Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-27 / 297. szám, csütörtök

Világ proletárjai y egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. október 27. Csütörtök • XIX. évfolyam, 297. szám • Ára 30 fillér A NEMZETGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJÁN az idei tervfeljesítés eredményeiről és a negyedik ötéves tervről tárgyalt A kétéves gondos előkészítő munkából méltóképpen kivették részüket a Nem­zetgyűlés szervei • A tervezet teljes összhangban van a pórt XIII. kongresszu­sának határozataival • Fejlesztjük a termelést, konszolidáljuk gazdaságun­kat, de nem az életszínvonal rovására • Szlovákia további fejlesztése az or­szágos törekvés osztatlan része Prága, február 26. (Parlamenti tudósítónktól] — Legfelsőbb népképviseleti szervünk tegnap reggel — BOHÜSLAV LAŠTOVIČKÄNAK, a Nem­zetgyűlés elnökének megnyitó szavai után meg­kezdte az eddigi választási időszak legjelentősebb napirendi pontjának tárgyalását. A kormány beszámolóját az idei tervteljesítés eredményeiről és fogyatékosságairól, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1966—1970. évi, negyedik, népgazdaságfejlesztési ötéves ter­vének törvényjavaslatát minden bizonnyal feszült figyelemmel és érdeklődéssel fogadja egész köz­véleményünk. Érthető ez, hiszen az elmúlt évek gazdasági nehézségei után olyan szakaszhoz ér­tünk, amelyben nemcsak az irányító politikai és gazdasági szerveken, a vállalatokon és az üze­meken, hanem valamennyiünk szorgos, felelős­ségteljes munkáján múlik népgazdaságunk kon­szolidálása. Ennek alapja éppen az ötéves terv, amelynek valóra váltása a jövőben lehetővé teszi az életszínvonal további emelkedését. A jövő év elejétől változó feltételek között, az új irányítási rendszer érvényesítésének folyama­tában látunk hozzá igényes feladataink teljesí­téséhez. Bár ez kétségtelenül megkívánja, hogy menet közben küzdjünk meg nem egy előre nem látott és eddig még ismeretlen nehézséggel — az új rendszer feltétlenül tudományos alapokon nyugvó, megbízható ugródeszka. Csakhogy — amint azt a Nemzetgyűlés ülésén többen is jog­gal hangsúlyozták — az új irányítási rendszer nem oldhatja meg gépiesen, mintegy varázsszóra minden problémánkat. Múlhatatlanul szükséges a közös igyekezet életünk minden szakaszán, minden poszton. Parlamentünk szerdai ülésén az adott helyze­tet és a gazdaságfejlesztési negyedik ötéves terv célkitűzéseit OLDŔICH ClORNlK miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervhivatal elnöke elemezte. A tudományos alapossággal kidolgozott, a nehéz­ségeket nem palástoló, de egyben a fejlődés le­hetőségeit reálisan felmérő beszámolót FRANTI­ŠEK TYMEŠ képviselő előadói beszéde egészítette ki. A Nemzetgyűlés alkotmányjogi, illetve terv­és költségvetési, valamint további bizottságai ne­vében összegezte parlamenti szerveink kéteszten­dős részvételét az előterjesztett tervezet kidol­gozásában. Javasolta, hogy a képviselők a vita után törvény formájában fogadják el a negyedik ötéves terv javaslatát. (Folytatás a 1. oldalon) OLDŔICH ČERNÍ K miniszterelnök-helyettes beszéde a Nemzetgyűlésben A párt gazdaságpolitikájának azokat az alapvető irányelveit, amelyek a XIII. kongresszus ha­tározataiban vannak lefektetve 1966 és 1970 között népgazda­ságunk fejlesztésének negyedik ötéves terve fogja konkretizál­ni. A kormány ezt a tervjavas­latot abban a meggyőződésben terjesztette a Nemzetgyűlés mai ülésé elé, hogy az céljával, feltételezett intézkedéseivel és az elkövetkezendő öt év reális lehetőségeinek megfelelően elő fogja segíteni a XIII. kong­resszus határozatainak megva­lósítását. A népgazdaság kiinduló helyzetének elemzése, és a to­vábbi fejlődés döntő tényezői valószínű hatásának elemzése ls lehetővé teszi annak felté­telezését, hogy 1966 és 1970 kö­zött elérhető a nemzeti jöve­delem 22—24 százalékos emelé­se. A fejlődés dinamikájának meggyorsítására, az effektivi­tás emelésére és az egyensúly helyrehozatalára főként az el­ső években a nem beruházási tényezőket kell felhasználnunk. Természetesen az évente mint­egy 33 milliárd termelési álló­alap befektetése és gyors fel­használása ls nagymértékben hozzá kell hagy járuljon lehe­tőségeink kiterjesztéséhez. A már meglevő és új kapaci­tások egyidejűleg teljesen biz­tosítják a munkalehetőségeket a munkaerőforrások népesedé­si gyarapodása számára, nem is szólva Itt a nem termelési ágazat munkaerőigényéről. Fontos feladata van a gaz­daság fejlesztésében, főként pe­dig az effektivitás fokozásában a meglévő nyersanyag- és ener­getikai források tökéletesebb kihasználásának. A viszonyla­gos szükséglet az iparilag fej­lett államokkal összehasonlít­va még mindig magas, s az e téren tett megtakarítások je­lentős tartalékokat jelentenek. Minden ipari és mezőgazda­sági üzemben, a raktározásban és a szállításban is megtalál­hatjuk a megtakarítások lehe­tőségeit, vagy legalább elejét vehetjük a veszteségeknek. Azok közül a szerkezeti vál­tozások közül, amelyek jelen­tőségükkel és gazdasági köve­kezményeikkel túllépnek az 1970-ig tartó időszakon, való­ban a legigényesebb és a leg­bonyolultabb a mezőgazdaság problematikájának megoldása. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mezőgazdaság megszi­lárdítása és növekedésének fel­újítása nélkül lehetetlen bizto­sítanunk egész népgazdaságunk egészséges fejlődését. A foko­zottabb élelmiszer- és takar­mánybehozatal, amely egyéb­ként elkerülhetetlen lenne, le­hetetlenné tenné a technika be­hozatalát, s akadályozná az egész népgazdaság konszolidá­lódását, újjáépítését. Éppen ezért a mezőgazdaság fejlesz­tése össztársadalmi feladat s biztosítása a népgazdaság va­lamennyi ágazatának ügye. A mezőgazdaságban több ember dolgozik, mint a gép­iparban, a kohóiparban, a vegy­iparban és az energetikában együttesen. E termelési potenciál kihasz­nálása nélkül, amely jó ötödét teszi ki mindannak, amivel ren­delkezünk, a mezőgazdaság megszilárdulása nélkül nem ke­rülhet sor a népgazdaság kon­szolidálódására sem. A mezőgazdaság és ipar köz­ti munkamegosztás színvonala az alapvető tényezője a mun­katermelékenység növekedésé­nek a mezőgazdaságban. Az iparnak ;— amely döntő szerepet játszott a társadalom termelőereje fejlődésének terén — kell a mezőgazdasági fejlő­dés fő mozgató erejévé válnia. Oldŕich Cerník mérnök be­széde további részében a me­zőgazdasági beruházásokkal, a modern takarmányipar kapa­citásával, a dolgozók korbeli összetételével és szakképzett­ségének kérdéselvei foglalko­zott. Majd Így folytatta: Az ipar alapvető szerkezeti változásainak hordozói a ne­gyedik ötéves terv folyamán s a további fejlődés során is min­denekelőtt az elektroenergetika, a vegyi- és a gépipar haladó változásai lesznek. Tovább fog folyni az elsődleges energeti­kai források szerkezetének megváltoztatása, meggyorsítjuk a vasúti szállítás műszaki alap­jának átépítését s hozzáfo­gunk az úthálózat hosszúlejá­ratú átépítéséhez és korszerű­sítéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Köztársaságunk elnöke fogadia a finn külügyminisztert (CTK) — ANTONÍN NOVOTNÝ köztársasági elnök tegnap a prá­gai várban fogadta dr. AHTI KARJALAINENT, a Finn Köztársaság külügyminiszterét, akit ez alkalomból ATLE ASANTI, Finnország csehszlovákiai nagykövete kísért. A baráti légkörben folytatott beszélgetésen VÁCLAV DÁVID külügyminiszter, LADISLAV NOVÄK, a köztársasági elnöki iroda vezetője és ZDENEK URBAN, Csehszlovákia finnországi nagyköve­te is jelen volt. BEFEJEZTE CSEHSZLOVÁKIAI LÁTOGATÁSÁT A FINN KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE (CTK) — Dr. Ahti Karjalai­nen, a Finn Köztársaság kül­ügyminisztere Václav Dávid külügyminiszter meghívására október 21-től Csehszlovákiában tartózkodott és tegnap befejez­te hivatalos látogatását. A külügyminiszterek Finnor­szág és Csehszlovákia kapcso­latai elmélyítésének lehetősé­geiről és több fontos nemzetkö­zi problémáról tanácskoztak. Dr. Ahti Karjalainen külügy­minisztert csehszlovákiai láto­gatása alatt Antonín Novotný köztársasági elnök, Jozef Lenárt miniszterelnök, Michal Chudik, a Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke és František Hamouz külke­reskedelmi miniszter fogadta. A becses vendég kíséretével Prágából Bratislavába is ellá­togatott. A csehszlovákiai vezetők és vendégeik az őszinte barátság s egyetértés légkörében tanács­koztak. A Finn Köztársaság külügy­miniszterétől, s kíséretének tagjaitól Václav Dávid külügy­miniszter búcsúzott a ruzynől repülőtéren, jelen voltak Zde­nék Urban, Csehszlovákia finn­országi nagykövete, a Külügy­minisztérium vezető dolgozói, Atle Asanti, Finnország cseh­szlovákiai nagykövete, s a nagykövetség beosztottjai. A finn vendégek látogatása jelentősen járult hozzá a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez és együttes bé­kés törekvéseik szilárdabb megalapozásához. Kuba és India nagykövete átadta megbízólevelét (CTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Ernesto Melendez Bachst, a Kubai Köz­társaság csehszlovákiai rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki ez alkalomból át­adta megbízólevelét. A nagykövet beszédében hangsúlyozta, hogy Kuba népe > az észak-amerikai imperia­lizmus járma alól felszabadul­va — a marxizmus—leninizmus, a pro'etár nemzetköziség elvei értelmében építi szocialista ha­záját. A nagykövet arról bizto­sította köztársasági elnökünket, megtesz minden töle telhetőt a kéi ország kapcsolatainak további elmélyítése érdekében. Köztársaságunk elnöke vá­laszbeszédében rámutatott ar­ra, hogy Csehszlovákia népe a kubai nép oldalán állt akkor, amikor szabadságáért és hazá­ja függetlenségéért küzdött, és most is mellette áll, amiikor gyü­mölcsöző munkájával új életet teremt hazájában. Antonín Novotný köztársasá­gi elnök ugyancsak tegnap a prágai várban fogadta Jagan Nath Dhamiját, az Indiai Köz­társaság új rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki ez alkalommal átadta megbízó­levelét. A nagykövet beszédében az Indiai Köztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság baráti kapcsolatait méltatva hangsúlyozta, hogy a két or­szág egyaránt törekszik a béke megőrzésére, a nemzetközi prob­lémáknak békés tárgyalások útján történő megoldására, s egyaránt elítélnek minden agressziót és háborút. Köztársaságunk elnöke vá­laszbeszédében különösen a két ország gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális kapcso­lataink terén elért kimagasló eredményeket méltatta. Hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia örömmel kész e kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére. Pazhwak: A vietnami kérdést nem lehet katonailag megoldani New York (CTK) — Abdul Rahman Pazhwak, az ENSZ-köz­gyűlés idei elnöke a sajtó- és tv-tudósítók díszebédjén kijelen­tette, hogy a közgyűlés eddigi lefolyása, a Vietnammal kap­csolatos felszólalások azt iga­zolják, hogy a délkelet-ázsiai helyzet nagyon bonyolult, és a vietnami problémát nem lehet katonailag megoldani. „A résztvevő feleknek békét kell kötniük — hangoztatta Pazhwak, s bár az ENSZ közvet­lenül nem avatkozhat be a viet­nami konfliktusba, a világszer­vezet tagállamai látják, meny­nyire szükséges a tárgyalások megkezdése. Bár a közgyűlés elnöke semmi konkrét javasla­tot nem terjesztett elő a viet­nami kérdés rendezésére, han­goztatta, hogy „be kell szüntet­ni a kölcsönös vádaskodást", aminek eddig tanúi voltunk. Az amerikai 7. flotta Oriskany nevű anyahajóján tegnap hadi­anyagrobbanás következtében óriási tűz ütött ki. 43 személy életét vesztette. A hajó a Ton­kini-öbölben horgonyoz, és a VDK elleni amerikai kalóztáma­sok támaszpontjául szolgál. Az amerikaiak szóvivője kö­zölte, hogy a szabadságharcosok kedden két amerikai helikoptert lőttek le Dél-Vietnamban. Új elnök a saigoni nemzetgyűlés élén A dél-vietnami alkotmányozó nemzetgyűlés tegnap Phan Khac Suut, a dél vietnami rendszer egykori államfőjét választotta elnökké. A nemzetgyűlést, mint ismeretes, a szeptember 11-i vá­lasztásokon választották meg. Jó termés a VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köztársaság dolgozói megkezd­(Folytatás a S. oldalon) MAR MOST BIZTOSÍTSA ÚJSÁGÁRUSAIM 12 OLDALAS SZOMBATI SZÁMUNKAT Pálmabort tessék! — Színes riport az afrikaiak kedvenc italáról A félelem úrrá lett Pitcairnen — Ahol a francia atomrobban-" tások folynak Egy mindennapi élet is szép lehet — B a r s i Imre riportja Mégsem vándormadár — M é r y Ferenc riportja Az éjszaka zenéje — Fábián Zoltán elbeszélési Lopott boldogság — Tóth László novellája

Next

/
Thumbnails
Contents