Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-21 / 291. szám, péntek

val is foglalkozunk. Gondolunk a növényvédelemre, rovarlrtószerek gyártására. Azt is megtudtam, hogy a legkorszerűbb elektronikus számitógépek gyártását is felvették programjukba. A félkészárut és a csomagolóanyagot saját üveg-, plasztikanyag-, kerámiagyárak, valamint magnetikus acélöntödék szállítják. — Mi a helyzet a kísérletezés és kutatás terén? — Jelenleg húszezer tudományos kutatót foglalkoztatunk az egész világon, itt, Eindhovenben 2200 tudós, fizikus, vegyészmérnök dolgozik, közülük háromszázan a tudományok doktorai. A mikrohullámok és a félvezetők fizikája, valamint a magnetikus műanyagok terén elméleti kutatásokat folytatunk ... Sok érdekes adatot találtam a konszern tavalyi üzleti jelentésében. Évi forgalma elérte a 7 miliárd 545 millió holland forintot, nyeresége 399 millió forint volt. A jelentés azonban nem tartalmazta azt, amit országszerte tudnak az emberek: a Philips-konszern az utóbbi években nagyon ls érdekelt a rakétaüzletben, s e célból az Egyesült Államokban különvállalatot alapított. Sok üzemet, vállalatot vett át, amelyek Igen gyakran régi nevükön szerepelnek. Kevesen tudják, hogy Phillpsék a Van Houten és a Bensďorp kakaógyárakban is érdekeltek. Az utóbbi hetekben nagy felháborodást keltett az a hir, hogy a konszern Hollandiában négyezer alkalmazottat szándékozik elbocsátani. Erról még folyik a vita. Még annyit árultak el nekem, hogy a konszern jövőre megkezdi a színes tv-készülékek gyártását. adják vissza tökéletesen a hangot, az utasok nem értik meg a közleményeket. Ezért valószínűleg Philips-szakértök segítségével nagy képernyőkkel látták el a peronokat, s nagy betűkkel a tv jelzi a vonatok indulási és érkezési idejét. Ezt az érdekes berendezést eddig még nagyobb állomásokon sem láttam. A vállalatnak saját autóbuszparkja van. Percnyi pontossággal szállítják a vonattal érkező alkalmazottakat és a látogatókat az egyes épületekhez. Hatalmas parkolóhelyek a munkások ezreinek kerépárjait, robogóit és autóit fogadják be. A 180 ezer lakosú modern városban csak a Phtlips-művek 40 ezer személyt foglalkoztat. Rövid várakozás után F. F. Radicr úr, a keleti kiviteli osztály vezetője fogadott. Barátian elbeszélgettünk. Nagyon jól ismeri Csehszlovákiát, a brnól kiállításokról is tud. Reméli, hogy a jövőben köztársaságunkkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Az autóban folytattuk beszélgetésünket, mert megkért, hogy szolgálati kocsiján kísérjem el az állomásra, mivel sürgősen Hágába kell utaznia, ugyanis sajtóértekezleten vesz részt a csehszlovák nagykövetségen. Az állomásról visszaküldött a főépületbe, ahol ebéd után egy 35 év körüli, atléta termetű úr vett pártfogásba. Interjúmat Holts úrral folytattam, ő kalauzolt az egyes osztályokon és tájékoztatott a gyártmányokról. Megmutatta az EVOLUON nevű új jubileumi kiállítást, amely csak a napokban nyílt meg a "nagyközönség számára, és a Philips-konszern fejlődését szemlélteti. A kiállítás színhelye egy korszerű épület a közepén nagy, 12 V alakú pilléren nyugvó kupolával. Ottlétemkor végezték rajta az utolsó simításokat. PHILIPS A SZAMOK TÜKRÉBEN A Philips-konszern részlegei annyira elágaznak, hogy megtekintésük csak Eindhovenben megállás nélkül 15 órát ls tartana. Persze Eindhovenen kívül sok Philíps-gyár van az országban és a világ minden táján. Hollandiában 87 ezer, a világ 30 országában 200 üzemben pedig 252 ezer alkalmazott dolgozik Philipséknek. A Philips-konszern először Belgiumban, majd valamennyi európai országban létesített üzemet, később pedig Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Oj-Zélandban terjeszkedett. Az amerikai versenytársak világkartellt alakítottak Philipsékkel, s kiszorították a holland behozatalt. * A Philips-művek már 1927-ben a rádiógyártás élére tört, s áttért más távközlési berendezések, háztartási villamosgépek, orvosi készülékek, röntgenberendezések, lemezjátszók, mozigépek, villanyborotvák és más ipari cikkek gyártására. A második világháború után navigációs, radar- és tv-készülékek, valamint atomkutatási berendezések gyártását vezette be. — Hallottam, hogy vegyszereket is gyártanak — kérdeztem. — jól értesült, gyógy- és vegyszereket is gyártunk — válaszolta