Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-19 / 319. szám, szombat

MAGYARORSZÁGI BESZÉLGETÉSEK (5) Életrevaló kezdeményezés A mezőgazdasági termelőszövet-, kezetek önálló értékesítési tevékenysége kapcsán az utóbbi időben Magyarországon gyakran esik szó a dabasi kezdeményezésről. (Dabas 35 km-re fekszik Budapesttől, járási székhely. A járás 136 ezer kh kiterjedésű, ebből 70 ezer kh szántó. Huszonnégy termelőszövetkezet, Illetve termelőszövetkezeti csoport, működik a járásban, amelyek természeti adottságaiknál fogva belterjes kertészkedést, gyümölcs-, és szőlőtermesztést folytatnak). De mi is ez a dabasi kezdeményezés? Erről beszélgettünk Csákány Zoltán elvtárssal, a dabasi járási pártbizottság első titkárával és dr. Gál Lajos elvtárssal, a járási tanács elnökhelyettesével. AZ ÖNÁLLÓ ÉRTÉKESÍTÉS PROBLÉMÁI A dabasi járás szövetkezeteinek egyre nagyobb gondot jelentenek az értékesítési problémák. Nem arról van szó, hogy a szövetkezetek termékeikre ne tudnának szerződést kötni az állami felvásárló Vállalatokkal. Termésük nagyobbik hányadát a felvásárló vállalatoknál értékesítik, azonban még így ls, különösen zöldség- és gyümölcsfélékből olyan feleslegeik vannak, melyeket már önállóan kell értékesíteniük. Fontos szempont az is, hogy a szabadpiaci ér-, tékesítés az állami felvásárlási árnál lényegesen nagyobb bevételt biztosít. A járás szövetkezetei a budapesti csarnokokban úgynevezett standi értékesítést folytatnak, ez azonban a szövetkezetek szabadpiaci áruértékesítését alapvetően nem oldja meg és a jövőben sem fogja megoldani. Csak az az elárusítóhely rentábilis, amely évi 300 ezer forint forgalmat bonyolít le, de a százezer forintos forgalmú stand már ráfizetéses és fel kell számolni. Burgonyából egy esarnoki elárusítóhely napi felvevő képessége 15—20 métermázsa között mozog, viszont burgonyából olyan termés volt a járásban, hogy szabadpiaci elhelyezéséhez Budapest összes csarnoki elárusítóhelyére szükség lett volna. Az értékesítést nem oldotta meg az áruiák nyitása sem. A járásban volt olyan szövetkezet, amely egymagában látta el áruval elárusítóhelyeit, vagyis mindent termelt. Az ilyen tevékenység viszont ráfizetéses. Nyilvánvalóvá vált, hogy a járás szövetkezetei értékesítési problémáikat csak szervezetten oldhatják meg. Fel kell tehát kutatni jninden olyan lehetőséget, amely a megtermelt áru lehető legkedvezőbb elhelyezését biztosítja. PIACKUTATÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IRODA Mi akkor a megoldás? Tavaly néhány szövetkezet megpróbálkozott azzal, hogy bizonyos termékeiket nagyban értékesítse a fogyasztóknál. E célból a Sári Fer hér Akác Termelőszövetkezet vezetősége megbízta egy-két emberét piackutatással. Az volt a feladatuk, hogy keressenek vevőt termékeikre. Az eredmény meglepően fó volt. Csupán a Fehér Akác szövetkezetnek 6—70Ü ezer forint volt az így nyert többletnyeresége. A szövetkezetek értékesítési problémáinak megoldására, a fárás szövetkezeteinek tanácskozó testülete úgy határozott, hogy a Fehér Akác szövetkezet piackutató és értékesítő tevékenységének tapasztalatait hasznosítva létesít egy kis létszámú, 4—5 személlyel dol-, gozó értékesítő irodát. (Közbevetőleg néhány szót a szövetkezetek tanácskozó testületéről. Ez nem hivatalos szerv, hanem mint a neve is mutatja a szövetkezetek vezetőinek konzultatív tanácskozó testülete. A tanácskozó testület hivatott a szövetkezetek tevékenységének egybehangolására, a közös problémák megoldására. Az értékesítési iroda több feladatot lát el. Egyrészt piackutató tevékenységet folytat. Feladata, hogy a fővárosban és a nem nagy távolságra lévő ipari központokban felkutassa a nagybani vásárlókat ahová nagy tételekben lehet szállítani, és közvetlen értékesítési kapcsolatot létesítsen velük. E célból az iroda kapcsolatba lép nagyüzemekkel, üzemi konyhákkal, intézményekkel, kórházakkal, éttermekkel, honvédségi alakulatokkal, vagyis mindazokkal a helyekkel, fanelyelknek mezőgazdasági termékekre szükségük van és nagyban vásárolnak. Az értékesítési iroda tehát vevőt keres s ugyanakkor nyilvántartja az elhelyezésre