Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-22 / 322. szám, kedd

Korparanccsó vált a demokratikus erők össi efogása Hessen után Bajorországban is előretörtek az újnácik A világ közvéleményét aggasztják a nyugatnémet fejlemények Tito a JKSZ átszervezéséről Kerekasztal-értekezlet a kelet—nyugati kapcsolatokról München (CTK) — Bajoror­szágban vasárnap tartományi választásokat tartottak, öt poli­tikai párt: a Keresztényszocia­lista Onió (CSÜ), a Szociálde­mokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP), a Bajor Párt (BP), az újnáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD) és az össznémet Párt (GDP) versen­gett a tartományi képviselőház mandátumaiért. Eddig a CSU­nak abszolút többsége volt a képviselőházban. A háború után először fordult elő, hogy Bajor­országban — akárcsak két hét­tel ezelőtt Hessenben — az újná­ci Nemzeti Demokrata Párt is részt vett a választásban. Az előzetes eredmények, mi­szerint a CSU szerezte meg a szavaztok 48,2 százalékát, azaz 110 mandátumot, az SPD 35,8 százalékát, vagyis 79 mandátu­mot, az NPD 7,4 százalékát, azaz 15 mandátumot szerzett. A legnagyobb meglepetést je­lenti a jobboldali NPD sikere. A párt létezése két éve alatt több mint háromnegyed millió választót szerzett, és 15 mandá­tuma lesz a tartományi képvise­lőházban. A CSU, SPD és FDP vezetői első kommentárjaikban aggoda­lommal nyilatkoztak az NPD elő­renyomulásáról. Erich Mende, az FDP elnöke televíziós inter­jújában a CSU-nak és az NDP­nak pártja elleni támadásaival magyarázta kudarcát. Hangsú­lyozta, hogy a választási kam­pányban két irányzat ellen kel­lett harcolniuk. Á CSU a fele­lősséget a mai kedvezőtlen hely­zetért a Szabad Demokrata Párt­ra akarta hárítani és az NPD is élesen támadta a szabad de­mokratákat. Josef Strauss, a CSU elnöke az újnácik sikereiért a külföldre akarta hárítani a felelősséget. Azt mondotta, hogy az NPD si­kere az NSZK elleni rágalmak eredménye és azt követelte, hogy a németeket nemzetközi viszonylatban újból tartsák „nor­mális nemzetnek". Thielen, az NPD a választá­son elért sikerrel azt bizonyítot­ta, hogy a párt egész Nyugat­Németországban rohamosan fej­lődik. Hermensdorfer, az NPD tartományi elnöke televíziós be­szédében bejelentette, hogy a qémet újnácik nagy nacionalista pártot akarnak alakítani Nyu­gat-Németországban. Berlin — A Neues Deutsch­land leszögezi, hogy az NPD ba­jorországi sikere ugyanazt bizo­nyítja, mint a hesseni választás: Nyugat-Németországban terjed az újnáci hullám, A Berliner Zei­tung bonni megfigyelőkre hivat­kozva az NPD sikerét a bonni politika és Strauss választási kampánya eredményének tartja. Washington — Az amerikai rádió és televízió első kommen­tárjaiban az NPD-t a nemzeti­szocialista párt szellemi köve­tőjének nevezték. Megállapítot­ták, hogy a jövőben Nyugat-Né­metországban jelentős politikai erőként kell elkönyvelni a pár­tot. Hága — A holland lapok is aggodalommal írnak a bajor vá­lasztások eredményéről. Az úf­náct párt nagy sikere fájdalmas csapás az egész nyugatnémet po­litikára — írja az Algemeen Dagblad, és leszögezi, hogy a bonni vezetőknek cselekedniük kell valamit e veszélyes fejlődés megakadályozására. Németor­szág és Nyugat-Európa jövője, valamint a béke megőrzése at­tól függ, hogy a német demok­ráciának sikerül-e ártalmatlan­ná tenni az újnácik veszélyes jelszavait — írja a Volkskrant. Koppenhága — Az Informa­tion dán lap „Barna győzelem" címmel ír a bajor választások­ról. A lap megjegyzi, hogy a választás Strauss nagy sikerét jelenti. Párizs — A Figaro aggodal­makkal ír az újnácik sikeréről, és úgy véli, hogy a választás eredménye befolyással lesz a bonni kormányválság megoldá­sára. A Combat a holnapi Né­metország erős emberének ne­vezi Strausst. A Paris Jour ezt írja: Ojból fennáll a nácizmus veszélye. Nem értjük, hogy a bonni kormáný, mely betiltotta a kommunista