Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-08 / 248. szám, csütörtök

A

múlt esztendő gazdasági feladatai — mint ismeretes — kemény, sokszor áldozatos helytállást követeltek meg minden mezőgazdasági dolgozótól. Nem volt könnyű az idén sem az első félév feladatainak a teljesítése. A dolgozó parasztság azonban becsülettel helytállt. A rozsnyói járásban is érezhetően fellendült a mezőgazdasági termelés. Ezt bizonyítják az első félév eredményei. A tanulságokról és a jövő tervekről beszélgettünk Hromada Pavel elvtárssal, a járási termelési igazgatóság vezetőjével. REÁLIS TERV — JÚ MÜNKA A terv reális feladatokat tűzött ki a járás mezőgazdasági üzemei számára. Jelentős anyagi eszközöket fordítottak a termelés fokozására, természetesen ügyeltek arra, hogy a ráfordításokkal arányosan növeljék a termelést, csökkentsék az önköltséget. „Bár egy félév eredményei nem tükrözik teljesen a valóságot, hiszen a gabonatermelés eredményei, a kapások hektárhozamai még hiányoznak az értékelésből, mégis joggal mondhatjuk — hangsúlyozza Hromada elvtárs — amióta a járásban dolgozom az idén léptünk talán a legnagyobbat előre." Nincs hiány szorgalomban, helytállásban. Az is igaz, s ezt senki sem tagadja, az idén a korábbi évekhez viszonyítva sokkal nagyobb anyagi és erkölcsi segítséget kapott a járás. Nem véletlen tehát, hogy az első félévben az 1964-es esztendő ugyanazon időszakához viszonyítva, csupán a szövetkezetekben 10 millió koronával növekedett a mezőgazdasági termelés értéke. Míg 1964 első felében 21 millió korona értékű (főképpen állattenyésztési jellegű) terméket állítottak elő, az idén az első félévben ez az összeg 31 millióra szökkent. Az egyhektárra eső termelés 1964 első felében 553 korona, 1966-ban már 827 korona. A SZAKOSÍTÁSÉ A JÖVÖ „Mezőgazdasági üzemeink fő célja a szakosításon belül — mondja Hromada elvtárs — a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése, a tejtermelés fokozása." Ez érthető. A járás több mint 50 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületének jelentős része rét és legelő. A szántóföld is nagyobbára lankás domboldalakon terül el, dimbes-dombos fekvésű, csak kisebb része sík terület. Élnek tehát a természeti adottságokkal, a legkedvezőbb termelési viszonyokkal, hiszen a nagy kiterjedésű hegyi legelők edMINT MINDEN NAP A HAJNAL még nagyon gyéren oldja az éjszaka sötétjét. Pedig már négy óra. Csak hát ezen a hajnalon a kövér felhők is az éjszaka pártjára álltak. Nyevegyanszky Jánosnét azonban nem téveszti meg ez a haj^ nali homály. Ébresztőóra nélkül is szinte percnyi pontossággal ébred. Mint évek óta minden reggel, azaz hajnalban. Beleidegződött már ez a pontosság, olyannyira, mint az ég csillagaiban az örök, s örökkön-, örökké megismétlődő mozgás. Nem gyújt villanyt, fény nélkül is biztosan tájékozódik a szobában. Meg hát nem is venné a lelkére, hogy álmában zavarja meg az alvó családot. A konyhában már villanyfénynél néz körül, vajon helyén van-e a reggelinek való. Egy falatnyi kenyeret a szájához emel. Még egy háziasszonyi mozdulat és szinte zajtalanul becsukódik mögötte az ajtó. Mint minden nap, nyáron négy, télen öt óra tájban. De hát valóban annyira egyformák ezek a mindennapok a farnadi fejőnő életében? Ami a mozgást, azokat