Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-30 / 270. szám, péntek

Kisüzem a pelsőci Nagyhegy tövében. Hivatalos neve Tatrasmalt, de a köznyelv csak szöggyárnak hívja, mert valaha kovácsszegeket készítettek az üzemben. Ma speciális kalapácsokat, bányászfejszéket, ekevasat gyártanak. Megrendelésre esetleg más szerszámokat is. Gondok a Nagyhegy tövében Időszerű körgazdasági kérdések Hasznunk is legyen Szlovákia természeti szépségeiből "•» AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SZLOVÁKIÁBAN Az idegenforgalom jelentősége elvitathatatlan mind gazdasági és politikai, mind egészségügyi és kulturális szempontból. Olyan népgazdasági ágazat, amely a természeti adottságok kihasználásán alapszik, s gazdasági jelentőséget ad az ország azon területeinek, amelyeken az idegenforgalom összpontosul. A turistaforgalom fejlesztése ma különösen időszerű, mert egyrészt eddig meglehetősen elhanyagoltuk, másrészt több lesz dolgozóink szabad ideje és a külföldi látogatók száma. SZLOVÁKIA SZÉP,... Szlovákia a turistaforgalom fejlesztését tekintve rendkívül kedvező helyzetben van, ami abból adódik, hogy területének nagy része alkalmas üdülésre. A rekreációs területet jelenleg csak mintegy 7 százalékban használjuk ki. Szlovákia rekreációs területe 20 turistaforgalmi körzetet, 744 térséget foglal magában. Ez a terület a megterhelési normák betartása mellett elméletileg 600 ezer ágyas elszállásolási lehetőséget kínál, ami csaknem Ausztria jelenlegi kapacitása. A szlovákiai turistaforgalom fejlesztésének kedvező feltételeit mutatja a rekreációs terület felosztása is. A turistaforgalmi körzetek 25 százaléka az I. kategóriába tartozik, 30 százaléka a II. kategóriába, 35 százaléka a III. kategóriába, s csak 10 százaléka a IV. kategóriába. Nagysága mellett a rekreációs terület sokoldalú kihasználhatósága jelent további kedvező előfeltételt hasznosítására. Az idegenforgalom kereskedelmi-politikai koncepciójának helyes irányítása céljából felmérték az ország turistaforgalmi különlegességeit. A felmérés megmutatta, hogy hazánk e tekintetben azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legszélesebb skálájú különlegességekkel rendelkeznek. Szlovákia az ország különlegességeinek valamennyi csoportjából részesedik, s ezenkívül némelyekben kiváltságos helyzete van (hegyek, barlangok, fürdőhelyek). FEKVÉSE KEDVEZŐ Az európai idegenforgalom zömben két fő tengelyen bonyolódik le, mégpedig észak-dél és nyugat-kelet irányban. Szlovákia földrajzi helyzete lehetőséget ad arra, hogy jelentős átr viteli területté váljon. Együttr működésben Lengyelországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal, Magyarországgal és Jugoszláviával elérhető, hogy az északról és északnyugatról az Adriai-tengerhez és a Feketetengerhez utazó turisták útja hazánkon keresztül vezessen. Még kedvezőbb Szlovákia fekvése a nyugat-kelet irány? ban lebonyolódó turistaforga.lom szempontjából. Szlovákián keresztül vezet a legrövidebb és leggyorsabb út a Szovjetunióba. A nyugat-európai távolsági utak rendszerének legkeletibb szakasza mindössze 60 kilométerre Bratislavától végződik Bécsben. Szlovákia átviteli te? rületének jelentősége a nyugatkelet irányú turistaforgalom szempontjából leginkább a Szovjetunió idegenforgalmának fejlődésében nyilvánul meg. Szlovákiának természeti adottságai, kedvező fekvése, kulturális és történelmi emlékei folytán megvan minden feltétele az idegenforgalom fejlesztés sére, s ezért nagymértékbe^ hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk eredményesen konkurrál* jon az idegenforgalom világ-piacán. Sz. L. Külkereskedelmünk kirakata Hogy döntenek? Szkokan János igazgató szar vai szerint évek óta kérdéses az üzem léte vagy nemléte. A gyár, ahol jelenleg negyven ember dolgozik a mafejovcei központi üzemhez tartozik. Matejovce valahogy nem tartja rentábilisnak pelsőci kisüzemét. Időnként felvetődik a gondolat, hogy le kellene építeni, de aztán mégsem történik semmi. Annyi bizonyos, hogy az utóbbi tíz évben úgyszólván semmit sem tettek a gépi beren-. dezés fejlesztése érdekében. Pedig új légkalapácsok, esztergapadok kellenének, hogy folyamatosabb, célravezetőbb legyen a munka. Itt érdekességként meg kell említenünk, hogy ebben a kisüzemben található a köztársaság legrégibb esztergapadja, amit még mindig nyűnek az esztergályosok. Nemrégiben valamilyen küldöttség járt itt Bra-. tislavából s az egyik tagja nagyon erősködött, hogy a kiérdemesült. esztergapadot a főváros múzeumába szállíttatja, hiszen már régen ott lenne a helye, mint országos kuriózumnak. De a régit újjal kellene felcserélni, erre meg egyelőre nincs le-, hetőség. Kár volna azt a kis hámort kiiktatni a termelésből. Gyártmányait külföldön is becsben tartját. Jelenleg Törökországba, Egyiptomba, Franciaországba exportálnak szerszámot, és ez valutát jelent népgazdaságunknak. Belföldi viszonylatban pe-: dte egyedül ez az üzem szállítja bányáinknak a speciális bányászfejszéket, s mind Ostrava, mind Nováky és Kladno elégedett velük. Bár itt kevesebb szerszámot tudnak gyártani, mint azokban az üzemekben, ahol préselik az acélt, minőségileg jobb a pelsőciek kovácsolással készült fejszéje és kalapácsa. Ezt az előnyt tovább lehetne fokozni, ha az érdekeltek segítőkezet nyújtanának. Az igazgató elmondotta, remény van arra, hogy a járási nemzeti bizottság veszi kézbe az ügyüket, illetve átveszi az üzemet, gondot fordít rá, kibővíti. Ez jó és okos dolog lenne, már csak azért is, mert negyven pelsőci és környékbeli dolgozóról van sző, olyan embe-. rekről, akik becsülettel munkálkodnak itt évek, évtizedek fita és kitűnően értik mesterségüket. Tény az, hogy a bizalmatlanság eléggé leverő hatással van különöse^ a fiatalabb dolgozókra. Az üzem-"álkalmazottai, ha néhány új gépet kapnának, még jobb eredményeket érné-, nek el. Ahol kardot kovácsoltak . ľ ľ Az üzem múltja sem lehet közömbös. A szöggyár volt Pelsőc legősibb ipartelep. A község krónikája számot ad róla, hogy e kis telep helyén már a XVI. században nyitott máglyákon vasat olvasztottak. A szájhagyomány azt állítja, hogy Rákóczi kurucainak kardot kovácsoltak a pelsőci mesterlegények. Anynyi bizonyos, hogy az üzem a múltban is megállta a helyét. Kiváló gyártmányaival érmeket ls nyert a különböző kiállítáftUSZA SÁNDOR MUNKA KÜZBEN. sokon, többek között 1884-ben Brassóban, 1885-ben Budapesten, 1900-ban Párizsban és másutt ... Ha az ember a telep felé közeledik, már messziről hallja a légkalapácsok ütemes zörejét, a kovácsműhely serény ritmusát. Egy kovácsnak legalább tízéves gyakorlatra van szüksége, hogy pontosan dolgozhasson. Elnézem Itt az egyiket. Benko János a neve. Kalapáccsá formálja, alakítja a tüzes vasat. Figyeljük csak. A segédmunkás fogójával előhúzza a kemence torkából az izzó vasdarabot, gyorsan átnyújtja a mesternek, aki szintén nyakon csípi a maga fogójával és máris vereti, alakítja fülsiketítő légkalapácsával. Néhány ügyes mozdulat: formázás, lukasztás, a névjegy beütése és kész van. A légkalapács kalapáccsá alakította a vasat. A vízcsap alatt edzik és lehűtik. Jöhet a következő. Összehasonlítok kettőt, hármat és elcsodálkozom, milyen bámulatosan egyformák. Majdnem hajszálnyira egyezik a méret. — Kik a legjobb, legrátermettebb szerszámkovácsok? — kérdezem az igazgatótól. Erre nehéz felelni, mert mindegyik megállja a helyét. Az idősebbek közül elsősorban Dusza Sándor, aki huszonhat éve dolgozik itt megszakítás nélkül. Ö az ipari fejszék, ácsbárdok specialistája, jó mester Szojka Géza is, aki már harminc esztendeje dolgozik az üzemben. Exportra készít kalapácsokat. Továbbá Fodor Zoltán, aki fejsze- és ekevasnyújtással, préseléssel keresi kenyerét. A fiatalabbak közül elsősorban Nagy Albert, Benko János, Mixtaj István és Körösi Béla emelkedik ki, s bár kevesebb gyakorlattal rendelkeznek, mint az idősebbek, nagyszerűen értik a mesterségüket. Munka után A pelsőci szerszámgyár egy műszakos. Reggel hattól délután kettőig dolgoznak. A munkásoknak hideg-meleg zuhany áll a rendelkezésükre, ahol letisztálkodhatnak munka után. Hogy a kulturális szükségletről is beszéljünk, van az üzemnek egy kisebbfajta könyvtára, valamint egy televíziós készüléke, amit 1962-ben kaptak ajándékba az üzemek között folyó tisztasági verseny díjaként. Mennyire használják ki a könyvtárat, mennyire művelik önmagukat, azt bajos lenne megállapítani, akadnak irodalomkedvelő, művelődni vágyó emberek, de olyanok is, akik csak nagyritkán vesznek könyvet a kezükbe... Elnézem a munkásokat, ahogy lassan kiszállingóznak az udvarra. Vége a munkaidőnek, a légkalapácsok süketen hallgatnak. Ketten-hárman leülnek, leheverednek az udvar gyepére, hogy kifújják magukat, s elszívjanak egy-egy cigit. A nyárutói napfény is végignyújtózik a gyárudvaron, megsimogatja az emberek arcát. Jó az a kis napfény, a kemence körüli vad forróság után, jó a csönd, s az a néhány tréfás szó, amivel elbúcsúznak egymástól. Mert szedelőzködni, menni kell hazafelé, várja őket az ebéd, a család, a ház körüli mumka .., Minden árumintavásárnak, így a brnói nemzetközi vásárnak is az a küldetése, hogy a nagyszámú külföldi szakembernek és műszakinak bemutassa iparunk legszélesebb áruválasztékát. A brnói vásár elsősorban külkereskedelmi rendezvény, a hazai és a külföldi gépipari termékek nagy bemutatója, mely igen fontos szerepet játszik külkereskedelmi kapcsolataink szempontjából. Az élenjáró gépipari termékek bemutatásával demonstrálja az elért műszaki színvonalat, ismerteti termékeink műszaki gazdasági paramétereit és szállítási lehetőségeinket. Mindennek természetesen az a célja, hogy küljöldt vevőket nyerjünk gépeink és berendezéseink számára. Ha ilyen szempontból értékeljük az ez évi brnói vásárt, megállapíthatjuk: sikerrel teljesítette küldetését. A megkötött üzletek terjedelmükkel beváltották, s bizonyos vonatkozásban felül is múlták azokat a reményeket, amelyekkel a külkereskedelmi vállalatok jöttek a vásárra. A Brnóban aláírt szerződések és felvett, új kereskedelmi kapcsolatok lényegesen hozzájárulnak külkereskedelmünk évi feladatainak teljesítéséhez. A brnói vásáron megkötött üzletek értéke az elmúlt években 4—7 milliárd korona között mozgott, ami a csehszlovák külkereskedelmi forgalom 15—20 százalékát képviseli. Az idei vásár hű maradt ezekhez a hagyományokhoz. Ilyen eredmények elérése annak köszönhető, hogy lényegesen elmélyült a termelők és a külkereskedelem együttműködése; megnyilvánult ez a közösen folytatott tárgyalások számának növekedésében és minőségi javulásában is. A tárgyalóasztaloknál együtt ültek a termelés és a külkereskedelmi vállalat képviselői, hisz mindkettőjüknek közös volt az érdekük: az áru értékesítése, minél nagyobb devizahozam biztosítása. A termelő már nem rejtőzött névtelenségbe, hanem közvetlen kapcsolatba léphetett a külföldi megrendelővel, megismerhette követelményeit, tapasztalatokat szerezhetett a jövő termelés számára, s ugyanakkor beavatott információkat adhatott az érdeklődőknek. A brnói vásár kereskedelmi eredményeit nem lehet persze csupán a közvetlenül Brnóban megkötött szerződések alapjág értékelni. Lehetséges, hogy a legkiemelkedőbb sikernek a jövőben egy olyan üzletet fogunk tartani, amelyről Brnóban