pártot, engedé­lyezi az újnáci párt tevékenysé­gét. London — Az angol lapok is azon a nézeten vannak, hogy a bajorországi választás eredmé­nye befolyássál lesz a koalíciós tárgyalásokra. A radikális jobb­oldali párt sikere aggodalmakat kelt, mivel ez a szélsőjobboldal legnagyobb választási sikere a háború befejezése óta — frja a Guardian. A lapok megelégedés­sel állapítják meg, hogy a nyu­gatnémet demokratikus erők egyre jobban tiltakoznak a szél­sőjobboldal ellen. Róma — Az eredmény figyel­meztető — írja a Messagero. Még korai lenne jóslatokba bo­csátkozni a párt jövőbeli válasz­tási sikereit Illetően, de az biz­tos, hogy bajorországi sikere az egész nyugatnémet politikai élet jobbratolódását eredménye­zi. Az Unitá megjegyzi, hogy az újnácik és Strauss választási si­kere megerősíti a keresztényde­mokraták helyzetét a koalíciós tárgyalásokban, és egyúttal Kle­singer volt nád esélyeit is nö­veli. Belgrád (CTK) — Tito elnök Bljeljln a boszniai városban mondott beszédében leszögezte: „Azok a barátaink, akik azt ál­lítják, hogy pártunkat csak kö­zönséges nevelő tényezővé akar­juk változtatni, tévednek. Mi­vel pártunk Ideológiai és poli­tikai tevékenysége nem volt ki­elégítő, úgy döntöttünk, hogy átszervezzük. Központi Bizott­ságunk nem foglalkozott kielé­gítően az irodalom, a filozófia és más téren felmerülő hiá­nyosságokkal, valamint a társa­dalmi, a gazdasági és kulturális fejlődéssel. Oj alapokra akarjuk helyezni a pártot, hogy tevé­kenysége a leghatékonyabb le­gyen, és ne tegye lehetővé az elhajlásokat. A kommunisták kötelessége a szocialista fejlődés irányítása. A kommunistáknak, különösen a vezetőknek meg kell Ismer­kedniük a gyakorlatban azzal, hogyan gondolkoznak a dolgo­zók. Minden polgárnak megvan a Joga, hogy ismertesse néze­teit, és megmondja miben hi­bázunk." Tito a JKSZ átszervezését a Jugoszláv társadalmi reform egyik szakaszának minősítette. Az átszervezést azzal indokol­ta, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni kellett. Az emberek panaszkodtak, a kommunisták pedig nem tudták, mit csinálja­nak, és az ellenség bírált min­dent és mindenkit. Az átszerve­zést csajk akkor valósíthatjuk meg sikeresen, ha fegyelmezet­tek leszünk és egységesek — mondotta. Jó minőségűek a Lunar Orbiter 2. felvételei Pasadena (CTK J — A Lunar Orbiter 2 amerikai űrszonda már felvételt közvetített a hold­felszín azon területeiről, ame­lyeken két-három éven bedül le akarnak szállni az amerikai űr­hajósok. A felvételek nagyon jó minőségűek, és néhány ké­pen világosan megfigyelhetők az egy méternél kisebb átmé­rőjű felületrészek is. Az űrszondának összesen 214 képet kell készítenie a hold­felszín tizenhárom különböző területéről. A szonda kis távol­ságról készíti a felvételeit. Pá­lyájának legalacsonyabb pont­ja 45 km-re van a Hold fel­színétől. A Lunar Orbiter 2 ezen pályán már csaknem hetven­szer repülte körül a Holdat. A Hold egyszeri körülrepülése 3 óra 28 perc 36 másodpercig tart. Olaszország drámai napjai Politikai vita az árvíz okairól Róma (CTK) — Az Olaszor­szágot ért súlyos árvízkatasztró­fa következtében az olasz kor­mány a képviselőház elé ter­jesztette az árvíz sújtotta la­kosság megsegítésére hozott in­tézkedéseket. A parlamenti vi­ta megmutatta, hogy a kormány elszigetelődött. Csupán a ke­reszténydemokrata és a szocia­lista parlamenti csoportok kép­viselői támogatták a kabinetet, de még ők is elismerték: a kor­mánynak „szigorú lelkiismeret­vizsgálatot kell tartania". Olaszországban nagy feltű­nést keltett a legfelsőbb köz­munkatanács Jelentése, amelyet most hoztak nyilvánosságra, és amely „gazdasági és politikai rövidlátással", „bűnös könnyel­műséggel" vádolja az egymást követő, és egyébként kivétel nélkül kereszténydemokrata ve­zetésű kormányokat. A kormány — állapítja meg a jelentés — „képtelen megtakarításokat" eszközölt az árvízvédelemre irányzott