Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-01 / 271. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Vietnami béketervek és az amerikai „békeoffenzíva" A Biztonsági Tanács teljes bizalmat szavazott U Thant főtitkárnak Ünnepi fogadás a csehszlovák küldöttség székhelyén Az ENSZ-közgyűlés megnyitá­sa óta különösen sok szó esik a vietnami háborúról és a béke megteremtésének szükségessé­géről. Az amerikai agresszió a bírálat pergőtüzébe került, a vi­lágszervezet szónoki emelvé­nyéről egymás után hangzanak el a nyílt vagy óvatos figyel­meztetések: Az amerikai eszka­láció súlyos veszedelembe so­dorja a világbékétI Vietnam akarva-akaratlanul az általános politikai vita fő kérdése lett. Ez érthető, hiszen a vietnami háború problémája akkor is ott van a közgyűlésen, amikor más napirendi pontokról folyik a vi­ta, mérgezi a tanácskozás lég­körét és akadályozza a meg­egyezést más kérdésekben is. V Thant, az ENSZ főtitkára reálisan látja ezt, ezért nem hajlandó az amerikai agresszió légkörében tovább vállalni fe­lelősségteljes hivatalát. U Thant őszintesége pofon volt Washing­tonnak. Az amerikai kormány azonban úgy tesz, mintha sem­mi sem történt volna, és Gold­berg, az amerikai ENSZ-fődele­gátus terjedelmes, gondosan megfogalmazott beszédében újabb „békeoffenzívát" kezdett, amelyben a szokáshoz hiven minden felelősséget a VDK-ra hárít. Szépen hangzó „célok" Goldberg három pontban fog­lalta össze az Egyesült Ália­mok dél-vietnami céljait. • Politikai és nem katonai megoldást biztosítani; • A dél vietnami népnek sza­vatolni az önrendelkezési jo­gát, hogy kényszer nélkül dönt­hessen politikai hovatartozásá­ról; • Észak- és Dél egyesítése szabad választások alapján, amelynek eredményeit az Egye­sült Államok tiszteletben lógja tartani. Micsoda szemfényvesztés, propagandatrükk ez a három pont! Érdemes egy-két kérdést feltenni valamennyi ponttal kapcsolatban. • Ha politikai megoldásra törekszik Washington, mit ke­res több mint 300 ezer katoná­ja Dél Vietnamban, és mire jó az eszkaláció. Ha az amerikai katonák nem lennének Dél­Vietnamban, a politikai megol­dás előtt már rég megnyílt vol­na az át. • KI ültette a katonai klik­keket a dél-vietnami nép nyaká­ra? Ki az, aki terrorral fojtja el a nép demokratikus követe­léseit, aki kikényszerítette a népi ellenállást és felkelést? Ha az amerikai kormány nem avatkozik be, a dél-vietnami nép már rég érvényesítette vol­na önrendelkezési jogát. • Ki az, akt nem vette fi­gyelembe az 1954- és 1962 es genfi egyezményeket, amely ki­tűzte a két Vietnam szabad vá­lasztások útján történő egyesí­tését, akinek utasítására a Ngo Dinh Diem-klikk annak idején sorra visszautasította a VDK ja­vaslatait a választások előké­szítéséi kidolgozó bizottság összeállítására? Természetesen minderről Goldberg úr ugyanolyan jól tud, mint az amerikai kormány, amely megbízta őt, hogy a vi­lágszervezetben „fogja ki a sze­let a vitorlából" és kezdjen egy újabb „békeoffenzívát!" Ezek a szép szavak azonban nagyon kevés embert tévesztenek meg. Washington tovább folytatja a szennyes háborút és rendsze­resen bombáz egy szuverén or­szágot. Őszinte tervek, törekvések Meg kell mondani, hogy van­nak más tervek is, amelyek va­lóban a béke megteremtésére irányulnak. Ezek közé tartozik U Thant három pontos javasla­ta 1. a VDK bombázásának be­szüntetése; 2. minden katonai akció felfüggesztése; 3. a har­cokban részt vevő felek tanács­kozásának megkezdése. Hasonló alapelvekre épül De Gaulle álláspontja ls, aki azon­ban egy új genfi értekezlet összehívásában látja az egész Délkelet-Ázsia semlegesítésének megoldását. Ennek feltételeként szabja meg az amerikaiak tá­vozásának szükségességéit Marcos, Fülöp-szigeti elnök a pakisztáni—indiai viszályt meg­oldó taskenti értekezlethez ha­sonló tanácskozások összehívá­sát javasolta," előzőleg pedig egy Vietnamról tárgyaló ázsiai értekezletet ajánlott. Mindezek a törekvések arról tanúskodnak, hogy az ameri­kaiak vietnami háborúja olyan ponthoz érkezett, amely komo­lyan aggasztja az Egyesült Ál lamok szövetségeseit is. Vietnam népe békét akar Az amerikai propaganda leg­gyakoribb állítása, hogy a VDK ellenzi a békés rendezést. Erre találóan válaszolt Pham Van Dongh vietnami miniszterelnök a csehszlovák—vietnami szoli­daritási gyűlésen, amikor ezt mondotta: „A vietnami népnél fobban senki sem kívánhatja a békét, hiszen a háború az ő földjén dúl. A békének azonban igazságosnak kell lennie. Füg­getlenséget és szabadságot kell biztosítani a vietnami nép szá mára... A világ népei, ha ösz­szevetlk az amerikaiak szavait és tetteit, világosan látják, hogy az igazság a VDK és a DNFF oldalán áll." A VDK múlt év áprilisi kor­mánynyilatkozatának négy pontja megjelölte a megoldás útját: 1. az amerikai agresszió és intervenció beszüntetése, az amerikai csapatok kivonása; 2. a genfi egyezmények előírásai­nak tiszteletben tartása; 3. Dél-Vietnam önrendelkezési jo­gának elismerése; 4. az ország két részének békés, külföldi be avatkozásoktól mentes újra­egyesítése. A Felszabadítási Front ismert öt pontjában a fenti négy kö­vetelést még azzal egészíti ki, hogy a dél-vietnami nép nevé ben csak igazi képviselője, a Nemzeti Felszabadítási Front tárgyalhat. A szocialista országok teljes mértékben egyetértenek ezek­kel a követelésekkel, amit le­szögeztek a Varsói Szerződés csúcsértekezletén elfogadott vietnami határozatban. Dávid csehszlovák külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén elhangzott beszédében aláhúzta kormá­nyunk álláspontját, amikor ki­jelentette, hogy a vietnami probléma egyetlen lehetséges megoldása, az amerikai agresz­szió beszüntetése. Ha az Egyesült Államok va­lóban tárgyalni akarna, ahogy azt Goldberg az ENSZ-ben ki­jelentette, beszüntetné támadá­sait a VDK ellen és konkrét javaslatot tenne csapatainak kivonására. Az amerikai kor­mány azt mondja, hogy már kétszer beszüntette a VDK bom­bázását és Hanoi mégsem ült le tárgyalóasztalhoz. Arról azon­ban nem beszél, hogy a tárgya­lásokon azt szerette volna elér­ni, amit nem sikerült fegyver­rel kiharcolnia. Az amerikai politika kétszí­nűséget elárulják az újságok is, amelyek már most arról írnak, hogy ha ezúttal sem sikerül ered­ményt elérni a „békeoffenzívá­val", akkor nem marad más hátra, mint partraszállás a VDK-ban. Egyelőre még folynak a diplomáciai erőfeszítések, ta­nácskozások és bízzunk benne, Johnson elnök nem szánja rá magát e beláthatatlan követ­kezményekkel járó lépésre. SZŰCS BÉLA KALÓZTÁMADÁS KUBA ELLEN Havanna (ČTK) — Tegnap egy órával éjfél után egy ka­lózrepülőgép behatolt Kuba lé­giterébe és három bombát do­bott Camagüey kubai tartomány­ra. A repülőgép az Egyesült Ál­lamok felől érkezett. A forradal­mi fegyveres erők minisztériu­ma közölte, hogy az egyik bom­ba egy villanyerőmű közelében robbant, de nem okozott kárt. A ledobott bombák amerikai gyártmányúak voltak. JOHNSON TALÁLKOZIK a szovjet, angol és francia külügyminiszterrel Washington (ČTK) - A Fehér Házban bejelentették, hogy (ohnson e napokban fogadja a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Yanciaország külügyminiszte­rét. Kedden találkozik Couve de Murville francia, egy héttel ké­sőbb Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. Az angol külügymi­niszterrel való találkozásának Időpontját nem közölték. Moyers, a Fehér Ház sajtótit­kára bejelentette, hogy johnson nem csupán a vietnami kérdés­ről fog tárgyalni a miniszterek­kel. NAGY A MUNKANÉLKÜLISÉG New York (ČTK) — A Fehér Ház elrendelte, hogy vizsgálják ki, mi az oka a nagy munkanél­küliségnek San Franciscóban. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a városban a néger mun­kanélküliek száma háromszor magasabb, mint a fehéreké. Nyilván ez okozza elsősorban a faji zavargásokat. Míg az Egyesült Államokban az átlagos munkanélküliség 3,9 zázalék, San Franciscóban 5 százalék. London (ČTK) — Az angol sajtó egyöntetűen a munkáspár­ti kormány bérpolitikájának kudarcaként könyveli el az ed­montoni bíróság döntését, mely szerint törvényellenes len­ne, ha az ottani elektrotechni­kai üzem az érvényes megálla­podás értelmében nem fizetne bérpótlékot alkalmazottainak. A kormány a bérbefagyasztással a megállapodást érvényesíteni akarja. Valamennyi lap véleménye ZAVARGÁSOK NIGÉRIÁBAN Lagos (ČTK) — Észak-Nigé­riában újabb törzsi zavargások voltak. 60 személy életét vesz­tette — közli a Reuter hírügy­nökség. Az Észak-Nigériából érkező hírek szerint az északi törzsek üldözőbe vették a Kelet-Nigériá­ból származó Ibo törzs tagjait. Kadunban, Észak-Nigéria fővá­rosában kb. 30 embert öltek meg. A városon csoportok vonultak végig, házakat, üzemeket gyúj­togattak fel és megtámadták azokat a személyeket, akikről feltételezték, hogy az Ibo törzs­höz tartoznak. Az incidensek más városokban is folytatódtak. Az újabb zavargások nyilván kedvezőtlenül befolyásolják a Nigéria jövőjéről tárgyaló lago­si értekezletet. New York (ČTK) — Az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka folytatta az általános vitát. Csü­törtökön és pénteken több tag­állam küldöttségének vezetője szólalt fel. Etiópia megbízottja többek között azt javasolta, hogy a közgyűlés forduljon a vietnami ügyben érdekelt orszá­gokhoz a béke mielőbbi helyre­állítása érdekében. Pakisztán külügyminisztere főleg a kasmí­ri kérdéssel foglalkozott, de érintett más fontosabb nemzet­közi eseményt is. A felszólalók között volt Albánia külügymi­nisztere is, aki éles támadáso­kat intézett a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió ellen. A csütörtöki nap legfontosabb eseménye volt a Biztonsági Ta­nács ülése Fedorenko szovjet küldött elnökletével. A tanács egyhangú szavazattal teljes bi­zalmat szavazott U Thant főtit­kárnak és az ülés után kiadott rövid közlemény leszögezi, hogy a tanács tagjai örömmel veszik Bonn (ČTK) — Bonnban nagy feltűnést keltett az a hír, hogy a CDU vezetői titkos megbeszé­lést tartottak Gerstenmeiernek, a szövetségi országgyűlés elnö­kének vadászlakában. A titkos találkozón Gerstenmeieren kívül részt vett Heck miniszter, Duf­hüs, a CDU vesztfáliai tartomá­nyi szervezetének elnöke és Kohl, a Rajna-Pfalz CDU szer­vezetének elnöke. Gerstenmeier legutóbbi inter­jújában a bonni politika irány­vonalának megváltoztatását kö­vetelte. Gerstenmeier megcáfol­ta azt a feltevést, hogy hajlan­dó jelöltetni magát a kancellári szerint az első bírósági tárgya­lást újabb perek követik majtí a bérpótlékokról. A kormány ugyan még alkalmazhatja a bér­befagyasztási törvény 4. cikke­lyét, mely hatálytanítja a bér­szerződéseket és lehetővé teszi a bérbefagyasztási törvényt megsértő szakszervezetek és dolgozók felelősségre vonását. A kormány ezt a paragrafust valószínűleg csak a munkáspár­ti értekezlet után alkalmazza. néhány sorban A KREMLBEN tegnap befeje­ződött a szovjet újságírók há­romnapos kongresszusi tanács­kozása. Ez az újságíró szerve­zet második össz-szövetségi ülé­se volt. A szövetség új elnöké­vé Mihail Zimjanyint, a Pravda főszerkesztőjét, a Szovjetunió volt csehszlovákiai nagykövetét választották. (ČTK) A GĽMINI 12. amerikai űrha­jó felbocsátását október 31-ről elhalasztották november 9-re, mivel módosításokat akarnak eszközölni az űrhajó konstruk­ciójában, s Aldrin űrhajósnak még bizonyos feladatok begya­korlására van szüksége. (ČTK) A (APÁN KORMÁNY tegnap közölte, hogy az állami alkal­mazottaknak az USA vietnami a főtitkár szeptember 19-i be­jelentését, mely szerint a 21. ülésszak végéig hajlandó vállal­ni megbízatását. Ezután kijelen­ti, hogy tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre és U Thant főtitkárnak a világszervezet élén kifejtett pozitív szerepére, öröm­mel fogadnák, ha a főtitkár a továbbiakban is vállalná meg­bízatását. Egy világszervezeti szóvivő szerint U Thant főtitkár „mély elismeréssel" vette tudomásul a Biztonsági Tanács közleményét és „természetesen komolyan fogja a dolgot mérlegelni". Václav Dávid, a csehszlovák ENSZ-küldöttség vezetője csü­törtökön este a küldöttség New York-i székhelyén ünnepi foga­dást adott, amelyen részt vett Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter, továbbá a szocialis­ta és más országok külügymi­niszterei. ENSZ-küldöttségek ve­zetői és az amerikai politikai és kulturális élet számos képvi­selője. hivatalra, ha a parlament bizal­matlanságot szavazna Erhard­nak. Politikai megfigyelők rámu­tatnak arra, hogy a Mann in der Zeit befolyásos folyóirat nemrég amellett foglalt állást, hogy Gerstenmeier lépjen Erhard he­lyébe. A lap azt Irta, hogy a szövetségi köztársaságnak erő­sebb kezű miniszterelnökre van szüksége, aki kevesebbet figyel­meztetne, de többet tárgyalna. A CDU politikai körei is Ger­stenmeiertől várják a nyugat­német—francia kapcsolatok megjavítását. Ezenkívül Gersten­meiernek jő kapcsolatai vannak a szociáldemokrata ellenzékkel. A nyugatnémet sajtó is fog­lalkozik Gerstenmeier interjújá­val. A Frankfurter Allgemeine megjegyzi, hogy Gerstenmeiert már Adenauer is emlegette, ami­kor maga köré akarta gyűjteni Erhard politikai ellenfeleit. A Rhein Ruhr Zeitung ezt ír­ja: Neveket emlegetnek Erhard leváltásával kapcsolatban, de a legfontosabb problémáról, hogy milyen lesz a német politika, megfeledkeznek. A lap felteszi a kérdést, hogy a személyi vál­tozások megoldják-e a problé­ma lényegét? agressziója ellen rendezett ál­talános sztrájkban való részvé­telét törvénysértésnek fogja te­kinteni. Az általános sztrájkot október 21-re hirdette ki a ja­pán szakszervezetek országos tanácsa. (CTK) A KlNAI népi felszabadító hadseregnek a Fu Csien-i fron­ton harcoló egységei parancsot kaptak, hogy a Kínai Népköztár­saság megalapításának 17. év­fordulója alkalmából a Tajvani­szorosban három napra szüntes­sék be a tüzet a Csang Kaj­sek-ista szigetek ellen. (CTK) MANUEL FERNANDEZ MAR­TIN őrnagyot, aki mint ügyész 1963-ban kikényszerítette (u­lian Grimau spanyol hazafi ha­lálraítélését, a bíróság szeptem­ber 28-án másfél évi szabadság­vesztésre ítélte, mivel kiderült, hogy hamisított okmányokkal lett a katonai bíróság ügyésze. Bonni találgatások Erhard leváltásáról A BÉRBEFAGYASZTAS TÖRVÉNYELLENES

Next

/
Thumbnails
Contents