Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-19 / 319. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Kis koalíció, nagy koalíció vagy választások Budapesten tanácskoztak a Varsói Szerződés tagállamainak katonai képviselői Amikor ErhardL kiütötte a nyeregből Adenauert, az öreg kancellár epésen „butának és lustának" nevezte utódját, s többször is kijelentette róla, hogy nem ért a politikához. Úgy látszik Adenauernak igaza volt. Erhard a háború utáni legnagyobb politikai válságba juttatta Bonnt. Erhardot kan­cellárrá választása után azért gúnyolták, mert elődje politi­káját folytatta. A merev, hi­degháborús politika az elmúlt 17 évben Adenauer és Erhard nevéhez és a Keresztényde­mokrata Párthoz fűződik. A je­lenlegi válság nemcsak az Er­hard-kormány csődje, hanem egy egész korszak jutott zsák­utcába, amelyből nem lesz könnyű megtalálni a kivezető utat. Á KÖZVETLEN OKOK A világsajtó részletesen plemzi az Erhard bukását ki­váltó okokat. Nem mindennapi dolog, hogy „a gazdasági cso­da atyjának", motorjának ma­gasztalt miniszterelnöknek alig 400 nappal megválasztása után jóformán nem akadt párt­fogója. E. Blumenfeld, a ham­burgi kereszténydemokrata ve­zér, aki annak idején Erhard megválasztása mellett kardos­kodott, most kijelentette: „Ügy vezet, mint egy jogosítvánnyal fiem rendelkező sojőr." De lássuk csak azokat a közvetlen okokat, amelyek ki­robbantották az egész válsá­got. Az ellentéteket különösen kiélezték az amerikaiakkal szemben vállalt kötelezettsé­gek. A Németországban állo­másozó 200 ezer amerikai ka­tona fenntartási költségeihez úgy akart hozzájárulni az Er­hard-kormány, hogy 1,35 mil­liárd dollár értékű amerikai fegyvert rendelt. De elszámí­totta magát, mert kiderült, hogy az államkasszának nincs rá pénze. Erhard újabb adók kivetésével akarta előteremte­ni a pénzt, amely ellen a koa­líciós szabad demokrata part­nerek úgy tiltakoztak, hogy kiváltak a kormányból. Erhard belpolitikáját a kap­kodás jellemezte. A New York Herald Tribúne bonni tudósító­ja cikksorozatában megírja, fiogy a bonni kancellár lebe­csülte a tudományos kutatást és a szakemberek tanácsait, az értelmiségieket pedig pin­csikutyáknak nevezte. Határo­zatlan volt. 1963-ban elutasí­totta a hadirokkantak nyugdíj­emelését, de amikor tüntetni kezdtek, mégis felemelte. 1964­ben felemelte a telefondíjsza­bást, és amikor tiltakoztak el­lene, újra csökkentette. Külpolitikai téren még je­lentősebb baklövéseket írnak a számlájára. Nem tudott kijut­ni a hidegháborús politika út­vesztőjéből. Szemére vetik, hogy elrontotta Párizs és Bonn kapcsolatait, sőt Washington­nal sincs minden rendben. A német kérdés megoldásának bonni koncepciója teljesen ki­látástalan, a szocialista orszá­gokkal a revansista követelé­sek miatt nem sikerült rendez­ni a kapcsolatokat, s a bonni politika egyre szembetűnőbben elszigetelődött. Mindezek a problémák fel­halmozódtak, és megmutatkoz­tak a legutóbbi tartományi vá­lasztások eredményeiben is. A Kereszténydemokrata Párt egyre inkább veszt népszerű­ségéből, s egyre több választó szavaz a Szociáldemokrata Pártra. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a Keresz­ténydemokrata Párton belül is felbomlott az elmúlt évtized alatt kialakult egység. LEHETŐSÉGEK A Kereszténydemokrata Unió vezetősége hosszas vita után Kiesingert jelölte a kancellár utódjául. Az új kancellárjelölt már megkezdte tárgyalásait, egyelőre azonban nincs kilá­tás gyors megoldásra. Az utób­bi napokban a NATO-országok sajtójában is többen bírálták a kancellárjelölt náci múltját. Jelenleg négy lehetőség kí­nálkozik a megoldásra. 