összegekből. Az okmány szerint 1952-ben Az olaszországi árvízkatasztrófa szinte felmérhetetlen anyagi károkat okozott. Felvételünkön Santa Giulia falu látható, amelynek lakói a leg­szükségesebb holmijukkal menekülnek az ár elől. a Pó-völgyl árvíz után 849 mil­liárd lírát irányoztak elő árvíz­védelemre. Ezzel szemben 14 év alatt mindössze 280 milliár­dot költöttek erre a célra. A súlyos természeti csapás újból igazolta az Olasz Kommu­nista Párt harcának helyessé­gét az államapparátus decen­tralizálásának szükségességéről és a választott szerveknek nyújtott Jogkör fontosságáról. Udinéban vasárnap az OKP képviselőinek jelenlétében nagygyűlést tartottak. A párt képviselői hangoztatták, hogy ,A kormány vezetőt nem azért felelősek, hogy esik az eső, hanem azért, hogy nem tettek kellő intézkedéseket a katasz­trófa megakadályozására". A mo­nopóliumok felesleges kiadás­nak minősitik a folyók szabá­lyozását, ami jellemző az egész olasz gazdasági életre — han­goztatta a szónok. Az árvízka­tasztrófa során tanúsított tehe­tetlenséggel azonban nemcsak a baloldal, hanem még az Es­presso című lap ls, felelőtlen­séggel vádolja a kormányt. Miközben az olasz társada­lom az óriási katasztrófa okoz­ta károk helyrehozásán fárado­zik, a Pó völgyéből változatla­nul aggasztó hírek érkeznek. Az egy-két napos derült idő után Ismét megeredt az eső és a PÓ deltájában a tenger elmosta az utolsó gátszakaszt ts. Az em­berek tízezerei menekülnek a pusztító tengerár elől. London (CTK) — Az angol fővárosban hétfőn megkezdődött az ún. nemzetközi kerekasztal­értekezlet, amelyen angol, csehszlovák, lengyel és holland újságok főszerkesztőt a Kelet és a Nyugat közötti viszonyról, Európa biztonságáról és az egyes országok politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatairól tartanak eszmecserét. A megnyitó beszédet George Brown angol külügyminiszter tartotta. A miniszter hangoztat­ta, hogy az angol kormánynak érdeke az európai szocialista or­szágokkal való együttműködés továbbfejlesztése, ugyanakkor tagadta, hogy az NSZK politiká­jának revansista fejlődése ve­szélyeztetné a békét. Brown szerint a nyugatnémet vezető politikusok „meggyőződéses in­ternacionalisták és demokra­ták". Ez az -állítás a mai viszo­nyok között, enyhén szólva fur­csa. Brown elismerte ugyan, hogy a szocialista államok az au­gusztusi bukaresti értekezleten figyelemre méltó javaslatot tet­tek az Európa biztonságáról szóló európai értekezlet egybe­hívására. Ugyanakkor azt állí­totta, hogy a jelenlegi bonyolult politikai helyzetben egy Ilyen értekezleten inkább csak elmé­lyülnének a nézeteltérések, mintsem hogy a tanácskozás hozzájárulna a feszültség eny­hítéséhez. Az újságírók többsége, első­sorban a lengyel és a csehszlo­vák újságíró-küldöttség Brown­nak „a nyugatnémet politikai vezetők demokratizmusáról és internacionalizmusáról" tett megjegyzésével nem értett egyet, s felhívta a figyelmet az NSZK politikájának veszélyes fejleményeire. Oldfich Svestka, a Rudé prá­vo főszerkesztője, aki küldött­ségünket vezeti, kijelentette, hogy „a nemzetközi viszonyok teljes normalizálódásának útjá­ban áll egy olyan politikai irányzat, amely elégedetlen Eu­rópa jelenlegi állapotával és igyekszik azt megváltoztatni. Es csak feszültséget Idézhet elő Európában, pedig mindenki szá­mára érthető, hogy a jelenlegi állapot megváltoztatása csak háború árán lehetséges, amely szükségszerűen világkatasztró­fát vonna maga után". Az újságírók nemzetközi ke­rekasztal-értekezlete három na­pig tart. A kínai felet terheli a felelősség Sajtótájékoztatót tartott a Pekingből visszatért küldöttség Moszkva (CTK) — Moszkvl­han tegnap sajtókonferenciát tartottak, amelyen Viktor Ma­Jevszktj, a Pravda hírmagyará­zója, a Kínában Járt Szovjet­Kínai Baráti Társaság vezetője hazai és külföldi újságírók előtt beszámolt arról, miért kellett a tervezettnél korábban visszatér­niük