Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)
1966-10-22 / 292. szám, szombat
A humanista művész nyilván nem gondolt arra, hogy a szépséges Mona Lísa néhány évszázaddal a híres portré befejezése után, az „égetőterembe" kerül, hogy Gioconda világszerte ismert neve egykor áruvédjegyet, márkát jelent, amelyet nem a képzőművészet rajongói rebegnek áhitattal, hanem egy gyár dolgozói, hűvös, mérlegelő elmék, valahol egy kis középeurópai városban, nevezetesen Székesfehérvárott. OJ GYÁR SZÜLETIK Viharfelhők borították Európa barna füsttől szennyezett égboltját és a történelem óramutatója a második világégés időpontja felé közeledett, amikor 1939-ben megalakult a székesfehérvári Villamossági-, Televízió• és Rádiókészülékek Gi/ára, elődje, a Vadásztölténygyár. Neve csak fedőnév volt, átlátszó álcázás, hiszen az egyre jobban fasizálódó Magyarországon tudták, hogy a székesfehérvári új gyártelepen nem vadnyulak és rókák számára készül a gyilkos lövedék. A szükséges részvénytőke előteremtése nem jelentett problémát, mert a magyar iparmágnások előre látták, hogy hitlerék máglyáin ők is megsüthetik saját kis pecsenyéjüket és minden józan megfontolást mellőzve, az ipartelepítés szempontjait elfeledve, olyan városban létesítettek hadiüzemet, amely mint vasúti csomópont, mint rendkívül fontos elágazási centrum, törvényszerűen ki volt téve a hadműveletek által okozott rombolásnak. A második világháború utolsó szakaszában a város, a római annalesekből ls ismert Álba Regia tízszer cserélt gazdát. A bombák és lövedékek kíméletlenül elpusztították az otthont és a munkahelyet, az emberi életet és az emberi alkotást, de a robbanás után felvillanó lángnyelvekben elégett a múlt is, pernyévé váltak téveszmék, babonák, hogy a romokon felépülhessen az új élet. A felszabadulás után a székesfehérvári gyár fejlődésének üteme felgyorsult. Először csak híradástechnikai alkatrészeket gyártott, majd 1954ben megkezdte a rádiókészülékek és 1959-ben a televíziós készülékek gyártását. HÉTKÖZNAPOK A JELENBEN Az emberi munka, az alkotó, termelő akarat terméke évi negyedmillió rádiókészülék és 200 ezer televíziós készülék, amelynek körülbelül egyharmada kerül kivitelre, elsősorban Lengyelországba, Csehszlovákiába és Romániába. Ha figyelembe vesszük, hogy egy televíziós készülék 1400 —1600 alkatrészből áll és egy gép átfutási ideje a székesfehérvári gyárban 1,5 óra, akkor már különösebb tájékozódás nélkül is sejtjük, hogy a gépesítés Igen magas fokú. A forgácsoló és sajtoló megmunkálást teljesen gépesítették. A vezérlőgörbék alapján működő 6—7 műveletes automaták önállóan dolgoznak, a nehéz testi munka ma már ismeretlen fogalom, hiszen az ember csupán „betáplálja a gépet". Szükségszerűen rohamos fejlődésnek indult a műanyaggyártás is és a VTRGY technológiai eljárásai közül világhírre tett szert az úgynevezett fémgőzölés és a képcső-védőbura gyártása. z A dolgozók 82 százaléka nő, átlagos keresetük havi 1200 forint és ez már magában is bizonyltja, milyen fontos szerepe van a gyárnak a 70 ezer lakosú város társadalmi és gazdasági arculatának alakításában, hiszen ez a gyár közvetve, vagy közvetlenül a város lakossága egynegyedének adja a kenyeret, és egyidejűA GYAR SZERELŐCSARNOKA leg megoldja a nők foglalkoztatottságának problémáját is. De ugyanakkor: ez a gyár a technikai és általános kultúra színvonalának emelője, a tudásvágy serkentője is. AZ IGÉNYEKTŐL A MEGVALÓSÍTÁSIG Tizenöt típusú televíziós készüléket gyártanak a székesfehérvári VTRGY-ban, önkéntelenül adódott tehát a kérdés, hogy történik az értékesítés, hogyan regisztrálják a piac igényeit és a mennyiségi szempontokon túl, hogyan érvényesülnek a minőségi szempontok. Dr. GOND PÁL a kereskedelmi főosztály vezetője magyarázata nyomán kialakult a vállalat rendkívül összetett, minden apró részlétre kiterjedő értékesítő munkásságának képe. Minden termelési és kereskedelmi tevékenység kiindulópontja a fejlesztés, a technikai világszínvonal eredményeinek ismerete és alkalmazása és a minőségi piackutatás elsődleges tényezője. De emellett természetesen nem feledkeznek meg a mennyiségi piackutatásról sem. A kivitel alapos szervezettségét bizonyítja, hogy a szerződésileg lekötött készülékek szállítása előtt két héttel már elindítják a pótalkatrészek 50 százalékát és minden export-partner országában állandó képviseletet létesítettek. (Ilyen például Csehszlovákiában a prágai Malá Stépánskán az „Orion információs szolgálat" J Bel- és külföldi viszonylatban is igen fontos szabály, hogy minden készüléket, amelyen egy év alatt 5 azonos, vagy 10 bármilyen javítást kell végezni, kicserélnek. Ezen a ponton kell érinteni a minőség kérdéseit is. Tagadhatatlan tény, hogy a fehérvári VTRGY gyártmányai minőségi szempontjából világviszonylatban is versenyképesek, mert amint közölték, a gyár hírneve a legfőbb érték, ezért minden áldozatra hajlandók. A minőség legfontosabb mutatója viszont a piac elégedettsége és ezen a téren bizonyítékként fogadhatjuk el, hogy a forgalomba kerülő készülékekből évenként nem egészen egy ezreléket kell csak lecserélni,'a beérkezett panaszok többsége jelentéktelen. Az új gazdasági mechanizmus a piac szempontjából is jelentős feladatok elé állítja a VTRGY dolgozóit. Egyrészt azért, mert az export-problémák megoldásába most már bevonják a gyár képviselőit is, akik így közvetlen hatást gyakorolhatnak a kivitel fejlődésére és irányára, másrészt pedig lehetővé teszi az egészséges versenyt a pesti Orion gyárral, ami törvényszerűen ösztönzi a minőségi fejlesztést és a formai kivitelezést is. Azonban az export magában véve is serkentő tényező, hiszen éppen Csehszlovákia — maga is jelentős tévé-iparral rendelkezvén — nagyon Igényes piac, amely érzékenyen reagál a hibákra, ám ugyanakkor elismeri az eredményeket is. A két ország között ezen a vonalon is állandó az érintkezés és kölcsönösen hasznosak, termékenyek a kapcsolatok. A VÁROS ÉS A GYÁR Székesfehérvár — a néhai Álba Regia 1970-ben ünnepli fennállása ezredik évfordulóját. A város szépül, gazdagodik és a fejlődés két tényezője: a bauxit-feldolgozó ipar állandóan épülő, erősödő helyi létesítményei és a VTRGY. Ezek adják a kenyeret, dolgozóikból alakul az újarcú szocialista értelmiség, ezek az üzemek szolgálják szociális és kulturális alapjaikkal a művelődési és népjóléti érdekeket, ápolják — a műszaki tudás rohamos fejlesztése mellett — a nemzeti, történelmi, kulturális hagyományokat. • Amikor ezek a sorok az olvasó elé kerülnek, a székesfehérvári gyárban az égetőtermekben már szorgos kezek között mozdulnak az új készülék, a „Mona Lísa" egyes darabjai és ez a legújabb típus a jövő év kezdetén elindul első útjára — Csehszlovákiába. És ahogy Gioconda halhatatlan szépsége összeköti a szépért rajongó emberiséget, úgy teremt szellemi hidat a VTRGY legújabb gyártmánya a népek között, mert képernyője ablak a világ felé, amelyen át megláthatjuk a Föld — az élet szépségét. J úliusban angliai ismerőseimnél töltöttem szabadságom. A vendéglátók skót eredetűek, s ezi minden alkalommal ki is hangsúlyozták. Érthető örömmel fogadták, hogy szeretnénk megtekinteni Skócia büszke tfivárosát, Edinburghot. Dél-Angliától Közép-Skóciáig, azaz Edinburghig 628 kilométer utat kellett megtennünk, én azonban csak néhány napot szánhattam városnézésre és utazásra. Itt ért az első kellemes meglepetés: A Flying Scotsman expressz percnyi pontossággal hat óra alatt tette meg ezt az utat. A hosszú távon csak egyetlen egyszer állt meg, éspedig a hajógyárairól nevezetes Newcastleban. A vasúti kocsik nagyon tiszták, tágasak és kényelmesek. Volt helyjegyünk, de nem volt rá szükség, mert az angliai vonatokon csúcsforgalom idején is ritkán állnak az utasok. A Flying Scotsman azonban kifogástalan, korszerű expressz volt. Az angol vonatokon nincsenek akasztók, aini kissé a kényelem rovására megy. Mindenki összesodorja és csomagja mellé helyezi a köpenyét, felöltőjét, sőt télen a bundáját is. KÖLTŐI TÁJ Érdeklődéssel figyeltem a tájat. Először a híres zöld merők suhantak el, amelyeken birkák legelésztek, szép formájú terebélyes fák árnyékában pedig fehér-tarka tehenek pihentek. Kelet-Anglia tenger menti része, amelyen áthaladtunk, nemrégen még mocsár volt. Ma már lecsapolták a mocsarakat, helyükön termőföldek terülnek el. Anglia így akarja részben pótolni gyarmatainak elvesztését. E párás légkörű vidéken feledhetetlen élmény a naplemente, amely Turnert, az angolok legnagyobb festőjét is megihlette. Képeinek zömét az edinburghi Skót Nemzeti Képtár őrzi. szobrával, jobbra a város modern, forgalmas Ifiutcája, balra a város parkja, kissé távolabb, de még mindig a központban áll a városnak jelleget adó fekete sziklán a várkastély. rfi vár, amelynek szerény neve Holyrood House. A kastély ma már csak történelmi műemlék, amelyet kegyelettel és célszerűen tartanak fenn. Egyidejűleg szolgálja a nemzeti ÉSZAK ATHÉNJA AZ EDINBURGHI PRINCESS STREET. E termékeny, költői táj után az észak-angliai bányavidék salakhegyei következnek. Ismerős városnevek tűnnek fel: a székesegyházáról híre York, Darlington, ahol vonatunk elgördül az állomásépület kupolája alatt kiállított első angol gőzmozdony előtt, aztán Newcastle a dokkjaival, majd Berwicknél skót földre lépünk. EDINBURGH Skócia fővárosa különös képet nyújt. Mindjárt a pályaudvar mellett nagy, fekete, cirádás kőépület meredezik, amelyről kiderül, hogy szálloda. Kissé távolabb egy nagy, fekete, díszes emlékmű Walter Scott regényíró márványEdinburgh az észak Athénja címet nem görög vagy görögöt utánzó stílus»al, hanem színpadiasságával érdemelte ki. A városnak alig van félmillió lakosa, s egyáltalán nincs nagyvárosi jellege. A legfőbb: a köveket és az emberek lelkét a történelem hatja át. A város két fontos pontja történelmi emlék. Az egyik a sziklán épült vár, amelyet szerényen kastélynak neveznek az angolok, mint ahogy a tengeralattjárót is gyakran csónakként emlegetik. Ez a sziklavár a XI. században épült. A város keleti részén is büszkélkedik egy hatalmas, masszív, erődszeöntudat ébren tartását és az idegenforgalmat. Az idegenvezető darálja az adatokat. Harcokat, felkeléseket, cselszövéseket, gyilkosságokat emleget. Mi maradt meg a múltból? Az angolok vezető szerepe és a skótok nemzeti büszkesége. Sok vér folyt addig, amíg együttélésük kialakult. A régi bástya peremének hosszában állították fel az első világháború Idejéből fennmaradt híres skót ágyúUteget. A hősi halottak tiszteletére minden nap déli egy órakor elsütik az egyik ágyót. Innen eljutunk a Régi Palotába, ahol a skót koronaékszereket őrzik. Az egyik kis szobában született VI. jakab skót király, Szirmák Lídia skóciai útij'egyzetei aki Anglia trónján I. Jakab néven uralkodott, s 1GC3ban először egyesítette Skóciát és Angliát. A kastélytól a Királyi Mérföld vezet a másik palotához a Holyrood Househoz. A Királyi Mérföld mintegy két kilométer hosszú, több utcából álló útvonal, amelyen minden egyes házhoz történelmi nevezetesség fűződik. A földszinten azonban üzletek és vendéglők várják a turistákat. Kicsi és sötét helyiségek, az árakat az idegenekre, főként az amerikaikra szabják, s mindenütt dollárban is feltüntetik. Az útvonal egyik szélső házában lakott a XVIII. században Walter Scott, a híres regényíró. A Holyrood House építését csak a XV. században kezdték meg, tehát a várkastélyhoz viszonyítva egészen „új". Masszív kőépítmény, oltalmat nyújtott minden ellenséggel szemben. Egyes épületszárnyak olyan modernek, hogy itt lakik az angol királynő mindenkori skóciai helytartója, s a királynő is gyakran időzik itt. A turisták borzongással állnak meg azon a helyen, ahol Stuart Mária férje leszúratta a királynő olasz kegyencét, amikor meghitt kettesben egy budoárban együtt vacsoráztak. IGY ÉLNEK A SKÓTOK A múlt századokat itt csak vasúti sínek és a felettük átvezető sok közúti híd választja el egymástól. Átmentünk egy forgalmas felüljárón, és rövid gyaloglás után visszaérkeztünk panziónkba. A szobák régiek, a berendezés is régi, bár nem antik, nem éppen ízléses, de az ágyak nagyszerűek. Különösen felkeltette figyelmemet a színes nylonból készült ágyhuzat, amely olyan volt, mint nálunk a női hálóingek. Szobánkban az egyik ágyhuzat világossárga, a másik halványlila volt, s a vászonlepedő fölött ugyanebből az anyagból volt egy lcpcilőhiirat. Az egész na gyon csinos könnyen mosható, fölösleges a vasalás. A szoba ára személyenkint, azaz ágyankint egy font, ebbe már a bőséges reggeli árát is beleszámították. A reggelihez étlap jár: mindenekelőtt finom erős teát kaptunk, külön gyilmölcssznrppel- s corn flaket, mely egy nagyon finom, ropogós száraz tésztaféle, amit hideg tejjel kell leönteni, tojás, sonka, pirítós kenyér, vaj, gyümölcsíz, méz. Ilyen reggeli után rendszerint el is maradt az ebéd, több időnk maradt kulturális érdeklődésünk kielégítésére.' Otibeszámolóm nem volna teljes, ha nem írnék Edinburgh büszkeségéről, a gyönyörű botanikus kertről. A forgalmas, üzleti jellegű főutcától és a városi parktól egy autóbnszmegállónyira terül el. Nem szednek belépőjegyet, és fűre lépni is szabad, és micsoda fűre! Ogy jártunk rajta, mint a süppedő bársonyszőnyegen. A park egyik dombtetején áll a Modern Galéria, amely jórészt skót művészek alkotásainak gyűjteményét őrzi az impresszionizmustól egészen az absztrakt müvekig. Csak néhány látogatója volt, akik megcsodálták Henry Moor. a mai legnagyobb angol szobrász alkotásait vagy fejcsóválva álldogáltak az érthetetlen és gyakran megdöbbentő absztrakt művek előtt. 1966. X. 20.
