sem tudta megoldani. A bajokat csak nö­velik a nagy szociális ellenté­tek. Az ország gazdasági életét hat nagy bank uralja. A pa rasztság a földterületeknek csak hét százalékát mondhatja magáénak, a többi a nagybirto­kos csa+ádoké. A DIKTATÚRA VÉGNAPJAI? Az erőviszonyokból következ­tetve nyugodtan állíthatjuk, hogy Franco nem önként adta be derekát, hanem saját kor­mányrendszerén belül az emlí­tett okokat felismerő erők kény­szerítették rá. Az alkotmánymó­dosítást is négy fő erő moder­nebb felfogású képviselői dol­gozták ki, akik a fálangisták, a monarchlsták, a neokatolikusok és az Opus Del nevű félig val­lást szervezet nevében lépnek fel. A Falange liberálisabb irány zata csupán stílusváltozást kí­ván, hogy megmeneküljön a rendszer, a konzervatívabb szárny viszont ezt sem akarja, mert attól tart, hogy egyszeri­ben összeroppan a diktatúra. Franco veszélyes ellenfele a gazdasági kulcspozíciókat ke­zében tartó Opus Dei, amelyet módszerei miatt „szent maffiá­nak" is neveznek. Az alkotmánymódosítás to­vábbra is biztosítja Franco ural­mát, csak kissé megszépített formában. A változások nem je­lentik a diktatúra végét :­L re­besgetik, hogy Juan Carlos her­ceg elfoglalná nagyapja trón­ját, hanem csak tisztultabb légkört, amelyben a demokrá­cia hívei újabb osztályküzdel­mekre sorakozhatnak fel. LŐRINCZ LÁSZLÓ A thaiföldi partizánok sikerei Peking (ČTK) — A „Laoszi Nép Hangja" rádióállomás no­vember 22-én jelentette, hogy a thaiföldi népi fegyveres erők /ez év eleje óta Északkelet- és Dél-Thaiföldön összesen 120­szor csaptak össze az ellenség­gel. A thaiföldi katonák 300 ellenséges katonát öltek vagy sebesítettek meg, köztük 20 tisztet vagy rendőrtisztet. Az amerikai és a thaiföldi reakció a száraz időjárást ki­használva november elején megtorló akciókat kezdett a népi erők ellen. néhány A hét végéig új kormány alakul Togoban ffia• 111 Bizonyos nyugatnémet körök nacionalista hangulat szításával elősegítették a neonáci Nemzeti Demokrata Párt előretörését. (Ojsághír.) 1966. 26. Grunitzky elnök interjúja Lome (ČTK) — A hét végé'g új kormány alakul Togóban — jelentette ki Grunitzky elnök a ČTK tudósítójának adott in­terjújában. Hangsúlyozta, hogy folytatja a négy politikai párt koalíciójának politikáját, s cá­folta, hogy a szakszervezetek általános sztrájkot szerveznek. Arra kérdésre, melyek azok a külföldi országok, amelyeket a puccskísérletben való részvétel­lel vádolt, nem adott konkrét választ. A továbbiakban Gru­nitzky kijelentette, hogy Togo egységének megszilárdítására törekszik, és célja egységes po­litikai párt kialakítása. Á togól ötéves tervvel kapcsolatban le­szögezte, hogy ki akarják küszö­bölni az ország gazdasági elma­radottságát és meg akarják ala­pozni az iparosítást. Szavai sze­rint Togo elsősorban Franciaor­szág segítségére számit, de a többi ország támogatását sem utasítja vissza. Azt mondotta, hogy országának jó tapasztala­tai vannak a szocialista orszá­gok együttműködésével kapcso­latban. Jugoszlávia egy gát épí­tésében nyújt segítséget, a Szovjetunióval Jó kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat tar­tanak fenn, és Csehszlovákiával is sikeresen együttműködik. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke franciaországi látogatása idején beszédet mond a francia televízlóban. A beszédet decem­ber 8-án közvetítik. A KOREAI MUNKAPÁRT kül­döttsége Szófiából hazafelé me­net megszakította útját Buka­restben. A küldöttség tagjai ta­lálkoztak az RKP Központi Bi­zottságának képviselőivel. A SZOVJETUNIÓ kőolaj-beren­dezéseket értékesítő kereskedel­mi exportvállalata és a szíriai kőolajügyi hivatal Damaszkusz­ban egyezményt Irt alá, amely­nek értelmében a két ország Északkelet-Szíriától Tartuf föld­közi-tengeri kikötőig 642 km hosszú kőolajvezetéket épít. KAMBODZSA tájékoztatásügyi minisztériuma elítélte a thaiföl­di hivatalokat, mivel támogat­ják a kambodzsai szökevénye­ket, akik az USA sugalla tára provokációkat követnek él a thaiföldi—kambodzsai hatá­ron. Eddig három paraszt és egy határőr halálát okozták. AZ ÉSZAK-SZUMÁTRAI ME­DANBAN a múlt héten újabb összetűzésekre került sor a rendőrség és a reakciós diákság között, akik támadást intéztek a hazájukba visszatérni akaró kínai szökevények tábora elleti. A reakciós diákszövetség köve­teli, hogy telepítsék ki mindazo­kat a kínaiakat, akiknek nincs indonéziai állampolgárságuk. PIERRE WERNER, a luxem­burgi kormány elnöke a parla­ment csaknem hatórás tanács­kozása után bejelentette lemon­dását. Elutasította a szocialis­táknak azt a követelését, hogy Luxemburgban 1967. január el­sejétől szüntessék meg a hadkö­telezettséget. A JAPÄN KOMMUNISTA PÁRT kizárta soraiból a „pekingista ja­pán szakadár csoport" újabb négy tagját, akik szintén tá­madják a JKP önálló politikai irányvonalát.­MALATJA török városban csü­törtökön befejeződött a Török Munkáspárt kongresszusa. A párt központi bizottságának be számolója leszögezi, hogy a párt követeli Törökország kilépését a NATO-ból. AZ INDONÉZIAI HADSEREG tegnap körülzárta Grogolt, Dja­karta északi elővárosát, amely állítólag „a kommunisták hívei­nek központja". A hadsereg a napokban hajtja végre „legna­gyobb támadását" a kommunis ták és követőik ellen. ALEXANDRU BIRLANDF.ANU. a román minisztertanács első elnökhelyettese pénteken ma­gánlátogatásra Párizsba érke­zett. Hétfőn a politikai tudomá nyok akadémiáján előadást tart Románia népgazdasági távlatai rôl. EDWARD KENNEDY amerikai szenátor arábiai körútja során Kairóba érkezett. Szombaton Szildki Szolimánnal, az EAK mi­niszterelnökével találkozott. A szenátor eddig Marokkóban, Tu­néziában és Algériában járt. Javaslat az izraeli agresszió elítélésére A közgyűlés folytatja Kína ENSZ-tagságának vitáját New York (ČTKJ — Az Izrael ellen előterjesztett Jordániai pa­nasz vitájában Nigéria és Mali határozati javaslatot terjesztett be, amely a fegyverszüneti megállapodás megszegése és a nagyszabású katonai akció miatt Izraelre hárítja a felelős­séget, és sajnálkozását fejezi ki a november 13-i támadás követ­kezménye miatt. Megállapítja továbbá, hogy tűrhetetlenek az ilyen katonai megtorlások, és megismétlődésük esetén a Biz­tonsági Tanácsnak hathatósabb és szigorúbb intézkedéseket kell életbe léptetnie. A Mali—Nigéria-i határozati javaslat előterjesztése után az ülést elnapolták, hogy a küldöt­tek érintkezésbe léphessenek kormänyaikkal. Az ENSZ közgyűlése folytatja Kína ENSZ-jogainak helyreállí­tásáról szóló vitáját. Többek kö­zött felszólalt Ukrajna képvise­lője, akj elfogadhatatlannak mi­nősítette azt az amerikai javas­latot, hogy „két „Kína" képvi­seltesse magát a világszervezet­ben. Az ENSZ közgyűlésének poli­tikai bizottsága csütörtökön megkezdte a leszerelés kérdésé­vel kapcsolatos utolsó napirendi pont, a külföldi támaszpontok megszüntetésére tett szovjet ja­vaslat vitáját. A szovjet javaslat felhívással fordul valamennyi államhoz, amelyek katonai támaszponto­kat tartanak fenn az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai füg­getlen, vagy függő országok te­rületén, hogy ezeket a támasz­pontokat azonnal számolják fel, és többé ne létesítsenek katonai támaszpontokat idegen terüle­ten. Egyúttal felhívja U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy ügyeljen az erre vonatkozó határozat végre­hajtására, s tegyen jeleňtést az ENSZ XXII. közgyűlésének. A közgyűlés politikai bizott­sága határozatban szólította fel az összes államokat, hogy tart­sák tiszteletben az atomfegyver­kísérletek részleges eltiltását ki­mondó 1963. évi moszkvai rész­leges atomcsend-szerződést. A bizottság felszólítja továbbá a nukleáris hatalmakat, hogy szüntessék meg az összes nuk­leáris fegyverkísérleteket. Jordániában folytatódnak a tüntetések Amman (ČTK) — Hebron jor­dániai városban miiitegy 10 000, Ramallahban pedig 5000 palesz­tinai menekült tüntetett fegyve­reket követelve. A felvonulók kövekkel dobálták a kivezényelt rendőrségi és katonai alakula­tokat. Sortűz volt a válasz. Nablusban változatlanul igen feszült a helyzet. A helységet a hatóságok négy napja teljesen elzárták a külvilágtól. Husszein jordániai király — hírügynökségi jelentések szerint — elfogadta a szaúd-arábiai ki rály ajánlatát, hogy Jordánia rendelkezésére bocsájtja Észak­Szaúd-Arábiában állomásozó csa­patait. Az EAK a jordániai nép ren­delkezésére bocsátja csapatait — jelentette ki Nasszer elnök. Sajnálatát fejezte ki, hogy az egyesült arab katonai parancs­nokság javaslatát — az eset­leges izraeli agresszióra, kollek­tív megtorlását nem fogadták el. Jeruzsálem jordániai részében már második napja tart az ál­talános sztrájk. A legutóbbi je­lentések szerint a város izraeli részéből tegnap reggel lövések hallatszottak. Az A1 Moharrer li­banoni lap „magánforrásokra" hivatkozva közölte, hogy a „sza­bad tisztek" több jordániai vá­rosban röpiratokat terjesztettek, melyekben köztársaságot köve­telnek. A palesztinai felszabadí­tási bizottság felszólította a jor­dániai kormányt, hogy szomba­tig mondjon le. A szíriai rádió közvetítette a Baath Párt jordá­niai vezetőségének Husszein ki­rály rendszerének megdöntéséra vonatkozó felhívását. Ismét súlyos az olaszországi árvízhelyzet Az olasz árvízhelyzet több he lyütt tovább súlyosbodott — je­lenti a Népszabadság tudósítója. A Pó deltáját most már tel­jes egészében tenger borítja. Csütörtök délben befejeződött az egész terület teljes kiürítése. A Grosetto körüli alföldet ú)­ból elöntötte a víz. A város is­mételten súlyos veszélyben van. Firenzében az esőzések és az utak részleges járhatatlansága miatt ismét több fontos élelmi­szer hiányzik. Néhány nemzet­közi vasútvonalon és autóúton újból meg kellett szüntetni a közlekedést. Az árvíznek újabb két halálos áldozata van. A trópusi esőzések és a si­rokkó miatt súlyos nehézségek keletkeztek Rómában és környé­kén is. A víz magassága csütör­tökre virradó éjjel teljesen el­öntötte Róma egyik elővárosát. A főváros más területein 15—30 cm-re emelkedett a víz magas­sága. A Rómába vezető ország­utak közül négyet lezártak. Elemi csapások szerte a világon A program egyre világosabb. (A Stern karikatúrája) , Bécs — Bécsben tegnap a ha­vazás miatt leállt a városi köz­lekedés. Sok helyen kisiklottak a villamosok, elszakadt a vil­lanyvezeték. A vizes hó súlya alatt letörtek a fák ágai. A bé­csiek többsége késéssel érkezett munkahelyére. Északkelet-Auszt­riában 45 cm-es friss hó hullott. Bogota — Kolumbiában az utolsó négy hét alatt árvíz és földcsuszamlások következtében 18 személy vesztette életét. Son­son városban egy hattagú csa­lád elpusztult. New York — New Yorkot sű­rű gázokkal, füsttel és porral átitatott ködfelhő borítja. A lég­kör szennyeződése olyan nagy­fokú volt, hogy a városi tanács riadó elrendeléséről tárgyalt. A New York-i rádió felhívta a la­kosságot, hogy lehetőleg ne tá­vozzon el otthonából.

Next

/
Thumbnails
Contents