Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-22 / 292. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Dulles nyomdokain? A z Egyesült Államok kez­deményezésére 12 éve írták alá Manilában a hírhedt ázsiai katonai tömb a SEATO megalakulását. Akkor nem más, mint a hidegháború elvakult apostola, Foster Dulles bábás­kodott a paktum születésénél és az Amerika-barát kormá­nyoknak megígérte, hogy az Egyesült Államok akár fegy­verrel is megvédi őket saját népük haragjától. A jelszaba­dító mozgalmak letörése volt e szervezet egyik alapvető célja. Ezenkívül Washington a részt­vevő országoknak gazdasági és szociális fellendülésüket előse­gítő támogatást és együttműkö­dést ígért A szép ígéretekből sem Dulles, sem utódai nem vették komolyan csupán az Amerika-barát kormányok vé­delmét. Ezt bizonyítja a délke­let-ázsiai agresszió is (Dél-Viet­nam, Laosz/. A szociális prob­lémák azonban a SEATO orszá­gaiban elviselhetetlenebbek, mint valaha. Ilyen körülmények között ül össze Manilában a hét Ameri­ka-barát kormány vezetője, hogy megvitassa a jelenlegi ázsiai helyzetet. Az értekezle­ten maga Johnson elnök is részt vesz, aki a New York He­rald Tribúne szerint „megkésve azt a koncepciót kezdi valóra váltani, amelyet 12 éve Dulles és Eisenhower hirdettek meg". Johnson lesz az első ameri­kai elnök, aki hat ázsiai orszá­got meglátogat (Új-Zéland, Ausztrália, Fülöp-szigetek, Thai­föld, Malaysia, Dél-Korea és esetleg valamelyik dél vietnami támaszpont /. • AMIT JOHNSON TAGAD Johnson elnök több mint' 25 ezer mérföldes útja előtt, — amely „mérföldkő lesz az ame­rikai diplomácia történetében" — (New York Herald Tribúne/ az újságíróknak kijelentette, hogy a manilat értekezleten el­sősorban az ázsiai politikai kér­désekről fognak tárgyalni. Ka­tonai és stratégiai problémák­kal nem óhajtanak foglalkozni. Az elnök szerint foly.tatni akar­ják a hat hónapja Honolulu­ban megkezdett eszmecserét, amelyen Johnson magasröptű szavakkal vázolta fel Vietnam és Ázsia felvirágzásának távla­tait, és kicsikarta a résztvevő országoktól a katonai támoga­tást a dél-vietnami agresszió­hoz. Ázsiai útja előestéjén John­son a hawai egyetemen elmon­dott beszédében még mesésebb jövőt ígért Amerika ázsiai bará­tainak. A Távol-Kelet népeinek azt ígérte, hogyha „abbahagy­ják a felforgató tevékenységet", vagyis ha elfogadják az Ameri­ka-barát bábkormányokat, ak­kor békében, jólétben, civili­záltan élhetnek és számíthat­nak Egyesült Államok támoga­tására. Johnson dicsérte a Szöulban létrehozott ázsiai és csendes­óceáni tanácsot, az Ázsiai Fej­lesztési Bankot és más ameri­kai patronátus alatt létrejött intézményt. Arról azonban, hogy az ázsiai népeknek mi hasznuk volt eddig az amerikai támogatásból, mélyen hallgat. E szép szavak és nagy ígé­retek mögött a szennyes viet­nami háború húzódik meg. Mi­A nigériai knmm szembeszáh a szakadárokkai Lagos (ČTK) A nigériai szö­vetségi végrehajtó tanács nyi­latkozatot adott ki amelyben hangsúlyozza, hogy az ország bármely területének elszakításá­ra irányuló minden kísérletet hazaárulásnak fog minősíteni, mivel Nigéria megbonthatatlan egységet alkot A nyilatkozat elítéli, hogy egyes külföldi kormányok tá­mogatják a szakadár-csoporto-; kat. Az ilyen kísérleteket Nigé­ria belügyeibe való beavatko­X. 22. zásnak minősíti. Gowon alezre­des a nyilatkozat szerint foly-. 3 tatja tárgyalásait a kelet-nigé­riai kormányzóval a legfonto­sabb problémák megoldásáról. vei az óceánon túl is egyre töb­ben ellenzik az agressziót, Johnson jónak látta a novem­ber 8-1 választások előtt „bebi­zonyítani" az amerikai közvéle­ménynek, hogy ázsiai szövetsé­gesei támogatják vietnami poli­tikáját. Johnson Ázsiában a nemzeti felszabadító mozgalmak elva­kult ellenségeivel és az anti­kommunizmus szószólóival akar tárgyalni. Az elnök Amerika barátai között első helyen em­lítette a dél-koreai diktátort, aki országa lakosságának szá­mához viszonyítva több katoná­val vesz részt a vietnami nép elleni háborúban, mint az Egye sült Államok. De dicsérte Fü­löp-szigeti, új-zélandi és auszt­ráliai barátait is, akik szintén küldtek ágyútöltelékeket Dél­Vietnamba. Johnson elmesélte az újság­íróknak, hogy szentimentális érzésekkel indult Új-Zélandra és Ausztráliába, ahol annak idején mint Roosevelt elnök kí­séretének egyszerű tagja járt Kérdés, hogy az angol kor­mány, amely Üj-Zélandot és Ausztráliát még mindig saját befolyási övezetének tekinti, ugyanilyen szentimentális érzé­sekkel fogadja-e az amerikaiak terjeszkedési manővereit S hogy a helybeli lakosság egyál­talán nem szentimentális, azt bizonyltja Johnson elnök auszt­ráliai fogadtatása, ahol a dél­vietnami háború ellen tiltakozó tömegek elől a hátsó ajtón volt kénytelen besurranni a szállo­dába. • EISENHOWER NINCS EGYEDÜL Míg Johnson újabb segítsé­gért házal Ázsiában, és Gold­berg amerikai ENSZ-fődelegá­tus szüntelenül az amerikalak tárgyalási készségét ismételge­ti, egyes lapjelentések szerint Pentagonban már előkészítik az eszkaláció fokozásának ter­vét és a VDK-ban egy esetle­ges partraszállás részleteit. A szélsőséges elemek még ennél is továbbmennék, és Eisenho­wer volt elnök és néhány tá­bornok társa egyre gyakrabban sürgeti az atomfegyverek beve­tését. Szerintük minden kocká­zatot vállalni kell. Az események azt bizonyít­ják, hogy az Egyesült Államok csak szaval a tisztességes és becsületes békekötésről. Eddig a VDK minden engedményét gyengeségnek minősítették. Amikor Goldberg az ENSZ-ben a feltétel nélküli tárgyalások­ról szónokolt, Washingtonban bejelentették, hogy a vietnami háború céljaira több száz új har­ci repülőgépet rendeltek, Sai­gonban pedig közölték, hogy rekordbombázást hajtottak vég­re Vietnam mindkét részén. Mindenesetre ez a módszer nem a békés rendezésre törek­vés útja, hanem valóban a zsákutcába jutott dullesl poli­tika felélesztése. Ezen az úton pedig az Egyesült Államok aligha jut el a vietnami béké­hez. SZŰCS BÉLA 1966. McNamara: — Az én kezem műve. (A Komszomolszkaja Pravdából) Jugoszláv parlamenti küldöttség Moszkvában Moszkva (ČTK) — A Szovjet­unióban tartózkodó Jugoszláv parlamenti küldöttség tegnap a Lenin Mauzóleumban kegye­lettel adózott Lenin emléké­nek, és ellátogatott a Kreml­ben Lenin dolgozószobájába. A Kreml megtekintése után a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa kamaráinak elnökei ebédet adtak a vendégek tiszteletére. Este a küldöttség Vilniusba utazott, s ellátogat Leningrád­ba és Azerbajdzsánba is. Johnson Ausztráliában Amerika-ellenes tüntetések „fogadták az elnököt" Szökés a hátsó ajtón CANBERRA (CTK — Miut már jelentettük, JOHNSON amerikai elnök csütörtökön este Üj-Zéland­ról Canberrába, Ausztrália főváro­sába érkezett. Johnson rendkívül látványosra tervezett bevonulását tüntetők zavarták meg. Mint a Reuter meg­állapítja, ez volt az elnök eddigi útja során a legnagyobb arányú Amerika-ellenes tüntetés. A tö­meg órákon át türelmesen vára­kozott az elnökre s jelszavakkal, feliratokkal tiltakozott Ansztráliá­nak a vietnami háborúban való részvétele ellen. A tüntetés olyan heves volt, hogy az elnök csak * hátsó személyzeti bejáraton tu­dott a szállodába bejutni. A Johnson elnök és Herold Holt ausztráliai miniszterelnök hivata­los tárgyalásai után kiadott köz­lemény bejelenti, hogy mindkét ország folytatja katonai erőfeszí­téseit Vietnamban, míg tárgyalá­sok útján „megnyugtató ered­ményt" sikerfii elérniük. Az elnök rövid látogatást tett Ausztrália legnagyobb városában, Melbourne-ben is. Érkezése előtt a városi alkalmazottaknak csak nehézségek árán sikerült eltávolí­taniuk az Amerika-ellenes felira­tokat. A város utcáin mintegy fél­millió ember várakozott az elnök­re, s amikor Johnson kiszállt gép­kocsijából, hogy kezet szorítson a körülállókkal, egy fiatalember­rel találta magát szemben, aki az amerikai agresszió ellen tiltako­zott. Közvetlenül a hivatalos fo­gadtatás előtt két fiatalember vö­rös és zöld festékkel teli dobozt vágott az elnük autójához. A fes­ték főként a testőrüket szennyez­te be. Csak egy mellékutcában sikerült az elnököt kísérő sze­mélyzetnek rendbe hoznia magát. Feloszlatták a brazil parlamentet Rio de Janeiro (ČTK) — Cas­telo Branco brazil köztársasági elnök november 22-ig „parla­menti szünetet" rendelt el. Az elnök lépése szorosan össze­függ azzal, hogy önkényesen megfosztott mandátumától hat — köztük öt ellenzéki — kép­viselőt. A törvényhozók nem voltak hajlandók belenyugodni a döntésbe, s kísérletek történ­tek arra, hogy a legutóbbi el­nökválasztásokon megválasz­tott Costa e Silva tábornokot, akit 1967. március 15-én iktat­nának be az államelnöki funk­cióba, már előbb az ország élé­re állítsák. Costa e Silva azon­ban ezt visszautasította. Mint az AP jelenti, a kong­resszus székhelyét, Brasllia fő­várost elvágták a külvilágtól. Az FKP XVIII. kongresszusa politikai határozatának tervezete Párizs (ČTK) — Az Humani­té tegnap közzétette a Francia Kommunista Párt XVIII. kong­resszusa politikai határozatá­nak tervezetét, melyet a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülé­sén jóváhagyott. A határozati javaslat a kül­politikai helyzettel kapcsolat­ban leszögezi, hogy a nemzet­közi légkör romlásáért elsősor­ban az Egyesült Államokat ter­heli a felelősség. Állást foglal a katonai tömbök feloszlatása mellett. Egyúttal rámutat a ka­pitalista államok közti nézetel­térések elmélyülésére. Ezzel magyarázza a NATO válságát és a szocialista országokká! szemben folytatott francia kor­mánypolitika megváltozását Az EKP támogatja a kormány po­litikájának pozitív vonásait, de bírálja az atomhaderő építését, az NDK-val szemben elfoglalt álláspontját és a monopóliumok támogatását. A határozat rámutat a prole­tariátus kizsákmányolásának fokozására, a személyi hatalom rendszerének erősödése és a monopóliumok érdekeinek érvé­nyesülése közti összefüggésre. A határozat a továbbiakban a monopóliumok ellen, a de­mokráciáért folytatott harc kér­déseivei foglalkozik. Állást fog­lal a szocialisták és a kommu­nisták együttműködése mel­lett A határozat befejező része a nemzetközi kommunista moz­galom helyzetével kapcsolat­ban elítéli a Kínai Kommunista. Párt vezetőinek magatartását. Kiemeli az FKP és a többi kom­munista párt kapcsolatainak szilárdságát. A prágai és moszkvai városi pártszervezet együttműködésé Moszkva (ČTK) — A CSKP prágai városi bizottságának küldöttsége tegnap egynapos látogatásra Leningrádba érke­zett A küldöttség tagjai Moszk­vából való elutazásuk előtt kö­zölték, hogy moszkvai látoga­tásuk alatt sok érdekes isme­retre tettek szert. A csehszlo-. vák vendégek több olyan üzem­be és létesítménybe látogattak el, melyek Csehszlovákiában még egyelőre nincsenek. Meg­ismerkedtek a földalatti vasu­tak építésének módszereivel. A küldöttség látogatásával megkezdődik a prágai és moszkvai városi pártszervezet rendszeres együttműködése,­Martin Vaculik, a CSKP prágai városi bizottságának vezető tit­kára meghívta Prágába á moszkvai pártbizottság vezető­it. Újabb szakaszában a kulturális forradalom A ,.vörösgárdisták" helyeslik a munkacsoportok feloszla* tását • A támadások ú> célpontja: a külügyminisztérium • Kina és az Egyesült Államok között elkerülhetetlen a háború? Peking (ČTK) — A Tanjug pekingi tudósítója jelentette, hogy Mao Ce-tung elrendelte azoknak a „munkacsoportok­nak" feloszlatását, amelyeket a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának egyes tag­jai a kulturális forradalom ki­bontakoztatására különféle szervezetekbe küldtek ki. A Vö­rös Gárda Hangja című lap reakciósnak és Mao Ce-tung ta­nításával ellentétesnek bélyeg­zi e „munkacsoportok" tevé­kenységét. Azzal vádolja őket, hogy nem harcoltak azok ellen, akik hatálmon vannak és „kapi­talista útra" léptek, hanem egy­más ellen uszították a tömege­ket, s a „félrevezetett többsé­get a forradalmi kisebbség el­nyomására" használták fel. Mao Ce-tung azonban Idejében felismerte a veszélyt, és felosz­latta a munkacsoportokat. A vörös gárda egyik lapja figyelmeztetett rá, hogy az utcai plakátokon ne áruljanak el párt- és államtitkokat, fő­ként ne árulják el a vezetők­nek zárt üléseken mondott be­szédeit. Ezzel kapcsolatban rá­mutatnak, hogy a pekingi Csang An úton plakátok jelen­tek meg, amelyek Liu Sao-csi államelnök és Teng Hsziao-ping pártfőtitkár leváltását követel­ték. A „kulturális forradalom * mostani hullámában más veze­tő állami szervek után táma­dást Indítottak a külügyminisz­térium ellen ls. A külügymi­nisztérium épületének falán a következő felirat jelent megt „Ágyúzzuk a külügyminiszté­rium pártbizottságát, égessük meg Csen Ji miniszterelnök-he­lyettest." A moszkvai Pravda pekingi tudósítója a vörösgárdisták egyik lapját idézve azt írja, hogy „nagy az ellenállás a kul­turális forradalommal szem­ben". A vörös gárdák mozgal­mának jelenlegi szakasza abban különbözik az első lépésektől, hogy most elsősorban azok el­len a kommunisták ellen irá­nyul, akik nem értenek egyet Mao Ce-tung eszméinek bel- és külpolitikai érvényesítésével. A vörös gárda egy másik lap­ja szerdai számában azt írta, hogy „az Egyesült Államok és Kína közti háború elkerülhetet­len". A kínai népnek fel kell készülnie, hogy visszaverje az imperialisták és szövetségeseik összes támadásait. A kulturális forradalom nagyszerű alkalom arra, hogy Kína felkészüljön a népi háborúra." Tegnap reggel féltízkor a • dél-walesi bányavidék egyik kisvárosában, Aberfanban sok ezer tonna salak zúdult a helyi iskola épületére. Az isme­retlen okokból megmozdult meddőhányó fekete lavinaként temette maga alá az iskolát és néhány bányászházat. Helyi la­kosok elbeszélése szerint „el­szabadult a pokol", rettenetes robajjal megindult a salakhegy és mindent elsöpört könyörte­len pusztító útján. Az iskolában a katasztrófa idején kétszázötvennégy gyer­mek tartózkodott. Az első je­lentések szerint a mindenfelől Aberfanba siető bányászok és a mentőosztagok kilencven gyermeket élve szabadítottak kl a romok alól, de százhatvan gyermek és több tanító sorsa ismeretlen. Keservesen jajveszékeld anyák veszik körül a szeren­csétlenség színhelyét, és zo­kogva figyelik a csákánnyal, lapáttal dolgozó mentőosztagok munkáját. A városkát további veszélyek is fenyegetik, mert a meddőhányó salaklavinája eltorlaszolta a közeli patak Borzalmas tömegkatasztrófa Walesben Százhatvan gyermeket temetett maga alá a fekete lavina medrét, s a lassan emelkedő víz elöntéssel fenyegeti a sze­rencsétlenség színhelyét. A leg­tapasztaltabb bányamentők sze­rint a salakhegy nem „nyugo­dott még meg", s nincs kizárva, hogy újabb csuszamlós törté­nik. Garfield Jones, a városka hat­vanéves postamestere a ka­tasztrófa pillanatában ötszáz­méternyire az Iskolától Jól lát­ta a fekete lavina pusztítását. Néhány perc múlva sírva sza­ladt karjaiba ötéves kisunoká­ja, egy Hilary nevű kislány, aki szerencsére még nem lé­pett be az Iskola kis csoport­jának helyiségébe, és csodával határos módon megmenekült a pusztulástól. A mentőosztagok megerősí­tésére mozgósították Dél-Wales polgári légvédelmi osztagait is, amelyeknek tagjai most szem­léltető oktatásban részesülnek az atomháború pusztításainak témaköréből — csak sokkal szerényebb méretekben. Wales bányászai mindenütt a szeren­csétlenség színhelyére indultak. Az esti órákban Erzsébet ki­rálynő külön üzenetben fejezte ki mélységes megdöbbenését és részvétét az elpusztult gyerme­kek szüleinek és a walesi nép­nek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents