Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-31 / 300. szám, hétfő

MILYEN LESZ A HOLDVAROS? EGY SZOVJET MŰÉPÍTÉSZ MERÉSZ ELKÉPZELÉSEI Moszkva (CTK) — NylkolaJ Koloraijec, szovjet műépítész érdekes cikkben ismertette a Krasznaja Zvezda szombati szá­mában a Holdon )étesítendö vá­rost, amely a szerző szerint még a XX. században felépül. Kolomijec szerint a házakat a Holdon található anyagokból építik, amelyek bizonyos vegyi anyagok segítségével folyékony betonná alakíthatók. Az első lakóhelyek azonban minden bizonnyal az embereket szállító rakéták lesznek. Igen alkalmasak lennének könnyű burkoló anyagból készült szer­kezetek, amelyek levegővel tölt­hetők, majd a Hold talajából nyert erősebb réteggel bevonha­tók. Egy ilyen építkezés megfe­lelő védelmet nyújtana a koz­mikus sugárzás ellen. Lakóhely­re alkalmasnak mutatkoznak a barlangok és a kráterek is. A szerző szerint azonban a Holdon a felfújható kupolaala­kú építkezések lesznek túlsúly­ban, amelyeket alagutak kötnek össze egymással. Kolomijec véleménye szerint a Hold-városban parkok is lesz­nek: átlátszó műanyaggal befe­dett területek, ahol az oxigén képzést elősegítő növényeket, valamint az emberi táplálékhoz szükséges gyümölcsöt és zöld­séget termesztik majd. Hazafiak bátor rajtaütése Saigon (ČTK) — Az ameri­kaiak Long Binh-1 lőszerraktá­rában péntek délután bekövet­kezett robbanás a Vietkong egyik legbátrabb rajtaütésének eredménye volt — jelenti az AFP hírügynökség saigoni tudó­Tanácskozás az ameríka-közi hadseregről Katonai értekezlet Buenos Airesben Buenos Atres (CTK) — Ar­gentína fővárosában szombaton megkezdődött a latin-amerikai államok és az USA katonai fő­parancsnokainak 7. értekezlete, melynek fő napirendi pontja: megvizsgálni az állandó Ameri­ka-közi hadsereg létrehozásá­nak a lehetőségeit, mely had­sereg mindig készen állna a latin-amerikai nemzeti felsza­badító mozgalom letörésére. Az értekezleten 50 magas rangú katonatiszt vesz részt. Venezue­la, Costa Rica, Haiti, Kanada, Guayana, Trinidad és Jamaica nem fogadta el az értekezletre való meghívást. Mexikót is csak megfigyelő képviseli. Az Amerika-közi hadsereg létrehozásának javaslata a PENTAGONTÓL és Castello Branco brazil elnöktől szárma­zik. Több latin-amerikai állam képviselője már az értekezlet előtt a javaslat ellen foglalt ál­lást, mivel szerintük e hadsereg létrehozása más államok szu­verenitásának megsértését s belügyeibe való beavatkozást jelent. sítója. A dél-vietnami nemzeti felszabadítási front harcoló alakulatainak tagjai behatoltak a tábor területére, s felgyúj­tottak több lőszerraktárt. Há­rom akna zuhant a hathüvely­kes ágyúlövedékek tárolására szolgáló raktárépületre. Az el­sődleges robbanást, gyors egy­másutánban láncreakcióként, kisebb robbanások követték több mint egy órán át. JOHNSON ELNÖK KUALA LUMPURBAN Egy tüntetőt megöltek, hatvanat letartóztattak Kuala Lumpur (ČTK) — John­son amerikai elnök tegnap a kora reggeli órákban Thaiföld­ről egynapos látogatásra Malay­siába, délkedet-ázsiai körútja további állomására érkezett. Először látogatott amerikai el­nök ebbe az országba. John­sont a repülőtéren a malayslal király és a kormány összes tag­ja fogadta. Röviddel az amerikai elnök megérkezése után több száz, többnyire kínai származású sze­mély Amerika-ellenes tüntetést rendezett az amerikai kulturá­lis központ épülete előtt. A tüntetők „Üdvözöljük a gyilkos Johnsont!" és „Háborús bűnös Johnson, hordja el ma­gát Innét!" jelszavas transzpa­rensekkel vonultak fel. A malaysiai rendőrség könny fakasztó bombákat dobott a tün­tetők közé, majd tüzet nyitott rájuk. Egy személy életét vesz­tette, többen megsebesültek. A tüntetés 60 résztvevőjét letar­tóztatta a rendőrség. Katonai szervezetbe tömörülnek a „vörösgárdisták