1. Az úgynevezett kis koa­líció, vagyis a keresztényde­mokraták és a szabad demok­raták újra együtt alakítanának kormányt, mint Erhard idején; 2. a nagy koalíció, vagyis a két legnagyobb párt a ke­reszténydemokraták és szociál­demokraták koalíciója; 3. a Szociáldemokrata és Szabad Demokrata Párt koalí­ciója, amikor is a keresztény­demokraták és keresztény szo Bialisták ellenzékbe vonulná­nak; 4. és az utolsó lehetőség az új választások kiírása. Egyelőre még folynak a pár­tok között az alkudozások, de már az eddigi eszmecserékből is látható, hogy sem a Sza­bad Demokrata Párt, sem a szociáldemokraták nem igen akarnak „betársulni" egy olyan kormányba, amely a bonni po­litika kátyúba jutott szekerét kihúzhatná. E két párt számá­ra talán megfelelőbb lenne egy új választás. Ezt viszont makacsul ellenzik a keresz­ténydemokraták. A vasárnapi bajorországi tartományi válasz­tások eredményei némi képet adnak majd e 'válságos napok­ban a nyugatnémet választók hangulatáról, állásfoglalásáról. ÚTKERESÉS Bonni megfigyelők szerint a Szociáldemokrata Pártnak so­ha nem volt ilyen kedvező alkalma kormányalakításra, mint jelenleg. Természetesen a választók az új kormánytól új, a korszellemnek megfelelő rugalmasabb politikát várnak. Úgylátszik, a szociáldemokra­ták és szabad demokraták tu­datában vannak ennek, és ezért mindkét párt program­nyilatkozatot adott ki, amely­ben igyekeznek új perspektívát tűzni a választók elé. A prog­ramnyilatkozatok legérdeke­sebb pontjai: a diplomáciai és jószomszé­di kapcsolatok kiépítése a szo­cialista országokkal; a két Németország közele désének előkészítése-, lemondás az atomfegyverke­zésről. Természetesen ezek a javas­latok pozitívak, de azt is le kell szögezni, hogy mindez még nem kormányprogram. Ha azzá válna, és a két párt alakítana kormányt, és ez a kormány törekedne is e célki­tűzések következetes megvaló­sítására, a 17 éves keresztény­demokrata hidegháborús ura­lom után új korszak kezdőd hetne Nyugat-Németország tör­ténelmében, s egy lépéssel ta­lán közelebb jutnánk az euró­pai biztonsági rendszer meg­teremtéséhez. SZŰCS BELA 1966. november 14. és 17. kö­zött a Varsói Szerződés tagál­lamai hadseregeinek képviselői Budapesten értekezletet tartot­tak, amelyen megtárgyalták az egyesített fegyveres erők állo­mányába tartozó csapatok had­műveleti és harckiképzésével, harckészültségével kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet baráti légkör­ben zajlott le. A megtárgyalt kérdésekben teljes nézetazo­nosság és egyetértés volt. Az értekezlet részvevői meg­látogatták a magyar néphad­Bécs (ČTK) — Nyikolaj Pod­gurnij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, aki kíséretével együtt hivatalos látogatáson van Ausztriában, országjáró körútra indult. Ellátogat Stájerországba, Ka­rintiába és Salzburgba, ahol né­hány fontosabb ipari üzemet, erőművet és történelmi neveze­tességet tekint meg. Podgornijt osztrák részről dr. Josef Klaus kancellár kíséri. Nyikolaj Podgornij előzőleg látogatást tett Linzben, a leg­nagyobb osztrák ipari központ­ban és beszélt azokról a szov­jet tervekről, amelyeknek értel­mében távolsági gázvezetéket építenek a Szovjetunió, Auszt­ria és Franciaország között. A szovjet államfőnek ez a beje­lentése osztrák gazdasági kö­rökben rendkívül nagy vissz­hangot keltett. New York (CTK) — Az ENSZ­közgyűlés tegnap befejezte a vitát a csehszlovák küldöttség javaslatáról, amely nemzetközi viszonylatban a fenyegetőzé­sek és az erőszak eltiltását, a népek önrendelkezési jogának tiszteletbentartását sürgeti. A közgyűlés ezenkívül két hatá­rozatot fogadott el, az atom­fegyverek elterjesztésének problémájával és a palesztinai menekültek kérdésével kapcso­latban. A csehszlovák javaslat vitá­jának befejezéséül dr. Milan Klusák, a csehszlovák ENSZ­küldöttség vezetője szólalt fel. A vita megmutatta, hogy a Tito a gazdasági reformról Belgrád (CTK) — A gazdasá­gi reformot következetesen és szigorúan kell végrehajtani. Ha a reform nem lenne'sikeres, ak­kor nagy politikai felelősség hárulna ránk, mivel dolgozóink­nak azt mondtuk, hogy nagy forradalmi intézkedésekről van szó — jelentette ki Tito jugo­szláv elnök. A reformmal kap­csolatban nehézségek merültek fel, de ezektől nem szabad megijednünk. Az eddig elért eredményekkel elégedettek le hetünk. A most következő idp. szak lesz a legnehezebb. Üjból bírálta, hogy eddig nem sike­rült radikálisan megváltoztat­ni a beruházási politikát. A gazdasági reform legfontosabb céljának nevezte a korszerűsí­tést ós a szakosítást. Reményét fejezte ki, hogy a külkereske­delmi mérleg hiányát sikerül kiküszöbölni és a hiány csak át-, meneti jellegű. Ha a jugoszláv gazdaság mai Irányzata tovább folytatódik, komoly zavarok keletkezhet­nek — állapították meg a ju­goszláv bankok. Az utóbbi he­tekben és hónapokban kedve­zőtlen jelenségek merültek fel Jugoszlávia gazdasági életében. A reálbérek ez év októberében 22 százalékkal voltak magasab­bak mint tavaly, a beruházá­sok szeptemberben 10 százalék­kal, októberben pedig 20 száza­lékkal lépték túl a tervezett összeget. Az árak szeptemberben 1 százalékkal, októberben 2 szá­zalékkal emelkedtek és Jugo­szlávia behozatala továbbra is lényegesen nagyobb mint a ki­vitele. sereg és az ideiglenes Magyar­országon állomásozó szovjet csapatok alakulatait, megtekin­tették azok gyakorlatait, be­mutatóit. Kállai Gyula, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke november 17-én fogadta A. A. Grecsko .marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, valamint a tagállamok katonai küldöttsé­geinek vezetőit, és meleg, ba­ráti beszélgetést folytatott ve­lük. (MTI) Az osztrák sajtó változatla­nul nagy érdeklődéssel kíséri Podgornij ausztriai látogatását. A szovjet államférfi beszédei közül eddig a Közép-Európa problémáival és az osztrák­szovjet kapcsolatokkal, vala­mint Ausztriának a Közös Piac­hoz való társulási szándékával kapcsolatban elhangzott kije­jentésel keltettek nagy figyel­met. A lapok hangsúlyozzák a Szovjetuniónak azt az óhaját, hogy Ausztria továbbra is szi­gorúan ragaszkodjék független­ségéhez és semlegességéhez. Kiemelik a Szovjetuniónak azt az igyekezetét is, hogy a legmesszebbmenően támogatja egy, az európai biztonság meg­erősítésére irányuló összeuró­pai konferencia összehívásának tervét. csehszlovák javaslatban foglalt elvek azonosak az ENSZ alap­okmányának elveivel. A tagál­lamok teljes mértékben támo­gatják azt a követelést, hogy a gyarmati Iga alatt élő nem­zeteknek joguk van minden eszközt felhasználni felszaba­dulásuk érdekében. Az amerikai és a Costa Rica-i ellenjavaslat nem követeli az erőszak alkalmazásának teljes eltiltását és nem támogatja a nemzetek önrendelkezési jogát. A csehszlovák küldöttség nem ért egyet a nyolc ország által benyújtott határozati javaslat­tal, HATÁROZAT DEL RHODESIÁRÓL A közgyűlés túlnyomó több­séggel elfogadta 53 afrikai és ázsiai országnak azt a határo­zati javaslatát, amely felszólít­ja Nagy-Britanniát, hogy min­den szükséges eszközzel, akár erőszakkal is törje le a dél-rho­desiai kisebbségi telepes kor­mány uralmát. • » • 'A Biztonsági Tanács folytatta az Izrael ellen beterjesztett jordániai panasz vitáját. Argen­tína, Japán és Új-Zéland kül­döttje elítélte Izrael önkényes katonai akcióját. Felszólalásuk után a tanácskozást elnapolták. Tiltakozó menet a nyugatnémet bányák bezárása ellen Bonn (ČTK) — Bottrop és Gladbeek nyugatnémet falvaik lakossága csütörtökön tiltakozó menetet és tüntetéseket rende­zett a Möller (Rheinbaden) kö­saénbánya 1967 márciusára ter­vezett bezárása ellen. A tünter téseken 3000 ember vett részt. A bányászok követeléseit a papság is támogatta. A tünte­tők fekete zászlókkal és transz­parensekkel vonultak fel, s szénbányák bezárásának meg­akadályozásán kívül követelték Gerhard Kienbaum, Észak-Raj­na-Vesztfália gazdaságügyi