Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-22 / 322. szám, kedd

SZÉGYENERZET NÉLKÜL A VAROST EMBERÖLTÖK ÉPÍTETTÉK. Évtizedek, évszázadok ra­gasztgatták össze köböl, fából, vasból, sárból és mészből. A falak közt — legyenek bár bontásra ítélt földszintes házi­kók vagy toronyházak — nem­zedékek sorsa bújik meg és vész lassan a múlt titokzaíos homályába. A város történetét emberöltők kutatják. Régészek hada ássa, túrja és tárja fel a földrétegek aiól le­tűnt századok maradványait. Tudósok bizonygatják egyszer germán, máskor szláv eredetét, mintegy ősi jogokat vonatkoz­tatva a leszármazottakra. A városban jártaik hunok, kel­ták, rómaiak, kurucok, labon­cok, német hódítók és szovjet felszabadítók. Jöttek Idegenek ellenséges szándékkal és szövet­ségesek baráti kezet nyújtva. Az idők folyamán eltávozott barát, ellenség egyaránt. A vá­ros lakói maradtak. ősök leszármazottjai kelnek viadalra utódaik jövőjéért. Vis­kókat rombolnak, palotákat, gyárakat építenek. A gyárak ontják a termékeket és H i füstöt. Gazdagodik életünk és szennyeződik környezetünk. Életünket motorizáljuk, hogy könnyítsük munkánkat és fo­kozhassuk a rohanást. Gépko­csik ezrei ontják a mérges gá­zokat, a gyárkémények a kor­mot. A szántó-vetőt megszabadítot­tuk a nehéz munkától, a kapát felváltják a vegyszerek. A ve­gyianyagok felszívódnak a nö­vényzetbe és mérgezik a folyó­ink vizét. A tudomány és a technika féktelen erőit saját szolgálatuk­ba kényszerítjük. Mégis akad, ami áttöri az ember birtokolta hatalom korlátait. Az orvosok tanácstalanok. A kéményekből, kipufogókból veszedelmes kór terjed... A szenny a levegőből belemarja magát az emberi szer­vezetbe és a test szöveteit emészti. Az alapfokú iskola ötödik osztályos tankönyvében tudo­mányos megállapításként áll: a levegő az élet nélkülözhetetlen feltétele, levegő nélkül nincs élet. Aiki az ötödik osztályban ezt nem tudná, elbukna. A tudósok új gyáraik, új gép­kocsik tervein dolgoznak. A gyárak termékei szebbé, gazda­gabbá teszik ugyan életünket, de a kémények további füstöt okádnak, a kormot utódaink lé­legzik majd be. Nemes célokat hajszolva fel­nőtt korunkban megfeledke­zünk az alapisikolai tananyag­ról... Száz és ezer termék szolgál­ja sz ember gyomrát, kényel­mét, de a levegő — életünk, alapeleme :— tovább szennye­ződik. Tüdőnkben rakódik le az a szenny, amely mulasztásunk következtében légkörünkbe ke­rült. Bűnös mulasztás ... Mielőtt tervezőink asztalhoz ülnének, körzőt, vonalzót ra­gadnának, mielőtt felelős szer­vek Jóváhagynák a terveket, szégyen nélkül átlapozhatnák az ötödik osztályos tankönyvetl Hogy ne hagyjunk szennyet az utánunk jövők számára. Hogy gyermekeink, unokáink világra­jött üktől kristálytiszta levegőt szívjanak tüdejükbe és ne bűn­hődjenek ártatlanul elődeik mulasztásáért. A VAROS ÉS UTÓDAINK ÉR­DEKÉBEN! ZSILKA LÁSZLÓ NYITOTT SZEMMEL JÁRNI A JEGYZŐKÖNYV csupán a tényt rögzíti: Jozef Srna elvtársat felvették a pártba. Felvételét né­hány kérdés után egyhangúlag jóváhagyta a tag­ság. Ez azt jelenti, hogy mától kezdve eggyel több párttag dolgozik a bratislavai Kábelgyárban. Ennyi a látszat, amit a papírra rögzített szavak közölnek. Az indítóokról, az eilgondolás születé­sének körülményeirőil keveset mond a szűkszavú jelentés. Engem ez az utóbbi érdekelt. Az üzemben, fenn az emeleten, ahol a fényes sárgaréz huzalok készülnek, Rudolf Marencák mester fogad. Tagja az 5. alapszervezet pártbi­zottságának, ő az első ajánlója az új párttagnak. — Nyolc éve ismerem, Itt kezdte a műhelyben mint faluról felkerült ifjú segédmunkás. Észre­vettem, hogy ügyes, szorgalmas. Nemcsak a fel­adatát végezte el, hanem önmaga is talált mun­kát. Láttam, hogy érdeklik a gépek. Lehetővé tet­tük neki, hogy tanfolyamot végezzen s gépen dolgozzék. Az évek elteltével megszerezte a szük­séges gyakorlatot, a legügyesebbek közé tartozik. — Ezért ajánlotta? — Nem. Van nálunk több szorgalmas munkás ls. Szerintem minden állampolgártól elvárjuk, hogy becsületesen dolgozzon. Ezért fizetést kap. A párttagtól többet várunk. Megkívánjuk, hogy ne csak elfogadja, hanem segítse is aktívan meg­valósítani! pártunk politikáját. Egy párttag soha­sem lehet „csendes" szemlélője az események­nek. S elsősorban munkahelyén kell segítenie a problémák megoldásában. AZ ELGONDOLÁS a gyakorlati életben nem mindenütt érvényesül. Szinte minden szervezet­ben találunk passzív párttagokat. Az elmúlt évek­ben egyes szervezetekben igen alacsonyra szab­ták a tagjelöltség mércéjét. Nem mindenütt bíz­ták meg konkrét feladatokkal a tagjelölteket. A pártkongresszus módosította az alapszabályza­tot, eltörölte a tagjelöltségl Időt, ezzel megnőtt a pártbizottságok felelőssége. Nagyobb figyelmet igényel az ftf párttagok kiválasztása és nevelése. — Pártbizottságunk nem máról holnapra vá­lasztja ki a párttagokat — mondja Marencák elvtárs. — Van távlati tervünk, s évről évre fel­jegyezzük azok nevét, akiket szeretnénk pártta­gokká nevelni. Ezekkel foglalkozunk. Jozef Srna neve már több mint három éve szerepel ebben a jegyzékben. — Kevesen vagyunk egy műszakban, ismerjük egymást. S bizony a termelés nem zökkenőmen­tes, néha áldozni kell a szabad időből, hogy munkatársaink, vagy a szomszédos műhely hibá­jából keletkezett lemaradást behozzuk. Ilyenkor rajzolódik ki az emberek jelleme. Srnát nem kell meggyőzni, hogy vállaljon többletmunkát. EGY EMELETTEL FELJEBB magas, nyílt tekin­tetű fiatalember figyeli a gép munkáját, az or­sóra tekeredő cslillogó rézhuzalt. — Jozef Srna. Meghallgatja a kérdést, gondolkodik. — Nemrég azt kérdezte az egyik munkatár­sam: mi hasznod lesz abból, hogy párttag leszel? Semmi. Továbbra is megmaradok a gépem mel­lett. Nekem egyénileg semmi előnyt nem jelent a párttagság, sőt azt hiszem egy kicsit megcson­kítja a szabad időmet. — Mi vonzott? Nehéz erre felelni. Azt hiszem az emberek ... Falun nőttem fel. Édesapám meg­halt a Szlovák Nemzeti Felkelésben, öten voltunk testvérek. A katonai szolgálat után kerültem ide az üzembe. Keresni akartam, kellett a pénz. Az­tán rájöttem, hogy ez a kereset sok mindentől függ. Nyitott szemmel jártam, kezdtem megis­merni az embereket. Láttam, hogy néhányan nemcsak azzal törődnek, hogy ma kereshessünk, hanem gondolnak a holnapra is. Előbb csupán vonzódtam ezekhez az emberekhez, később mind jobban éreztem, hogy igazuk van. Nem elég csu­pán önmagunkkal törődni. Ilyen kis kollektívá­ban igen jól ismerik egymást az emberek. Néha már előre sejtem, hogy egyik vagy másik mun­katársam mit akar kérdezni. Lassan észrevet­tem, hogy az emberek, akikhez vonzódtam úgy beszéltek velem, mintha én ls közéjük tartoznék. Pedig akkor még nem voltam párttag. JO ÉRZÉS VOLT HALLANI, mikor a pártgyűlés után az egyik idősebb elvtárs azt mondta: „Rend­ben van Jozef. Mi már régen tudjuk, hogy nyi­tott szemmel jársz, közénk tartozol." —cs— 3000 PAR CIPÓ TERVEN FELÜL A bardejovi Augusztus 29. Cipőgyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. év­fordulója tiszteletére 1519 egyéni és 138 kollektív felajánlást tettek, melyek értéke megközelíti a félmillió koronát. Ezek alapján az év utolsó há­rom hónapjában terven felül 3000 pár cipőt gyár­tanak. Termékeik minőségének javítása mellett az önköltségeken az év végéig 200 ezer koronát akarnak megtakarítani. ~-ik. A bbahagytam az an­'"> gol nyelv tanulá-. sát. Tudom, ezzel le­mondtam annak lehető­ségéről, hogy Shakes­pearet eredetiben olvas­sam. De hát hiába tud­nék angolul, Goethei még mindig nem olvas­hatnám eredetiben. S ha németül is megtanul­nék, még mindig nem érteném Dante nyelvét, meg a többiekét. A zenében nincsenek nyelvi akadályok — így hát zenetanulásra adtam a fejem. De csak négy évig. Rájöttem ugyanis, hogy a hege­dülés miatt nem foglal­kozhatom más dolgok­kal. Például nem spor­tolhatok. Vagyis nem fejleszthetem az Iz­maim. Tehát sohasem ť Bf T. M lehetek olyan erős, UJfcZi> mint az élsportolók. 1968 De a sportoláshoz mégsem kezdtem hozzá, XI. 22. mert aki világraszóló eredményeket akar el­5 érni, annak minden Ide­jét az edzéseknek kell szentelnie. Vagyis más­sal nem foglalkozhat. A sportolónak még a sze­relemre sem jut ideje. S létezik-e olyan sport­siker, amely pótolhatná a szerelmet? Nem, a szerelmet semmi sem pótolhatja. Am alighogy elhatá­rozásom megszületett, rájöttem, a tudományok tanulmányozása miatt sohasem tudnám meg, mi az egyszerű embe­rek életének a varázsa. Milyen gyönyöröket |0|O|A/|7p|TO/W| Ifjú éveink szerelem nélkül mit sem érnek­Addig szeressen az em­ber, amíg fiatal. „Min­dennapi kenyerem" lett a szerelem. Szerencsére idejében kijózanodtam a szere­lemittasságból. Aki sze­relmes, nem veszt észre az élet többi szépségét. Mindenben csak sze­relmesét látja, s a sze­relmesében lát min­dent. Nem vágyik világ­látásra, világmegisme­résre. Még e szűk világot sem ismeri meg, hogy a világ­űr titkait ne ts említ­sem. A természettudo­mányoknak élek ezután — határoztam el. rejteget a pásztorok, ha­lászok élete. Ezt az életet mégsem választottam, hiszen eleve lemondtam volna a dicsőségről, a sztá­roknak kijáró ünneplés­ről. Már-már színészi pályára léptem. De ezt ls meggondol­tam. Ha dicsőség övez­ne, jólétben élnék; nem kóstolhatnám meg a nélkülözés „ízét". Es fordítva. Semmi mellett sem tudtam végleg dönteni. Attól rettegtem, hogy az élet titkai rejtve ma­radnak számomra. Így futottam el a végső el­határozáshoz: öngyil­kos leszekl A kötelet választot­tam. Már félig a nyaka­mon volt, amikor észbe kaptam: ha felakasztom magam, sohasem tudom meg, milyen leheť a fő­belövés. A főbelövést sem haj­tottam végre, mert ér­deklődésem újabban a kútba ugrás felé irá­nyult- Ezt viszont azért nem választottam, mert a leugrást a tizedik emeletről korszerűbb öngyilkosságnak tekin­tettem. Korszerűbbnek, de nem elég korszerű­nek! Ugyanis nem szük­séges hozzá a kémia vívmánya, a méreg. A gáz Bármennyit töp­rengtem, az öngyilkos­ságok közül sem tud­tam választani. / egújabb töprengé­seim eredménye, hogy abbahagyom a töprengést! Különben azt sem tudom meg, mit érez az, aki nem­csak töprengett életé­ben, hanem tett ts va­lamtt. FULOP IMRE A Hydro.stav dolgozói S millió korona kUtsérgel 9 emeletes kor­szerű munkásszállót építettek Trnaván. A 620 ágyas szállodában kellemes otthonra találnak a Jaslovské Bohunice i atomerőmű építői s a Hydrostav dolgozói. (Š. PetráS — CTK felvétele) MEGKÖVETELIK A JOBB HUNKÁT FELFELÉ ÍVEL AZ IPOLYKÉRI SZÖVETKEZET ÚTJA Néhány évvel ezelőtt Ipolyságon találkoztam Badó Jánossal, az ipolykéri szövetkezet akkori könyvelőjével. Sok jót nem mondhatott szövetkezetéről. Ügy fejezte ki magát, hogy va­lamit tenni kellene. Gazdaságosabb termelést, jobb szerve­zést emlegetett. A könyvelő közben befejezte tanulmányait, ám még azután is több éven át a régi kerékvágásban folyt az élet. MEGTÖRIK-E A JÉG? mitották kl az önköltségi árat, de el lehet képzelni, hogy 1—2 literes hozam esetén milyen le­hetett. Számítani lehet rá, hogy a jövőben tovább növekedik a tejhozam, hiszen tömegtakar­mányokból Jó alapot biztosí­tott a közös. A marhahús ön­költségi ára sem kecsegtető, 13 koronába kerül egy kiló. Ez azonban törvényszerű jelenség, mert a kondíció helyreállításá­hoz tömérdek takarmányra volt szükség. Javulás csak ez­után várható. JÖ KILÁTÁSOK Egy gazdaságban elsődleges feladat a növénytermesztés megalapozása. Ezzel kezdik az ipolykériek is. Az őszi kalá­szosokat jól előkészített talaj­ba, agrotechnikai határidőn be­lül vetették el. Túlnyomórészt nagy hozamú búzafajtát vetet­tek, s ami szintén fontos, jó elővetemények után. Csak öt hektárnyi területen volt kapás elővetemény, a többiben évelők vagy hüvelyesek, amelyek sok nitrogént kötnek le. Ezenkívül műtrágyákkal is növelték a ta­laj termőképességét. Badó Já­nos elnök bízik benne, hogy jövőre az ideinél 50 százalék­kal nagyobb hozamokat ér­nek el. AZ ÚJ VEZETŐSÉG KÖZBELÉP Az előző esztendőkben elő­fordult, hogy a raktáron vagy a szabad ég alatt hónapokon át pusztult a műtrágya. A régi vezetőség az elvégzett munká­val nem törődött, mindegy volt, mikor és hogyan szántották föl a földet. Az új vezetőség a megcsomósodott műtrágyát is felhasználta, hogy amit lehet, megmentsen belőle. Meg aztán a kifizetett összegért megköve­teli a lelkiismeretes munkát. Az egyik traktorosbrigád pél­dául a heretarlót szántotta és bizony nem kifogástalanul. Az elnök nem fogadta el a mun­kát, és még egyszer felszántat­ta, hogy a tarlómaradványok takarva legyenek és bomlásnak indulhassanak. MÄR CSAK A MÉLYSZÁNTÁS ... Azt lehet mondani, hogy az idén valóban jó volt a szerve­zés. A terményeket az utolsó szálig betakarította a tagság, október 20-ig elvetette az őszi kalászosokat, s már csak a mélyszántás van hátra. Lehet, hogy mire e sorok nyomdafes­téket látnak, már azt is befe­jezik. Végszóként megjegyezhetjük, hogy az utóbbi évben a gaz­daság nagy változáson ment keresztül. Szüksége is volt rá, mert éveken át gyéren termett a föld, s a tagság sem kapta meg a várt részesedést, ami elkedvetlenítette Az új vezető­ség igyekszik a helyes kerékvágásba terelni a termelést. BENYUS JÓZSEF A közelmúltban Kanyó Lász­ló, a helyi nemzeti bizottság titkára újságolta, hogy a télen leváltották a régi vezetőséget és Badó Jánost, a volt könyve­lőt bízták meg a szövetkezet irányításával. Még korai lenne a jóslás, ám a jelek arra utal­nak, hogy az új vezetőség ala­posabb munkát végez. Jobb a szervezés, és a tagság körében nagyobb a munkakedv. Az elő­ző év felületes munkája az idei jövedelemre is kihat. A veze­tők azonban híznak benne, hogy talán az idén — első íz­ben — sikerül előteremteni a fedezetet a tervezett 15 koro­nás munkaegységekre. Eddig 1961-ben fizetett legtöbbet a szövetkezet, 12 koronát egy-egy munkaegységre. GYENGE HEKTÁRHOZAMOK A terméshozamok az idén ál­talában Jók. Az ipolykérieké azonban nem. Kalászosokból nem tudták elérni a tervezett hozamot. A 161 hektáros terü­leten közel öt vagon gaboná val termett kevesebb a terve­zettnél. Ok: a rosszul előkészí­tett talaj és a fogyatékos szer­vezés. Az őszlek hpzama kielé­gítőbb. Kukoricából elérték a tervezettet. Cukorrépából 460 mázsa termett hektáronként a várt 300 mázsa helyett. Ez azonban nem fedi a gabonafé­lékből elszenvedett veszteséget. SEGÍTETT A HEREMAG Növénytermesztésből a terv 905 ezer korona bevételt irá­nyoz tí!ő. Mivel gabonából ki­sebb volt a bevétel, a vezető­ség úgy határozott, hogy az évelők egy részéből magot ter­mesztenek. A hozam nem volt nagy, csak egy mázsa hektá­ronként, ám ez is sokat segí­tett. A herefélék kicséplése nem veszélyezteti a szálasta­karmány-alapot, mert a gazdag termésből másfél évre való szá­las takarmányt sikerült bizto­sítani. Jó pénzforrásnak bizo­nyult a kavicsbánya is, 70 ezer korona helyett 150 ezer korona lesz a bevétel. JAVUL AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS Azelőtt 1—2 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. Most elérik az 5—5,5 literes átlagot. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tej zsírtartalma több mint 4 százalék. Ám a tej önköltségi ára 2,3 korona körül mozog li­terenként. A múltban nem szá-

Next

/
Thumbnails
Contents