Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-29 / 269. szám, csütörtök

Működik az új gyár A rimaszombati cukorgyár megkezdte eisú idényét. A múlt őszi próbaüzemeltetés során felmerült technikai hibákat sikerült eltávolítani. Egy héttel előbb futott be az első cukorrépaszállítmány a gyár rakodóterére. Az első gépkocsi a jánosi EFSZ-ből érkezett s azt követték a Szabó-pusztai és a szabadkai ÄG járművei. A cukorgyár szeptember 20-ig mintegy 4000 tonna cukorrépát vásárolt fel. Ez a mennyiség szükséges ugyanis ahhoz, hogy megkezdhessék a cukor gyártását. A répa tulajdonképpeni feldolgozását szeptember 25-én kezdték meg. Az idei idényben a gyár felvásárló részlege csupán a rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeiből 68 000 tonna cukorrépát vásárolt fel. Kovács Zoltán felv. S iW • • • r BECSÜLJÜK MEG MÉG JOBBAN bazaag az OSZI hatar az ország „fehér aranyát" KIVÁLÓ A TERMÉS • ANYAGI ÖSZTÖNZÉS AZ IDÉNYTELJESÍTMÉNY FOKOZÁSÁRA • SZORGALMASAN DOLGOZNAK • TAKARMÁNY IS LESZ BŐVEN Sok akadályba ütközik ilyenkor, ősszel a szövetkezetek gazdálkodásáról, a parasztok életéről írni akaró újságíró. Az elnökkel szeretne beszélni? Nincs az irodában. „A répaszedőkhöz ment" — irányit útba a könyvelő. Az agronómus sincs a megszokott helyén. Silózzák a répakarajt, hordják a lucernát. Ott akadt tennivalója. Érthető a nagy igyekezet. Gazdag a határ, sok munkát ad a kapások betakarítása és a szántás-vetés. Rengeteg a gondjuk a föld művelőinek, de becsülelükre legyen mondva: jól végzik munkájukat. Kevés a kombájn? Javában folyik a cukorrépaszedés. Szorgalmasan dolgoznak az emberek. Gyorsan megy a munka, különösen ahol a répakombájnok is segítenek. Csakhogy több kellene belőlük. Szlovákiában 326 kombájn áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Nem sok. Különösen, ha a teljesítményt nézzük. Nem arról van szó, hogy egy műszak alatt mennyit takarít be a gép, hanem arról, mennyi a kombájnok Idényteljesítménye. A traktorállomások kombájnosai tavaly 12 hektáros Idényteljesítményt értek el. Ám a szlovákiai átlag valamivel több mint 7 hektár. Az egyik sem sok. Itt van például a nyugatszlovákiai kerület. Negyvennégyezer hektár termése vár betakarításra. A kerületben 150 lépakombájn dolgozik. Ha el is érik a kívánt 30 hektáros idényteljesítményt, 4500 hektárt tudnak kombájnnal betakarítani. Ez sem sok. Pontosabban tehát ügy fogalmaznánk meg, íicgy igyekezni kell mindenütt kihasználni a jó időjárást, s fokozni a kombájnok teljesítőképességét. 1000 korona prémium Az utóbbi napokban kedvezett az idő a betakarításnak, de az ősz kifürkészhetetlen, A jő Időjárásra meg melyik szövetkezet kötött szerződést? Az a jó tehát, ha addig, amíg száraz, napos az idő, kihasználják a nap minden percét. Ezt a célt szolgálja a Földművelésagyi Minisztérium versenyfelhívása is: azok, akik gépegységenként elérik a 30 hektáros Idényteljesítményt ezer korona jutalmat kapnak. Ezenfelül hektáronként 50 korona prémium jár a kombájnosoknak. Nem ártana, ha az anyagi ösztönzésnek ezt a formáját a szállításban is konkrétabban alkalmaznák. Ismeretes, minden esztendőben nagy gondot okoz az őszi szállítás. Az idén (a nagy termés és egyéb okok miatt) talán még több kijut a gondból. Nem állítjuk: e téren is sokkal jobban veszik most a munkát, mint a korábbi években. Sőt nem egy olyan szövetkezet akad — mint az illésházi Oj Élet EFSZ —amelyben vasárnap délelőtt is elindult a réparakomány a diószegi cukorgyárba. A répa ide-oda utaztatása természetesen akkor kerülhető el, ha felépül a tervbe vett néhány cukorgyár. A Dunaszerdahely környéki mezőgazdasági üzemek két év múlva számíthatnak erre: 1968-ban beindítják az épalő dunaszerdahelyi cukorgyárat. Hektáronként 600 mázsa A Zselízí Állami Gazdaságban Tóth József elvtársat a szakszervezet üzemi bizottságának az elnökét kerestük. — A Józsi bácsival szeretnének beszélni — kérdi egy kedves elvtársnő a bejáratnál. Kiment a nagypusztai gazdaságba. — Mikor jön vissza? <=-• Azt nehezen tudom megmondani. Megkezdődött a répaszedés. Ogy hallottam valami új gépet próbálnak kl... Keressék őt a répaföldön. Meg is találtuk Jóska bácsit. Talán nem veszi zokon, hogy mi is így szólítjuk. Gazdaságszerte így ismerik őt a dolgozók. Miről is folyna ilyenkor a beszélgetés, mint az őszi betakarításról, a hektárhozamokról. Jóska bácsi, az állami gazdaság kedvelt üb-elnöke büszkén beszél az eredményekről. — Tegnap kezdtük a munkát. Ma az új német rakodót is kipróbáltuk. Nagyszerű gép. Sok ember helyett dolgozik. — Hány hektárt szándékoznak géppel betakarítani? — öt szakosított gazdaságunkban 600 hektár répát termesztünk. Javarészt géppel szedjük. — Jó a termés? — Hogy jó, ez nem kifejező. Kiváló! Lontón elérik a 600 mázsás hektárhozamot. Nincs sok idő a beszélgetésre. Magyarországi szakembereket várnak a gazdaságba. Aztán még a szüretelőket is meg kell nézni... Nem kell mór ,,koldulni" Ülünk a vonatban. Flórián Vincével együtt nézzük a tájat, az őszi határ tarkaságában gyönyörködünk. Szomszédom Felsőpatonyban lakik. Bratislavában dolgozik, de egyik fia szövetkezetes. Azért is, mert lévén ő is parasztszármazású érdekli a mezőgazdaság, a szövetkezetek jövője. Nagy heretábla mellett robog el a vonat. Három kaszálást is leadott már, de még mindig mutatkozik egy termés. — Hát az idén lesz elég takarmány mindenütt. Nálunk is. Pedig néhány évvel ezelőtt kora tavasszal naponta megszólalt a hangszóró: „Akinek a háztájiból van még kukoricaszár az udvarában, készítse elő a közös részére..." Az idén nem kell már „koldulni" a szövetkezetnek ... Nem is fog enni a jószág télen kukoricaszárat, ha lucernát ehet. ... • * * Á tények beszélnek. Azt sem kell különösebben bizonygatni, mit jelent a szövetkezeteknek és a népgazdaságnak az idei jó termés. Most ugyan sok a munka, még több a gond, annál könnyebb lesz a tél, az állatok átteleltetése. MÍRY FERENC Osz elejét mutatja a naptár. Megkezdődött az őszi betakarítás. Helyenként már hetek óta szedik, szállítják a cukorrépát. Jó termést takarítunk be. Azt is mondják, hogy a cukor az ország fehér aranya. Emberek százai görnyednek a répaföldeken. Kiviszik a kisgyermeket, kihívják az öreganyókát is, hogy mielőbb elvégezzék a munkát. 2 és 80 év között kinn van a falu népe. Egy régi vers töredéke cseng-zsong fülemben: „ ... a föld népe előtt vedd le a kalapodI" Megérdemli! Mert bár a gépek sokat segítenek, ásó helyett traktor feszíti kl a kemény földből a répát, azért a „föld népe" így is fárad. De vajon mindenki megérdemli-e a süvegelést, aki az ország fehér aranyáért dolgozik? Sajnos, a legtisztább búza között is akad ocsu, a becsületes munkások között is akadnak, akik kivételt képeznek. Járjuk a földet — magam ts ott dolgozom — s mit kell szomorúan tapasztalni? Ahol Itt-ott a traktor — nagyrészt az elégtelen kapálás miatt — földben hagyta a répát, restellt ásót ragadni némely munkás, hogy 5— 6 répát kiásson. Talán a becsületesen gondolkodók el sem hinnék, több kiló marad a földben, sok helyütt meg a levéltakaró alatt. Egyes szövetkezetben mázsák, sőt vagonnyi menynylség. Métermázsa cukor! Hát nem kár ezért? Mit érdemelnének az ilyen szövetkezetesek? Még mindig nem értik meg, hogy a szövetkezet a tagságé. S vafon ki hagyna veszni a saját földjén ilyen értékeket? S hogy a kép teljes legyen, olyan eset is előfordult, hogy egy 4—5 árnyl sávon is hevertek kiszántott répák, egy nappal azelőtt, hogy a 3 db. Super —50 megközelítette szántással azt a bizonyos területet, ugyanis rövidesen búza foglalja el a cukorrépa helyét! Íme, puszta elmélet helyett példák. S ha az okokat nézzük, hová jutunk? A felelőtlen dolgozó helyett nemde a vezetők felelősek? Csoportvezetők, akik legfeljebb tudomást szerezve a dologról tovább állnak. Elvtársak, földművesek, ez a gyenge gondolkodásra vall. A közöst jobban meg kell becsülni! Minden cukorrépát fel kell venni és a helyére tenni, mert fön a tél és megkérdi: mit műveltél? Évzárókor ké$ő lesz az elgurult koronákon keseregni. A bátorkeszi szövetkezetben ez idén is a {61 bevált berosztája búzát vetik. (J. Bakala CTK — felv.) AZ EFSZ-EK KÖZÖTT avágaiakaz élen A tejfelvásárlási terv teljesítésében még egy esztendő sem volt olyan sikeres, mint az idei. Mezőgazdasági üzemeink eddig több mint egymillió literrel lépték túl eladási tervüket. Míg tavaly ez idő tájt az árutermelés egy tehéntől napi 4,7 liter volt, ma mezőgazdasági üzemeink naponta hat liternél is több tejet adnak el tehenenként. Ez valóban nagy siker. A legmagasabb árutermelést a Szentkirályfai Magnemesítő Vállalat dolgozói érték el. Egy tehéntől átlagban naponta majdnem tíz liter tejet adnak el. A szövetkezetek között a vágal EFSZ dominál, ahol a napi átlagos tejhozam meghaladja a kilenc litert. Dicséret illeti a Pusté Sady-i EFSZ fejőit és gondozóit. Különösen az utolsó dekádákban húzták ki magukat, a szövetkezet egy tehéntől naponta nyolc liter tejet szállít a tejüzembe. ° így sorolhatnánk a járás További mezőgazdasági üzemeit, lenéngondozóink és fejőnőink feltétlenül megérdemlik a dicséretet. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Me fiátadjan a Buf&zéôAčl otthon — a konzervgyárak minden igényi és íz l é s% kielégítő befőtteket gyártanak. S/zámítóAM tank ! Szilva Alma korona korona 1 kg gyümölcs ..,«.,, 2,50 4,— Cukor: (szilva 15 dkg, alma 25 dkg) 1,26 2,10 3 cm

2 citromhéj • • • • > • 1 — — 0,25 0,25 — — 1 komplett befőttesüveg , , , » 2,35 2,35 Hőenergia , ; M , , , , , , 0,16 0,16 Munka,,,,,,,,,, ? 1 Csak a nyersanyag értéke , , , 6,52 8,86 Az üzletben a befőtt ára — munka nélkül Eisiiiai^x 5,50 5,'A megtakarítói? Idő öröm a családnak és a meg^ takarított pénz szintén figyelmet érdemlő tényező! Bő választék V2 és 1 kg-os befőttekből. Gyári-< ják: a konzervgyárak, kaphatók: minden éleb miszerüzletben. SZESZ- ÍS KONZERVGYÁRAK (PODNIKY LIEHOVAROV A KONZERVÁRNI) 0F-801