váró árut. Az értékesítési iroda további feladata az áruelhelyezés. Ez a tevékenység kétirányú. Az egyik: összehozza a partnereket, vagyis a szövetkezetet, mint eladót és az üzemet vagy intézményt, mint vevőt. Ebben az esetben a többi már a szövetkezet dolga: a partnerek egymás közt megállapodnak. A másik: az iroda nemcsak összehozza a partnereket, hanem az áruforgalmat közvetlenül le is bonyolítja. Mindezeken túl pedig az iroda az ez évi termés értékesítése közben szerződéseket köt a jövő évi termésre, és a szövetkezetek az igényeknek megfelelően alakítják termelésüket. HOGYAN DOLGOZIK? Az most már a kérdés: mit és miért végez az iroda? Hetenként kétszer közli a szövetkezetekkel az áruelhelyezési lehetőségeket és igényeket — az árakkal együtt. Ez a tevékenység rendszeres és a tájékoztatás teljesen ingyenes. Ha az iroda csak összehozza a partnereket, akkor a szövetkezet az értékesítésre kerülő áru értékének a 2 százalékát fizeti be az Irodának. Abban az esetben, ha az iroda maga bonyolítja a forgalmat — szerződést köt, leszállít, inkasszál stb. — akkor az értékesített áru 4 százaléka illeti az irodát. Ezekből a befizetett összegekből fedezi az iroda az összes kiadásnit. A kiadásokról az iroda kötele.-; elszámolni, és ha a befizetett összegekből az év végén még marad pénz, akkor azt arányosan visszafizetik az érdekelt szövetkezeteknek. Az értékesítési iroda igénybevétele teljesen önkéntes. Eddig a járás tíz szövetkezete kapcsolódott be. Az iroda, amely augusztus végén alakult meg, egy hónap alatt, szeptemberben csupán burgonyából 460 ezer forintos forgalmat bonyolított le, ami a gazdaságoknak minden költséget leszámítva, 120 ezer forint tiszta nyereséget hozott. Fontos megemlíteni, hogy az iroda nemcsak az üzemeknek, intézményeknek stb. szállít nagyban burgonyát, hanem például télire munkásoknak, alkalmazottaknak is. A budapesti üzemek szakszervezeti bizottságai burgonya-eladási akciót szerveztek a dolgozók számára, összeírták kinek, mennyi és milyen fajtájú burgonyára van szüksége, s azt az értékesítő iroda zsákokban leszállította. A téli burgonya ellátásához tartozik az is, hogy a szerződésben lekötött mennyiséget a szövetkezet tárolja és a kívánt időben és menynyiségben év közben szállítja. A burgonyán kívül zöldségféléket, savanyúságot, gyümölcsöt és szálas takarmányt is értékesítenek a szövetkezetek az Irodán keresztül. Az iroda erre az évre kb. 4—5 millió forint értékű áru értékesítésére kapott megbízatást. Az értékesítési iroda nemcsak a budapesti nagy fogyasztókkal keresi a kapcsolatokat, hanem felkerestek vidéki ipartelepeket, a dorogi széntrösztöt, a nyergesújfalusi Viscosát, a dunaújvárosi betonelemgyárat és más ipartelepeket — ahol komoly az érdeklődés a felkínált áruk iránt. Különösebb következtetést levonni a dabasi értékesítő iroda tevékenységéből még korai lenne. Mint az elvtársak hangsúlyozták, az Iroda kísérleti jellegű és még csak rövid ideje működik. Am ennek ellenére is bizonyos tapasztalatokkal szolgálhat. Éspedig: az áru garantált minőségben, a kívánt Időben a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. S kell-e hangsúlyozni, hogy zöldségféléknél mit jelent a friss áru?l A termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatba kerülve, megismeri egymás kívánságát, s Így a termelés valóban a szükségleteknek megfelelően alakulhat. Kikapcsolva a közbeeső felvásárlást — kereskedelmet — a termelő zsebébe jut az egész nyereség s így módjában áll esetleg alacsonyabb áron is adni, mivel a haszna még így is nagyobb. Kialakulhat az egészséges konkurencia: kl tud jobbat olcsóbban adni. S kinek rossz ez? BÁTKY LÁSZLÓ (Vége.) A BOMBAYI KELETI INTÉZET EPÜLETE. INDIA KAPUJA JARMILA NEMEČKOVA INDIAI RIPORTJA E

urópából és Afrikából Bombayon keresztül lépünk be Indiába. Bombayben van a világ egyik legnagyobb tengeri kikötője, s a Santa Cruz repülőtér Indiát az egész világgal összeköti. Tévednék, ha azt állítanám, hogy Bombay a főváros után India legfontosabb városa, mert vitatható, vajon a fontossági sorrendben Bombay nem előzi-e meg Delhit. Bombay hivatalosan Maharashtra állam fővárosa, ugyanakkor az indiai nagviparosok, kereskedők, filmesek és újságírók központja s az iráni eredetű, több százezer főnyi nemzetiségi vagy vallási csoportot alkotó parsztk fővárosa. Ez azért is figyelemre méltó, mert a parsziknak lélekszámukkal fordított arányban igen jelentős szerepük van India gazdasági életében. Bombayben rendezik a fontos országos kongreszszusokat, valamennyi új miniszterelnök vagy központi miniszter legelőször ebben a negyedmilliós városban mu-i tatkozik be. A hivatalos iá* togatásra érkező külföldi államférfiak első útja is ide vezet. Köztársasági elnökök, kormányfők és miniszterek, s más becses vendégek rendszerint még előbb ellátogatnak Trombaybe, hogy megtekintsék az első indiai , atomerőművet, amely India gazdaságfejlesztési törekvéseit és az atom békés felhasználását van hivatva hirdetni. Mostani hivatalos látogatása során Antonín Novotný köztársasági elnök és kísérete is tölt ott néhány napot. Látogatása az atomerőműben kiemeli az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésre vonatkozó, két héttel az elnök látogatása előtt aláírt Indiai—csehszlovák szerződés jelentőségét. Bombayben úgyszólván va« lamennyi indiai nyelvet beszélik, s angolon kívül francia és más idegen szót is hallhatunk, mert itt talán több idegen van, mint egész Indiában együttvéve. A hivatalos nyelv a mahratta, amelyet a 40 milliós mahratta nemzet beszél. Az ő őseik rázták le a nagymogulok, Észak-India mohamedán hó-' dítóinak több mint 300 éves uralmát. A harcias és kitartó mahratták talán az ország döntő erejévé lettek volna, ha nem meríti ki őket túlságosan a belviszály, s nem becsülik le a XX. század közepéig otthonosan berendezkedő angol gyarmattartók veszélyét. Am később Bombay, a mahratták központja a gyarmatosítók,elleni harc fő fészke lett. Itt működött a híres Tilak, Gandhi elődje, s az erősen Iparosított Bombay munkás-* sága adta a legnagyobb segítséget a nemzeti felszabadító mozgalomnak. India felszabadulása után Bombay azonos nevű állam fővárosa lett. Az unió átszervezése keretében később . ez az állam nyelvi alapon kettéosztódott Maharashtrára és Gujeratra, hogy az egyes indiai nemzetek szabadon fejlődhessenek. Politikai és utcai harcokban eltelt hónapok után Maha* rasthra állam fővárosa Bombay, Gujeraté pedig Ahmedabad lett BOMBAY KÖZPONTJÁBAN. Ha a legjellegzetesebb Indiai várost keresnénk, bizonyára nem Bombay vinné el a pálmát, mert az Arab-tengeren keresztül ide ért el leginkább Európa hatása. Egyedüli indiai jellegzetessége a sokoldalúság. A látogató első benyomása nem a legjobb. Rendszerint éjjel érkezik, s a repülőtérről a városba vezető út nem a legszebb negyedeken át vezet. A látogatót meghökkentik az utcán alvó emberek. Reggel aztán a felkelő nap feltárja a város szépségét. Miért alszanak annyian az utcán? Talán Bombay szegényebb, mint más indiai város? Ellenkezőleg. Itt van a legtöbb megélhetési lehetőség, s ez egész Indiából idevonzza a hajléktalanokat. Bombayben egyetlen évszakban sincsenek hideg éjszakák, ezért a puszta égbolt is megfelel hajléknak. A tenger — a város legszebb dísze — sokaknak nyújt megélhetést. Sok a halász és a kikötőmunkás. A tenger hatására állandóan nedves a levegő, anni a hörgőknek ugyan nem használ, de kedvez a növényzetnek. így még a legforgalmasabb utcákon ls láthatunk kókuszpálmákat. A nagy területeken fekvő Indiai városokkal szemben Bombayt magasba törő felhőkarcolók jellemzik. A Marine Drive tengerparti utcát egyik oldalról a tenger, a másikról egyenlő magasságú, de sokarcú modern ötemeletes épületek szegélyezik. Bombay az ellentétek városa, s ez benne az indiai jellegzetesség, noha egyes részei a " nyugat-európai kikötőkre emlékeztetik az embert. Bombay olyan, mint a tenger, amely magába szív és elnyel mindent, amit a környező világ nyújt. Ezért rendszeresen változik, ugyanakkor lényegében mégis megmarad annak, ami volt: jóban, rosszban sokoldalúnak. India felszabadulása óta Bombay mindinkább a világ jobb, békeszerető részével köti össze az országot. A szocialista országokból érkező gyakori látogatók is ezt bizonyítják.