Holts úr, — A Philips—Roxane üzem és más gyárak vitaminokat is gyártanak. Ml még hormonok és izotópok előállításáA konszern kiállításának makettje ^ülföQdo Az eindhoveni Philips-művek igazgatóságának főépülete GREK IMRE CTIJEGYZETE A FÉNY VÁROSÁBAN Hollandia hallatára az ember önkéntelenül a tulipánokra, a szélmalmokra és a facipőkre gondol. E fogalmak éppen olyan szorosan összefonódnak aZ országgal, mint a legutóbbi 75 évben a Philips név Hollandia gazdasági életével. A 33 ezer négyzetkilométer területű, sűrűn lakott Hollandia aránylag kis ország, nyersanyagokban behozatalra szorul, mégis nagyobb a kivitele, mint a hatalmas Olaszországé. Az exportban oroszlánrésze van a világhírű Philips konszernnek. A Philips-vállalatot 1891-ben Eindhoven városkában Frederik Philips és íia Gerhard alapította. Kezdetben villanyégőket gyártottak, s négy év múlva majdnem fizetésképtelenek lettek. Később Philips másik fia, Anton is csatlakozott a vállalathoz; neki sikerült megjavítani a cég pénzügyi hely* zetét és jelentősen fellendíteni a forgalmat. Ül piacokat talált Németországban, majd Közép-, Kelet- és Dél-Európában. 1902-ben egyezséget kötött versenytársaival — az AEG és a SiemensHalske gyárakkal, s értékesítő kartellt alakítottak, i" Gondoljuk meg: egy emberöltővel ezelőtt, amikor a gyár létrejött, a ma gyártott legtöbb cikk még nem létezett. Pliilipsék megakarták javítani a szénszálas villanyégőket, az ún. Wolframégőket 1907-ben, a röntgensugarakat 1895-ben fedezték fel. Akkor jöttek rá a vitaminok jelentőségére, s a gyógyászatban először alkalmazták az ibolyántúli sugarakat. Egy évvel később adták kf sz első porszívógép szabadalmát. 1897-ben jelentkezett Marconi a drótnélküli távíróval... Ebben az időszakban rengeteg találmányt tökéletesítettek; e dolgok nagy részét a Philipscég gyártja. VALLALATI AUTÓBUSZON A KOZPONTBA Természetesen Eindhoven várost ls űtbaejtettem. Már a pályaudvaron érdekes újdonságra lettem figyelmes. Mivel a pályaudvari hangszórók nem 61. — Borja pedig nem sejtett semmit, és egyre csak mondogatta: „Ne lógasd oz orrod, Tolka, majd én elhelyezkedem egy gyárban ..." Járkált is munka után, de nem vették fel sehol. Kettesben kitakarítottuk az egész lakást. Borjának mindenre volt gondja ezekben a napokban, ő rakta a tízórait a táskámba. Várt rám, mikor hazajöttem az iskolából, esténként együtt csináltuk a leckét. Tegnapelőtt jöttek érte. Megint csak éjjel. Én rögtön felébredtem, amint csöngettek. Borja meg mit sem sejtve aludt. A főbejárat felöl jöttek, de nálunk van még egy kijárat a konyhából. Felköltöm Borját, mondom neki: „Menekülj a konyhán keresztül, bottal üthetik a nyomodat. Majd én sokáig nyitom ki nekik az ajtót." Ezt én már régebben kigondoltam. Borja rögtön futni akart, gyorsan öltözködni kezdett, de aztán egyszer csak leült a díványra és azt mondta: „Ereszd.be őket..." ÉS úgy elkezdett reszketni, hogy féltem ránézni: még a cipőjét sem tudta felhúzni. Én akkor ajtót nyitottam, nagyon dühösek voltak, hogy olyan sokáig várakoztattuk őket, engem félrelöktek és mindjárt Borjához siettek. Tetszeni k tudni, van nálunk egy olyan kemény heverő, a bátyám mindig azon aludt, és a boxkesztyűje ott lógott fölötte. Hát ezen a heverőn ült akkor. És amikor elvitték. elkezdett sírni. Bizonyára azért, hogy én egyedül maradok. Nem tudta, hogy engem is el fognak vinni. Pedig rögtön utána engem is elvittek a gyerekgyűjtőbe. Ványa bácsi, és most onnan szöktem meg. Csakhogy sokáig nem lehet elmaradnom. Keresni fognak. Anya néni, ne tessék sírni. Ne aggódjon, naponta háromszor kapunk enni. A kicsik meg hétéves korig külön csoportban vannak — vidáman élnek. Nem értenek semmit az egészből, csak játszanak, hintáznak. Tolja e'hallgalott és megint meggörbedt, mint az előbb, és úgy ült a két felnőtt előtt, géppel nyírott hajával, mint egy kiskorú bűnöző, akinek miért, miért nem, tintafolt van a homlokán. — Ványa bácsi - mondta és a férfira emelte szemét. És annyi panasz, annyi csüggedés, annyi könyörgés áradt ebből a szempárból, hogy fénye szinte égetett. — Fogadjon engem magához. Megelégszem egy szem krumplival napjában, csak vigyen el onnan. Már nemsokára dolgozni mehetek. Jól tudok rajzolni. «- Miket beszélsz, milcet beszélsz! Scserbatov felugrott, nem a fiú szavai ellen hadakozva, hanem az ellen, ami az egész elbeszélgetés alatt a lelkét szorongatta, hiszen már régen megértett mindent és várta kérését. - Miket beszélsz! Hót persze, hogy idejöhetsz! Ekkor már Ánya sem tudta tovább türtőztetni magát; odarohant a fiúhoz, mint az anyja és melléhez szorította fejét, könnyeivel öntözte kurtára nyírt haját. — Sehová nem engedünk téged! De Tolja kibontakozott a karjából. — Ezt így nem lehet. Ánya néni ezt nem tudja. - Úgy beszélt az asszonynyal, mintha idősebb és tapasztaltabb volna. - Ott ugyanis az a rend... Legjobb lesz, ha most feltesznek egy villamosra, még így is soká tart az út. Holnap reggel meg jöjjenek el értem. Ványa bácsi, ne nézzen így rám: ezt megengedik. Tegnap is lejöttek az egyik gyerekért a rokonai. Csak azt kell mondani, hogy engem magukhoz akarnak venni, ÉS igazolást kell hozni: a munkahelyről, meg a lakásról, hogy az egészségügyi feltételek megengedik. Meit különben nem adnak oda. Mindketten kikísérték a villamoshoz. És o megállónál Tolja még egyszer o lelkükre kötötte, mintha csak megértené mindazt, amit most azoknak érezniük kell: — Csak rögtön jöjjenek holnap reggel. Az igazolások^ ráérnek később. Nem tartanak itt sokáig minket, elirányíthatnak. Am másnap reggel előtt még volt egy éjszaka, amit most a kitörő érzések kimondattok velük, mindazt holnap megfontoltan tettekre kell váltani, felmérve mindent, amit ezzel a perccel mogára vesz és magára vállal az ember. Holnap reggel el kell indulni, beszerezni az igazolásokat, s meg kell mondani, hová, mivégett és miről. • • • Egy hadgyakorlat alkalmával Scserbatov véletlenül összetalálkozott egyik régi bajtársával: szolgálati beosztásuk hosszú ideje szétválasztotta őket. Az utóbbi időkben már alig-alig jutott eszébe ez a férfi. Meg volt győződve, hogy régen nem is él: jeletős személyiség lévén, nagyon is előtérben állott. És Szergacsov egyszer csak megjelent a hadgyakorlaton mint felügyelő, s összetalálkoztak. És úgy megörültek, ahogy csak azok tudnak örülni, akik kölcsönösen holtnak hitték egymást. Szergacsov nem sokkal előbb magas beosztásba került, emberekre volt szüksége, Scserbatovnak pedig semmiféle kompromittáló dolog nem terhelte a számláját. Igaz ugyan: politikai szűklátókörűség címén megrovásban részesült. Egy ilyen megrovás persže semmiképpen sem számított biztatásnak a jövőre nézve, de mindenesetre azt jeletette, hogy az illető elég szerencsés körülmények között átjutott az ellenőrzés bizonyos meghatározott szakaszán, és von oka reménykedni. Más62. szóval: Scserbatov személy szerint nem volt részvevője semminek, csak éppen nem figyelt fel idejekorán a közelében fegyverkező ellenségre. Dehát istenem: vajon kit nem vádolhattak azokban az esztendőkben efféle szűklátókörűséggel I És Szergacsov szilárdan így szól: — A megrovást eltöröljük! Járkálsz vele egy ideig, amennyit általában szokás, és aztán eltöröljük. Azzal vettek búcsút, hogy Scserbatovot a legrövidebb időn belül kikéri Moszkva. Scserbatov bizakodott, de közben babonásan félt, hogy ezzel elriasztja váratlanul feltűnő szerencsecsillagót. De egyvalamit világosan érzett: most mintegy följebb emelkedett és egyszeriben elérhetetlenné vált azok számára, akik eddig a sorsát, egész kiszolgáltatott jövőjét a kezükben tartották. Már nem tartozott irányításuk alá. És ezt minden illetékes azonnal megérezte. Scserbatov máról holnapra a teljes mértékben megbízható, minden gyanún felülálló emberek körébe került. És ez nem egyszerű emelkedés volt; tiszttársai ugyanis nemcsak azt az erőt és hatalmat érezték meg, amely mögötte állott, hanem magamagában is felfedezték ugyanezt, s egyszeriben más szemmel néztek rái mintegy csupán most ismerve fel igazán, És tekintetükkel találkozva, Scserbatov megérezte, mint árad szét benne az oly régen nem tapasztalt magabiztonság. Már hosszabb ideje annak az embernek szemével szemlélte az életet, aki az események logikája kapcsán szükségképpen el fog távozni belőle. De most elmúlt az életét fenyegető veszély. És egyszerre kitárult előtte megannyi tény, amit azelőtt nem vett észre. Igen: sok jó jel mutatkozik. Azt rebesgetik, hogy mégiscsak eljutottak Sztálin fülébe bizonyos jelentések, és ő megtudakolta, mik Is történnek. (Folytatjuk) #1 mm 1968. X. 21.