Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-18 / 288. szám, kedd

Tisztelettel, megbecsüléssel... A műhelyek megszokott za­ja fogad. Az elém táruló kép azonban nem emlékeztet más részlegekre. A szorgosan dolgozó emberek tekintetükkel nem kísérik a munkafolyamatot. Elmerengve néznek a távol ba... Világtalanok... A bejáratná] egy szemüveges ember fogad, Žikilský Štefan, a rokkantak helyi szervezetének vezetője. Ö még úgy-ahogy lát s így készséggel vállalkozik ar­ra, hogy a világtalanok báhoňi szövetkezetének műhelyét meg­mutassa — Itt a villanyhuzal-rögzítő­ket szereljük — mondja az első munkapadnál. — Három évvel ezelőtt még kezdetleges mód­szerrel dolgoztunk, ma azonban már fogaskerekes furdancsok is segítenek. — Naponta egy ember 4000— 5000-et is elkészít — mondja kí­sérőm. — Évi teljesítményünk mintegy 30 millió darab. Az egyik asztalnál egymással szemben ül a Kaján-házaspár. Napi teljesítményük 8—9 ezer huzalrögzítő. Szorgos munkáju­kat, ügyességüket sokan meg­irigyelhetik. A rokkantsági nyugdíj mellett szépen keres­nek. — Az évek múlnak — mond­ja Kajánná —, úgy gondoltuk, egy kis családi házat vásáro­lunk, hogy életünk ősze gond­talan és boldog legyen ... Miklós Ferenc több mint tíz éve dolgozik itt. Havi keresete átlag 1100 korona. Neki is az a vágya, hogy szülőfalujában, Liccében egy kis szobát építsen fel. — Negyvennyolc éves vagyok — mondja —, s ezért már a pt­henésre is gondolnom kell, jól­lehet amíg bírok, és egészségem engedi, dolgozom. A jelenlegi lakásom? Itt van helyben, nem kell messze járnom a munkába. — S munka után?... — Felnőttként megtanultam a vakok írását, s most folyóira­tokat, könyveket olvasok. Ha ezt megúnom, bekapcsolom a tranzisztoros rádiót. — S nem unalmas mindig csak az Intézetben ülni? — Semmit sem látok, de azért kijárok a faluba. Báhoň utcát elég forgalmasak, de már meg­szoktam. Sőt még az önkiszol­gáló boltban is bevásárolok. Beszéd közben is szorgal­® masan dolgozik. Egyre fogy az előtte felhalmazott por­celán, szaporodik a kész vil­lanyhuzal-rögzítő. — Ha rólunk ír — mondja Miklós Ferenc — ne felejtse kl, hogy a szakemberek, mérnökök többet gondolhatnának ránk. El­gondolkodhatnának afelől, hogy milyen más munkát is adhatná­nak nekünk... — Nézzük meg a kefekötöket ts — indítványozza kísérőm. Asszonyok, férfiak ügyesen kötik a különböző típusú kefét. A7 52 éves Kolárlk Ondrej sú­rolókefét készít. Minden mozdu­lata mértani pontosságú. — Harmincöt éve folytatom ezt a mesterséget — mondja. — Munkámra eddig még nem volt panasz. — Hány kefe kerül ki a ke­ze alól? — Naponta 25—30 darab. Ösz­szesen talán egy tehervonat szállítmánya is kitelne belőle. Alexy Michal portvisokat köt, s hatalmas ollóval formáz. Ondrej Kolárik munka közben — En valamit látok a bal szememre, de nagyon vigyázok rá, nehogy megerőltessem. Felesége van odahaza. Anya­sági szabadságát tölti. 0 is vi­lágtalan, de az egyik morvaor­szági gyermekotthonban nevel­kedő 6 hónapos gyermekük lá­tása kifogástalan. Mellette dolgozik a Sávolyról származó Bencsik József. Mind­össze 32 éves. Ezért voltam kí­váncsi arra, hogy hogyan telik el a szabad ideje. — Havonta egyszer feljárunk Bratislavába. Legutóbb az Üj Színpad bemutatóját „láttuk". Idehaza? Sakkozunk. — ??? — A világtalanok részére ké­szült bábukat tapintás alapián Ismerjük A műhely szomszédságá­** ban a kefék százai sora­koznak. Olga Gajdošová becso­magolja őket, s egyben a minő­séget is ellenőrzi. — Embereink munkájáról csak az elismerés hangján szólhatok. Nincs reklamáció. Tavaly 6,5 millió korona értékű árut készí­tettünk ... — S az idén ? — Egymillió koronával töb­bet. Szövetkezetünk nyereség­gel dolgozik. A munkások is jól keresnek. Žikilský például a múlt hónapban 1700, a Kajan há­zaspár 3200 koronát keresett. A szállításra váró kefék fáján azt ls jelzik, hogy ez a világta­lanok munkája. S ezért, ha ke­zünkbe kerül egy-egy ilyen gyártmány, jussanak eszünkbe azok, akik készítik. Tisztelettel, megbecsüléssel gondoljunk rájuk. Megérdemlik. NÉMETH TÄNOS jŕ* ' > £ v ií \ Keszlil a villanyhuzal rögzítő x m-' V-J : - < V v V , - -' - í'U i li»í VvVlÄľ x Äv'MIÉ (A szerző felvételei) a Előtérben a az eszmei nevelés A nyugat szlovákiai kerület járási pártbizottságai ás alap­szervezetei a pártoktatás szervezése során a CSKP Központi Bizottságának irányelveiből indultak ki. A járási pártbizottsá­gok a pártoktatás egyes területein az irányelvek, valamint a tapasztalatok alapján, a helyi igényeknek megfelelően, a mun­kamódszerekre vonatkozóan bizonyos változtatásokat végeznek. Az elmúlt év tapasztalatai A pártfunkcionáriusok, a ve­zető gazdasági dolgozók, a lek­torok és propagandisták eszmei nevelése terén a járási párt­bizottságok tavaly jó eredmé­nyeket értek el. Olyan kérdé­seket tűztek napirendre, ame­lyek iránt a legnagyobb érdek­lődés mutatkozott, és a járás szempontjából is a legfontosab­bak voltak. Például a senical, nyitrai, trenčínt, topoffianyi, galántai, érsekújvári, dunaszer­dahelyi és a komáromi járásban a fő súlyt az új népgazdaságirá­nyítási rendszer, a nemzetközi helyzet, a kommunista és mun­káspártok kapcsolata, s nem­zetközi munkamegosztás, s nem utolsósorban a XIII. pártkong­resszus előtti és utáni pártpo­litika kérdéseire helyezték. A megfelelően kiválasztott kérdé­sek, valamint a jól felkészült lektorok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a pártoktatásban lényegesen megszilárdult az eszmei nevelőmunka. A járási pártbizottságok je­lenleg már kidolgozták a párt­aktívák iskoláztatásának tervét. Az Iskolázáson főképp a CSKP XIII. kongresszusának határo­zataival, és az Illető járás kü­lönleges problémáival foglal­koznak. Ezek az. iskolázások egyben a tapasztalatcserét s a pártaktívák megszilárdítását is szolgálják. A múlt évi tapasz­talatök és a járási pártbizott­ságok idei intézkedései alap­ján már most feltételezhető, hogy a pártaktíva nevelése és rendszeres tájékoztatása terén még jobb eredményeket érünk el. A pártoktatás ezentúl in­kább az eszmei-politikai ne­velésre irányul, s elmaradnak a technológiai jellegű témák. ral, valamint azért, mert ezek az. oktatási módszerek nagyobb követelményeket támasztanak a tanulókkal szemben. Az esti iskolákban és az ön­képző szemináriumokon a párt­oktatás magasabb rendű for­máit alkalmazzák. A tartalom, a forma és a munkamódszer e téren megköveteli, hogy a párt­szervezetek a feladatok magas­latán levő lektorokkal és poli­tikailag fejtett hallgatókkal rendelkezzenek. ^Például a to­pof&anyi, a trenčínl, a trnavai járásokban és a bratislavai vá­rosi alapszervezetekben az esti iskolákra és az önképző szemi­náriumokra fokozott gondot fordítanak. Az esti iskolák be­váltak a nagyobb üzemekben, hivatalokban és intézmények­ben. Az önképző szemináriumok az iskolákban, egészségügyi központokban, hivatalokban —, sőt az üzemekben és tudomá­nyos intézményekben is bevál­tak. A járási pártbizottságok­nak tudomásuk van arról, hogy még számos alapszervezetben a pártoktatás alacsonyabb fokú formái érvényesülnek. A párt­oktatással kapcsolatos összejö­veteleken a járási pártbizottsá­gok utasították az alapszerveze­teket, hogy a pártoktatást le­hetőségeiknek és körülményeik­nek megfelelően szervezzék. A legkedveltebb formók A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártoktatás legkedvel­tebb és legelterjedtebb formái az előadássorozatok és a be­szélgetések. A pártoktatás e formái iránt a kommunisták és a pártonkívüliek azért ér­deklődnek, mert az időszerű belpolitikai és külpolitikai! ese­ményekről képzett lektorok tartanak előadásokat. A politi­kai nevelés e formája azért is kedvelt, mert a különféle kér­désekkel a megfelelő szinten foglalkoznak, s kielégítik a leg­igényesebb kommunistákat és pártonkívülieket is. Valószínű, hogy a pártalapszervezetekben az idén is az előadássorozatok képezik a pártoktatás alapját. A gyakorlatban jól bevált, hogy a pártszervezetek a tag­gyűléseken időszerű eszmei­politikai kérdéseket is napi­rendre tűznek. Ez lehetővé te­szi, hogy a kommunisták elmé­lyültebben és rendszeresebben tájékozódjanak a pártpolitika legfontosabb kérdéseiről. A pártgyűlések így vonzóbbá, ér­dekesebbé — a pártoktatás szerves részévé váltak. Ugyanakkor a kerületi párt­szervezetben megcsappant az érdeklődés a pártoktatás olyan formál iránt, mint például az esti iskolák és az önképző sze­mináriumok. Az egyes járások­ban a pártalapszervezetek nem rendelkeznek elegendő lektor­Érsekújvóri példa Mint már említettem, a párt­oktatás legelterjedtebb formál az idén ls az előadássorozatok és a beszélgetések lesznek. A járási pártbizottságok tudják, milyen feladatok hárulnak eb­ből rájuk. Ezért már a nyári hónapokban a lektori testület bővítésére összpontosították fi­gyelmüket, s a városi pártbi­zottságok mellett is újabb lek­tori csoportokat szerveztek. Az érsekújvári járási pártbizottság például azt tartotta szem előtt, hogy a pártoktatás színvonalát csakis akkor növelhetik a já­rásban, ha elegendő lektorral rendelkeznek az alapszerveze­tek számára. Az elmúlt hóna­pokban számos gazdasági dol­gozót és tanítót szerveztek ba a lektori csoportba. Megalakí­tották a lektori csoportokat a surányí és a párkányi városi pártbizottság mellett is. Ezek főképp az előadássorozatok és a beszélgetések során fejtik ki tevékenységüket. A járási párt­bizottság mellett a lektorok számára konzultációs közpon­tot létesítettek. 'A lektori cso­portot Galántán is bővítik, s ez­zel hathatós segítséget nyújta­nak a falusi pártszervezetek­nek. A Járásban jelenleg folyik a lektorok képzése. Bebizonyosodott, hogy az elő­adássorozatok és a beszélgeté­sek, valamint az alapszerveze­tek kérdés-felelet estéi nagy Igényeket támasztanak a lekto­ri testület munkájával szemben. A lektoroknak nemcsak elő­adásokat kell tartaniuk, ha­nem részt kell venniük a be­szélgetéseken is és a legválto­zatosabb kérdésekre kell vála­szolniuk. A járási pártbizottsá­gokat ez arra indítja, hogy a lektori csoportokra fokozott fi­gyelmet fordítsanak. A lekto­rok előadásokat tartanak a wsssssssssssssrsj/'sssssssssssssssssssssjvrj 19BB. X. 18. A KOŠICEI MAGASÉPÍTŐ VÁL­LALAT ezekben a napokban Bnnep­II fennállásinak 15. évfordulóját. Ebből az alkalombúi Vojtech 5u­lek mérnök, vállalati igazgató és munkatársai tájékoztatták a sajtó képviselőit a jubiláló vállalat ed­digi tevékenységérfll és fij fela­datairól. A vállalat dolgozói az elmúlt 15 év alatt közel 2 milliárd 804 millió korona értékfi munkát vé­geztek, s jelentfis szerepet játszot­tak Kelet-Szlovákia iparosításában. Ok építették fel Košicén az üj Kelet-szlovákiai Gépgyár elsfi épü­leteit, a magnezitiizemet, • tégla­gyárat, a tejüzemet, a borászati üzemet, az áj nyomda épületeit, a nagyrficei Tatrafaut, az alsóme­cenzéfl Tatrasmaltot, a trebišovi lejüzemet stb. 15 ÉVES A KOŠICEI MAGASÉPÍTŐ VÁLLALAT A Jubiláló vállalat másfél évti­zedes tevékenysége alatt közel 20 ezer lakást adott át, az fi érdemük a legnagyobb lakótelepek felépí­tése Košicén, Trebišovon, Király­helmecen, Szepslben, Čierna nad Tisou-n, Nagyrőcén, Rozsnyón, Krompachyn és Prakovcén. 1970-ig 15 000 további fij lakást építenek ma|d (el Košice űj lakónegyedei­ben és további sok ezer lakást a régi városrész felújítása során. FIGYELEMRE MÉLT0 EREDMÉ­NYEKET ÉRNEK EL a vállalat dol­gozói az iskolák, szociális és egész­ségügyi intézmények építése terén Is. Az elmúlt 15 év alatt közel 800 tantermet építettek különböző Iskolák számára. Okét dicséri az elektrotechnikai ipariskola 300 ágyas internátusa, a 360 ágyas kö­zépiskolai internátus és a P. J. Šafárik Egyetem orvosi tanszéke számára készített két diákotthon is. A Magasépítő Vállalat által lé­tesített egészségügyi intézmények közül említést érdemel Košicén két poliklinika és egy csecsemfi­gondozó, továbbá a királyhelmeci, gelnicai, nagyrőcei stb. k6rházak. A vállalatnak 650 olyan alkal­mazottja van, aki 15 éve dolgozik a vállalat építkezésein. Ez nagy­mértékben annak köszönhetfi, hogy nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére és az utánpótlás nevelésére. Eddig közel 4900 fiatal került ki a vállalat tanonciskolájából. A VÁLLALAT D0LG0ZÖI NAGY SEGÍTSÉGET NYÚJTOTTAK Komá­rom vidéke árvíz sújtotta lakos­ságának: egy év alatt 424 lakást építettek fel részükre. A jubileum tiszteletére 248 egyéni és kollek­tív felajánlást tettek, amelyek ér­téke meghaladja az 1,5 millió ko­ronát —ik. pártoktatási csoportokban, a tag- és nyilvános gyűléseken, s Igy jelentős szerepet tölte* nek be a tömegek nevelésében. Hogyan készülnek fel a lektorok A lektorokkal szemben tá­masztott igények állandóan nö­vekednek. Ha azonban meg­vizsgáljuk, milyen szolgálatot tesznek a lektori csoportoknak a könyvtárak, hogyan látják el őket politikai irodalommal, el­méleti folyóiratokkal és napi­sajtóval — kiderül, hogy a helyzet — néhány kivételtől el­tekintve — korántsem kielé­gítő. jó eredményeket értek el a politikai irodalom sikeres al­kalmazása terén a bratislavai városi pártszervezetben. Érsek­újváron a Járási pártbizott­ság mellett politikai irodalmi könyvtárat létesítenek. A könyvtárnak az a hivatása, hogy a pártfunkcíonáriusok, a gazdasági dolgozók, és a mar­xizmus—leninizmus kérdéseit tanulmányozók számára bizto­sítsa a szükséges politikai Iro­dalmat. Ebből is látható, hogy a járási pártbizottságok e kér­dést fokozatosan megoldják. A népkönyvtárakból kiválasztják a politikai Irodalmat, s ebből önálló könyvtárat létesítenek megfelelő tanulóteremmel. Kedvezőtlenebb a helyzet a téren a pártalapszervezetek­ben. A bratislavai Palma, az Elektrotechnikai Üzem és még néhány üzem példája azonban azt bizonyítják, hogy a párt­szervezetek, az üzem vezetősé­gével és az üzemi tanáccsal karöltve ezt a problémát is meg tud i !ík oldani. Az üzem­vezetőségi és az üzemi szak­szervezeti könyvtárat fel kell tölteni politikai irodalommal, elméleti folyóiratokkal és a pártsajtóval. Gondoskodni kell arról, hogy a könyvtárakban meglegyenek a legfrissebb po­litikai kiadványok, s hogy ezek a kommunista nevelést szolgál­ják. Az ideológiai bizottságok feladatai A tömeges nevelőmunka, a nyilvános pártgyűlések, az elő­adások, a kérdés-felelet esték, az ideológiai konferenciák szín­vonalának emelése megkövete­li, hogy az Ideológiai munkáért felelős pártfunkcionáriusok az eszmei nevelőmunkába aktívan bekapcsolják a szakszervezeti és a CSISZ-funkcionáriusokat, főképp pedig az üzemvezető­séget. Ki kell használni a ren­delkezésükre álló berendezése­ket és nevelési eszközöket. Szükséges, hogy a tömegpoll­tikai munkát a pártszervezetek Irányítsák és koordinálják. Já­rási vonalon hasznos munkát fejtenek kl ez irányban a járási ideológiai bizottságok. Az ideológiai bizottságok — mint az Ideológiai munka szer­vezői — amint azt a topofča­nyi, trnavai járások példái is igazolják — számos nagyüzem­ben eredményes munkát végez­tek. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy minden munkahe­lyen kellene létesíteni Ideoló­giai bizottságot, ahol tömeg­és társadalmi szervezet műkö­dik. Az ideológiai bizottságok­ra különösen fontos feladat há­rul a tömegpolltikai nevelő­munka terén. Az alapszerveze­tekben az ideológiai nevelő te­vékenységét nemcsak szervez­nie, hanem koordinálnia Is kell. A CSKP XIII. kongresszusa a pártszervezetek és -szervek fi­gyelmét az eszmei nevelőmun­ka színvonalának emelésére összpontosította. Napjaink leg­fontosabb feladata, hogy min­den párttag és pártonkívüli megismerkedjen a XIIJ. kong­resszus határozataival. Nagy súlyt helyezünk az új irányí­tási rendszer, a tudományos­műszaki forradalom s a párt vezető szerepének érvényesíté­sével összefüggő kérdésekre. A lektoroknak nagy segítséget ]&• lent majd az a hat alaptéma, amelyet a CSKP 'Központi Bi­zottsága ad ki, s amelyek fel­ölelik a pártoktatásnak a XIII. kongresszus utáni feladatait. A brosúrákat e naDOkban kap­ják kézhez a járási j>ártbizött­ságok — szlovák és magyar nyelven. EMIL DAŇOVÝ, a nyugat szlovákiai kerületi pártbizottság dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents