Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-18 / 288. szám, kedd

A HOMOKÓRÁK RITMUSA... Időszerű irányzatok a cseh képzőművészetben É

RDEKES kísérletnek lehetünk a hetekben szemtanúi. A Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége az AICA IX. kongresszusának alkalmából négy prágai tárlatteremben rendezte meg azon cseh festők, grafikusok és szobrászok műveinek kiállítását, akik alkotásaikban Európa legaktuálisabb művészi irányzatainak adtak hangot. Nem reprezentatív s még csak nem is országos jellegű ez az október végéig tartó szimultáns kiállítás, mivel a szlovák képzőművészek munkáin kívül több jeles cseh festő és szobrász műve is hiányzik. Lényegében inkább egy alkalmi konfrontációról beszélhetnénk, amely nemcsak összehasonlít, hanem arról is tájékoztat, milyen mértékben számoltuk fel a személyi kultusz deformáló kulturális politikájának következtében létrejött lemaradásunkat és vajon sikerült-e utóiérnünk a mai európai képzőművészet úttörőit. A jelenlegi prágai seregszemlének azonban, akárcsak pozsonyi pendantjának bizonyos pozitívuma mellett megvannak a hiányosságai is, mert inkább szélességben (extenzitásában) mint mélységében (intenzitásában) mutatja be a cseh képzőművészet jelenlegi erjedési folyamatait, valamint a napjainkban oly sokat vitatott művészi aktualitását. A legveszedelmesebb buktatónak éppen ezt az aktualitást látom, mivel a négy prágai tárlatteremben kiállított művek alkotóinak nagy többsége úgy véli, hogy ez az aktualitás nem más, mint bizonyos kritériuma annak, hogy „milyen gyorsan reagál a cseh művész az egyetemes művészet legutolsó, illetve legújabb fejlődési szakaszára", vagy ha úgy tetszik, vívmányaira. Így az úgynevezett modernista, divatos nyugati áramlatok utánérzésének kifejezési lehetőségei nemcsak hogy a priori adva vannak, hanem ahogyan ezt a gyakorlat bizonyítja, előnyben is részesülnek. Mindezt különben a kiállítások anyaga is igazolja. Egyesek nagy sietve éltek a lehetőségekkel, s igyekeztek elkerülni minden társadalmi problémát, jóllehet napjaink égető kérdései nyugtalanítólag kell, hogy hassanak a művészekre, még akkor is, ha a művész alkotta önálló világ látszólag független az öt körülvevő környezettől. így aztán a bonyolult, nehezen hozzáférhető, de értékes és időtálló művek mellett, melyeken az emberi gondok közvetve vagy erősen rejtjelezve megjelennek, a minden hiúságok vásárának divathóbortjai is fellelhetők. Űgy gondolom, megoldhatatlan és egyben hálátlan feladat lenne a kiállított művek fel«> rolása, ám ennek ellenére szeretnék megemlékezni — minden értékelő bírálat nélkül — néhány olyan alkotásról, amely ha ma még nem is, de előbbutóbb élvezhető lesz a nagy nyilvánosság számára is, s rámutatnék néhány olyan műre is, mint amilyen például Bedfich Dlouhý, már ma is tegnapot jelentő „Objektuma". Ez a gyászszalaggal ellátott szemétdombszerű plasztika-féle egyben a pop-art csehszlovákiai sírhalma is lehetne. S azt sem hiszem, hogy tőle mondandőbb lénne Karel Nepraš „Nagy párbeszéde", vagy Jaroslav Vožniak „Szerelmesek" című barokkot idéző (barokkizáló) aszamblázsa. Egyáltalán líem kétséges, a festők ós grafikusok alkotásai közt František Muzika lírai álomvalósága, Ján Zrzavý mesebeli időtlensége, A. Hoffmeister kollázsa bravúrjai, Kamii Lhoták naiv és ugyanakkor intellektuális Nosztalgiája, valamint Zd. Sklenáf, Jirl Balcár és Jirí Kollár minden elismerést kiérdemlő művei dominálnak. Plasztikában pedig a Melichek és Demartinik óriás méretű primitív számológépekhez hasonló fém és réz reliefjeit határozottan túlszárnyalja Ladislav Zivr kőbevésett, meggyőződéses és egyben meggyőző szürrealista confiteorja, csakúgy mint Vera Janôšková „A homokórák ritmusa" című plasztikája, amelyben szimbólumot látok. A

HOMOKÓRÁK, az idő végtelen ritmusa, állandóan megismétlődő és mégis mindig az új felé irányuló örök mozgása ugyanis lemorzsolja a művészi alkotásról a feleslegest, a divatos felületességet, leleplezi a sarlatánságot is, s a holnapok számára már csak a belső kényszer szülte magot menti át. A mai modern művészet — s ez nem az én megállapításom — nagyon gyorsan öregszik. Sok Irányzatának, így a fasizmusnak, az informelnek, a gesztusfestészetnek és bizony a pop-artnak Is tiszavirág élete volt. Ám mindennek dacára, az egyetemes művészet fejlődésének szempontjából, mint az örök kiválasztási folyamat elősegítői fontos szerepet játszottak és játszanak majd a jövőben is. Feladatuk elvégezte után pedig a homokórák ritmusa a tegnapba feledteti őket. Mindenesetre a jelenlegi prágai kiállítás anyaga igen szép, változatos és tanulságos! BARSI IMRE Tizenkét magyar festő képei A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET inúlt évi, X. seregszemléjének kis, de jellegzetes töredékét mutatja be a Szlovák Nemzeti Múzeum tárlata. Kizárólag táblaképek szerepelnek itt, mivel ez a műfaj fejezi ki legjobban a magyar képzőművészet sokrétű s legárnyaltabb törekvéseit. Művészetünknek a világháborúk között két áramlata volt. Az egyik a hazai és népi talajból kinőtt Alföldi festészet, a másik a városi piktúra, amely az európai modern irányok sugalmazására hallgat. Ez a helyzet lényegében ma is fennáll. Az Alföldi Iskola legjellegzetesebb képviselője a hódmezővásárhelyi 56 éves monumentalitásra törekvő Kohány György. Nagy formákkal súlyos színek feszültségével fejezi kl belső harcát. (Felkelő Hold, Parasztasszony). — Német János tárgyválasztásában ls Szőnyl István követője. A paraszti légkört, a falu gondját a színek ellentétével hangsúlyozza alakos kompozícióin. — A fiatal Vecsési Sándor Bernáth Aurél szellemében keveri színeit. Könynyedebb dekoratív módon szól a vidékről a táj asszonyairól, lányairól. A NYUGATI BEFOLYÁS ALATT áll a 63 esztendős Czóbel Béla, aki a nagybányai Iskolából indult el Párizs felé. Majd a magyar piktúra hőskorában, a század első évtizedében az európai művészetért harcoló Nyolcak tagja lesz. Női portréja halkszínü légies foltokból szőtt, pasztell csendéletei a hosszas párizsi tartózkodások hatását éreztetik. — Kmetty József is közeljár a hetvenhez, a Magyarországon aránylag ritka kubista törekvések első képviselője. A forradalmi szellemű Aktivisták egyike. Finom tónusú, kis városképekkel, csendéletekkel szerepel. — Domanovszky Endre európai nevű mester. Sajátos képi világot feltáró monumentális falképei számos hazájabeli középületet ékesítenek. A komáromi születésű Patay László vásznai formai és tartalmi igényességre vallanak és jelképekben bővelkednek. (Ég és Föld, Tavasz). — Kokas Ignácot a fiatalok legtehetségesebbjeként értékelik. — Lakner László Izmos ifjú tehetség. Az elbeszélő szürrealizmus stílusában szenvedélyesen reagál a múlt és jelen kegyetlen történéseire. (Menekülők, Kivégzés, Saigon). — Kádár György biztosan épített kompozícióin sommázott formákkal különleges felülethatásokkal dolgozik. Feleségével, Tury Máriával alkotott falképük Brüsszelben 1958-ban aranyérmet nyert. Tury a valóságot művészi látomássá formálja. (Laboratóriumban, Konyhában, Televíziónál.) A MÉLY EMBERI TARTALMC, vonzó és színes, az újabb magyar festészetről tájékoztató kiállítást szíves örömmel és meleg érdeklődéssel fogadja közönségünk. BÁRKÁNYJENŰNE ifiilllft AZ IDŐJÁRÁS ELOREJELZESE SZÁZÉVES NAPTÁR SZERINT Mi volt a százéves naptár? • Mikor keletkezett a meteorológia? felszínétől a magas légkörig • Háromféle időjárásjelentés A föld Ha tudni akarjuk, milyen időjárás várható, egyszerűen bekapcsoljuk a rádiót, a tv-készüléket, vagy elolvassuk az idő* járás előrejelzését az újságban. Ez a helyzet nálunk és más országokban is. A múltban — még nem olyan régen is — azokban sehol sem létezett ilyen tájékoztató szolgálat. Az időjárás előrejelzésével foglalkozó meteorológia a legfiatalabb tudományágak közé tartozik. Az idősebb emberek még bizonyára emlékeznek a százéves naptár szerinti Időjóslásra. Ezt használták nagyapáink és ükapáink is, mert akkoriban komolyabb prognózisok nem léteztek. A százéves naptár szerinti időjárásjóslás azon a téves nézeten alapult, hogy az időjárás százévenként pontosan, minden részletében megismétlődik. Körülbelül 300 évvel ezelőtt élt Németországban egy Knauer nevű apát. Abban az Időben nagy divatban volt az ún. asztrológiai elmélet, amely szerint a Földön mindent, tehát az időjárást ls a bolygók állása befolyásolja. Ennek az elméletnek a híve volt Knauer is. Olyan naptárt dolgozott ki, amelyben összeállította az uralkodó bolygók jegyzékét a következő 100 évre. A naptárhoz csatolta az időjárásra vonatkozó saját feljegyzéseit is. Az apát halála után a komplett feljegyzések véletlenül egy ttellwig nevű orvos kezébe kerültek, aki 1700ban kinyomtatta őket. Hellwig nem értette meg Knauer feljegyzéseinek értelmét, s úgy vélte, hogy az időjárásváltotzások százévenként megismétlődő periódusáról van szó. A kinyomtatott kézikönyvben ezért Knauer feljegyezéseit az elmúlt időszakban megfigyelt időjárásról, mint a következő években várható időjárást, vagyis mint Időjárásjóslást tüntette fel. Ez volt tehát a százéves naptár alapja, amelynek „fantasztikus prognózisait" egy egész évre előre nemrégiben még a mi naptáraink is közölték. A meteorológia megszületése A meteorológia ma nem a százéves naptár szerint állítja össze az időjárásjelentést, hanem a nagyobb területek felett uralkodó időjárási helyzet elemzése alapján. Az erre a célra szolgáló alapanyag és munkamódszerek az egész világon egyformák-. A meteorológia, mint önálló tudományág a XVII. században keletkezett, amikor feltalálták és tökéletesítették az első meteorológiai készülékeket a levegő hőmérsékletének, nyomásának és nedveségének, továbbá a csapadék és a szél irányának és sebességének mérésére. E mérőműszerek segítségével kezdték aztán feljegyezni az időjárás egyes tényezőit. A XVIII. században már rendszeresebben s bizonyos időközökben figyelték az Időjárás alakulását, ami megteremtette a feltételeket az első meteorológiai állomások megalapítása számára (Budapesten 1780-tői, Bratislavában 1851-től figyelik rendszeresen az Időjárást). A múlt század végéi; a meteorológia csupán a légkör legalsó rétegeiből szerzett adatokra támaszkodott. Rövidesen kiderült azonban, hogy ez nem elegendő, mivel a földfelszín közelében uralkodó időjárásra gyakran a magasabb légkörben végbemenő viszonyok is döntő befolyással vannak. A XX. században ezért a meteorológiai vizsgálatot és megfigyeléseket a légkör magasabb rétegeibe ls átvitték. A szabad légkörben történő rendszeres kutatást az automatikus meteorológiai állomás, vagyis rádiószonda feltalálása után a harmincas évektől kezdték meg. Rádió' szondákat máig ls használ a meteorológiai szolgálat. A mérőműszereket hidrogénnel töltött guiniballon juttatja fel a légkörbe. A második világháború után meteorológiai rakétákat is kezdtek alkalmazni a magaslégkör vizsgálatára. Segítségükkel új értékes Ismeretekre tettünk szert a légkör sajátosságairól kb. 500 kilométer magasságig. A szabad légkör vizsgálatában lényegesebb fordulatot hoztak a mesterséges holdak. Hogyan készül a prognózis? Aszerint, milyen hosszú Időre jelzik előre a várható időjárást, megkülönböztetünk rövid lejáratú, több napra szóló és távprognózist. A rövid lejáratú előrejelzések legfeljebb 24 órára szólnak. Hozzájuk tartozik rendszerint egy keretprognózis is a következő 48 órára. A több napra szóló előrejelzések lejt* gyakrabban három napra, maximálisan egy hétre érvénye* sek. A táv prognózisokat többnyire egy hónaora előre adják ki. Ez nem emberek pusztítására szolgáló fegyver, hanem meteorológiai rakéta, ainelylyel a légkör felsőbb rétegeit vizsgálják. A nagyközönség leggyakrabban a rövid lejáratú időjárási prognózisokkal találkozik. Ezeket az előrejelzéseket szinoptikus térkőik Igénybevételével állítják össze. Ml a szinoptikus módszer? Az időjárási térképeket veszi alapul, amelyekbe beraj« zolják bizonyos nagyobb terűleten ugyanabban az- időpont* ban megfigyelt és mért időjárási elemeket. Az időjárási térkép elemzésének leglényegesebb része a légtömegek és a frontok elhelyezkedésének a megállapítása. A légnyomási képződmények (légtömegek) a levegő áramlását befolyásolják, az időjárási frontokhoz j?edig a csapadékkal Járó nagyobb felhőrendszerek kapcsolódnak. Az Időjárási front olyan légköri határfelület, amelyen felszálló légáramlás van. Kétféle fajtáját különböztetjük meg: a betörési vagy hideg frontot és a felsikló vagy meleg frontot. A hideg frontok záporesőkkel, melegebb időszakban pedig viharokkal járnak együtt, a meleg frontokat nagyobb csapadék kíséri. A rövid lejáratú prognózisok kidolgozásakor tulajdonképpw az Időjárási helyzet jövő fejlődését határozzuk meg, elsősorban a frontok ás a légnyomási képződmények helyzetét. Közben különféle szabályokat és gyakorlati tapasztalatokat veszünk igénybe. Lényegében az időjárási helyzetnek tapasztalati alapon történő extrapolációjáról van szó. (Az extrapoláció számolási eljárás; célja bizonyos megfigyelt vagy vizsgált tapasztalati értékekre vonatkozó törvényszerűség kiterjesztésével a megfigyelés területén kívül eső értékek közelítő meghatározása.) Egyes időjárási frontok mozgása eléggé szabályszerű, másoké ezzel szemben rendszertelen. Ilyen esetben változik az időjárási frontok Intenzitása s a hozzájuk kapcsolódó időjárás ls. A frontokon uralkodó idő* járásnak ezenkívül bizonyos napi és évi lefolyása is van, amit a prognózis kidolgozása* kor szintén figyelembe kell venni. Bizonyos mértékben a földfelszín is befolyásolja az időjárás alakulását. Minél bonyolultabb a terület domborzata, annál nagyobbak kisebb távolságokon "is az eltérések. Ezért, amennyiben például nem országos esőkről van szó, a prognózisokban ilyen kifejezéseket használunk: helyenként eső, helyenként futó zápor, vagy helyenként havazás. A rövid lejáratú időjárási jelentések hazai viszonyaink között átlag 80—8S százalékban teljesülnek. Milyen időjárás lesz egy hónap múlva? A több napra szóló előrejelzés szintén az időjárás elemzéséből indul ki, de már sokkal nagyobb terület felett uralkodó időjárási helyzetet vesz alapul. Egyhetes időszakban ugyanis bizonyos terület időjárását nem csupán egyetlen légtömeg vagy időjárási front határozza meg. Hét nap alatt a légtömegek és frontok egész sorozata vonulhat át terület felett, vagy válthatják egymást a légtömegek befolyásai. A 3—7 napra szóíő prognózisokat ezért az Időjárási helyzetnek az egész félteke szinoptikus tér kép elemzése alapján dolgozzák kl. Fontos segédeszközül szolgálnak Itt az egyes légnyomási képződmények pályájának és a légnyomás több napra szóló átlagos eloszlásának a térképel ls. Még nehezebb és bonyolultabb a helyzet a távprognózisök esetén. Ezek az egész világon egyelőre csak kísérleti, illetve fejlesztési stádiumban vannak s maximálisan egy hó' napra érvényesek. Csupán rö= vld jellemzést adnak a hőmérsékletről és a csapadékokról. A távprognózisok kérdésének megoldására ez ideig már több módszert ls kipróbáltak, dé egyikük sem vált be hiánytalanul. A távprognózisoknál manapság nagyobbrészt a múltban előfordult hasonló Időjárási helyzetekből indulnak kl, amelyeket a szinoptikus térképek* bői keresnek ki. Feltételezik ugyanis, hogy hasonló típusú Időjárási helyzetek után hason16 időjárás ls fog következni, mint a múltban. Az elmondottakból kitűnik: az időjárás előrejelzése bonyolult dolog, számos problémája még megoldásra vár. Megvan azonban minden remény arra, hogy az új módszerek és mesterséges holdak segítségével az Időjárásjelentések a következő években ós évtizedekben fokozatosan javulni fognak. Dr. PETER FORGÁČ 1966, X. 18.