FOKOZZÁK A SZOVJETELLENES HISZTÉRIÁT // Peking (CTK) — Pénteken a késő esti órákban Pekingben hatalmas tüntetéssel ünnepel­ték a legutóbbi kínai atomfegy­ver-kísérletet. A TASZSZ pekin­gi tudósítója szerint az atom­robbantást felhasználták a szov­jetellenes hisztéria további foko­zására. A pekingi utcákon újra feltűntek a szovjetellenes jelsza­vak. Számos jelenségből arra le­het következtetni, hogy a vö­rösgárdisták tevékenysége és szovjetellenes magatartása egy­általán nem véletlen megnyil­vánulás. A Gárdák ugyanis lát­hatóan katonai egységekké alakulnak. Oktatókat kapnak, akik a „forradalmi diákokat" kioktatják a katonai szerveze­tek szabályaira, szuronyharcra stb. A gárdáknak már vezérka­ruk és parancsnokságuk ls van. Plakátokon bejelentették, hogy fegyverekkel is rendelkeznek. Az MTI pekingi tudósítójának közlése szerint a pekingi szov­jet nagykövetség épülete előtt a vörösgárdisták pénteken is­mét gyűlést rendeztek, ököllel fenyegetőztek és szovjetellenes jelszavakat kiabáltak. Amikor az MTI és a Népszabadság tu­dósítói gépkocsijukkal elhagy­ták a szovjet nagykövetséget, a vörösgárdisták ököllel verték a kocsit és köveket dobáltak az autóba. A LIBANONI KOMMUNISTA PÄRT ELÍTÉLI A PEKINGI VEZETŐK SZOVJETELLENES USZÍTÁSÄT Moszkva (CTK) — A Libano­ni Kommunista Párt Központi Bizottsága élesen elítélte a kí­nai vezető személyiségek sza­kadár és kalandor akcióit. A libanoni kommunisták elutasít­ják a kínai vezetők és a „vö­rösgárdisták" tetteit. A Közpon­ti Bizottság nyilatkozata sze­rint a tények azt mutatják, hogy az úgynevezett nagy pro­letár kulturális forradalom nem más, mint a Szovjetunió ellen irányuló ellenséges uszítás. A nyugatnémet rendőrség durván szétverte a menetjegyek árá-< nak emelése ellen tSntető diákokat. 50 tanulót őrizetbe vet« lek. (Telefoto — ČTK felvétele)] Az iraki elnök a kurdok vezérével tárgyal AREF A KURD-VIDÉK FEJLESZTÉSÉT ÍGÉRI Bagdad (CTK) — Az Irak fő­városából érkező hírek szerint Aref iraki elnök és Barzanl kurd vezér tárgyalása nagyon szívélyes légkörben folyt le. Barzanl biztosította az iraki el­nököt a kurdok hűségéről s ar­ról, hogy „őszintén kívánják az arabok és a kurdok baráti kap­csolatainak meegszilárdítását ami Irak lakosságának érdekét szolgálná. Megcáfolta azokat a híreket, hogy a kurdok el akar­tak szakadni Iraktól. Hangsú­lyozta, hogy „mindazok, akik az elszakadást sürgetik, Irak ellen­séget s az imperializmus ügy­nökei". A megfigyelők szerint a tárgyalás azt bizonyítja, hogy mindkét fél realizálni akarja a fegyverszüneti egyezményt. Az iraki kormány a júniust egyezmény értelmében kötelezi magát, hogy törvénybe helyezi a közigazgatás decentralizálá­sát, mely autonómiát biztosít a kurdoknak. Az Aref—Barzanl találkozó' után az iraki elnök a MENA egyiptomi hírügynökség tudó­sítójának kijelentette, hogy az „testvéri találkozás volt és to­vábbi jó eredményeket Ígér", Hozzáfűzte, hogy az Iraki kor­mány mindent „megtesz majd a kurd terület fejlesztésére. Provokáció Accrában Accra (CTK) — A ghanai hi­vatalok szombaton az accral repülőtéren feltartóztatták a Guineai Köztársaság 19-tagú kormányküldöttségét, amely az Afrikai Egység Szervezetének Addis Abeba i értekezletére uta­zott. A ghanai külügyminiszté­rium nyilatkozatában leszögezi, hogy a küldöttséget addig nem bocsátja szabadon, míg a gui­neai hivatalok nem adnak en­gedélyt Guineában levő haza­vágyó ghanai állampolgárok tá­vozására. A ghanai hivatalok azt állít­ják, hogy mintegy 100 gl analt tartanak fogva Guineában. Hailé Szelasszié etiópiai csá­szár elhatározta, hogy Accrába küldi Mamo Tadessze igazság­ügy-minisztert, hogy közvetí­tőként segítsen a ghanai—gui­neai vita megoldásában. A Guineai Demokrata Párt Politikai Bizottsága konakryi rádióban közzétett nyilatkoza­tában az Egyesült Államokat teszi felelőssé a guineai kor­mányküldöttség törvényellenes feltartóztatásáért. A nyilatko­zat követeli, hogy az USA kor­mánya azonnal teljesítse köte­lességét: a küldöttséget az AESZ értekezletének megkez­dése előtt juttassa Addis Abe­bába. A ghanai hivatalok e lépése felháborodást keltett az AESZ köreiben. A kenyai küldöttség „a legnagyob provokáciő"-nak tartja, a tanzániai küldöttség pedig „az afrikai egység súlyos veszélyét" látja benne. Egyes küldöttek úgy vélik, hogy Gha­na e különös lépésével meg akarja torpedózni az értekez­letet. 196. X. 24. A Ben Barka-ügyben szenzá­** cíós fordulatot jelentett Ahmed Dllminek, a marokkói titkosrendőrség főnökének, Ouf­kir belügyminiszter helyettesé­nek váratlan megjelenése Pá­rizsban. A bírósági tárgyalás már a vége felé közeledett. A hét há­tig tartó vallatások, válaszok megvádolások, perbeszédek és védőbeszédek vajmi kevés ered­ményhez vezettek. A vitákból nem kristályosodott ki az igaz­ság. Lényegében a francia kor­mánynak az év eleji sajtóérte­kezletén tett állításait erősítet­ték meg: marokkói ügyről van szó, melynek végrehajtásához az értelmi szerzők Franciaország­ban csupán „közönséges, alantas és középszerű egyéneket tudtak megnyerni." Az ügy és a tárgya­lás bonyodalmai, a valószínűt­lenségek oda vezettek, hogy a franciák „most már semmit sem értenek". Teljesen elkenődött a kormánynak, nevezetesen Le­marchand gaulleista képviselő­nek és Frey belügyminiszternek a felelőssége. Ami a fő, a kor­mánynak és a gaulle ista párt­nak sikerült „kisiklani" az ügy­ből, pedig továbbra is súlyos gyanú árnyéka vetődik reá. Dlimi mindenről tud, de vajon mit árul majd el? Mi rejlik pári­zsi megjelenése mögött? Mit vall a „fő szervező"? Dlimi a marokkói titkosrend­őrség főnöke — ha ugyan hihe­tünk a francia részről tett tanú­vallomásoknak —, Ben Barká­nak egyik meggyilkolója, de mindenesetre az emberrablás és a bűntett jő szervezője. Tavaly október 30-án, Ben Barka elrab­lásának másnapján Algír repülő­terére érkezik, ahol Lopez rend­őr, valamint Le Ny, Pallsse és Dubail gengszterek fogadják. Megebédel velük, majd a villá­ba megy, amelyben Ben Barkát fogva tartják. Este ugyanott Oufkirral találkozik. Másnap (október 31-én) Casablancába utazik; november 3-án ismét Pá­A Ben Barka-ügy körüli botrány rizsba érkezik, ezúttal egy hiva­talos vacsora meghívottjaként. A közbeeső időben „tűnt el" Ben Barka. Dlimi 10-ezer frankot ad át El Mahinak, hogy kifizesse a gengsztereket. A „közönséges és alantas" egyénektől a nyomok a kor­mánykörökig vezetnek, ezek azonban szigorúan őrzik a tit­kot. Mi történt hát valójában? A franciák többsége meg van győződve róla, hogy „Párizs és Rabat között előre megbeszélték Dlimi szereplését". Egy körmön­font francia—marokkói Jogi megállapodás értelmében úgy­sem ítélheti el francia bíróság. De Párizsban való vakmerő megjelenésével Dlimi valószínű­leg tisztára akarja mosni Ouf­kirt. A Franciaország és Marok­kó közötti kapcsolatok ismét helyreállnak; a gaulleista rend­szer kivágta magát az ügyből. — Mindez persze csak felte­vés. A tárgyalásokat ugyan ideiglenesen fel kellett függesz­teni, de folytatásuk ecetén még nem egy meglepetésre kerülhet sor.... Annyi bizonyos, hogy a Ben Barka-per „nagy üggyé" fejlő­dik J az egyik lap már kezd pár­huzamot vonni e per és a Drey­fus-per között), és kényes hely­zetbe hozta a francia kormányt. A titokzatosság leple alatt a „kéz kezet mos" elv alapján igen megfontolt Játék folyik most a francia és a marokkói kormány között. Kiderül az igazság? A kormánylapok igyekszenek agyonhallgatni az ügyet, vagy elterelni a figyelmet a dologról. A kormánytól függő televízió sem nyilatkozik. Ezzel szemben az ellenzéki, vagy a kormánytól bizonyos fokig távol álló lapok sűrűn cikkeznek a perről, még­pedig indulatosan, szenvedélyes hangon. A Canard enchalné bal­oldali szatirikus lap már kez­dettől fogva felháborodásának ad hangot a rendőrség segít­ségével elkövetett emberrablás miatt: „Elrabolták, de hogyan?" — méltatlankodik. — „Egy va­lódi, érvényes rendőri igazol­vány segítségével! Ez a lénye­ge a dolognak. 1965. október 29-én, déli 12,25 órakor, Párizs kellős közepén, a Saint-Germain útkereszteződésnél megszólítot­ták Ben Barkát, és egy rendőri igazolványt mutattak neki e szavakkal: Rendőrség. Kérem, tessék bennünket követni! A megszólító valóban rendőr, és igazolványa is valódi volt. Ben Barka tehát nem fogott gyanút, mint ahogy ezt ilyen esetben más sem tette volna. Néhány óra múlva gengszterek keze ál­tal pusztult el. Halálát közvet­ve a jóhiszeműsége okozta, amellyel egy civilizált ország rendőrségének adózott. A fel­mutatott rendőrt Igazolvány ugyanúgy fárult hozzá Ben Bar­ka halálához, mint Oufkir tőr­döf ése." „A király titka" címmel a burzsoá liberális Monde az ügy „megfenekléséről" Irt Dlimi megjelenése után. Az aggályo­kat, amelyek a cikk következő kivonataiból kicsendülnek, a franciák java része osztja a lappal. „A franciák eddig ab­ban a hiszemben éltek, hogy kormányrendszerük szavatolja a rend fenntartását, és hogy a honpolgárok, ha megértésre nem is minden esetben, de biz­tonságuk megvédésére a rend­szer részéről minden esetben számíthatnak. A Ben Barka-ügy meglepő fordulatai azonban alaposan megingatták őket e hitükben. Egy év óta a leghal­latlanabb dolgokról értesülnek: arról, hogy egy nemzetközi hírnévnek örvendő külföldit a francia főváros, Párizs kellős közepén, világos nappal el le­hetett rabolni rendőrök és gengszterek közreműködésével, és a kormány a történtekre csak 30 óra után reagált; hogy egy idegen belügyminiszter, he­lyettesének kíséretében francia területen haditanácsra hív ösz­sze gengsztereket és bérgyil­kosokat, és Franciaországot sze­melte ki egy politikai ellenfe­lének „visszaszállítására"; hogy egy közismert személyiség holt­testét az éj leple alatt el le­het tüntetni; hogy a két kor­mány között alkudozások foly­tak kevés Igazságnak sok ti­toktartásért történő becserélé­sére. S most, a fővádlottak egyike, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak kl, visszajöhetett francia területre s erről a franciák csak a ra­batt királyi kormány hivatalos közleményéből értesülnek. E személyiség pedig 30 óráig ki tudott térni a nyomozás elől. Sőt, úgy hírlik, hogy ugyanez a személyiség már néhány hét­tel ezelőtt Dél-Franciaországba érkezett és onnét minden ne­hézség nélkül Ismét eltávozha­tott." Befejezőül a Monde meg­állapítja: „A franciáknak min­den oka megvan arra, hogy legalábbis nyugtalankodjanak e hamis fáték, képmutatás, való­ságelferdítés, a gondosan meg­rendezett htrtelen fordulatok és a diplomáciai légkörtől függő­vé tett Igazságszolgáltatás miatt" A szocialista Populalre-ben ,JDlimi elfőtt, hogy eltemesse a Ben Barka ügyet" cím alatt a következőket olvashatjuk: „Dlimi eljött, hogy olyasvala­mit magyarázzon meg, amiben senki sem kételkedett és hogy — csak úgy mellékesen — tu­dassa velük, hogy közönséges és alantas egyének voltak a gaz­tett kezdeményezői." Az ,flumanité" így vélekedik: „A mi, valamint az összes republikánusnak és mindazok­nak, akik az igazságot óhajtják, a feladata, hogy ezentúl min­den tőlük telhetőt megtegye­nek annak megakadályozására, hogy közreműködésükkel vagy enélkül eltüntessék azt a sze­mélyt, aki mindenről tud. Dli­mi itt van, Dlimlt le kell tar­tóztatni, Dllmit beszédre kell bírni! Semmiféle akadályt nem szabad gördíteni az elé, ami végre egy lépésnek bizonyul­hat az igazság feltárása és az igazságszolgáltatás felé."

Next

/
Thumbnails
Contents