Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-22 / 322. szám, kedd

A szobrász egyszerűségre törekszik L. Snopek szobrainak kiállítása L. SNOPEK PLASZTIKAI a századunk első felének új hangú, román származású francia alkotójának: Brancusi-nak egy megállapítását juttatják eszembe. Az egyszerűség nem feltétele a szobrászatnak, de a szobrász végül is egyszerűségre törekszik. Ezekben a természetes és egyszerű müvekben, melyek a Dosztojevszkij sori kiállítási csarnokot népesítik be, Snopek nem fordul el a figurálistál s az ábrázolástól. Mindenütt az emberről szól, mély realitással. Szobrainak tartalmisága nemcsak kifejez, de közöl ls, és érthetően közöl. Ma ez valóban időszerű, hiszen H. Read a kitűnő angol művészeti teoretikus határozottan hirdeti az absztrakt művészet alkonyát. L. Snopek 1919-ben született, tizenhét éves korában egy nagyszombati kőfaragó mesternél dolgozik. Rövidesen a jóhlrű hoficel szobrászati ipariskola növendéke. A felszabadulás esztendejétől kezdve a prágai Képzőművészeti Főiskolán folytatja és fejezi be tanulmányait O. Spánielnél, a kiváló éremművésznél. — Bratislavában a Képzőművészeti Főiskola és a Műszaki Egyetem tanársegédje évekig. Itt ez idő szerint a mintázást tanszék magántanára. A jelen tárlat anyaga zömben az utolsó évtizedből való, de szerepel néhány korábbi munkája is, közvetlen környezetének tagjairól készült aromások. Bennük a valóságot nem csupán a testi hasonlóság színvonalán keresi, hanem a lélek fotográfiája is izgatja. (Atyám, Fiatal anya). A későbbi évjelzésű, nemesen megmunkált bronz „Partizán fej" már nemcsak egyént, de típust is képvisel. L. Snopek az ötvenes évek második felében az emlékmű plasztika terén fejt ki jelentős tevékenységet. A Slavln bejáratánál elhelyezett domborműve jelzi monumentális fogalmazási készségét. 1960. óta új törekvésének lehetünk tanúi. Az emberi alakból Indul ki továbbra is, s érzéki ösztönzésre alkot. A fát, a követ, a fémet érzései és vágyai ritmusában szólaltatja meg. A homokkőből, Illetve fából formált „Olvasó-" és „Pihenő nő" alakjia összegező szándékú. Figyelmét ezentúl egy határozott motívumkörre összpontosítja: a „Fi«talok"ra, „Ifjú anyáik"-ra s a „Család"-ra. Ezek megvadósitásuk előtt számos változatban, vázlatokban s kisméretű plasztikus tanulmányokban jelennek meg és tükrözik alkotójuk kiegyensúlyozott lényét. S ha jelzik is a kutató küzdelem nyomait, de remegő érzelmi nyugtalanság vagy kínzó kétség nem nyilvánul meg bennük. Az életet nem gyötrelmes, tragikus mivoltában ragadja meg. A boldog fiatal anyák, egészséges gyermekeik, az egymásra talált ifjú párok, a kis és nagy családok formaadásában határozott erővel párosult finom gyöngédség van. A telt, kerek asszonyarcokat, a nyugodt férfi fejeket, az emberi viszonylatokat kifejező roppant egyszerű, odaadó mozdulatokat szeretettel, őszinte törődéssel alakította. A különböző anyagok befolyásolják az egyes müvek Jellegét. A hatalmas fatönkökből faragott „Nagy család" ősi primitívséget s maradandó erkölcsi erőt éreztet. — A „Pihenők" há. rom figurás fadomborműve pátosztői mentes, békés harmóniát áraszt. A vésővel s a faragó késsel készült „Űrrepülő nő" az egyén és a kor ritmusában bontakozik ki a fából. A homokkő és dlorit szobrok szemcsés felületkezelése más és más hangulatot vált ki. — A vaskos, tömbszerű megoldástól eltér az újabb, laposabb formaadás kedvéért a nagy, kettős gránit „Torzó"-ban. Városunk 20 éves felszabadulásáról, az Académia Istropolitana 500 esztendős évfordulójáról, s Dante 700-dik születése napjáról mesterségbeli erényeket mutató és sűrített gondolati tartalmú érmekben emlékezett meg. Friss plasztikai ötlettel valósította meg a Műszaki Főiskola építészeti és gépészeti tanszékének ezüst rektori jelvényeit is. SNOPEK HUMANISTA SZEMLÉLETŰ, érett, jó szobrász. Koránál fogva — innen van az ötvenen — művészi arcéle még formálódóban van. BARKANY JENÖNÉ Witold Malcudzyňski zongoraestje A LENGYEL SZÁRMAZÁSÚ amerikai művész zongoraestje zenei évadunk kiemelkedő eseményei közé tartozlik. Witold Malcudzyňski (aki egyébként Paderewski utolsó tanítványa volt) a legmagasabb fokú pianista készség ragyogó vértezetében jelent meg. De a felkészültség teljessége nála csak kiindulópont. Pompás mesterségbeli tudás birtokában zavartalanul elmerül, feloldódik a zene tartalmában, és játszinak tűnő könnyedséggel valósítja meg költői szárnyalású vagy akár „nyaktörő" zenei elképzeléseit. Káprázatos technikája világos intellektus ellenőrzése alatt áll, az előadott műveket kristálytiszta logikával építi fel, de amellett nem rekeszti ki a perc sugallatát. Nyugodtan átadhatja magát a hangulat varázsának csalhatatlan arányérzéke megóvja minden egészségtelen túlzástól. Előadásában mindig „történik" valami, a hallgató nagy erővel érzi a muzsika szüntelen áramlását. Malcudzyňski férfimuzsikus, erőteljes, néha tüskés, de lírája, különleges pengető billentéssel megvalósított pianói az érzelem birodalmába csalják a zene titkait fürkésző hallgatót. Már műsora első számában, Beethoven opuszszám nélküli gyönyörű c-moll változataiban éreztük, hogy ezen az estén nagy produkció bontakozik ki. Liszt h-moll szonátája, a zongorairodalom e grandiózus alkotása, érzelmi és hangulati magasfeszültségben hangzott el. Malcudzyňski Játékában ott izzott az a bizonyos szikra, ami áthevíti a zenét és a hangversenytermet A művész felszínre hozta a liszti remekmű minden szépségét. Közlésének belső Intenzitása egy pillanatra sem csökkent, nagyszerű száguldással követte és egyben vitte a muzsikát, démoni sötét tájakon át tisztult magaslatok felé. A műsor második felében nemes értelemben vett modern Chopin tolmácsolást hallottunk, amely nem tűr semmiféle „túlromantizálást", anélkül," hogy objektív felfogássá merevedne. Ebben az értelmezésben közvetlen erővel szólal meg Chopin utánozhatatlan költészete, tisztán, frissen, eredeti Illatukban virulnak ki a choplni dallamliget szívet-lelket gyönyörködtető virágai. VENDÉGMŰVÉSZÜNK nem fukarkodott, szebbnél szebb ráadás-számokkal köszönte meg a közönség lelkes ovációját. A zene elhangzott, de a hangverseny emlékét sokáig megőrizzük. HAVAS MARTA KULTURÁLIS HÍREK • ROMÄN—SZOVJET koprodukcióban készül az „Alagút" című film, melynek főszerepét Margaréta Pislaru, a neves román táncdalénekesnő játssza. • PATSY SNELL 21 éves angol színésznő játssza Norman Wlsdom első színes filmjében a női főszerepet. • A SZLOVÁK FILHARMÓNIA novemberi programján a csehszlovák—szovjet barátsági hónap tiszteletére élvonalbeli szovjet művészek ls fellépnek, így pl. a közönség már nagy érdeklődéssel várja Daniel Šafran neves szovjet csellóművész bemutatkozását. November 10én lép fel. • SZAMOS FILMSZEREP OTÄN zenés színpadi szerepet alakit Marcello Mastroianni, a közönség kedvence. Rudolf Valentint) alakját eleveníti meg Garinei és Giovannini olasz szerző ÚJ musicaljában. aiiinii Az ipar mikrodetektívjei Nagy jelentőségű nemzetközi tudományos értekezlet • A mesterséges radioizotópok érvényesítése • Láthatatlan folyamatok leleplezői Prága ezekben a napokban fontos nemzetközi tudományos értekezlet színhelye. Fővárosunkat ugyanis nemcsak a hazai Intézetek, szervezetek és társaságok választják tudományos találkozások színhelyéül, hanem olyan nemzetközi szervesetek is, amelyeknek nem Csehszlovákiában van m székhelyűk. A Nemzetközi Atomenergia ÜgynSkség (székhelye Bécs) is Prágában rendezi a mesterséges radioaktív izotópoknak az ipari hasznosításáról tárgyaló értekezletet. A szimpóziumon részt vevők olyan kérdéskört vitatnak meg, amely elvileg ugyan ismert, számos gyakorlati részletében azonban szüntelenül fejlődik. Ma már sok száz mesterséges radioizotópot ismerünk. Felezési idejük több évtized ós a másodperc ezredrésze között változik. Ezek & mesterséges sugárzó elemek Igen nagy fontosságot nyertek a technikában, a kutatásban, a gyógyításban, valamint a tudományos és a technika számos más területén. Például a 60 atamsúlyú kobalt Izotóp 5 év felezési idővel 1,3 MeV-os gamma-sugarakat bocsát ki. Ilyen sugárzást olyan röntgencsővel állíthatnánk, csak elő, amelyre 1 millió 300 000 V feszültséget kapcsolnánk rá. Nyomjelző atomok Egészen új kutatási módszerek alapulnak az úgynevezett nyomjelző ^tomok alkalmazásán. A radioizotópoknak különböző anyagokba való keverése ugyanis lehetővé teszi, hogy sugárzásdetektorok segítségével meg tudjuk állapítani bármilyen anyag áthaladását például az emberi szervezeten vagy a kísérleti állat szervezetén. Módszertani szempontból ez óriási kilátásokkal kecsegtet a különböző tudományágak számára. A kutatónak Így lehetősége nyílik arra, hogy megtudja: hová és milyen sebességgel jutnak el az emberi szervezetben a tápanyagok egyes részed vagy a gyógyszerek. Az ilyen „nyomozók" Iránt természetesen nem csupán a biológia érdeklődik, haneim például az ipar is. Segítségükkel új módszert kap olyan információk nyerésére, amelyeket az eddigi eljárásokkal nem lehetett megszerezni. A radfloizotópnyomozók éppen Ilyen irányú felhasználásáról tárgyalnak a mostani prágai értekezleten ls. Az anyagok rejtett mozgása A tudományos értekezlet egyik központi témája ipari vonatkozásban főleg a cseppfolyós anyagok mozgásának a meghatározásával függ össze. A radioaktív „nyomozók" lehetővé teszik például ilyen fontos műszaki Jellemzők megállapítását: milyen a folyadék sebessége az átlátszatlan vezetékben, milyen az Időegység alatt átfolyó mennyiség? Leleplezik, mennyi ideig tartózkodnak a meghatározott anyagok egy helyen, milyen a folyadék átfolyásának és eloszlásának a vázlata, s meghatározzák az ún. holt zónák nagyságát is. E problémakör keretében a szimpóziumon megvitatják a vezetékekben alkalmazható mérési módszerekei ls, amelyek szorosan összefüggnek az Ipari termeléssel. Nemcsak az ipar dolgozóit, hanem elsősorban az életkörnyezet javításával foglalkozó közegészségügyi szakembereket és orvosokat is érdekelni fogja a problémakör második része, amely az ipari szennyanyagok mértékének és szóródásának mérésével foglalkozik. Nem kevésbé fontos a lakótelepekről kikerülő tisztátalanságuk méress la, tekintet nélkül arra, hogy ez a szenny tisztátalanítja-e a tengert, a belföldi folyókat vagy a légkört. Radioaktív minőségellenőrök Az értekezlet programján szerepelnek olyan beszámolók is, amelyek az egyes termékeknek „nyomozókkal" való megr jelölésével foglalkoznak. Ily módon meg lehet állapítani például egy bizonyos terméket a számos többi hasonló termék között, aminek az ellenőrzés Ki fedezte fel a 102. elemet? A 102. ELEM FELFEDEZÉSÉRŐL szóló hírek, amelyek először Svédországból (1957), majd később az Egyesült Államokiból érkeztek, — mint utólag kiderült — tévesek voltak. A nemrég többször is megismételt kísérletekkel bebizonyították, hogy a 102. elem Igazi felfedezői a szovjet tudósok voltak, akik 1958-ban hozták nyilvánosságra az erre vonatkozó eredményeiket. Erről beszélt nemrégiben a nehéz ionok fizikájával foglalkozó dubnai nemzetközi konferencián G. N. Flerow, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a magreakciók laboratóriumának Igazgatója. (Ebben a laboratóriumban fedezték fel — csehszlovák kutatók hathatós segítségével ^ a 104. elemet, a kurcsatoviuinot is.) G. N, Flerov megemlítette, hogy az 1956—1958-as években a 102. elem szintézisén egyidejűleg Svédországban, az USAban és a Szovjetunióban is dolgoztak. A stockholmi kutatók felfedezése kezdettől fogva bizonyos kétségeket váltott ki a fizikuí' 1 - ' > ,, - , - - - 1 m -t . " fy. Spirális autóparkoló-torony Az angliai Portsmouth város közepén, amelyet a második világháborúban a nácik lebombáztak, furcsa alakú épület fog állni. A „Tricorn" kereskedelmi központ része lesz, amelyben üzletek, fedett vásárcsarnok és cslgafeljárós-toronyszerü autóparkoló is lesz. —• A képen a szokatlan parkolótorony alsó része. szempontjából lehet nagy jelentősége. Az autóipar számára érdekesek lesznek a súrlódással és az anyag kopásával foglalkozó beszámolók. A „nyomozók" alkalmazása Itt is az eddigi módszerek forradalmi tökéletesítését fogja eredményezni. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó módszereknek a kohóiparban való alkalmazása túlságosan széles körű, az érte-, kezlet rendezői ügy döntöttek, hogy ennek a kérdésnek külön szimpóziumot szentelnek, s Prágában csupán a kohóipar konkrét termelési problémáival fognak foglalkozni. A cél: az új módszerek elterjesztése A prágai tudományos tanácskozás napirendjén szereplő témakör nem új. A radioaktív nyomelemeket már számos kutatómunkában használják, mégis csak kevés országban s csupán néhány Iparágban találkozunk velük. Az ez Irányú kutatás alapelvei úgyszintén közismertek, a sikeres alkalmazás műszaki részletei azonban még nem tartoznak a műszakiak általános Ismeretei közé. Az értekezlet ezért nem csak a legújabb ez Irányú vívmányokkal kíván foglalkozni, hanem a már ismert módszerek elterjedésének kérdéseivel is. A radioizotópokkal dolgozó „detektívmódszerek" más területeken például a vízgazdasági kutatásban, is új kilátásokkal kecsegtetnek. A tanácskozás résztvevőinek ezért természetesen olyan mértékben kell összesűríteniük a problémakört, hogy a rendelkezésükre álló néhány nap alatt megvitathassák a legfontosabb kérdéseket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a más szakterületeken dolgozóknak a. kővetkező szimpóziumig várniuk kell az új módszerek bevezetésére. A nyomjelzőkkel dolgozó módszerek általánosságban Ismertek. Konkrét alkalmazásukat legkönnyebben az találja meg, akinek kutatómunkája közben olyan eljárásra van szüksége, amellyel más módszerrel fel nem deríthető adatok ls kimutathatók. sok körébem. Például egyáltalán nem határozták meg az új elem tömegszámát, amely az atommagban levő protonok és neutronok együttes számát Jelenti. A 102. elem szintézisére vonatkozó munkák második szakaszára — nagyon gondos előkészületek után, — 1961-ben Dubnában került sor, ahol a szocialista országok tudósainak az Egyesített Atommagkutató Intézetben a nehézionok legerősebb ciklikus részecskegyorsítója áll rendelkezésére. 1964-ben Dubnában sikerült a kutatóknak az új 102. elem egyik, 256 tömegszámú nehéz izotópját előállítaniuk. Ez azonban csupán a siker kezdetét jelentette. A kísérleteken összesen öt tudóscsoport dolgozott, mindegyik a saját módszere szerint. A munka kollektív jellege, az eredmények széles körű kölcsönös megvitatása, a részecskegyorsító kiváló műszaki jellemzői és a rendelkezésre álló rendkívül pontos mérő- és ellenőrző készülékek végül is sikerre vezettek. Dubnában sorozatosan felfedezték a 102. elem Izotópjait, amelyeknek a tömegszáma 252 és 256 között, felezési Idejük pedig 4,5 másodperc és három perc között változik. G. N. Flerov kijelentette, hogy a dubnai kutatók élni akarnak a felfedezők jogával: ök akarnak nevet adni az új transzurán elemnek, mivel az eddigi elnevezés — a nobellium F-' olyan kísérleteken alapszik, amelyeknek helytelensége be- xi. 22. bizonyosodott. Javaslatuk az, hogy az új elemet Fréderlc Jo- w liot-Curle tiszteletére „Jolio- O tlum"-nak kellene nevezni. ^^ tfj SZÓ 1966.