Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-20 / 290. szám, csütörtök

A 214 MILliÔ KORONA HÁTTERÉBEN A NYITRAI JARAS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMAI A fiatal mérnök figyelmesen hallgatja a kérdéseket, s még akkor is kérdő pillantással néz rám, amikor én már választ várva hallgatok. Majd néhány pillanat múlva hangjából leplezetlenül csendül ki a jóleső érzés. — Nagyon örülök, hogy a vízgazdálkodási probléma iránt érdeklődik. Az ember már az ilyen érdeklődést is úgy veszi, hogy a munkája mégiscsak ér valamit, ha már számon tartják. — Hát kérem, a nyitrai járás vízgazdálkodási problémáival kapcsolatban először talán arról kellene szólni, hogy a járásban az utóbbi tíz évben 98 millió korona kárt okozott az árvíz. Az árvízkárok rangsorában az idei év vezet 27,6 millió koronával ... — magyarázza Karol Knotek mérnök. Augusztus 19. Nemhogy a kéklő eget, de még a szomszéd házat is alig láthatják a nyitrai járás északi részének lakói. Szakad az eső. Nyitraszerdahelynél délután egy órakor 61 centiméter a Nyitra vízállása, másnap este 7 órakor már 478 centiméter. A Dolné Krškany-i szakaszon is hasonló a helyzet. A Radošinka patak szintje 30 óra alatt 340 centiméterrel emelkedik. A Zsitva ugyanannyi idő alatt 250 centiméterrel nő. A Nyitra néhány óra alatt 4500 hektárt önt el, házak dőlnek Cssze, megrongálódnak az utak, vasutak, vízgazdálkodási berendezések, több ezer kút vize ihatatlanná válik, szünetel az áramszolgáltatás. Nyitrát is veszély fenyegeti. Augusztus 20-án már csak néhány centiméter hiányzik és végül Nyitrára, a város közepéig, egészen a Tatra szállóig betör a szennyes ár. Pusztítva zúdul az áradat. Még azoknak a háta is beleborsódzik, akik már két világháború szemtanúi és résztvevői voltak. Hogyisne. Hiszen Nyitraszerdahelyen a vízszintmérőállomáson 1960-ban mérték az utóbbi évtizedek legmagasabb vízállását, 431 centimétert, most pedig már 478 centiméter magasra duzzadt a Nyitra, méghozzá néhány óra alatt. A Zsitva mentén 10 falu 136 lakóházából már a víz elől kell menekülni, de ezeken kívül még sok százan nem érzik magukat biztonságban. De a veszélyben forgó közös állatállományt, meg más egyebet is menteni kell. Szerencsére hívás nélkül is jön és segít a katonaság. Azon persze már nem lehetett segíteni, hogy 2500 hektár mezőgazdasági föld itt is víz alá kerül. Ugyanis a Zsitvának a nyitrai járás területén nincs gátja. „Csak" 350 hektár földet áraszt el a Radošinka patak, még kevesebbet az Aranyos és a Zsltavka. Persze az épületek, az utak, a különféle berendezések megrongálásából azért ezek a kis patakok is alaposan „kivették a részüket". S a vízkár összesen — mint korábban említettem — 27,6 millió korona. Egyetlen esztendőben. A nyitrai járásban a folyók és a patakok nem az Idén romboltak először, és sajnos, nem is utoljára. Józsi bácsi, Vinodol egyik legkorosabb embere ezt a „sajnost" ilyképpen magyarázza: — Hát fiaim, ezzel a felhőszakadással úgy leszünk mi, mint akit egyszer a kígyó megmart. Ugye az ilyen fél még a gilisztától is. Ezután minket már a zápor is megrémít, hacsak ... — Mire gondol? — Megépíthetnék már azt a gátat ezen a szakaszon ls. Mert addig nekünk nem lesz nyugtunk, biztonságunk. A járás vízgazdálkodási szakemberei ls azt mondják. Különösen az idei árvíz óta közöttük is nagyon gyakran szóba kerül a járás területén levő folyók és patakok szabályozása, gát közé szorítása. Már csak azért is, mert a járás vízgazdálkodási ügyeinek intézését az ő kezükbe adták. Elsősorban az ő gondjuk, hogy ahol csak kell, mindenütt legyen elgendő víz, de az is, hogy annyi mégse legyen belőle, amennyi már veszélyt, katasztrófát hoz a járás jó néhány falujára. Nos, hogyan vállalják és hogyan teljesítik a „vizesek" ezt a nem kis feladatot? Előkerül a járás vízgazdálkodási térképe. Az avatatlannak nem sokat árul el, ez a saját használatra készített papírdarab. Hiszen csak vastagabb és vékonyabb, szaggatott és pontozott vonalakkal, város, falu, folyó- és pataknevekkel s néhány jelzéssel van teleírva. Nekem egy megfejtendő vonalrejtvény az egész, nekik viszont az egész Járás szakaszokra bontott vízgazdálkodási problémáját jelenti. A Nyitrát nagyobb részben már gátak közé szorították, de azért az a kisebb rész ls elég nagy ahhoz, hogy az Ideihez hasonló felhőszakadás-szerű eső, majd az ezt követő elszabadult ár óriási károkat okozzon. Sok pénz, az előzetes számítások szerint 70 millió koronás beruházás kellene ahhoz, hogy megzabolázzák s egyúttal a mezőgazdaság javára hasznosítsák a Nyitra vizét. A Radošinka patak gátjának megerősítése és a patak medrének rendezése már nem kerülne ilyen sokba, csupán 10 millió koronába. Persze ennyi pénz sem kicsiség. A Zsitva szabályozása és a gátak közé szorítása szintén sok millió koronát igényel. Pedig ebben a folyócskában aszályos időben szinte keresni kell a vizet. És mégis 60 millió koronás beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyócska se okozzon évről évre több milliós kárt. Sőt, a beruházásokat illetően nem is 60, hanem 132 millió korona kellene a Zsitva komplex rendezéséhez. Hogy ez nagyon sok? Bizony nem kevés. De nem lenne teljes a Zsitva vízrendezése, ha Obyce községnél meg nem építenék a tervezett víztárolót, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az öntözéshez vizet biztosítson. Mert ha a szabályozott folyó vize majd gyorsan folyik el, honnan kapnak vizet az öntözőrendszer csatornái? Szóval a tervezett víztároló 72 millió koronába kerülne. S mindent egybevetve a járás komplex vízrendezése nem kevesebb, mint 214 millió koronát követelne. De hát hol van annyi pénz? És hol vannak azok a vállalatok, amelyek csak úgy, 1966. X. 20. Mezőgazdasági dolgozók! Minden visszamaradt zöldpaprikát felvásárolnak a konzervgyáraki Az eladásra kínált mennyiséget a következő telefonszámon kell bejelenteni: Bratislava 469-44, vagy 488-41, 779-es mellékállomás. SZESZFŐZDÉK ÉS KONZERVGYÁRAK SZAKIGAZGATÓSÁGA (LIEHOVARY A KONZERVÁRNE ODBOROVÉ RIADITEĽSTVO) BRATISLAVA ľif-™ egyik napról a másikra elvállalják egy ilyen óriási építkezés anyag- és munkaerő-ellátását, kivitelezését? Itt van előttünk ez a korábban halottnak hitt, most már élő, beszélő térkép. Ha jobban szemügyre vesszük, nem egy, hanem két részből áll ez a térkép Egyik a vízrendezés jelenlegi állapotát tünteti fel — felkiáltójelként mered elénk az idei 27,6 milliós árvízkár. Igaz, nem minden évben ennyi a kár, de az utóbbi 10 évben így is 93 millió korona került a veszteség y számlájára. A térkép másik része már a megépített, komplex vízrendszert sejteti. A legfontosabb dolog ezen a részen is a pénz. A 214 millió korona. Mikor lesz együtt ez a hatalmas összeg? A nyitrai járásban a folyók és a patakok garázdálkodásának múltját már ismerjük. A jövő itt fekszik előttünk — egyelőre csak tervek formájában. A járás illetékes szervei türelmetlenül siettetik a nagy mű munkálatainak megkezdését. Számok, adatok halmazával bizonyítják, hogy a beruházás legkésőbb 6—8 év alatt megtérül. A vízrendszer kiépítésével nemcsak az évről évre megismétlődő árvízkár maradna el, hanem több ezer hektár földön biztonságossá válna a mezőgazdasági termelés is, s "ezt még megkétszerezné az a tény, hogy az obycei víztároló több ezer hektáron lehetővé tenné az öntözéses gazdálkodást, vagyis a belterjes mezőgazdasági termelést. Ezek után nem vethetjük a türelmetlenkedők szemére, hogy nekik egyáltalán nincs igazuk. Csak hát ez a hatalmas építkezés, a Nyitra—Zsitva vízrendszerének megépítése meghaladja egy járás szerveinek hatáskörét, és a szükséges anyagi eszközökkel sem rendelkeznek. Ez a 214 millió korona még az államháztartásban is nagy pénz, nem lehet csak úgy egyszerűen kivenni a lajbizsebből. A nagy mű tehát egyelőre még csak terv. De mind a járási szervek, mind a központi szervek nyilvántartják s a megvalósítása nem a távoli jövőben, hanem talán pár éven belül elkezdődik. S akkor a nyitrai Járásban majd nem a víz, hanem az ember lesz az úr. HARASZTI GYULA A Trnava—Medziháji Kísérleti Állomáson az átszerelt SZK-4-es gabonakombájnnal gyorsan megy a kukorica betakarítása. A gép naponta 4—

S hektáron végzi el a törést, s a kalászokról megközelítőleg 250 mázsa szemtermést morzsol le, ami gazdag hozamr* »all. (J. Bakala CTK — felvétele) A GYŐZTES MÉG ISMERETLEN Az üzentek lassan végeznek a cukorrépa betakarításával, s ez idén nem panaszkodhatnak a hozamokra. A szép termésből következtetni lehet arra, hogy a cukorrépa hozamát tekintve ez lesz a legeredményesebb esztendők egyike. A cukorgyárak udvarán, az ideiglenes gyűjtőhelyeken hatalmas prizmákban halmozódik a cukorrépa. i.CSAK" 580 MÁZSA. .. A nagysárói szövetkezet (lévai járás) ls elszállította már a cukorrépa zömét, s a vezetők következtetni tudnak az átlaghozamra. Am Jozef Hlinčík, a szövetkezet elnöke nem elégedett a terméssel. — Csak 580 mázsa lesz az átlagos hektárhozam — hangoztatja az elnök, s kezével legyint, hogy nagyobb nyomatékot adjon elégedetlenségének. Meglepő az elnök véleménye, mert más gazdaságokban az 580 mázsás hozamot örömmel fogadnák. A későbbiek folyamán kitűnik, hogy a nagysárólaknál ez visszaesést jelent. Tavaly a jirínl mozgalomban 648 mázsás átlagos hozamukkal országos méretben a második helyen végeztek. Az idei termés csak átlagos, a lévai Járásban már tavaly 6—7 olyan szövetkezet akadt, amely hasonló eredményt ért el, mint a nagysárólak az idén. IDÉN TÖBB TERMETT Szó, ami szó, tavaly is szép volt országszerte a termés, s leginkább a lévai járás parasztsága lehet büszke a 379 mázsás átlagos hektárhozamra, amelylyel az országos versenyben az első helyre került. Pavel Jamárikot, a járási termelési Igazgatóság vezetőjét most igen érdekli a helyzet e téren a Járásban. Nem hangoztatja ugyan, Két termés *2X dűlőről A

Haladás Szövetkezet (TaU lós és Vezekény) tagsága, mint máskor, az idén is sok korai burgonyát termesztett. A növény hasznosságát azzal indokolják, hogy jó áron adják el, s mivel korán lekerül a földekről, még másodnövényt is vethetnek utána. Meg is valósították az elhatározásukat, s a harminc hektáros dűlőn másodnövényként kölest termesztettek. A második termés betakarítása után a kíváncsiság vitt a galántai járásnak ebbe a gazdaságába, s a valóság az, hogy mindkét növény jól bevált. Karácsony Sándor föagronómus már a burgonyaszedés ide-i jén emlegette, hogy 25 hektáron előcsíráztatott ültetőburgonyát használtak. Megérte a fáradságot, az első termés, amit korán felszedtek, 131,36 mázsás átlaghozamot adott hektáronként, s ebből 11 vagonnal adtak el, mázsánként 250 koronás áron. Az agronómus abban bízott, hogy ha minden jól megy, 16—17 ezer korona jövedelmük lehet hektáronként a korai burgonyából. Számítása nem vált be teljes mértékben, mert hol a piac nem igényelt tetszésük szerint árut, hol a munkaerő nem győzte az ásást. S a későbbi szállítmányokat 170, illetve 70 koronás áron adták el. Ám így is megtalálták a számításukat. Szarka Árpád közgazdász szerint egy-egy hektárról 14 400 korona bevétel volt burgonyából. Persze, ez még nem minden, hiszen hátra van még a másodnövény értéke, aminek a csapadékos nyár igen kedvezett s a magra termesztett kölesnek is szép volt a hozama. 17 mázsa termett hektáronként, s a kicsépelt szalma mennyiségét 20 mázsára becsülik. A jó minőségű baromfieledel és takarmányszalma értéke pénzbe kifejezve több mint 3000 koronát ér hektáronként. Természetesen a szövetkezet még ennél ls többet nyer, mivel tojás, hús vagy tejtermelésre használja fel a takarmányt. De ha ezt nem ls vesszük figyelembe, a 30 hektáros dülő hektárján így is 17 500 korona értékű árut termelt a gazdaság, ami testvérek között is szép jövedelemnek számít. U

gy látszik, hogy a szövetkezet jövőre még növelheti az egy hektárra jutó jövedelmet. Szárka Árpád szerint két lehetőség ls van rá. Hétnyolc hektárral bővítik a burgonyaföld területét, s az anyagi érdekeltség nagyobb méretű biztosítása révén meggyorsítják a burgonya szedését. Az anyagi érdekeltség növelését úgy képzeli el a közgazdász, hogy a burgonya megművelését a tagok között osztják szét, s így minden tag Igyekezni fog minél korábban betakarítani és primőr áron "értékesíteni a burgonyát. Ugyanis az értékesítés terén még nagyok a lehetőségek, hiszen az idén a szövetkeze; burgonyatermésének még az egyharmadát sem adta el a legmagasabb áron. (bs.) ám reméli, hogy ez idén is megtarthatják az első helyet, annál is Inkább, mert a tavalyinál jobb a termés, és elérheti a 400 mázsás Járási átlagot hektáronként. — Jó, hogy nem fogadtuk eí a Trnavai Egyesített Cukorgyárak javaslatát — mondja Ja-> márik elvtárs. — A tavalyi hozamot rendkívül jónak tartot-ták és nem bíztak abban, hogy ez idén is Jó lesz a termés. Ezért Javasolták, hogy 1000 hektárral nagyobb területet vessünk be cukorrépával. A lévai vezetők viszont bíztak abban, hogy a gazdaságok ez idén is nagy hozamokat érnek el. így is lett, sőt általában a tavalyinál is többet termesztettek a vetésterület növelése nélkül, s ez az eredmény alapot ad az első hely ismételt elnyeréséhez. Igen ám, csakhogy Jamárik elvtárs egyelőre nem tudja még mi a helyzet a szomszédos érsekújvári járásban, amely tavaly csak néhány mázsával maradt el a lévai járás hozama mögött, és országos méretben a második helyet foglalta el. Az érsekújváriak versenyképességére utal az Is, hogy az ő Járásukból került kl az ország legjobb cukorrépatermesztő szövetkezete, a libádi, amely hektáronként 660 mázsás átlaghozamot ért el. AZ ÉRSEKÚJVÁRIAK IS BÍZNAK Űgy alakult a helyzet, hogy ez idén a libádiak sem számíthatnak az első helyre, mert amint Lengyel Imre, az ellenőrző bizottság elnöke mondja, az 500 mázsás átlaghozamot is alig érik el. Ez persze még nem jelenti azt, hogy az érsekújvári Járás gyenge vetélytárs lenne. Sőt, Jozef Mudroch mérnök, a termelési Igazgatóság főagronómusa reméli, hogy az idén megelőzik a lévai Járást. — A cukorrépa 80 százalékát már elszállítottuk — mondja Mudroch elvtárs, — a napokban azonban abbamaradt a szállítás. Ugyanis a múltkori eső Ideális lehetőséget teremtett a vetéshez, és ennek befejezését tartjuk fontosabbnak. A surányi cukorgyár nem Is bánja az egyhetes szünetet, mert egyelőre annyi az udvarán a répa, hogy alig lehet mozogni tőle. A járás gazdaságai — annak ellenére, hogy a tavalyi 90 katonaautó helyett csak 8 segít — gyorsabban szállítják a répát, mint tavaly. Mudroch elvtárs becslése szerint 406—407 mázsa lesz a jő-" rásl átlaghozam hektáronként. A LEGFONTOSABB Egyelőre nem tudni, ki a becslés jobb szakértője, a közeljövőben azonban kiderült, hogy a két nagy versenytárs közül is kerül az élre. Gazdasági szempontból viszont az a döntő, hogy mindkét járásban több cukorrépát takarítanak be a tavalyinál. Megtörténhet persze az is, hogy a tavalyi élenjárókat megelőzheti más járás is, mert hisz a jicínl mozgalom országos jellegű, s minden gazdaság célja a többtermelés. BENYUS JÓZSEF