Kínából. Majevszkij elmondotta, hogy a Kínai—Szovjet Baráti Társa­ság képviselői kínai látogatásuk kezdetétől olyan légkört terem­tettek, amelyet csak barátság­talannak lehet nevezni. Elmon­dotta például, hogy amikor no­vember 4-én a küldöttség a kí­nai képzőművészeti kiállításra Indult, „vörösgárdisták" fogták körül és szovjetellenes Jelsza­vakat kiabáltak. Hasonló ese­tekre került sor az egyik pe­kingi múzeum látogatásakor is. A szovjet küldöttség elleni leg­nagyobb támadást, Hl. provoká­ciót a pekingi egyetem épületé­ben tartották, amelyen szidal­mazták a Szovjetunió Kommu­nista Pártját és rágalmazták a szovjet népet. Szovjetellenes jelszavakat függesztettek annak a szállo­dának a falaira is, ahol a küli döttség lakott. Amikor a pekingi szovjet nagykövetség az Októberi For-i radalom évfordulójának tiszte­letére fogadást rendezett. Ismét vörösgárdisták lepték el a nagykövetség környékét és aka­dályozták a meghívott vendé­gek érkezését, majd folytatták provokációs tevékenységüket. Amikor a küldöttség és a nagykövetség tiltakozni próbálj a válasz mindig ugyanaz volt — újabb és még durvább táma­dások. A dallasi tragédia évfordulóján Mintha tegnap történt volna, pedig már három éve: a texasi Dallasban 1963. november 22-én orvul meggyilkolták John Ken­nedyt, az Egyesült Államok el­nökét. A dallasi tragédiát joggal nevezték a világon az évszázad gyilkosságának. Az elnök temetése nagy ese­mény volt. Mesterséges bolygó segítségével az óceánon Innen ls tanúi lehettünk a fájdalmas búcsúnak: az amerikaiak száz­ezrei és a tv képernyőjén száz­és százmilliók utolsó útjára kí­sérték Kennedyt. Azóta mind­máig felelet nélkül maradt a kérdés, kl és miért ölte meg az elnököt? Három éve, hogy eldördült a gyilkos fegyver. Sajnos e három évben Inkább csak homály bo­rult, mint világosság derült a nagy rejtélyre. Azóta sok száz oldalas vizsgálat, jelentés, kö­teteket kitevő feltevés, értéke­lés látott napvilágot — a vég­eredmény nélkül: Ki a gyilkos?! Oswald, Ruby neve egy-egy fejezetet jelent a tragédiában. De nem lezárt fejezetet. A John­son elnök által kinevezett War­ren-bizottság „egy gyilkos el­mélete" ma már szinte teljesen megdőlt. Legújabban olyan feltevések láttak napvilágot, amelyek kö­zelebb hozzák a teljes Igazság felderítését. A meggyilkolt el­nök boncolásáról készült felvé­telek és röntgenleletek — bár­milyen szűk körben és bizalma­san ls —, de emberi kézen ván­doroltak az Egyesült Államok állami irattárának páncélszek­rényeibe. A kísérő levél így szól: Ez a nemzedék nem tekin­hetí meg azokat! A másik fejlemény szintén nem lebecsülendő. Egy ameri­kai folyóirat szenzációs leleple­zést tett, mely szerint a már többször hangoztatott bizonyga­tás ellenére másfelől és más lőtt az elnökre, mint ahogy á Warren-blzottság állítja. De van más feltevés Is, ed­dig kevésbé ismert. Az FBI és Kennedy közti közismert rideg kapcsolat. (A kubai válság Ide­jén az elnök feloszlatással fe­nyegette meg a titkosszolgála­tot, mivel megtévesztő adatokat szolgáltatott a kubai helyzet­ről.) Nem Itt kell-e keresni a sok rejtély nyitját? Az állítólagos koronatanúk rejtélyes halála és a „több gyil­kos elmélet" egyre előretörő bi­zonyossága kőzött határozott összefüggést kell keresni. A változatlan miért után tehát most már a kl helyett egyre in­kább a kik felderítése kerül elő­térbe. A tragédia évfordulóján ket­tős sajnálkozásunknak kell he­lyet adnunk: a konstruktív po­litikát követő, széles látókörű, a realitásokra erősen hajló Ken­nedy elnöklete alatt aligha fej­lődött volna olyan veszélyessé a nemzetközi helyzet, mint ahogy annak a Johnson-kor­mányaat politikája következté­ben tanúi lehetünk. Kennedy elnök embertelen meggyilkolá­sán túl pedig joggal kérdezhet­jük: miért nem tudhatja meg a dallasi gyilkosság igazi okát az a nemzedék, amely annyira kíváncsi rá? (tg)

Next

/
Thumbnails
Contents