mi. niszterének lemondását. Van Berk, a bánya- és ener­giaipari dolgozók szakszerveze­ti szövetsége elnökségének tag­ja a tiltakozó nagygyűlésen kl" jelentette, hogy ezzel a tünte­téssel megkezdődött a szakszer­vezeti akció-sorozat. néhány WrWá é -T-I 01 LÜBKE nyugatnémet elnök a jövő kedden hivatalos látoga­tásra Mexikóba utazik. A bonni kormányválságra való tekintet­tel az elnök csak két napot tölt Mexikóban. A bonni megfigye­lők szerint Westrick miniszte­ren kívül egyetlen politikus sem hajlandó Lübkét elkísérni. (CTK) PICASSO születésének 85. év­fordulója alkalmából tegnap nagyszabású Picasso-kiállítást nyitottak meg Párizsban. A ki­állításon a festő 284 művét mu­tatják be. Ezek közül több a prágai Nemzeti Galéria tulajdo­na. (CTK) A VENEZUELAI hivatalok csütörtökön szabadon bocsá­tották Eloy Torrest, a Venezue­lai KP Központi Bizottságának titkárát, a politikai bizottság tagját és további 30 hazafit, akiket 1962-ben politikai tevé­kenységük miatt börtönöztek be. Szabadon bocsátásuknak az a feltétele, hogy az eredeti büntetésük hátralévő részét külföldön kell tölteniük. (CTK) JUGOSZLÁVIA öt állampolgá­rát, akik részt vettek a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben, em­lékéremmel tüntette ki A. No­votný köztársasági elnök. Az SZNF horvát és szlovén hősei­nek a kitüntetést csütörtökön adta át František Pavlíček, Csehszlovákia zágrábi főkon­zul ja. (CTK) AZ UNESCO-NAK Afrika isko­laügyl problémáiról ez év vé­gére tervezett értekezletét Nai­robi helyett más ország főváro­sában rendezik meg, mivel Ke­nya tiltakozott Szomáliának az értekezleten való részvétele el­len. Az értekezletet valószínű­leg Nigériában rendezik meg. (CTK) FRANCIAORSZÁG demokrati­kus közvéleménye tegnap egy Párizsban megtartott nagygyű­lésen szolidaritásáról biztosí­totta a spanyol népet a polgár­háború következményeinek fel­számolásáért vívott harcban. A' gyűlésen beszédet tartott Fran­cois Billoux, a nemzetközi bri­gád volt tagja, az FKP KB poli­tikai bizottságának tagja is. GÖRÖGORSZÁGBAN tegnap 48 órás sztrájkba lépett 17 ezer postai alkalmazott, mivel a gö­rög kormány megtiltotta szak­szervezetüknek, hogy a nyug­dijalapból szállodát építsenek Szalonikiben. (CTK) AZ „APOLLO" űrhajó tervs előkészítésén dolgozó amerikai tudósok váratlan műszaki ne­hézségek miatt kénytelenek voltak megváltoztatni az ere­deti tervet. A NASA bejelentet­te, hogy a Szaturnusz-5 űrra­kétát — január helyett — csak 1967 tavaszán lövik fel. (CTK) NATO-ellenes tüntetés Belgiumban Brüsszel (CTK) -— A belgiu­mi Casteauban csütörtökön a NATO-parancsnokság új épüle­te alapkövének ünnepi letétele közben heves NATO-ellenes tün­tetésre kerüli sor. A belga csendőrök 26 tüntetői letartóz­tattak. Köztük volt Urbaiti Coussement, a BKP politikai Bi­zottságának tagja, René Noel kommunista szenátor és má­sok. A tüntetőket később szaba­don bocsátották. Hasonló tüntetéseket rendez­tek Brüsszelben is, ahol Manlio Brosio NATO-főtitkár a szerve­zet politikai hivatalait akarja elhelyezni. Itt a rendőrség nem avatkozott közbe. Csehszlovák szaküzlet Moszkvában Moszkva (CTK) — A moszk­vai Lenin körúton november 18-án ünnepélyes keretek kö zött korszerű üzletet nyitottak meg,* melyben kizárólag cseh­szlovák ipari termékeket árusí­tanak. Az új szaküzletet „Vlas­tá"-nak nevezték el, melyben csehszlovák üvegipart, bizsuté­riai, porcelán és bőripari cik­keket vásárolhatnak a vevők. Az üzlet ünnepi megnyitásán részt vettek František Hamouz, Božen3 Macháčová—Dostálová és František Vlasák miniszte­rek ls, akik Moszkvában részt vesznek a kormányközi gazda­sági együttműködési bizottság ülésén. PODGORNIJ országjáró körúton Ausztriában Az ENSZ-közgyűlés befejezte a csehszlovák javaslat vitáját A közgyűlés a rhodesiai fajgyűlölő kormány eltávolítását követeli

Next

/
Thumbnails
Contents