Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-01 / 241. szám, csütörtök

Tizennégy hónappal ezelőtt — rágondolni is hátborzongató. A komáromi járásnak csupán néhány faluját nem nyelte el a pusztító tenger. Milliárdos értékeket temetett maga alá a Duna árja. Még egy évvel ezelőtt, augusztus végén is éjjel-nappal működtek a szivattyúk, hogy a gát mögé kényszerítsék a laposokban maradt vizet. Mégis, több ezer hektár termő földet még mindig a víz birtokolt. Szívszorongató volt a látvány — az összedőlt házak, a letarolt, iszappal megrakott földek ... Az ember akkor felsóhajtott: Mikor lesz új. élet Itt, az árvíz, csataterén. Aztán az ács, a kőműves meg a többi mester szerszámot fogott, főttek az ország minden részéből idPsek; fiatalok. A paraszt ls beleakasztotta 02 ekét-a földbe^ Hasadt a friss barázda, alulra került a szürke iszap, s ha nedvesen csillogott is, felül fekete lett a föld. ' Cirógatta, szürkére szikkasztotta az éltető nap, majd a tárcsa, a borona meg a henger puha magágyat készített belőle. S amikor szeptember vége felé Itt is, ott is kidugta fejét az új gabona, Igen sok mezőgazdasági dolgozó megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Azért mégis lesz itt úf élet. kg-ra eső termelési költség esetében is. Vagy vegyük például a sertéshúst. .Annyi, különbség a kettő" között mégis van, hogy járási méretben egy kg sertéshús termelési költsége 6,66 korona, a realizált, az eladási ár pedig meghaladja a tíz koronát. Tehát nagyobb a haszon, ihint a marhahúsnál. Ebben a sikerben természetesen a járási takarmánykeverőüzem is részes. HiEgy évvel a katasztrófa után HOGYAN GAZDÁLKODTAK A KOMÁROMI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEI? A katasztrófa nem törte meg az akaraterőt • Újra gazdagon terem a föld • A tejtermelés minden eddiginél eredményesebb • Megérdemelt jutalmak a legjobbaknak • A kongresszusi verseny még sok kiváló eredményt ígér V

alahogy így kezdődött. Igaz, a komáromi járás földművelőinek nagyobb része azt mondja, nem jő azt már emlegetni. De csak mondja, mert ettől függetlenül szinte naponta újra és újra szóba kerül a katasztrófa. A járási termelési igazgatóság sem hallgathatta el az egy év előtti eseményeket, amikor néhány nappal ezelőtt a búcsi szövetkezeti klubban járási méretben értékelte az idei első félévi termelési eredményeket. Bezosztójából 45 mázsás átlag A múlt őszön nem zavartalan körülmények között került a földbe a gabona. Egyrészt azért, mert a rengeteg munka közepette igen sok szövetkezetesnek mindenekelőtt tetőt kellett biztosítania a családja feje fölé, Másrészt, s ez főképp az agronómusoknak okozott sok gondot, az árvíz után felborult a sokévi munkával, szakmai előrelátással kialakított vetésforgó. A múlt őszön mindenáron vetni kellett, hogy az idén arathassanak. Érthető, hogy a legtöbb helyen kissé óvatosan tervezték a hektárhozamokat. Szerencsére az idei gabonatermés nem igazodott a tervekhez. A járás mezőgazdasági üzemei ugyan még csak a közeli napokban értékelik az idei gabonatermesztés eredményeit, azt azonban máris előrebocsáthatjuk, hogy az idei gabona gazdagabban fizetett a sok évi átlagnál. Bezosztájából járási méretben 45 mázsa az átlagos hektárhozam. A Mironovská is jó termést adott. Kár, hogy abból mindössze 80 hektárt vetettek. A Diana átlag 40 mázsás hektárhozammal fizetett. Nem véletlen tehát, hogy az idén már ezek a bevált fajták kerülnek előtérbe. Közülük ls elsősorban a Bezosztája, amelyet még az idei sok eső és vihar sem tudott térdre kényszeríteni. S a nagy hozamon kívül ez a másik jó tulajdonsága nagy előny a gépi betakarításnál. Eredményes kongresszusi verseny A komáromi járás mezőgazdasági üzemei a kongresszusi szocialista munkaverseny keretében közel 15 millió korona értékű terven felüli termény és termék eladására kötöttek szerződést. Ezt a vállalást már az első félévben megközelítőleg 70 százalékra teljesítették. Ezekből a számokból arra következtethetnénk, hogy a szocialista munkaverseny körül A DERÜLÁTÓ ELNÖK ALIG FEJEZŐDÖTT be az aratás, a járási termelési igazgatóság máris értekezletre hívta az agronómusokat, hogy megtárgyalják a további teendőket. Az őszi munkák nagy feladat elé állítanak minden közöst. Itt a repce és az őszi árpa vetésideje, a kender betakarítása, a középmély-szántás, a takarmányok begyűjtése, a here cséplése, a sllózás, a trágyakihordás, és sok más munka. Mindezeket a búzavetésig, illetve a cukorrépa és a kukorica betakarításáig el kellene végezni, hogy ne kerüljön sor munkatorlódásra. Ezt szeretné elkerülni az Érsekújvári Járási Termelési Igazgatóság. De hogyan? — tette fel a vitában több agronómus is a kérdést. Most sincs elég gép, s mi lesz a cukorrépahordás idején, ha nem kapunk segítséget? Annyi bizonyos, hogy a gazdagnak ígérkező termés betakarítása nem lesz könnyű. Annál inkább meglepő L e v á r d y Józsefnek, a csúzi szövetkezet elnökének nyugodtsága. Ugyanis az értekezleten ő Jelent meg az agronómus helyett. — Mi az őszi munkáktól sem félünk — Jegyezte meg az elnök. — Tavaly is saját erőnkből végeztünk el mindent, pedig 516 mázsa cukorrépa termett hektáronként. A CSOZIAK legkevesebb 500 mázsás hozamot várnak az idén is, és 40—45 mázsás szemeskukorica-termést. Csak e két termék behordása (a répalevélen, szeleten és kukoricakórón kívül) több mint 700 vagonnyiszállítását Jelenti. Ennek ellenére az elnök magabiztosan állítja, hogy az őszi munkák idején sem lesz fennakadás. Levárdy elvtárs elmondja,, hogy amit lehetett, már gépesítettek, az olyan nehéz munkát is, mint a cukorrépa vagy a répafej fel rakása. — Képesek vagyunk naponta 35—40 vagon cukorrépát elhordani a földekről, mert a tagság érdekelt a gyors betakarításban — mondja az elnök. Az érdekeltség náluk azt jelenti, hogy a terven felül termesztett répáért prémiumot kapnak a tagok. A tervet 350 mázsában határozták meg hektáronként. Tavaly egyes családok 1000 korona prémiumot is kaptak. Az idén sem lesz kisebb a hozam, és mindenki igyekezni fog minél előbb megtisztítani a répát. Minden embert érdekel, mennyit kereshet. Ez az érdekeltség és a rakodók alkalmazása jelentősen lerövidítette a répabetakarítás idejét. KÖZBEN A TÖBBI MUNKA sem szünetel. A négy lánctalpas traktor éjjel-nappal szánt. Már most azon igyekeznek, hogy a talajt idejekorán előkészítsék. 10—14 nap alatt megülepszik és a vetőmag gondosan előkészített magágyba kerül. A vezetőség a rendelkezésére álló 29 traktort és 3 tehergépkocsit úgy osztja be, hogy sehol se akadozzon a munka. A csúziaknak ez az előző esztendőkben is már sikerült. Ezért derűlátó az elnök. (bj) minden a lehető legnagyobb rendben van.Ezt még megerősíteni látszik az a tény, hogy a járás mezőgazdasági üzemei az első félévben 32 és félmillió koronával többet bevételeztek a tervezettnél. Ilyen, számokkal is kimutatható eredményt még nem tartnat nyilván a komáromi járás. Ám az illetékesek, mindenekelőtt a járási termelési igazgatóság azonban nemcsak atyai gondossággal, hanem egyúttal atyai szigorral is elemzi az irányítása alá tartozó mezőgazdasagi üzemek gazdálkodását. S a kiváló eredményeken kívül olyasmit is észrevesz, ami a beavatalannak talán fel sem tűnne: Például a következőt: Igaz ugyan, hogy jó eredményeket mutathatnak ki a szocialista munkaverseny keretében, de az is igaz, hogy a termelés növelésére az egyik leglényegesebb mozgató erőt, a prémiumalapot nem használták ki megfelelő mértékben. Járási méretben mindössze 60,5 százalékban használták fel a tervezett prémiumokra szánt összeget. Ez ugyan tartalék, de csak akkor, ha az illetékesek a továbbiakban nem fognak késlekedni az elért eredmények értékelésével, s a megérdemelt jutalmat valamennyi mezőgazdasági dolgozó idejében kézbe kapja. Amit az ökonómiai mutatók árulnak el A félévi értékelés, elemzés sok olyan ökonómiai tényezőt hozott felszínre, amelyek főképp az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának fejlesztéséhez nagyon hasznos alapokkal szolgálnak. Kezdjük talán a marhahúsnál. Járási méretben egy kilogramm marhahús termelése 10,69 koronába kerül. A realizált eladási ár 10,81 korona, tehát azt mondhatnánk, hogy ezen a téren haszonnal Jár a gazdálkodás, hiszen minden kiló marhahúson 12 fillért nyernek a termelők. De hát a szakember nem elégszik meg a járási átlaggal, még akkor se, ha pozitív a mutató. És igaza van, mert például már az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges abraktakarmány felhasználása között is nagy a különbség. A violíni szövetkezetben a hízómarhák gondozói 5,3 kg abrakot etetnek fel egy kilogramm súlygyarapodáshoz. A járási átlag pedig 2,21 kg. Néhány szövetkezetben két kg-nál is kevesebb abrak felhasználásával érnek el egy kg súlygyarapodást. Nos, a marhahústermelés növelésének egyik tartaléka már adva van. Hasonló különbségeket találnánk az egy szen érdeke, hogy a lehető legjobb minőségű takarmányt Juttassa a termelőknek. Sikeres tejtermelés A múlt évi katasztrófa minden szakaszon rányomta bélyegét a mezőgazdasági termelésre. A tejtermelés sem maradhatott kivétel. Tény, hogy az 1964. évinél jobb a súlygyarapodás, egy-egy tehéntől az első félévben 107 literrel többet fejtek, mint 1964-ben, de az is igaz, hogy egy év alatt még nem sikerült az állat-, elsősorban a tehénállományt olyan mértékben kiegészíteni, amilyet a terv előirányoz. Járási méretben az árvíz előtti létszámhoz viszonyítva 2000 tehén hiányzik. Ezt a hiányt a tejtermelés lényeges növelése sem pótolhatja — legalábbis egyelőre nem. A tehénállomány kiegészítése természetesen folyamatban van, de lassítja az a tény, hogy a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme csakis egészséges és az adottságoknak megfelelő fajtákkal akarja kiegészíteni a tehénállományt. A hústermelésben az árvízkatasztrófa nem okozott ilyeh kiesést. Ez egyrészt a minden eddiginél jobb súlygyarapodással, másrészt azzal magyarázható, hogy — a szakosítással párhuzamosan — a továbbtartásra nem megfelelő állomány felszámolása még mindig folyamatban van. Így az idén az első félévben 200 vagon hússal adtak el többet, mint 1964 hasonló időszakában. A jók legjobbjai Mint említettem, ez év első felében — néhány fogyatékosság ellenére is — a komáromi járásban sikeres volt a szocialista munkaverseny. A jó eredmények értékét csak növeli, hogy a nagy katasztrófa után egy évvel már ilyen sikerről adhatnak számot. A kongreszszus tiszteletére indított versenyben az első helyet Nemesócsa foglalta el. A húseladást 159, a tejealdást 168,3 százalékra teljesítették, s a többi mutatóban sem mutatkozott hiány. A kitüntetettek között van még Lipové, Szilas, Bogya, Perbete és Búcs. A legjobb építőcsoport címet a karvai szövetkezet építői kapták. A gazdasági udvar rendezettségének versenyében Imely került az első helyre, őt Alsópéter és Naszvad követi. A

komáromi Járásban 14 hónappal a nagy árvízkatasztrófa után olyan eredményeknek lehettünk tanúi, amilyenekre egy évvel ezelőtt talán a legmerészebbek sem gondoltak. Nagy munka volt. Olyan helytállásról tanúskodnak az eredmények, hogy azok mellett szinte eltörpülnek a még megoldásra váró feladatok. Méltán bizakodnak a járás mezőgazdasági dolgozói, hogy a további feladatokkal még az eddiginél is sikeresebben megbirkóznak. HARASZTI GYULA LEGELÉSZŐ NYÁJ (P. HaSko felvétele) 1 FALU - 10 HlR POGRÁNY 3 s V. '. V. • - ' • POGRÁNÝ 1ZÚU L.AKOSÜ község a nyitrai járásban! Lakúi raagjatpk és többségük a helyi, az* egyre "jobban gazdálkodó EFSZ-ben tloigozik. Kivételt .ez alól csitk^H fiatalság képez, noha a falubán is maradt belőlük néhány. Sovány vigasz ez ott, ahol a 115 főt számláló EFSZ-tagság átlagos életkora, csakúgy, mint a kezdeti években, változatlanul 50 év körüli. • POGRÁNY LESZ a járás negyedik községe, amelynek lakói rövidesen elmondhatják majd, hogy központi vízvezetékhálózatuk van. Igaz, egyelőre csak a főútvonalak mellett, de mégis olyan vívmánya ez a községnek, hogy valamennyi, polgára büszke lehet majd rá. A mű építése, mintegy 480 ezer korona költséggel, ez év decemberében veszi kezdetét. • KÖZSÉGÜK CSINOSÍTÁSÁT a pogrányiak sokféleképpen végzik, legnagyobb sikerrel a Z-akció keretein belül. Tavaly pl. a mozgalom útján csak egy halottasház építését tervezték, s ezt valóra is váltották. Ráadásképpen 220 darab különböző díszfát (hárs, cédrus, jávor stb.) ültettek az utak és Járdák szélére. • A FALU KOCSMÁJA már jó néhány éve nem megfelelő épületben van. A Jednota járási vezetősége ezért elhatározta, hogy minden igényt kielégítő kocsmát építtet a faluban. Az étteremmel ellátott épület a jövő év végére készül el Építésében, ha a helyzet megkívánja, a község lakossága is részt vesz. • A KÖZSÉGBEN 1945 ÖTA több mint 60 családi ház épült, s figyelemre méltó, hogy a lakások fele 1963-tól került tető alá. Ez azért érdekes, mert a falu szövetkezete is ekkortájt indult fejlődésnek. A HNB, i 11. az EFSZ vezetőinek nézete szerint a lakásépítés ütemére a szövetkezet jó eredményei vannak hatással. • A SZÖVETKEZET 1958 BAN ALAKULT. Vagyonának értéke 1981 végén, tehát három évvel a megalakulás után, sem igen haladta meg a tagok állal bevitt élő és holt leltár értékét. Bizonyítja ezt, hogy a szóban forgó év utolsó negyedében a munkaegység értéke 3 korona 50 fillér volt. A közös vagyona ma 6 millió 500 ezer korona, a munkaegység tervezett értéke pedig 14 korona 30 fillér. • AZ EGYRE JOBBAN gazdálkodó szövetkezet járási rekorddal is dicsekedhet. Ezt a malacelválasztásban érte el, mivel kocánként tavaly 15,21 malacot választott el a 12 darabos Járási átlaggal szemben. • HA MÁR ITT TARTUNK, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napi súlygyarapodást sem, mivel ez is a szövetkezetesek jó munkáját dicséri. Az eredmény 1966 első felében 0,52 dekagramm. • AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMÉKEK eladása terén komoly problémái voltak a múltban a szövetkezetnek. Az idén már nincsenek nehézségei. A marhahús eladási tervét az első félévben 115,3, a sertéshúsét 131,81, a baromfihúsét 242,75 s a tejét pedig 129,88 százalékra teljesítette. • A SZÖVETKEZET A FEJLŐDÉS további biztosítására törekszik. Ezt, többek között, a szakember-utánpótlással akarja elérni. Emellett szól, hogy az elmúlt évben összesen 13 me/.őgazdász-ökonómussal, mezögazdász-gépesítővel stb. növelte tagjainak sorát A szakemberük kivétel nélkül húsz és egynéhány éves fiatalok, és a szövetkezet taníttatta őket. Az idén további hat fiatalt küld u topol Ciankyi, az aranyosmaróti és ( karvai mezőgazdasági szakisko lába. K. f