az ezerszer begyakorolt mozdulatokat, a mindennapi tennivalókat illeti, bizony eléggé egyformák lennének az egymást követő napokról összeillesztett filmkockák. dig kiaknázatlan tartalékai a tejtermelésnek. Hagyományos ezen a vidéken a juhtenyésztés is. Az állattenyésztésnek ezt az ágazatát is tovább akarják fejleszteni. A rétek és a szántóföldi takarmányok az idén is jó termést hoztak. Egyes szövetkezetekben, mint például Gocsaltovón 40 mázsa, Pelsőcön és Bohunovón 35 mázsa széna termett hektáronként. Igaz, ez a szép termés nem csupán a kedvező időjárásnak köszönhető. A rétek és legelők rendbehozásakor kiadósan műtrágyázták a talajt. Hektáronként 140—150 mázsa nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával szórtak be közel 4 ezer hektár rétet és legelőt. A TEHENET A SZÄJÄN FEJIK Egyéb szervezési intézkedések (a zootechnik usok és szarvasmarha-gondozók szakképzése) mellett a rendes takarmányozás és a jó bánásmód kiváló eredményeket hozott. „Az idén sok szövetkezetben bebizonyosodott — mondja Hromada elvtárs —, a tehenet a száján keresztül fejik, hogy ezt a szólás-mondást használjam." Tény — ott jártamkor több szövetkezetben tapasztaltam —, hogy egyre kevesebb a zootechnikusok takarmánygondja. Kecsőn például néhány évvel ezelőtt a tizedik faluba is elment a zootechnikus, hogy eleséget szerezzen az állatok részére. Bár a rétjük és a legelőjük területe nem gyarapodott, jobb De a gondok, a gondolatok — azok aztán távolról sem szoríN hatók a mindennapi munkamozdulatok sablonjai közé. Mert például most ls ... ... Jaj, csak hamarabb túl lennék már rajta — ez motoszkál az agyában, miközben a telep felé igyekszik. Nem, dehogy az istállóból akar ő mielőbb szabadulni. Vagy mégis? A TEGNAPI ESEMÉNYNEK bizonyára folytatása is lesz. Ha nem is rosszmájúságból, de lesz. És az olyan kellemetlen egy asszonynak. Amikor azt mondják — no Ilona, te se sokáig fejed már ezeket a teheneket, mert ha már kitüntettek, akkor előbb-utóbb megtesznek járási funkcionáriusnak. Neki mondják ezt, akit minden, de minden ideköt ehhez a faluhoz? Hát tehet ő arról, hogy nemcsak ebben a faluban, hanem az egész lévai járásban az ő tehenei adták a legtöbb tejet? Átlag 10,4 litert naponta. Volt időszak, amikor nem kellett ilyesféle gondokkal gyötrődnie. Mert akkor a szövetkezetben tehenenként alig két liter volt a napi fejési átlag. Most a szövetkezeti átlag is Jó, ő érte el a legjobbat. Jő lenne most néhány napra eltűnni. Hiszen minden csoda csak három napig tart. Legalább addig nyugton hagynák, amíg befejezi a fejést. Mert a tehenek megérzik ám, hogy ideges-e a gondozójuk. De még mennyire megérzik. Ezt talán a kifejt literek bizonyíthatnák a legjobban. Csak már ezt a mai napot Is maga mögött tudhatná. Vagy legalább a reggeli fejést. De hát — még csak most nyitja az istálló ajtaját. Szerencséjére nem ő az első. Az egyik gondozott elbődül, meg kell veregetni a nyakát, Ilona asszony szerengazdálkodással elérték: takarmányból csaknem teljesen önellátók. Nem mindenütt ugyan, ám a szövetkezetek többségében a múlt esztendőhöz viszonyítva jelentős ertedményeket értek el a tejtermelésben. Csoltón tavaly az első félévben 38 ezer liter tejet értékesítettek, az idén Június végéig közel 70 ezer liter tejet termeltek. Több mint 180 százalékos emelkedés. Hasonló a helyzet egy nagyobb EFSZ-ben, Rejdován is, ahol tavaly fél év alatt 100 ezer litert, az idén 182 ezer liter tejet termeltek. E számok mindennél ékesszólóbban bizonyítják a jobb takarmányozásnak, a takarmányadagok tudományos összeállításának, a szakosításnak áldásos hatását. Nem volna reális az értékelés, ha csupán a „kiugró" eredményekről szólnánk és elkendőznénk a hibákat. Akadnak szövetkezetek, vagy olyan állami gazdaságok, mint a jolsvai, ahol csökkenő tendenciát mutat a tejtermelés grafikonja. Ezeken a helyeken már megtették a szükséges intézkedéseket a hibák orvoslására. FÉNYEK ÉS ÁRNYAK A felvásárló szervekkel való együttműködésnek vannak jó, és kevésbé jó oldalai a járásban. Tagadhatatlan, a szóban forgó, kiváló eredmények elérésében részük van a termelésen kívül álló, de az élelmezés biztosításában érdekelt feleknek is. A felvásárló vállalat és a tejüzem dolgozói nem egy esetben aktív segítséget nyújtanak a rászoruló szövetkezeteknek. Ellenkező a véleménye azonban a Čierná Lehota-i, a gočovoi, a jabloncal és még egynéhány szövetkezet vezetőségének, mert a termény átvételekor sokszor a szubjektív álláspont érvényesül. Ezeket az eseteket a két fél jelenlétében orvosolják, az elkövetett hibáért a felelősséget cséjére. Mert ezzel már el is kezdődött a mindennapi munka. Ma reggel éppen úgy, mint máskor is, minden nap. Már a tehenek tőgyét mossa. Néha-néha még megremeg a keze. Olyankor, amikor tekintete valamelyik munkatársáéval találkozik. Mer; hátha mond, vagy ha nem is mond, akkor most ts gondol valamit. Róla. NEM IS CSODÁLKOZIK, amikor a szokottnál 3 literrel kevesebb a tej. Még jó, hogy csak ennyivel. Legszívesebben észrevétlenül osonna ki az istállóból, csak hát erről szó sem lehet. Mert a kolléganő úgy igazítja a dolgot, hogy hazamenet mellé szegődhessen. S megtagadná asszonyi mivoltát, ha mindjárt el nem kezdené a társalgást, azzal, hogy: — No, ezen is túl vagyunk. Hálistennek. Nyevegyanszkyné a legjobb akarattal sem bólint a megkezdett témára. Inkább hallgat. Pedig olyan Jó lenne már pontot tenni az agyát feszegető gondolatok végére s végezni mindent úgy, mint minden nap. Csak hát, messze még az este. És sejtése nem is csalja meg, mert már dobhártyáján dobol a kérdés: — És mondd csak, Ilona, attól a kitüntetéstől több tejet adtak a teheneid? DE JÖ LENNE most kinyitni a száját. Ogy, mint egy asszonyhoz „illő", ha egészen biztos a dolgában. És hát ő biztos. Hiszen az a 10,4 liter tej önmagáért ls beszél. Mit mondjon hát? Vagy inkább hallgasson? Csak úgy félszemmel meglesi a kérdező arcát^Azon blzt-ny egy szikrányi csúfondárosságot sem lát. Hiszen jól megférnek ők a munkahelyen is. Mindketten úgy végzik a rájuk i>íznu muna felvásárló viseli. Hasonló árnyoldalai vannak a baromfifeldolgozó üzemekkel való együttműködésnek. Megtörtént, hogy a pulykahús átvételi szerződését nem vették figyelembe. A kárt szenvedett szövetkezetek a jogszabályokra támaszkodva „hajtják be" az elveszett értékeket. AZ 0J GAZDASÁGI REFORMRÓL „Munkánk most arra irányul — hangsúlyozza a termelési igazgatóság vezetője —, hogy a jövő esztendőre, amikor is érvénybe lép az új irányítási rendszer, előkészítsük a mezőgazdasági üzemeket az új módszeren alapuló gazdálkodásra, a más partnerekkel való együttműködés formáira. Nem könnyű a dolgunk. Ismeretes, hogy az új irányítás bevezetésével a tagság „zsebét" is érezhetően érintő dolgokat kell majd megvalósítanunk. Vegyük csak az adót, amiről most a legtöbb szó esik. Bonyolult kulcs alapján kell majd kiszámítani, hogy egy-egy szövetkezetet mivel kell és lehet megterhelni, mennyi lesz majd az állandó és mennyi a változó adókötelezettség. Ránk, a termelési igazgatóság dolgozóira az eddigieknél felelősségteljesebb, tudományos munka vár. Sokkal nagyobb lesz a hatáskörünk, de a feladatunk is: a termelés zavartalan biztosítása, a szö vetkezetek anyagi erkölcsi támogatása. Hogy alaposan felkészüljünk az előttünk álló nagy munkákra, rövidebb-hoszszabb tanfolyamokat rendezünk először a termelési igazgatóság felelős dolgozói részére, majd a szövetkezetek vezetőinek szakmai továbbképzésére. Enélkül megtorpannának a nagy feladatok előtt. Ma már a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen a tudományos gondolkodás." N

em volt könnyű az elmúlt esztendő, az Idén is sok természeti csapás nehezíti a rozsnyói Járás dolgozó parasztságának a munkáját. De az eddigi eredmények joggal öntenek bizakodást az emberekbe. Azon ts sok múlik majd, hogy az idejében elvégzett őszi munkáikkal megfelelően „startoljanak" az új esztendőnek. A legfőbb: erősebbek lettek a szövetkezetek, tapasztaltabbak a vezetői s maga a szövetkezeti parasztság is. MÉRY FERENC kát, mintha a sajátjukban dolgoznának. Neki most jobban sikerült, ő kapta a járási kitüntetést. De miért ne kaphatná ... Halkan ejti a szavakat, amikor válaszra nyílik az ajka. — Hát tudod, jólesik az embernek, ha elismerik a munkáját. Ma reggel mégis három liter tejjel kevesebbet fejtem, mint máskor. Mindig az járt az eszemben, hogy mit szólnak arra a kitüntetésre a többiek. Talán gúnyolódnak is. Vagy irigykednek. — Dehogy. Inkább örülünk neki, hogy egyszer már közülünk is kitüntettek valakit. Meg hát megérdemelted, megdolgoztál érte. Csak úgy tréfából mondtam. Meg a többlekből sem az irigység beszél. Hidd el — Na jó, jó, nem is vettem én azt komolyan. Mert úgy gondolom, most én kaptam, aztán egy fél év múlva majd valaki más! Akkor nekem egyszerre öt tehenem áll majd „szárazon", akkor más lesz szerencsés. A KÉT ASSZONY beszélgetése közben a kitüntetett fejőnő gondolataiban lassan egészen feloldódik a korábban érzett feszültség. Mire Nyevegyanszky Jánosné hazaér, már olyan természetesen gondol a malacokra, a baromfira, meg minden rá váró munkára, mint máskor, minden nap. Jólesett az a néhány szó a munkatársától. Délután már úgy Indul munkába, mintha az előző nap misem történt volna. Szóba is ál! minden munkatársával, éppúgy, mint máskor. És érdekes, a tehene! is abbahagyták a reggeli szabotálást. Ontották a tejet, mint korábban is minden nap. HARASZTI GYULA 1 FALU - 10 HlR KISKÉR • KISKÉR (lévai járás J rászolgált a nevére, hisz csak 450 lakosa van. A falu népe, -— többnyire magyarok — munkaszerető, szorgalmas. A község munkabíró lakosságának zöme — mintegy 80 ember — a szövetkezetben dolgozik. Az ipar a községből kevés embert vont el. Akik távol vannak, azok többségében fiatalok, és iskolába járnak. • TAKAROS, csinos kis község. Utcái, de különösen a főutcája, széles és rendezett. A gyalogjárdák nagy része kövezett. s ahol még sár van — oda a közeljövőben kerül kő Az emberek hajlékai beillenek villáknak. s az utca felől majd mindegyiket vaskerítés védi. Erv mellől sem hiányzik az udvar és a kert. A faluban a felszabaduás óta egyébként 25 családi ház épült. ® A FALU TÁVOL ESIK a forgalomtól. Míg a szomszédos falvakkal egyetlenegy országút köti össze, addig a világgal a rádiók, a TV-ék és a különböző újságok. De ez így van rendjén. A falu csak a Szabad Földművesből~közel 50-et járat. Utána sorrendben az Oj SZÖ, a Hét, a Nő, az Oj IFJOSÁG stb. következik. • A KÖZSÉG szövetkezete, melynek 609 hektáros összterületéből 570 hektár szántóföld, 1952-ben alakult. A közös útja s fejlődése igen göröngyös, nehézkes volt. Tizennégy éves múltjából az első nyolc év volt a legnehezebb, mert fejlődése ebben a szakaszban negatív irányú volt. A munkaegység értéke 1959 végére a korábbi 8 koronáról fokozatosan 5-re csökkent. O VÁLTOZÁS a közös portáján 1960-ban állt be, amikor — a járás kezdeményezésére — Rybár József személyében új elnököt kapott a szövetkezet. Ettől az időtől kezdve egyre Javul a közös gazdasági helyzete. Jól bizonyítja ezt, hogy 1960tól csaknem 2 koronával javul évente a munkaegység értéke. • MÉG EGY PÉLDA arra, hogyan gazdagodik a falu: 1959ben a közös jövedelme egy hektár szántóföld után 2 ezer 600 korona volt, ez az összeg ma 5 ezer 451 koronát tesz ki. A szövetkezet vagyona ennélfogva az utóbbi években jelentősen meguövekedett és az elmúlt év végén már — 100 ezer korona híján — megközelítette a négy millió koronát. « A SZÖVETKEZET ez évi feladatai jóval nagyobbak, mint a tavalyiak voltak. Ez azonban nem rémítette el a szorgalmas, munkaszerető tagságot, sőt — több és jobb munkára serkentette őket. S az eredmény? Az első félév végéig a kiskériek 98 mázsa marhahúst, 55 mázsa sertéshúst és 10 ezer 800 liter tejet adtak terven felül a közellátásnak. • A KÖZÖSNEK nincs külön fő jövedelmi forrása. Erősödésében s gazdagodásában egyformán része van mind az állattenyésztésnek, mind a növénytermesztésnek. A növénytermesztők vörösheréből az idén 50 mázsás, repcéből pedig a tervezett 15 mázsa helyett 21 mázsás hozamot értek el. Az állattenyésztők viszont túlszárnyalták a tehenenként! 8 literes fejési átlagot. ® AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS keretein belül aránylag új ágazat a szövetkezetben a baromfitenyésztés. (Szélesebb alapokra 1960-ban került.) Tavaly a közös 15 ezer csirkét adott el. Az idén 35—40 ezer eladásával számol. Rybár József elnök és Hudec István agronómus szavai szerint jövőre ezt a jövedelmező ágazatot bővíti a közös. • OJABBAN szőlőműveléssel is foglalkoznak. Ehhez jó adottságai vannak, mert földjeik jelentős része homokos dombokon fekszik. Tavaly 3 hektár Vlašský rizling-venyigét telepítettek. Az idén ugyancsak 3 hektár létesítésével számolnak. A változatosság kedvéért ezúttal Müller-Thurgaut telepítenek. (kj) MIELŐTT RÁTÉRNEK AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSRA Készülődés a jövő évre Egy félév tanulságai • Fellendülés a tejtermelésben • A szakosítás eddigi sikerei • Még jobb együttműködést a felvásárló szervekkel • Az EFSZvezetők szakképzése nélkülözhetetlen az új irányításhoz