Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-05 / 275. szám, szerda

Jöjjön a Fucík-farkba! / Prágában hétről hétre, minden vasárnap délután fiatalok és felnőttek ezrei sietnek a Stromovka ősi fáival övezett lulius Fučík Kultúra és Pihenés Parkja felé. Egymást követik az autókból, autóbuszokból és a villamosokból kiszálló látogatók, fiatal fiúk és lányok, családapák gyermekeikkel és a vasárnap délutáni szórakozásra, szemlélődésre egyaránt vágyó nyugdíjasok. Mert a Fuéík-park manapság Prága legnagyobb és az ifjúság körében a legkedveltebb szórakozási „kombinátja". Nem tévedés, kombinát ez, mert egyszerre százezernyi látogató számára nyújthat olcsó és kulturált szórakozást, kellemes vasárnap délutáni sétát, pihenést és nem utolsósorban hasznos tanulási lehetőséget. A

verőfényes őszi vasárnap délután a Fučík-park főbejárata és a Kongresszusi Palota közötti térségen, valamint a virágágyakkal övezeti sétányokon sok ezer prágai élvezi a napsütést. A hangszórókból a legújabb slágerek dallama szűrődik. Bent, a Kongreszszusi Palota balszárnyában hatalmas táncparketten sok száz fiatal pár táncolja a keringőt, mert ez idén a különböző gyors és egzotikusnak tűnő táncok közé szinte észrevétlenül visszalopta magát a keringő, a tangó, a polka. A parkett körüli asztaloknál főleg mamák isszák limonádéjukat és közben leányuk táncát figyelik. Egy-egy asztalnál tizenhat—tizenhétéves fiatal lányok csoportja cseveg — előttük is málnaszörp van.' A Fuőík-park balszárnya már évek óta minden vasárnap a lö —17 éves ifjúság rendelkezéséA gyermekek számára berendezett klubban néhány percre megszakad a televízió műsorának követése és a sakkjátszma, mert mindenki a síró kisfiúra néz. A kisfiú sírása elcsendesedik. Hamar megbarátkozik az őt körülvevő fiúkkal, lányokkal, akik képeskönyvet adnak a kezébe. Amikor a kétségbeesett anyuka megjelenik, a kis Sláveknak nem is akaródzik a klubot elhagyni. A kultíirpark rendjére az üzemi őrség vigyáz. Az őrség egyik tagja, František Janský, a gyermekekkel kapcsolatban elmondja, hogy sok esetben valóban a kisgyermekek vesztik el anyjukat — és nem fordítva. Egyegy fiatal mama szívesen beleül a körhintába — s közben megfeledkezik csemetéjéről... — A prágai gyerek már hároméves korában választ tud adni arra a kérdésre, hol lakik, Táncoló fiatalok a prágai Fűtik parkban mm. 1966. X. 5. re áll. Nincs olyan prágai kislány és serdülő, kamaszkorban ievő fiatal, aki a Fučík-park teadélutánjainak vidám hangulatát ne tapasztalta volna. Amolyan f ővárosi tánciskola ez, ahol nincsenek tánc- és illemtanárok, ahol a fiatalok először alkalmazhatják a tánciskolában elsajátított szabályokat. Miroslav Macháček, a kultörpark igazgatója elmondta, hogy nem ritka látvány vasárnap este hét óra körül a villamosmegállóhoz hanyatt-homlok rohanó, tupírozott hajú, magas sarkú cipőjét a kezében vivő tizenhat év körüli kislány... mert néhány perc késés nem érné meg a szülők haragját... — A táncoló fiatalok, diákok, tanoncok mind jól öltözöttek és túlnyomó részük tisztában van már a társasági viselkedés szabályaival — mondja Macháček igazgató, majd hozzáfűzi: Ezek az alkoholmentes teadélutánok jó alkalmat adnak arra, hogy a serdülő fiatalok nagyobb önállóságra tegyenek szert, levessék gátlásaikat és meggyőződjenek azoknak a tanácsoknak helyességéről, amelyeket szüleik vagy az iskola adott nekik. A parknak van még két szabadtéri táncparkettje is. Az egyiken dzsessz-, a másikon pedig fúvószenekar játszik. A fúvószenekar körül főleg az idősebbek csoportosulnak. — Figyelem! Figyelem! Egy fehérsapkás, piroskabátos, ötéves kisfiú keresi édesanyját! — hallatszik a felhívás a hangszóróból. — A kisfiú a gyermekklubban várakozik! mi a neve; ám arra is volt példa már a parkban — állapítja meg Janský —, hogy egy ötéves fiú nem tudta, hol lakik és ijedtében még a nevét is elfelejtette. Később, amikor a mama előkerült, kiderült, hogy Karlovy Varyból jöttek. A

Fučfk parkot az országban elsősorban a Kongresszusi Palotában lezajió jelentős politikai események teszik ismertté. A CSKP XIII. kongreszszusa idején is ide összpontosult az ország figyelme. A park térségében van a Sportcsarnok, amely legutóbb a röplabda-világbajnokság színhelye volt. A brüsszeli világkiállítás csehszlovák pavilonja is itt kapott helyet. Benne nagyszabású kiállításokat is rendeznek. A mozilátogatók számára kellemes meglepetés a panoráma-mozi (körmozi), amelyben tizenegy vászonra egyszerre harminckét vetítőgép vetíti a csodálatos illúziót. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a világon Prágában építették fel a harmadik körmozit. A FuCík-park hat évvel ezelőtt, 1960-ban, érdekes és nagyon tanulságos létesítménnyel, az ún. Planetáriummal bővült. A prágai Petrín-hegyi népi csillagvizsgáló mellett egyedülálló létesítmény a csillagászati és természettudományi ismeretek népszerűsítése terén. Amíg a csillagvizsgálóban a nézők közvetlenül egy-egy égitestet figyelnek távcsöveken, addig a Planetárium kupolája alatt bonyolult, de pontos optikai műszerek segítségével . a látogató elé tárul az egész égbolt. Egy gombnyomás — és az Egyenlítő feletti csillagos eget láthatjuk. Amolyan csillagászati színház ez, amelyben a szinészek szerepét a kozmikus testek töltik be. A 23,5 m-es átmérőjű, kupolával fedett köralakú terem az elsötétítés után az égbolt tökéletes másává változik. A világ bármelyik pontján, bármilyen időben látható csillagászati jelenség bemutatható itt. És mindez egy öt méter magas, kéttonnás műszer segítségével. Ez a műszer az NDK-beli Carl Zeiss Művekben készült — értéke meghaladja a kétmillió koronát. Kíváncsiak vagyunk arra, miképpen forog a Föld tengelye és a Nap körül? Érdekel bennünket pl. az, hogy Kleopátra királynő idejében milyen volt a csillagok állása? Látni akarunk egy teljes napfogyatkozást? A Fučík-park Planetáriumában ezekre a kérdésekre kimerítő, szinte plasztikusan szemléltető választ kapunk! Sorolhatnám még a Fučíkpark számos létesítményét, az ismeretterjesztő szakköröktől a nagyszabású esztrádmüsorokig, a gyermekjátszóterektől, bábszínházaktól az indián faluig. A park területén van még hagyományos céllövölde, körhinta és hajóhinta. Az igazgatóság nemrég Olaszországban vásárolt egy autodromot, amely iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy az ára hét vasárnap délutáni üzemeltetés után megtérült. Az igazgató szerint még több újabb, a technika mai vívmányaira épülő, ötletes attrakcióra lenne szükség! Mert a mai gyereknek nem elég az interkontinentális rakéta mozgó modellje — tapasztalni is szeretné ebben a modellben az űrrepülés Illúzióját! A Fučík-park nemcsak a ** prágai lakosság szórakoztatását szolgálja. Egy-egy szép vasárnap délután Csehország távolabbi vidékeiről is érkeznek ide csoportok. Sokszor a Szlovákiából Prágába kiránduló turisták is felkeresik a parkot. A Fučík-park mindenkit szeretettel vár, szívesen látja vendégül mindazokat, akik részt akarnak venni egy igazi prágai népünnepélyen, hogy ezzel bepillantást nyerhessenek a Moldva parti aranyos Prága dolgozóinak bensőséges, vidám vasárnap délutánjába! SOMOGYI MÁTYÁS Mindig az élvonalban Zömök, napbarnított arcú ember Knapp Pál. Tenyere kérges, arcára mély barázdákat szántott az idő. Beszéde, mozgása azonban meghazudtolja korát. Senki sem mondaná, hogy 68 évet hagyott már maga mögött. A sors mostoha volt hozzá. Tizenkilencedik életévét sem töltötte még be, amikor apját elvesztette. Családfenntartó lett, mert a 8 gyermek közül ő volt a legidősebb. — A diószegi cukorgyárban cselédeskedtem — emlékszik vissza. — Tizenkét évet töltöttem ott... Közben meg is nősültem. Látástól vakulásig gürcölt. Robotolt, hogy kis testvéreinek megkeresse a mindennapit. Az éles eszű, komoly fiatalember hamar rájött, hol a helye, kik harcolnak a nagyobb darab kenyérért. Az 1924-es évben már mint pártbizalmi tevékenykedett. Az 1928-as sztrájk után letart óatatták. — Kilenc napig ettem a börtön kenyerét — fonja tovább az emlékezés fonalát. — Egyre azt kérdezték tőlem a csendőrök: „Ki adott a sztrájkra utasítást?" Mindig ugyanazt válaszoltam: a munkásság. Végül kiengedtek, de a gazdaságba már nem tehettem be a lábam. Munkanélküli lett. Két évig egy fuvarosnál dolgozott, majd egész 38-ig alkalmi munkát végzett. A család egyre szaporodott. Ezért nagy volt az öröm, amikor a postára bejutott kézbesítőnek. Tizenkét évig hordta a postát. Rosszkedvűen rótta az utat, ha „Sas" behívót kellett kézbesítenie, vagy amikor a „hősi halálról" szóló gyászkeretes levelezőlap lapult a táskában. A legszívesebben ki sem kézbesítette volna ... — Már a közelben dörögtek az ágyúk, amikor engem is utóiért a baj. — mondja. — Ügy történt, hogy az egyik januári napon a városházára kellett levelet kézbesítenem. Hangos jónapóttal nyitottam be. A teremben egyenruhás nyilasok is tartózkodtak. Egyikük nekem ugrott: „Nem ismeri kend a regulát? A hivatalos ember másképp köszöni" „Ügy köszönök, ahogy nekem tetszik" — válaszoltam. Az esetnek folytatása lett, mégpedig igen kellemetlen. Letartóztatták és büntetőszázadba osztották be. Kocsis lett. Amikor Drezdán keresztülhaladtak, találkozott a legnagyobb fiával, akit mint leventét vittek el. — Péter Pál előtt kerültem haza — mondja. — A földosztáskor 5 holdat kaptam. A magamén dolgozhattam. De valahogy mégis másképp gondoltam az életet... Másképp, de hogyan? Sokat töprengett ezen. Egyszer aztán hírét vette, hogy szövetkezetbe tömörülnek a kisgazdák. 1950ben Galántán is megalakult az EFSZ és Knapp Pali bácsi sem soká tétovázott. Kocsis lett, később csoportvezető, 1952-ben pedig az elnöki tisztséggel bízták meg. — Nem félt az új beosztástól? — Az élet tele van nehézséggel, gonddal, bajjal,. Vállaltam a harcot, nem gondoltam a meghátrálásra — mondja. Mikor elnök lett, 10 korona volt a munkaegység értéke. Nyolc év múlva adta át a tisztséget s ekkor már 20 koronát fizettek. Pali bácsi megállta a helyét,. pedig nem volt már a legfiatalabb. Közben a gyerekek is felnőttek. Rendbeszedték a régi lakást és hozzáépítettek. Teltek-múltak az évek, ritkult a család. A lányok férjhez mentek, a fiúk megnősültek. A nyolcból már csak egy van odahaza. Mit csinál most Pali bácsi? Dolgozik a szövetkezetben. Talán ő a közös legidősebb tagja. — Amíg az erőm engedi, dolgozom — mondja. — Nem bírom a tétlenséget — S csak a szövetkezetben tevékenykedik? Egy ideig szótlanul ül, mint aki zavarban van. Végül is magamnak kell a csendet megtörnöm. — Ügy tudom, a nemzeti bizottságnak is tagja. Rábólint. — Erről nem akartam beszélni. Hogy képviselő vagyok-e? Bizony ez már a harmadik választási időszakom. Választókörzetében tudtam meg: sok érdeme van abban, hogy az utakat rendbehozták, portalanították. Hatvannyolc év nagy idő. A' legtöbb ember ilyenkor már a megérdemelt pihenőt élvezi. Knapp Pali bácsi azonban még mindig kiveszi részét a munkából. Nemcsak képviselő, hanem a mezőgazdasági szakbizottságnak és az EFSZ ellenőrző bizottságának is tagja. Nincs olyan ülés, amelyről igazolatlanul hiányozna. — Amikor ráérek — folytatja — a vömnek meg a fiamnak segítek. Építkeznek ... Hirtelen az órára esik a tekintete. Mentegetődzik, EFSZgyülésre kell mennie. Nem szeret elkésni. A munkában, a rendszeretetben és a kötelességtudásban mindig az élvonalban ha)ad

t- NÉMETH JÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI TANACSAPÓ | Röviden a fejfájásról T. G.-né rtonaszoittbaiti olvasónk írja: „Szinte mindennapos gyötrelmem a főfájás. Nem tudom, mit tegyek, mert a gyógyszertárban vett fájdalomcsillapító nem segít. Szégyenszemre már a szomszédasszonytól kapott tanácsra tlsztesfűvcl próbálkoztam, de eredménytelenül. Miért fáj a fejem, milyen betegség lehet ez és mit vegyek be ellene?" Panaszát sokan tekinthetik a magukétjak, ezért válaszolunk lapunk hasábjain. Sajnos, sorait rövidre fogta és így még csak hozzávetőlegesen sem lehet következtetni fejfájásának okára, aminek kiderítése amúgy is tüzetes orvosi vizsgálatot és helyzetelemzést feltételez. Tájékoztatásul legalább ennyit: A főfájás maga nem betegség, inkább valamely megbetegedés, hiány vagy zavar tünete, amely arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Helyesen szokták mondani, hogy ok nélkül nem fáj a fejünk. A főfájást néha az ember egészségi állapota, legyengültség vagy betegség okozza. Ilyen betegségek pl. az agyhártya, a homloküreg vagy az orrmeMéküregek, a középfül! gyulladásai. Kevésbé súlyos dolgok, pl. szemhibák látási zavarokkal ls okozhatnak főfájást. Megfelelő szemüveg használata nyomban megszünteti a fájdalmakat. Sok, esetben igen nehéz kideríteni •a kínzó főfájás igazi okát, ilyenkor szakorvosi vizsgálat szükséges. Mindig az a fontos, hogy a gyógykezelést orvosra bízzuk. Ne kísérletezzünk a családban, a szomszédban bevált vagy esetleg más módon propagált .csodaszerekkel". Elhanyagolni sem szabad a fejfájást, azzal, hogy majd csak elmúlik. Olvasónk se várjon csodát a patikában vásárolt tablettáktól. A csillapító szereknek, csupán időleges jelentőségük van. Később az ember szervezetének „meg sem kottyannak" a nap mint nap beszedett tabletták, a fájdalmak nem múlnak el, de az alapbetegséghez további komoly baj társul — a r ászok ás itt. a g'yógyszerfalás, szaknyelven farmakofágia, amelyből a beteg kigyögyltása új gondokat okoz az orvosnak. Kérje meg orvosát, vizsgálja meg tüzetesen. Hangsúlyozzuk, nemcsak a főfájás megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy rábukkanjanak a betegségre vagy más tényezőre, ami kiváltja. Ezért családi és munkaviszonyai, valamint életmódja őszinte feltárásával is segítse az orvost abban, hogy egészségi állapotát körülményei és életfeltételei komplex hatása szempontjából ítélhesse meg és így dönthessen a gyógykezelés módjáról. Ha az orvos nemcsak gyógyszert rendel, vagy esetleg receptet nem is ír fel, dp pl. a családi élet összhangjára, a helyes életmódra, a jó Időbeosztásra és munkaelosztásra, a szabadban való mozgásra, pihenésre, alvásra vagy az észszerűbb táplálkozásra helyezi a fősúlyt, fogadja meg tanácsát és rövidesen meggyőződhet róla, hogy természetes úton előbb áll helyre egészsége, mint csillapítókkal. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY