Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-01 / 271. szám, szombat

dia fővárosa lett. Őfelsége V. György angol király hozta ezt a határozatot. A régi Delhi mellet egy teljesen új várost építtetett kormányépületekkel és kertes házakkal, amelyekben az angol közigazgatási hivatalnokok laktak. Ma az említett kormányépületokDen székel az indiai köztársaság kormánya. Az indiai burzsoázia újabb, meg újabb egyemeletes villákkal bővíti Üj-Delhit, amelyek a helybeli építészek hihetetlen találékonyságáról tanúskodnak; a villák között véletlenül sincs két egyforma. Új-Delhi tehát széltében terjeszkedik, nem pedig magasságában, mint más fővárosok. Területével kétségtelenül nemsokára rekordot ér el. Az alacsony villatulajdonosok „fentről néznek" az új állami bérházak lakóira. A magas épületek Delhiben nem honosodtak meg. Ám ez semmi esetre sem jellemző Indiára, hiszen példának okáért Bombayban fényűző lakásokkal teli felhőkarcolók merednek az égnek. Új-Delhi megalapítójára eléggé érthetetlen okokból még mindig emlékeztet V. György szobra, amely egy csillagszerűen széjjel ágazó tér közepén áll, ahonnan út vezet az új város úgyszólván valamennyi negyedébe. Az India-kapu alatt pedig széles autóút fut a szép panorámát nyújtó kormánynegyedbe. A múlt évben egyébként leverték György király orrát. Az eset a múlt esztendei indiaipakisztáni konfliktus idején történt, amikor a felháborodott lakosok boszszút álltak rajta azért, mert a brit korona a vitában Pakisztán oldalára állt. Mi határolja el egymástól Ö- és ŰjDelhit? Miben különbözik e két város egymástól? HÍVATLAN VENDÉGEK AZ UTCÁN Ö-Delhi olyan mint sok más jellegzetes indiai város; szűk, forgalmas utcák, száz, meg száz kis üzlet, egymásra zsúfolt kis házikók, emberek, akik az utcán, vagy nemzetközi szóval s 1 u m n a k nevezett bódékban laknak. A két várost azonban mégsem lehet teljesen elválasztani egymástól. Az óváros helyenként átmegy az újba. A beépítetlen térségeket a slumok, a dúsgazdagok szolgáinak összetákolt kunyhói foglalják el. Az új város utalt szegélyező fák alá azok költöztek, akiknek „ég a sátora". Elfoglalták a kevésbé jelentős régi sírok omladékait is, amelyek nem állnak a műemlékvédő hivatal oltalma alatt. Ha az ember autóval jár, az új városban gyakrabban találkozik bivalycsordával vagy egyedül kóborló szent tehénnel mint a régiben. Olykor viszont tompa orrú, fekete-fehér kis kecskék keverednek gépkocsija kereke elé. Az új városban ugyanis több a zöld. Az éjszaka a kóbor kutyáké, amelyek zajos hangversenyeket rendeznek az ablakok alatt. Kora reggel nekivágnak az országútnak és autóműutaknak, a gépkocsikon kívül a rahrák, tongák, motorizált riksák, Az üzleti központ: Connaugiit Flace JARMILA NEMCEKOVÁ RIPORTJA ^ elhi a múltban több ízben ré" szesült abban a kitüntetésben, hogy egyik vagy másik ország fővárosa volt. Ezek az országok csupán nagyságban és uralkodó dinasztiájuk hódító képességeiben különböztek egymástól. A városnak ezt a privilégiumot nem a tengerhez, a hegyekhez, az egyik vagy másik partvidékhez való közelsége biztosította, inkább az a tény, hogy Innen minden egyformán messze van. Az indiai főváros éghajlata nem kellemes. Nyáron az ország legforróbb vidékeinek egyike, télen pedig itt a legzimankósabbak az éjszakák. A környező növényzetre rányomta bélyegét a mostoha éghajlat és a sivatag közelsége. Annyi bizonyos, hogy minden betolakodó jól megfontolta, hogy ezeken a barátságtalan sivatagokon keresztül nekivágjon Delhinek. És talán éppen ez volt a legfőbb oka annak, hogy annyi uralkodó választotta székhelyéül. Azonban csaknem ugyanannyi uralkodó jobb székhelyet keresett magának. Némelyek után itt maradtak a történelmi emlékek, mauzóleumok, amelyeket többnyire perzsa, hindu vagy afgán elemekkel teli mozlim stílusban emeltek az uralkodó származása és a hátramaradottak kedve szerint. Itt van a híres 378 lépcsős Kutab Minar minaret. A legértékesebb műemléket azonban Sah-Dzsehan mogul uralkodó hagyta maga után, aki a városban egy vörös erőd szerű palotát építtetett. Nem takarékoskodott a márványnyal és drágakövekkel, amelyekkel gazdagon ékesíttette az egész épületet. Sah-Dzsehan, aki felssége halála után Agrában, a Tadzs Mahal mauzóleumot emeltette, állítólag jóval nagyobb építész volt, mint uralkodó. A mogul birodalom azonban az ő közreműködése nélkül is szétesett volna, viszont az építészeti remekművek fennmaradtak. ÓRIÁSI TERÜLETEN TERJESZKEDNEK 1911-től Delhi, illetve voltaképpen csak Új-Delhi úgy látszik végleg Inökörfogatok és a mindenütt útban lévő kerékpárok. PIACOK, ÜZLETEK Ű-Delhi főként az utakon találkozik Új-Delhivel. A villákat és bungalókat zöld gyepnégyzetek választják el az országúttól. Ezek az élősövénynyel elkerített gyepes térségek forró éjszakákon fekhelyül is szolgálnak, sőt itt tálalják a vendégeknek a vacsorát, vagy az italt. Az új város minden negyedének megvan a maga piaca, amelyek egyike-másika már-már az óváros bazárjaihoz hasonló. A két város szintézise a Connaught place-üzleti központ. Köralakú tér, amelyet a város legexkluzívabb üzleteit beárnyékoló árkádsor szegélyez. A térre kis utcák nyílnak tele az óvárosi üzletekre emlékeztető boltokkal. Az ember megvehet itt mindent, alk idozhat napestig, jósoltathat magának, és olyan élményeket szerezhet akár az ö=si ke'eli városokban. A 378 lépcsős Kutí 'i M nnr meg lehet szokni, s nem is hat kellemetlenül. Split csillagos égboltja pedig olyan gyönyörű, méltán nevezhetjük a szerelmesek megihletőjének. Érdekes, hogy az esti órákban ugyanabban az időpontban naponta méltóságos lassúsággal elvonul fölöttünk egy mesterséges hold. Senki sem tudja, hol bocsátották jel ezt a Föld körül keringő meteorológiai szputnyikot, amely a Sarkcsillag fényével vetekedve Split megszokott látványossága lett. Levendula Érdekesek a magasba nyúló, fehéren tündöklő, kopár mészdolgozni tenyérnyi földecskéjüket, mely megélhetésüket biztosítja. Már messziről feltűnnek az ültetvényeket magas kőpalánkokkal szegélyező barikádok. Talán az ellenségtől védtek? — kérdezhetné az idegen. Szó sincs róla. A gazdák szinte emberfeletti munkával vájtak ki minden egyes szikladarabot a földből, hogy megművelhetővé tegyék. Alapos munka eredménye ez a sok kőfal. A faluban minden tavasszal nagy a sürgés-forgás. Az asszonyok előkészítik az elemózsiás tarisznyát, a férfiak közben megnyergelik türelmesen várónak. Mindkét virágból értékes olajat készítenek. A Stari Grad-i szövetkezetesek a külföldiek előtt szívesen büszkélkednek hármas célt szolgáló üzemükkel. Itt kezelik a dalmát bort, itt főzik a híres rakija pálinkát, s itt készül a levendulaolaj. A szövetkezetesek levendulaszirmokkal felmálházott állataikkal egyenesen ide tartanak, hogy csekély fizetségért önkiszolgálásos módszerrel feldolgozzák termésüket. Hatalmas katlanokba gyömöszölik a levendula virágját, aztán légmentesen lezárják, majd gőzzel kivonják belőle az értékes olajat, amely csővezetéken keresztül hagyja el a katlanokat. Az olaj különválasztása a víztől már egyszerű művelet. Ami a turistákat különösen vonzza A turisták figyelmét lekötik a hatalmas bor- és rakijatartályok. Megtekintésük kóstolással van egybekötve. Az üzem dolgozói vendégszeretők, a turisták meg hagyják magukat elcsábítani a szőke BogdanuSától és a vörös Plavačtól. A végén tetőpontra hág a jókedv, s az útközben emléktárgyként vásárolt üvegek tartalma is „elpárolog". Az itóka is a dalmát tengerpart különlegességeihez tartozik. Olyan jutányosán árulják, hogy sokan egész zsebpénzüket reá költik. Az ember kihasználja a nem mindennapi alkalmat. EDE 1966. X. 1. Dalmát menyecske (A szerző felvételei) A dalmát tenger kékeszöld " vizéből oázisokként emelkednek ki a kisebb-nagyobb hegyes-völgyes szigetcsoportok. Romantikus, különleges, illatos növényzetű táj. Az ember élvezettel szívja magába ezt az üde levegőt, még otthon, a nagyvárosi füstben is sokáig emlékezik rá. A természet itt sem alszik. Nappal a turisták és az autók iájától hangos, hajnalban meg a kabócák koncerteznek. Ezt is kősziklák, amelyek még sok millió évvel ezelőtt a tenger fenekét alkották. A 600—800 méter magas hegyek lejtőin szentjánoskenyér-, mandula-, olaj- és fügefák között se vége, se hossza a szőlő- és levendulaültetvényeknek. A rozmaring és a leander is vadon nő ezen a tájon. A kanyargó szerpentineken nehezen kapaszkodik fel a gépkocsi, gyalog felsétálni viszont nincs ínyére a kényelemhez hozzászokott turistáknak. Az itteni dalmátok azonban nem kényelmeskedhetnek. Meg kell kozó állataikat. Szamárháton is órákig tart, míg felkapaszkodnak a dombokra. Gyomlálnak, megkapálják a kupacokban termesztett levendulát. Ennyi a munkájuk. Nyárig aztán feléje sem néznek, mert a virág betakarítására csak júliusban—augusztusban kerül sor. Akkor viszont az egész család munkába áll. Ami pénzt hoz a konyhára Illatszerek nyersanyaga a levendula, a dalmátoknak azt jelenti, amit a rózsa a bolgárokIOS MARTA DALMÁCIAI ŰTIJEGYZETEI Jellegzetes dalmáciai halászfalu