kezdtek tárgyalni. A mintavásár egyik további, igen fontos küldetése ugyanis az, hogy megnyerje a kereskedőt, meggyőzze őt a Csehszlovákiával valü kereskedelmi kapcsolatok előnyösségéről és sugalmazza a. kereskedelmi vállalkozókészséget, amely a vásár utáni időszakban hozza meg gyümölcsét Ilyen például az egyik élenjáró kanadai cég indítványa, amelyet most komolyan tanulmányoz kereskedelmünk. E javaslat megvalósítása esetén Csehszlovákia nagy szerződést írna alá sok millió dollár értékű kltermelőberendezés szállítására, s ugyanakkor lehetőség nyílnék fontos vegyipari nyersanyagok, esetleg műtrágyák behozatalára. Vagy egy további példa: a brnói vásár idején tárgyalások kezdődtek Szíria képviselőivel egy további olajfinomító szállításáról. Mint tudjuk, egy ilyen kombinátot már létesítettünk a szíriai Homs városában. A műszaki forradalom mai időszakában kidomborodott a brnói vásár, s rajta keresztül külkereskedelmünk egy további funkciója is: a legkorszerűbb technika és technológia beszerzése iparunk számára. A vállalatoknak meg kell nyitni az utat a legprogresszívebb világtechnika előtt. A brnói vásáron láthattuk, milyen ez a technika. Most minden attól függ, hogyan tudják a külkereskedelmi és termelővállalatok egyesíteni erejüket és lehetőségeiket e technika érvényesítésére. Népgazdaságunk termelő-műszaki bázisának új szervezete még jobban kihangsúlyozza a csehszlovák ipar nagyságát. A szakágazati vállalatok, például a Skoda, a ČKD, a Gépipari Technika Gyárai, a Chepos, a Nehézgépipari Üzemek az illetékes külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve sokat tettek a brnói vásáron gyári védjegyeik népszerűsítéséért. Ugyanakkor kihasználva az élenjáró külföldi gazdasági és kereskedelmi körök képviselőinek jelenlétét átvizsgálták és megtárgyalták a külfölddel való termelési kooperáció fejlesztést lehetőségeit. A brnói vásár vitathatatlanul olyan kiállítás volt, amely jól tükrözte gépiparunk színvonalát s külkereskedelmünk lehetőségeit. Nagymértékben hozzájárult a műszaki tapasztalatcsere elmélyítéséhez és a nemzetközi áruforgalom bővítéséhez. o. u Hogyan áll a lakóházak felújítása Dél-Szlovákiában A lakóházaknak a „Duna" akció keretében folyfi felújítása a komáromi járásban lassú fitemfi. A tavalyi árvíz 3761 családi házat tett tönkre, 4714-t pedig megrongált. A felújítás a komáromi járásban 1966. szeptember 10-én ilyen állapotban volt: tönkrement lakúházak száma megkezdett építkezések ebből: az alapoknál tart nyers épület fedél alatt bevakolt 3761 3158 313 390 699 1556 lakúház, amelyek már részben lakhatók. A megkezdett építkezések ég a tönkrement lakóházak közötti különbségnek (603) az az' oka, hogy az eredeti háztulajdonos elköltözött a járásból, más családi házat vásárolt, vagy még nem döntött az építkezésről. megrongált lakóházak számá 4714 ebből: teljes javítást igényel 4248 ebből: megjavított 3276 Az építkezési anyagok szállításának ez évi terve 48 880 000 darab téglaegységre szől, ebből az első félévben 27 888 000-t szállítottak le júliusban és augusztusban B 924 000-t összesen 36 812 000 darab téglaegységet, ami a tervezett évi szállításnak 75,3 százaléka. A Csebszlovák Téglagyárak szakágazati igazgatósága nem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak. Júliusban és augusztusban a szerződésben szereplő 11 500 000 darab téglaegység helyett csak 8 924 000 t szállított le, vagyis 2 576 000 darabbal kevesebbet. A megkötött szerződést zlatnól, presefanyl, lévai, kismányoki, gbelcei, tolmácsi gyárak nem tartják be. 1966. végéig a tervezett szállításokból még a következő mennyiséget kell biztosítani: szeptember + lemaradás IV. negyedévi terv 6 776 000 darab 4 380 000 darab összesen 11156 000 darab. —szl—>