Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-07 / 247. szám, szerda

EGY VÁLLALATI K

OZGAZDASAGI KÍSÉRLET Hogyan lehet megteremteni a termelés és az értékesítés egységét Magyarországon megismerkedtem néhány, a gazdasági mechanizmus reformjának irányába mutató vállalati közgazdasági kísértettel. A jelenleg folyó kísérletek közül a budapesti Medicor Müveké a legátfogóbb. E vállalat kísérleti eredményei méltán tarthatnak számot érdeklődésre nálunk is. A kísérlet lényegéről és eredményeiről Pusztay Bélával, a Medicor Művek közgazdasági osztályának vezetőjével beszélgetünk. ELBESZÉLÉSEMET tulajdonképpen azzal kellene kezdenem: hogyan is jutottam abba a helyzetbe, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés idejéből magyar vonatkozású emlékeket idézek fel? Jóval a felkelés kirobbanása előtt Közép-Szlovákiába mentem „üdülni", hogy belekapcsolódjam én is abba, ami már régen érett, régen készült. Zvolenba kerültem, amely úgy látszott, meg se várta a Szlovák Nemzeti Felkelés hivatalos bejelentését, tárt karokkal fogadta a szórványosan idemerészkedő felfegyverzett partizánokat. Ogy tűnt, mintha a fel-, kelés kezdetét illetően más menetrendjük lett volna, mert előre fellobogőzták a házakat a (IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII sőbb gyakorivá váltak a csoportos portyák is. Valahogy szabály lett az is, hogy a más partizánegységek Magyarország felé induló akciói a mi előkészítő munkánk és összeköttetéseink révén indultak a határon túlra. Mindezek az akciók anynyi gondot okoztak a magyar hatóságoknak, hogy külön csendőrerősítéseket és elhárító hálózatot vontak össze a velünk szomszédos vidékre. Portyáinknak főleg diverziós céljai voltak, vasúti hidakat és más katonai objektumokat vettünk célba. Igen gyakran jártak át felderítő osztagaink is és ezek sikerrel használták a felPartizánok Losonc mellett Pesten a Nemzeti Múzeum igazgatója és Horthy kormányzó jóbarátja volt A mi grófunk elég gyakran feljárt Pestre és bátyja elújságolta, mint gondolkodnak az urak, hogyan szeretnének kiutat találni, hogy elkerüljék a csúfos vereséget. Már nem emlékszem pontosan, miképpen jutottak tudomásunkra a gróf urak gondjai és a mi Zichy gró^ funk összeköttetései, de nyilvánvaló volt, hogy itt olyan alkalom adódik, amit nem hagyhatunk kihasználatlanul. Tárgyalásaink Zichy gróffal úgy végződtek, hogy felajánlottuk segítségünket a Szovjetunió illetékes tényezőivel való kapcsolatok és tárgyalások megszervezésére. Ezzel az ajánlat—- tal és megbízatással el is indí~ tottuk Zichy grófot Budapestre — a bátyjához, akinek az egész = ügyet Horthyval kellett megtárgyalnia. — Mivel foglalkozik a vállalat? — A Medicor 1963. július elsején, az ipari átszervezés után lett nagyvállalat, ötezer dolgozója van. Lényegében egy teljes iparágat, a magyar orvosi műszergyártást foglalja magában, s a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozik. 1965. január elsejével megkapta a külkereskedelmi jogot. Exportimportjoggal rendelkezik, mint a külkereskedelmi vállalat. A saját termelésnek 60 százalékát, de más vállalatok termékeit is exportálja. Ugyanígy nemcsak a maga, hanem más vállalatok részére is importál. A felügyeletet külkereskedelmi tevékenysége fölött a külkereskedelmi minisztérium gyakorolja. HÁROM MUTATÓ — Mi a kísérlet lényege? — A külkereskedelmi jog adja meg a kísérlet jellegét. A kísérlet célja, hogy a piac Ismertében a szükségleteknek megfelelő legyen a termelés, s létre jöjjön az ipar és a külkereskedelem közti összhangja, vagyis a termelés és az értékesítés gazdasági egysége. A szükségleteket ügy elégítsttk ki, hogy gazdaságos is legyen. A vállalat részére az eddigi számos mutató helyett három kötelező mutatót írtak elő, Ezek a következők: exportértékesítési terv devizaforintban, import terv devizaforintban és munkás + alkalmazotti átlagkereset. A többi mutatószám csak számítási anyagnak tekinthető, és ezekhez sem erkölcsi, sem anyagi konzekvencia nem fűzhető. Az anyagi ösztönzési rendszer • lapját a vállalati eredmény, a nyereség képezi, amit úgy kapunk meg, hogy a teljes sa vagyis az exportból, a belpiaci értékesítésből és az importtermékek eladásából származó — árbevételt szembeállítjuk a vállalat egész tevékenysége folytén felmerülő összes költséggel. Az anyagi érdekeltség formája tehát egyidejűleg hat az exportértékesítés növelésére és a költségek csökkentésére. A vállalat árbevételét három évre előre meghatározott átlagos árkiegyenlftési kulcs figyelembe vételével kell megállapítani. Az árbevétel zömét kitevő export termékeknél kiküszöbölődik a belföldi árak sokszor közgazdasági tartalomtól megfosztott hatása, mert a vállalat reálisan átszámított árak mellett exportál. A jelenlegi árrendszer miatt ez az átszámítás kissé bonyolult. Abból áll, hogy az exportált termékek devizaforint árához 100 százalékos felárt és egy átlagos árkiegyenlítési kulcs szerinti árt számítunk. Az átlagos árkiegyenlítési kulcs (lényegileg devizaárfolyam) a vállalatot a népgazdaság szempontjából ténylegesen nyereséges termékek gyártására és értékesítésére ösztönzi, arra, hogy a helyzetnek megfelelően változtassa a választékot. Az új rendszer szükségessé teszi, hogy a vállalat devizaforintban gondolkodjék, tehát a devizaforintban meghatározott tervét viszonylag alacsonyabb folyó forintráfordítással termelje ki. Ez a körülmény a vállalatvezetést olyan Intézkedésekre kényszeríti, amelyek sok esetben a folyó forintban mért a számítási anyagban rögzített — mutatókkal ellentétesek. " Az 1965-ös első kísérleti év milyen eredményeket hozott a megelőző évvel szemben? — A devizaforintban megállapított export tervét a vállalat jelentősen (4,9 százalékkal) túlszárnyalta. Az export terjedelme az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. ezen belül a tőkés export növekedése 47 százalékos volt. Az összexporton belül a vállalat azon termékek volumenét növelte legjobban, amelyek gazdaságosság szempontjából a legkedvezőbbek, tehát e termékek részaránya az egész exporton belül jelentősen megnőtt. Az import kereteit a vállalat betartotta. A nyereség körülbelül 40 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Ezért a dolgozóknak 50 százalékkal magasabb nyereségrészesedést fizettünk, mint az előző évben és a prémium 30 százalókkal volt nagyobb az 1965. évinél. A nyereség értékelésénél az ipari és külkereskedelmi tevékenységet csak együttesen helyes értékelni. Nem szabad megkövetelni a számítási anyagként szereplő egyes részmutatók (önköltség, létszám, béralap stb.) teljesítését, mert ezek önmagukban nem jellemzők a vállalat működésére. A vállalat munkájának eredményességét csak az egész tevékenységével elért nyereség és devizabevétel alapján lehet meghatározni. lATSZÖLAGOS VESZTESÉG — TÉNYLEGES NYERESÉG A vállalat nyeresége népgazdasági szinten is tényleges nyereség. Ennek növeléséhez pedig szükség lehet olyan Intézkedésre (például egy gazdaságos termékrendelés esetében átállásra, profilrendezésre), amely az ipari önköltséget átmenetileg növeli. Az intézkedés mégis kifizetődik, mert a többletráfordítás a kedvező exportár révén többszörösen megtérül. Ilyen intézkedés megtételére a régi rendszerben nincs lehetőség, mert a vállalatnál ebben az esetben csak az ipari többletráfordítás (önköltségnövekedés) jelentkezik, az értékesítésben elért nyereség nélkül, tehát a vállalat vezetőit semmi sem ösztönzi a népgazdaság szempontjából jelentős hasznothozó Intézkedés megtételére. A vállalat nyereségének zöme 1965-ben a gyártmánystruktúra kedvező irányú változása folytán jött létre. Az új rendszerben, ha valamely termék önköltsége magasabb is a megállapított belföldi árnál, tehát a termék az Ipar szempontjából veszteséges, de az exportban megfelelő devizaár érhető el, akkor a termék vállalati szempontból nyereségessé válik, mint ahogy az ilyen termék ténylegesen nyereséges a népgazdaság szempontjából is. Például valamely termék. nettó termelői ára 13 500 forint, az önköltsége 23 ezer forint, tehát látszólag az iparban 9500 forint a ráfizetés. Az export eladási ár azonban kedvező, a dévizaár a megállapított átlagos árkiegyenlítési kulcs mellett 25 200 forint árbevételt jelent, tehát 2200 forint nyereség van a látszólagos veszteség helyett. A régi rendszerben a látszólagos ipari veszteség a termék gyártásának megszüntetésére ösztönzött volna, most pedig fokozására ösztönöz. . — Hogyan foglalhatjuk össze a kísérlet tapasztalatait? — A legfontosabb az, hogy megteremtettük a termelés és az értékesítés összhangját, az újratermelési folyamat egységét. Megtaláltuk a tényleges nyereség növelésének és a gazdasági tartalékok feltárásának módját. Bebizonyosodott, hogy a vállalati anyagi érdekeltségi rendszer megváltoztatásával rövid idő alatt ls átalakítható a termelés, s ez a vállalatnak és a népgazdaságnak számottevő többletjövedelmet biztosít. A nagyobb vállalati önállóság mindezt lehetővé tette. MÉSZÁROS GYÖRGY régi csehszlovák zászlókkal. A zvolení vár főhadiszállás lett. Itt alakult meg a Valjanszkij-partizánbrigád. Mindig több volt az önkéntes jelentkező, mint a rendelkezésre álló fegyver. Itt alakult meg a Krcsanov kapitány vezérlete alatt álló dandár is, amelybe engem is besoroltak és amelyet később Thälman dandár név alatt Losonc mellé, Tomašovcéra helyez tek. Hát itt, a magyar határon kezdődtek kapcsolataim a magyarokkal. EKKOR MAGYARORSZÁG volt a németek egyetlen szövetségese, és a széles hátországot jelentette, ahonnan óriási veszedelem fenyegette a mi felkelésünket. Természetes tehát, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács sok egyéb gondja mellett arra is gondolt, hogy a mi partizáncsoportunk keretében egy speciális magyar ügyvezetési osztályt teremtsen. Tdmašovcéra már ezzel az ügyosztállyal kerültünk. Egyelőre csak két személyből állt. Keleti Feri, a losonci ifjűmunkásvezető lett az osztály vezetője, és melléje rendelték a szintén losonci Weisz Lacit. Valamivel később az ilavai börtönből megszökő Verduriics Pál, régi nyitrai kommunista is hozzánk csatlakozott. Különös szerencséje volt ennek a magyar osztálynak az is, hogy partizáncsoportunk komiszárjaként Genagyij Scsukint, a Vörös Hadsereg volt hadnagyát osztották mellénk. Ez az Ural-, ból származó komszomolista mint hadifogoly került valamely osztrák lágerbe. Onnan sí-, került megszöknie és valahogyan Magyarországra átjutnia, ahol sokáig bújdosott, s jól megtanult magyarul. Megbarátkoztunk ezzel a nagyszerű elvtárssal, és ő megértéssel támogatta az osztály munkáját, hiszen sok jó tanáccsal és helyi ismerettel is szolgálhatott. A határontúli megszállt Losonccal és a körülötte lévő területekkel gyorsan létrehoztuk az összeköttetést, így aztán meg. kezdődhetett az újfajta, de igen élénk „határmenti forgalom". Odaát gyorsan híre kelt, mi történik nálunk. Amikor megszerveztük a futárszolgálatot, a propagandaanyag szerkesztését, kinyomtatását és átszállítását, Iát-, tuk, hogy szavunk termékeny talajra talál. Sokan átszöktek hozzánk. A losonci határvadász ezred gácsi osztaga fegyverestől átpártolt a partizánokhoz (előzőleg kézigránáttal felrobbantották a szolgálati épületüket). Ezután mind gyakrabban Indultak tőlünk a határon túlra különféle felderítő, összekötő és diverziós csapatok és egyének. A BUDAPESTEN ÉLŰ embereink kapcsolatokat teremtettek a salgótarjáni bányászokkal, utazgattak a fontosabb vasútvonalakon, összeköttetéseket szerveztek és jelentéseket adtak barátaink és ellenségeink erejéről, szándékairól és mozgásáról. Kéderítésnek egy direkt és igen hatásos módját. Lesben álltak áz országutak előre kiszemelt pontjain, ahol gyakran futottak végig a német vagy a magyar haderő gépkocsijai, s alkalmas pillanatban lecsaptak. A rajtaütés rendszerint úgy végződött, hogy a tiszt urakat, mint „nyelveket" átkísérték a határon. Váratlanul ért bennünket, amikor az egyik felderítő csapatunk egy szép reggelen átte^ relt a határon vagy nyolcvan magyar katonát. A határon állomásozó őrségünk nem tudta, hogy hadifoglyokat ejtettünk. Riadó lövéseket adott le. Csak amikor már elfoglaltuk tüzelőd állásainkat, kaptuk meg felderítő osztagunk parancsnokának jelentését. Nagy lett a vigadás és a foglyokkal való barátkozás. Ekkor tűnt ki, hogy felderftőink véletlenül akadtak rá a pihenő csapatra, és csak úgy virtusból rajtaütöttek ... A MEGLEPETÉS )ÖL SIKERÜLT, mert ezek a katonák a tisztjük ártalmatlanná tétele után úgy gondolták, hogy okosabb nálunk fogságban maradni, mint „valahol Oroszországban" fűbe harapni. De a vigadás után jöttek a gondok. Ilyen meglepetésre nem voltunk berendezkedve. Törődnünk kellett velük, ellátásukról gondoskod-: ni, és ez már a felsőbb katonai és politikai hatóságainkat illette. Ott pedig úgy határoztak, hogy egy távolabbi kastélyba helyezik el őket. Akkoriban a magyar ügyek intézése már szélesebb alapokon nyugodott. Moszkvából meg jött Nógrádi Sándor, a Magyar Kommunista Párt képviselője, aki a Szlovák Nemzeti Tanács támogatásával széles alapon kezdte szervezni a Magyarország felé irányuló akciókat. Még ma is emlékszem rá, milyen hatást gyakorolt ránk a tapasztalt, forradalmár Nógrádi elv^ társ. Az ő vezetésével külön csoport működött Badinban (később Magyarországra helyezték át székhelyüket). Az említett hadifoglyok körében ők végezték a felvilágosító munkát, és úgy tudom, sikerült is jónéhányukat megnyerniök, hogy bizonyos feladatokkal megbízva visszatérjenek Magyarországra. ALKALMUNK NYlLT olyan akciók megszervezésére ls, amelyek jóval túlhaladták az eredeti elgondolásokat és célkitűzéseket. Egy akció oly messzemenő és fontos összeköttetések, tárgyalások kiinduló pontjává, szervezőjévé tett bennünket, hogy erről nemzetközi dokumentumok is említést tesznek. Ebben az akcióban komszomolisták és grófok voltak a szereplők. A szomszédságunkban élt. a .gróf Zlchy-család egyik ágának elszegényedett sarja, a bátyja HORTHY ELFOGADTA a felajánlott lehetőséget, de amint később kitűnt, félmegoldásra szánta el magát. Titokban kinevezett egy háromtagú küldöttséget, melynek tagjai ismeretlen, harmadrangú egyének voltak, és semmiféle felhatalmazást sem kaptak komoly tárgyalások és megegyezések aláírására a Szovjetunió képviselőivel. Erről nem volt tudomásunk. Részünkre ez az akció óriási eredmény volt. A magyar küldöttség titokban meg is érkezett a mi határvonalunk előre megjelölt helyére, ahonnan azonnal a Tri duby-i repülőtérre szállítottuk őket, onnan tovább repültek Kijevbe. A dolgok további fejlődése már nem rajtunk múlott. Azt, hogy ez az akció kudarcot vallott, mi nem a történelemből, hanem a további történésekből tudtuk meg. Röviddel ezután, 1944 október 15-én sor került a Horthy-féle kapitulációra, melyet a német „szövetségesek" könnyedén levertek. Mi kora reggel kaptunk hírt a kapitulációról. Ez a fejlemény új feladatok elé állított bennünket. Ott volt előttünk Losonc városa. Rögtön a liír vétele után hozzáfogtunk egy levél megírásához, melyet Losonc város katonai parancsnokának címeztünk. E levelet a mi parancsnokunk írta alá, mint a Vörös Hadsereg képviselője. A levélben felszólítottuk a losonci katonai parancsnokot, hogy a kapituláció értelmében a várost azonnal adja át nekünk, szervezze meg a helyőrséget a németek elleni további közös harcra. Amennyiben ez nem volna keresztülvihető, követeltük a helyőrség lefegyverzését, a fegyverek átadását, szabad elvonulást ígérve. A levéllel még kora délelőtt kimentünk a Losonc előtt állomásozó magyar határőrséghez és ott meggyőztük egyik határvadászt, hogy ennek a levélnek a városparancsnokhoz való juttatása nagyon fontos államügy. Azonnal biciklire ült azzal, hogy mindenképpen megpróbálja a levelet a címzethez Juttatni. ELRENDELTÜK A RIADÓ KÉSZÜLTSÉGET. Keleti Feri és jómagam a határőrségen ültünk, vártuk a választ, a tárgyalással megbízott küldötteket. De a válasz nem jött. Délután, úgy két óra tájt láttuk, hogy nem messze tőlünk, a város peremén katonai egységek bontakoznak fel rajokban és nyilván harcra készen feküsznek ie szemben a mí állásainkkal. Nem ls vettük rög^ tön észre, hogy ezek a katonai egységek nem magyar, hanem német katonák. Ez aztán világos válasz volt-. A németek Jelenléte nem jelentett semmi jót az amúgyiá minden oldalról szorongatott felkelés részére, de részünkré sem. A jól felszerelt és óriási túlerőben lévő német haderő támadása a ml határvonalunkon nem is hagyott magára sokat váratni. Ez a bekerítő erős nyo- • más új és más harcmódot kény- l szerltett ki. A hegyekbe vonultunk, hogy onnan folytassuk a j harcot, tudva, hogy a Vörös Hadsereg segítségével kivívjuk I a győzelmet és visszatérünk a városokba, falvakba, otthona- . Inkba.,, I MATEJ BEL JIIIIIIIIIIIIISIIIIIIIIillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIlL