Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-21 / 291. szám, péntek

Szíria önkénteseket toboroz Damaszkusz (ČTK) — Szíriá­ban megkezdődött a „népi hon­védelmi egységek" önkéntesei­nek toborzása. Ezek az egysé­gek arra lesznek hivatva, hogy „az esetleges agressziótól meg­védjék Szíria területét, és el­hárítsák a reakciós, imperialis­ta erők cselszövéseit". A da­maszkuszi rádió közölte a szí­riai kormány nyilatkozatát, mely szerint az említett Intéz­kedést a szíriai—izraeli hatá­ron mindinkább kiéleződő hely­zet tette szükségessé. Szíriában megalakult a moz­gosító bizottság. Cafendasz beszámíthatatlan? Fokváros (CTK) — A tokvá­rosi bíróság beszámíthatatlan­nak nyilvánította Cafendaszt Verwoerdnek, a Dél-afrikai Köztársaság miniszterelnökének gyilkosát. Cafendasz börtönben marad addig, amíg nem dönt a Dél­afrikai Köztársaság elnöke ál­tal kinevezett vizsgálóbizottság. Párizs hajthatatlan Franciaország visszautasítot­ta a 14 NATO-állam jegyzékét, amelyben újabb politikai ta­nácskozást javasoltak a Nyu­gat-Németországban állomásozó francia csapatok kérdéséről. A francia kormány szerint nincs értelme az ilyen tanácskozás­nak, s jobb lenne, ha Ailleret francia tábornok és Lemnitzer amerikai tábornok, a NATO képviselője pontos utasítást kapna arra, hogy dolgozzák ki a vezérkarok kapcsolatára vo­natkozó megállapodást. Franciaország dúsított uránt állít elő Pompidou francia miniszterel­nök és Peyrefitte, a tudományos kutatást Irányító miniszter teg­nap ünnepélyesen üzembe he­lyezte a pierrelatte-i gyár egyik Uzemrészlegét, mely 93 százalé­kos dúsított uránt állít elő. Az üzem vezetői e látogatás al­kalmából hangsúlyozták, hogy jö­vőre megkezdhetik a hidrogén­bomba gyártásához szükséges dú­sított urán folyamatos előállítá­sát. A szocialista világrendszer a nemzetközi munkásosztály és a dolgozók legfőbb vívmánya A moszkvai Pravda vezércikke WaldeckRochet: A kommunisták nem alkusznak meg A moszkvai Pravda tegnapi vezércikkében a Nagy Októbert Szocialista Forradalom 49. év­fordulója alkalmából kiadott jelszavakkal foglalkozva meg­jegyzi: A szocialista világrendszer a nemzetközi munkásosztály és a dolgozók legfőbb vívmánya. Az SZKP Központi Bizottsága a november 7. alkalmából kiadott Jelszavakban köszönti a szocia­lizmust épftő országok népeit. Nyolc szocialista ország párt­és állami vezetőinek szovfet­unióbeli látogatása e napokban ismét azt fejezi kt, hogy ered­ményesen fejlődnek a testvéri barátságban egyesült népek kapcsolatai és együttműködése. A szocialista országok köz­véleménye haragosan elítéli az amerikai imperialisták délke­let-ázsiai bfinős háborúját. A hős vietnami nép a legnagyobb imperialista állammal harcol, amely óriási emberanyagot és korszerű haditechnikát vet harcba. A vietnami nép meg­rögzött, makacs ellenséggel harcol. A vietnami hazafiak támoga­tására kialakult front kiszéle­sítése létfontosságú feladat, hogy a vietnami nép eredmé­nyesen ellenállhasson az ame­rikai agressziónak. Ezért ke­serűséget, sajnálkozást és szi­gorú elítélést vált ki minden becsületes emberekben az a tény, hogy a Kínai Népköztár­saság vezetői nem hajlandók megegyezni más szocialista or­Kína újabb nukleáris kísérletre készül Washington (CTK) — Ameri­kai atomtudósok véleménye szerint Kína még az idén vég­rehajtja negyedik nukleáris kí­sérletét. Véleményük szerint ebben az esetben egy tökélete­sített hidrogén-izotópokkal dú­sított atombomba, vagy esetleg egy kísérleti termonukleáris bomba felrobbantásáról lesz szó. Az amerikai tudósok azon­ban valószínűtlennek tartják, hogy a kísérletre Johnson dél­kelet-ázsiai tartózkodása idején kerül sor. szágokkal a Vietnam védelmét szolgáló közös akciókban. A kínai vezetők bőszen támadják azokat, akik hatékony, nagy segítséget nyújtanak a harcaló Vietnamnak. Magatartásukkal az amerikai Imperializmus ke­zére játszanak, és a forradal­mi antiimperialista világmoz­galmak előtt nagy felelősséget vállalnak magukra. A szocialista országok, a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek és a világ dolgo­zói a világ arculatát megvál­toztató jelenkori történelem óriási, legyőzhetetlen erejét al­kotják. Á Szovjetunió és más szocialista államok a gyarmati igát lerázó, független, nemzeti és demokratikus államot építő és a társadalmi haladásért küz­dő fiatal országok hű barátai. A szovjet emberek azoknak a népeknek oldalán állnak, ame­lyek még a gyarmati rendszer béklyóiban sínylődnek. Akcióban a vörös gárdák Peking (CTK) — Több kínai nagyvárosban megemlékeztek Lu Szün kínai író halálának 30. évfordulójáról. Az Oj-Kína saj­tóiroda szerint Mao Ce-tung „a kínai új kulturális erő legna­gyobb és legderekabb zászlóvi­vőjének" nevezte Lu Szűnt. A tízezer főnyi tömeg részvé­telével rendezett sanghaji gyű­lésen Tlng Szüe-lej, a kulturá­lis forradalmat irányító bizott­ság egyik tagja Lu Szün, az igazi kommunista példájának követésére szólította fel a né­pet. A szónok kijelentette, hogy a külföldi bírálat ellenére is folytatják a kulturális forradal­mat, s ,41 kommunista világot teremtenek, amelyet Mao Ce­tung gondolatainak fénye fog beragyogni". A kínai vörösgárdisták foly­tatják támadásaikat párt- és állami vezetők ellen. Szerdán Hopej tartomány pártbizottsá­ga volt támadásaik célpontja. A Pekingben kiragasztott pla­kátok a vegyipari minisztérium több funkcionáriusa ellen irá­nyulnak. Más jelszavak harcba mozgósítanak az egészségügyi minisztérium „burzsoá reakciós irányvonala" ellen. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyi­latkozott a Demokratikus Szo­cialista Baloldal Szövetsége és a jobboldal közti kapcsolatok­ról. A nyilatkozat megállapítja, hogy a baloldal a következő választások második fordulójá­ban szövetségre kíván lépni a jobboldallal. A kommunista párt vélemé­nye szerint — hangoztatja Waldeck Rochet — ez az elha­tározás nem fejezi ki a dolgo­zók és a demokraták óhaját, akilf nyílt és lojális egyez­ményt vártak valamennyi bal­oldali erők között. A kommu­nista párt fő célja, hogy véget vessen a személyi hatalom­nak, és ezzel megnyissa az utat a valódi demokratikus rendszer felé. Ezért a párt nagy kam­pányt indít, hogy a dolgozók milliói és a demokraták, akik egységre és demokráciára vágy­nak, hagyják jóvá a párt prog­ramját és a következő választá­sokon támogassák a kommunis­ta jelölteket — hangoztatja Waldeck Rochet. Hasznos véleménycsere Martin Vaculíknak, a CSKP politikai bizottsága póttagjá­nak, a prágai városi pártbizott­ság első titkárának vezetésével hétfő óta Moszkvában tartózko­dik a CSKP prágai városi bi­zottságának küldöttsége, amely főleg a moszkvai üzemekben végrehajtott gazdasági refor­mokat tanulmányozza. Nyiko­laj Jegoricsev, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titkára elmondta küldöttségünknek, hogy mindazokban a moszkvai üzemekben, amelyek áttértek a tervezés és a gazdaságirányítás új módszereire, jobb eredmé­nyeket értek el. Küldöttségünk ellátogatott az egyik moszkvai csapágygyárba, és a helyszínen ismerkedett az eredményekkel, majd elbeszélgetett az üzem vezetőségével és a dolgozókkal. Közlemény a bolgár küldöttség mongóliai látogatásáról A Mongol Népköztársaság fő­városában közleményt adtak ki a bolgár párt- és kormánykül­dösség látogatásáról. A kül­döttség, amelyet Ivan Mihajlov hadseregtábornok, a BKP Poli­tikai Bizottságának tagja veze­tett, megbeszélést folytatott Jumzsagifu Cedenballal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával, miniszterelnökkel. és más párt- és állami vezetőkkel. Mindkét fél élesen elítélte az amerikaiak vietnami gyilkos há­borúját, és hangsúlyozták, hogy országaik készek továbbra is meszemenő segítséget nyújtani a vietnami népnek. A látogatás idején egyez­ményt írtak alá a két ország közti vízum nélküli turistafor­galom bevezetéséről és až 1967. évi árucsere-forgalomról és fizetési egyezményről. A francóisták kudarca Madrid (CTK) — A spanyol­országi üzemekben e napokban választották meg a munkásbi­zalmikat, s a munkásbizottsá­gok tagjait. A választásokon az egységes francóista szakszerve­zeti szövetség jelöltjei súlyos vereséget szenvedtek. Számos üzemben a választások folya­mán nem hivatalos munkásbi­zottságok alakultak, s a dol­gozók csaknem mindenütt a bizottságok jelöltjeit választot­ták meg. !gy például meglepő sikert arattak Madridban, Bar­celonában, Bilbaóban és Valen­ciában. Egy madridi nagyüzem­ben pedig a munkásság hat év­re megválasztott tizenegy bi­zalmija közül tfz az említett munkásbizottság jelöltje volt. Spanyolországban egyre na­gyobb méreteket ölt a kommu­nisták illegális tevékenysége, s a párt számos tagjának sike­rült a munkásság szerveibe be­jutnia. 1968. X. 21. E gy hónap leforgása alatt több véres tüntetés zajlott le francia Szomáliában, az utolsó afrikai francia gyarmaton. A tüntetések akkor kezdődtek, amikor De Gaulle elnök rövid látogatást tett Djiboutiban, Francia Szomália fővárosában. Az elnök, aki a gyarmati népek felszabadítójának tekinti magát, megdöbbenve tapasztalta, hogy Djibouti lakosai a várt örömri­valgás helyett „függetlenséget akarunk" kiáltásokkal fogadták. A szomállaiak és a rendőrség összecsapása aztán végképp el­vette De Gaulle kedvét ettől a látogatástól. Miért méltatlankodnak a franciák? Afrikában alaposan megosz­lanak a vélemények Francia Szomália Jövőjét Illetően. Sokan azt tartják, hogy a 8500 négy­zetméternyi és kevesebb mtnt 100 000 lakosú gyarmatnak egy­szerűen nincs jövője. Vagyis, mint önálló állam, képtelen len­ne megállni a lábán. Ezt a vé­leményt terjesztik a francia gyarmatosítók is, akik különö­sen zokon veszik a djibouti vé­res incidenseket. Arra hivatkoz­nak, hogy 1958-ban Francia Szo­máliának is megadták a lehető­séget a választásra. Népszava­zást rendeztek, amelynek az lett az eredménye, hogy a szavazók 75 százaléka a gyarmati státus fenntartása mellett döntött. Igaz, hogy nagyon kevesen sza­vaztak. S az is igaz, hogy a népszavazást követően a mosta­nihoz hasonló tüntetésekkel til­takozott Szomália népe a szá­mára elfogadhatatlan szavazási eredmény ellen. Ismét akcióba lépett a gyar­mati apparátus, és új választást tartottak. Ismerve az ilyen vá­lasztások gyakorlatát, senkit sem lepett meg, hogy a referen­dumot követő választás „meg­erősítette" Francia Szomália né­pének „eltökéltségét", hogy „nem kíván felszabadulni". A franciák ügyesen alkalmazták Szomáliá­ban a megosztás elvét, amikor a terület lakosságának kisebbik részét kitevő danaktlok kezébe Éliás Béla djibouti levele Djibouti . kérdőjelek adták a közigazgatást, szemben a többséget képező szomállaiak­kai. Jövőre újabb népszavazás Francia Szomália roppant sze­gény ország. Miért ragaszkod­nak hát a franciák oly csökö­nyösen ehhez a gyarmathoz? Nyilvánvalóan nem másért, mint stratégiai érdekből. Djibouti egyszersmind korszerű francia haditengerészeti támaszpont is. Annál fontosabb, mint hogy a franciák fejfájás nélkül felad­hatnák, ha nem akarnak szem­benézni afrikai pozícióik alapos meggyengülésével. Márpedig Francia Szomália függetlenné válása után nem valószínű, hogy megmaradhatna ez a fontos tá­maszpont. De Gaulle számára azonban igen kínos az, ami Djiboutiban történt és történik. A francia kormány tehát újra előveszi a már bevált módszert, és 1967 jú­liusában népszavazást rendez Szomáliában. Ezúttal nem any­nyira bizonyos, hogy a referen­dum a remélt eredményt hozza. A franciák tehát a referendum mézes madzaga mellett figyel­meztetnek: amennyiben a szo­mállaiak a függetlenség mellett döntenének, Franciaország meg­von töltik minden gazdasági, pénzügyi és egyéb támogatást. Kétséges azonban, hogy ez visz­sza fogja-e tartani a gyarmato­sítástól megcsömörlött szomá­liaiakat attól, hogy a nemzeti függetlenség mellett törjenek lándzsát. Két ország is magának követeli Francia Szomália politikát pártjai, azok is, amelyek a szo­máliai eredetű, és azok is, ame­lyek az etióp és arab eredetű törzseket képviselik, egyetérte­nek abban, hogy meg kell sza­badulni a francia gyarmatosí­tóktól. Ugyanezért a célkitűzé­sért harcolnak azok a politiku­sok is, akik Francia Szomálián kívül, Addis Abebában, illetve Mogadisuban ütötték fel tanyá­jukat. A helyzet lényegesen egy­szerűbb lenne, ha Francia Szo­máliára nem tartana igényt két olyan, egymással hagyományo­san szembenálló ország, mint Etiópia és a Szomáli Köztársa­ság. Etiópia azon a címen, hogy Francia Szomália lakosainak többsége etióp, a Szomáli Köz­társaság pedig azon a címen, hogy Francia Szomália lakosai­nak többsége szomáli eredetű. Ha csak ez döntené el a kérdést, akkor Francia Szomália min­den további nélkül a Szomáli Köztársasághoz csatlakozhatna, mert minden valamire való for­rás és adat szerint a szomállaiak vannak többségben Francia Szo­máliában. Az igazságot itt ls máshol kell keresni. Addis Abe­ba számára létfontosságú, hogy a tengerhez vezető egyetlen vasútvonala, az Addis Abeba— Djibouti vonal ne kerüljön ide­gen kézbe. A Szomáli Köztársa­ság pedig hagyományos politi­káját követi, amikor Francia Szomáliát is be szeretné illesz­teni „Nagy Szomália" terveibe. Ennek következtében állt elő az a furcsa helyzet, hogy Etió­pia, amely külpolitikájában gyarmatosítás ellenes vonalat követ, támogatja a franciákat gyarmati hatalmuk minél továb­bi fenntartásában. Halié Sze­lasszié császár ugyanakkor hi­vatalosan bejelentette, igényt tart Francia Szomália területé­re, mely az Etióp Császárság „szerves részét képezi". A jelek szerint Francia Szomália a bá­rány szerepét tölti be a farka­sok között. Ütközőpont, amely háborúba dönthetné az egymás­sal különben ls állandóan vi­szálykodó Etiópiát és Szomá­liát. Joga van a függetlenségre A haladó Afrika álláspontját az Afrikai Egységszervezet fel­szabadítási bizottsága juttatta kifejezésre, amikor állást fog­lalt Francia Szomália független­sége mellett. Az egymással szemben álló felek mindent fi­gyelembe vesznek, minden gaz­dasági és politikai érvet felhasz­nálnak, csak arról hallgatnak mélységesen, hogy mint minden volt gyarmatnak, Francia Szo­máliának is vitathatatlan joga a saját jövőjéről dönteni. Nem helytálló az az álláspont, hogy Francia Szomália annyira szegény, hogy nem képes a gaz­dasági önállóságra. Különösen nem lehet elfogadni ezt az el­méletet, ha figyelembe vesszük, hogy Afrikában olyan országok nyerték el a függet­lenséget, mint a koldusszegény To­go, Gambia vagy Dahomey. Francia Szomáliának leg­alább annyi esélye van a gazdasági fennmaradásra, mint DahoJneynek vagy Gambtának, amely utóbbi még területileg ts csak fele akkora, mint Szomália. Senki sem vetheti Francia Szomália lakossá­gának szemére, hogy afrikai test­véreihez hasonlóan' 6 is meg szeretné ízlelni a szabadság és a nemzeti füg­getlenség gyümöl­csét Ehhez leg­alább annyi joga van, mint azoknak, akik be szeretnék' kebelezni.

Next

/
Thumbnails
Contents