Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-29 / 269. szám, csütörtök

A lorthcote Parkinson prol\J fesszor, a híres törté' * nesz és író, a Parkinsonféle törvény megalkotója elhatátározta, hogy idei szabadságát nálunk, Szlovákiában tölti. Az illetékesek engem bíztak meg, hogy az illusztris vendéget és jeleségét kalauzoljam és én készséggel tettem eleget a megbízásnak. A kedves vendégeket a repülőtéren fogadtam, ahonnan szolgálati kocsival jutottunk el az egyik luxusszállóba, ahol száMIROSLAV JANEK: tensnő — ,ugyanis a nővér éppen szabadságon van." „De én az orvost akarom látni" — makacskodott a világhírű tudós. „De ez éppen a fenti okból kifolyólag lehetetlen. Az orvos augusztusban ment szabadságra, a nővér pedig most szeptemberben. Augusztusban a nővér nem rendelhetett orvos nélkül, .szeptemberben viszont az orvos nem rendelhet nővér nélkül. Tehát a rendelőt két hónapra bezárták. Tetszik tudni a ml társadalombiztosításunk révén Parkinson professzor LÁTOGATÁSA munkra szobát biztosítottak. Este az étteremben találkoztunk és közös erőfeszítéssel kiválasztottuk a megfelelő fogásokat. A professzor igen figyelmesen tanulmányozta az étlapot, tekintetéből kiolvastam, hogy tanácstalan. Végül hozzám fordult: „Kérem, tulafdonképpen mennyibe kerül ez az étel?" — kérdezte, ujjával valami különlegességre mutatva. „Tizennyolc kilencven" — feleltem készségesen és rámutattam a sor másik végén levő számjegyre. „Nem hinném" — ellenkezett szerényen a vendég, — „itt ugyanis az áll, hogy az árak tisztán értendők, itt viszont arra figyelmeztetnek, hogy két koronát számítanak fel a körítésért, itt fent viszont azt közlik: egy korona a couvert és itt lent azt, hogy az árakhoz 15 százalékos pótlékot számítanak. Önöknél a pincéreknek főiskolai képesítésük van matematikából?" Igyekeztem mellébeszélni és így sikerült nyugodtan megvacsorázni. Elhatároztam, Parkinson professzort inkább meghívom ebédre, hogy elkerüljem a hasonló problémákat. A második napon meglátogattunk egy főiskolát. A vendég a baráti eszmecsere közben főiskolai előadóink fizetése felől érdeklődött. „Az utóbbi időben emelték a fizetésünket" — vállalkozott a probléma megvilágítására egy kis docens — „sőt azt is lehetővé tették, hogy futaimat kapjunk. Ez azonban a mi tanintézetünkre nem vonatkozik." „Miért?" — kérdezte tiszta oxfordi angolsággal Parkinsonné. „Nem teljesítjük a megbetegedési tervet. Tetszik tudni, az úgy van, hogyha valaki beteg, nem fizetést kap, hanem táppénzt és így a vállalat a bér összegét megtakarítja. Ebből fizeti aztán a jutalmakat. Viszont a táppénz sokkal alacsonyabb, mint a fizetés, ezért senki nem akar beteg lenni, tehát senki nem kaphat jutalmat. De feltéve, hogy valaki mégis megbetegszik és felépülése után futaimat érdemel, akkor is roszszul fár, mert a táppénz még a jutalommal együtt sem éri el a fizetés összegét. így tehát mindnyájan egészségesek vagyunk ..." f~zek után a professzor elf

~ határozta, hogy megláfogatja az üzemi orvost. vPillanatnyilag lehetetlen" —• közölte egy szemüveges assziszmindenkinek ingyenes orvosi kezelés jár ..." fejezte be magyarázatát a szemüveges asszisztensnő és Parkinson professzor értelmesen bólogatott. Délután egy vállalatot látogattunk meg. Amikor a professzor megemlítette, hogy Prágából jött, a kereskedelmi igazgatóhelyettes megjegyezte: „Mi pedig holnap megyünk oda a műszaki igazgatóhelyettessel, két autón." „Miért kettőn?" — kérdezte újfent Parkinsonné, akit a szlovákiai tartózkodás mulattatni kezdett. „Azért, mert már kimerítettük a repülőgéppel vagy vonattal lebonyolítható utak költségkeretét. Az autóút költségeit más rovatban tüntetik fel, az úgynevezett üzemanyag-számlán és ezt még úgyszólván igénybe se vettük. Sőt, félő, hogyha az év végéig sem sikerül kimeríteni, a jövő évben már csökkentik a keretet. Ezért aztán kizárólag autóval utazunk és ha két felelős tényező utazik, két kocsi megy. Igaz, hogy mindketten az egyik kocsiba ülnek és a másik üresen megy utánuk, csupán a vezetővel, de előfordul, hogy külön-külön mennek. Ha például haragban vannak egymással..." magyarázta lelkesedve az igazgatóhelyettes. „Phantastic" — kiáltotta csodálkozva Parkinsonné. „Milyen mulatságos nép, milyen gazdag ország!" — folytatja érezhető irigységgel. Az épület kijáratánál a portás elkérte a belépőlapokat. „Tökéletes szervezés" — ismerte el a professzor — „illetéktelen személy nem léphet be a kapun. Es hogyan ellenőrzi" — fordult a portáshoz, — „hogy a vendég valóban ahhoz megy, akit ezen a lapon feltüntetett?" „Sehogyan" — válaszolt lakonikusan a portás. „Az már minket nem érdekel, hogy a vendég mit csinál a vállalatnál, kihez megy és miért. Nekünk csak ez a lap kell, mert ezt elkéri a nyilvántartó osztály. Egyébként" — hajolt bizalmasan a vendéghez — „én azt sem tudom, mi van ezeken a lapokon, hiszen maguk a látogatók töltik ki. Tetszik tudni, velem született szembajom van, de ha elárulnám, esetleg áthelyeznének a szállító részleghez gépkocsivezetőnek..." •A látogatások fárasztók /A voltak, ezért elhatároz' • tuk, hogy az egyik bratislavai művész klubban megiszunk egy pohár plzetíi sört. „Nincs" — jelentette ki a szimpatikus üzletvezetőnő és a tudós feleségének kérdeznie sem kellett, mert azo.nnal folytatta: „A sörszállító vállalatnál általában azt mondják, hogy nem küldhettek sört, mert későn jelentettem be a rendelést. Tegnapelőtt egy nemzetközi konferencia volt nálunk, ezért már három héttel előtte megírtam a megrendelést. Sört azonban nem küldtek. Ezért tegnap a konferencia befejeztével telefonáltam és tudja kérem mit mondtak" — fordult egyenesen a professzorhoz. „Nincs!" — találtti el az egyetlen lehetséges választ a kérdezett. „Bizony, pontosan ezt!" — örvendezett a vezetőnő. „Állítólag nagyon korán küldtem a megrendelést és ők közben valahová lerakták . .." „Magnifigue, wonderjulü" —> kiáltotta Parkinsonné. „Milyen őszinte ország!" Egy hét múlva —- amely tele volt nem mindennapi (számukra

j és mindennapi (számomra

j eseményekkel, Parkinson professzor mielőtt Prágán át viszszatért hazájába, még megkérdezte tőlem: „Na és milyen tapasztalatai vannak az összevont Illetmény inkasszóról?" Kérdéssel feleltem: „Meddig érvényes a vízumuk?" Az érintett tárgykörtől látszólag független kérdés egyáltalán nem lepte meg. Egy hét alatt' sokkal rosszabb dolgokat is kénytelen volt megszokni. „Még négy napig" — közölte. „Akkor sajnálom" — mentegetőztem. „Ez még arra sem elegendő, hogy e világon egyedülálló ritkaság alapelvét megmagyarázzam. Gyakorlati lebonyolítását még egy további hétig kellene taglalnom. Es ..." — mosolyodtam el — „tudomásom szerint nagyon siet haza, hogy befejezhesse megkezdett művét..." „Megváltoztattam a tervemet, nem fejezem be" — mondta és szemében szomorúság vetett árnyat. „Amit itt láttam, az minden eddigi elméletemet túlszárnyalta ..." l/imentünk a pályaudvarra, tC ahol a vendégek számá' ^ ra két helyjegyet akartam venni a prágai nemzetközi gyorsra. „Itt van ez a kérvény-ttrlap, tessék kitölteni és elküldeni a Központi Helyjegy irodának Prágába, lehetőleg ajánlva és tíz nap múlva érdeklődjön. Lehet, hogy már lesznek fegyek..." — okított ki a tisztviselőnő. Parkinson professzor ismét szomorkásán mosolygott: „Na látja, hát mindezek után mit érnek az én törvényeim?" — PRAVDA — (Fordította: P. Gy.) Ratko megnyomta a magnetofon kapcsolóját s így szólt: — Tudod, Olgicám, ez valahogy kellemetlen. Olyan, mintha hallgatóznánk. — Ez engem egyáltalán nem izgat! Talán nincs jogom tudni, mirfil beszélget a lányom a barátjával, akivel állandóan együtt tanul? — Dgyan már. Szeptemberben is együtt készültek a vizsgára és levizsgáztak. — Akkor tanultak. De most nem. Látok én a szememmel. Csak ülnek és bámulják egymást, mint a macskák. Gyerünk csak! Kapcsold be! A tekercsek forogni kezdtek s a magnetofonból snsogás hallatszott. — MI ez a zizegés?! — kérdezte türelmetlenül az anya. — Biztosan könyvet lapoznak ... — Ugyan könyvetl — Akkor jegyzeteket... Hirtelen kellemes bariton hangzott fel a készülékből: „Mi lesz velünk tovább, Szvetlána?" — Ezt 6 mondja? — kérdezte az anya. — Aha. „Én magam sem tudom" — mondta Szvetlána elhalóan. — Majd megtudod, kislányom. Nem ismersz még te engeml — sziporkáB. DZSURICSICS: ellene volt — elvből — ugyanis apám azt tartja, hogy addig ne is gondoljak férjhezmenésre, amíg be nem fejezem az iskolát" — tette még hozzá a lány. Az anya rákiáltott • magnetofonra: Magnetofon és szerelem zott az anya és közelebb bajolt a magnetofonhoz. „Beszélj előbb apáddal" — folytatta a bársonyos bariton —, „hiszen, ha 6 beleegyezik, anyádat is rábírja és nyert ügyünk van. Én tndom, hogy a papád megért minket. Mai ember, intelligens." — Nna, csak hallgasd megl Intelligens ... Ez azt is jelenti, hogy adja hozzád a 19 éves lányát? Ez fgy nem megy ... „Én már beszéltem a papával" — mondta Szvetlána. — Üúúgy? És te hallgatsz?!" — sziszegte felháborodva a mama. „Egyszer C határozottan — Mindez még semmi! De jönnek a gyerekek, s nekünk nemcsak titeket kell eltartani, hanem dajkálni kell az unokákat is. Tudjuk mi ezt jól ... A bariton újból kezdeményezett: „És hogyha a mamáddal beszélnénk? Nekem a te mamádról egészen jó véleményem van." — Izgat is engem a te véleményed — kiáltotta haragosan Olga-mama. „Az arca nemeslelkfiségről árulkodik . .." — Ratko, hallod, hogyan értékel engem ez a fiatalember? «... a mamád namcsak csinos asszony, de nemes érzelmek megtestesítője; van benne valami shakespeare-i hitelesség ..." — Aranyos fiú ... — suttogta Olga-mama. „Tehát szólni kell a mamádnak. Ha nem engedi meg, mindketten beszélünk vele . .." A korong tovább forgott, de már nem hallatszott semmi. — Ennyi az egész? — kérdezte a mama: s szemmel láthatóan sajnálta, hogy befejeződött. — Ennyi — mondta a férje és kikapcsolta a készüléket. — Én ... én nem tndom, mi most a te véleményed, de én ... én ... hát... szóval beleegyezem. Végeredményben mi is ilyen korban házasodtunk össze, ugye Ratko? „Tehát te beleegyeztél — gondolta Ratko — de mi lett volna, ha én nem ajánlom Vladonnak és Szvetlánák, hogy vegyék fel ezt a beszélgetést szalagra? .. Ford.: Krecsmáyné Baraté Rozália. Az árleszállítás és a kiegészítő kölcsön lehetővé teszi, hogy gyarapodjék a televíziónézők tábora. A TELEVIZE A ELEKTRO szaküzleteiben tizenötféle készüléket mutatnak be az érdeklődőknek. Látogasson el üzleteinkbe készségesen segítünk kiválasztani a legmegfelelőbbet. ÜF-570 A Harc a fazékban A fazekakban, lábosokban naponta megújuló harc tombol az egészségünkért. Férfiak, lessetek be a fedők alá, mert ti is felelősek vagytok azért, hogy mi kerül az asztalra. Segítsetek a főzésnél, mert elvünk: azonos felelősség — azonos munka. Főzzetek egyedül a „Vonalakról van szó" szakácskönyv alapján. Például van egy kiváló ötletünk: főzzetek ma vacsorára töltött paradicsomot. Hogyan? Igy: (3—4 adag) 600 gramm paradicsom, 40 gramm vaj, 50 gramm hagyma, 100 gramm friss gomba, 4 tojás, 50 gramm eidami sajt, só és bors. A megmosott és megszárított paradicsomot kettévágjuk, belső részét kanállal kiszedjük. Az így elkészített paradicsomot a kivajazott serpenyőbe tesszük. A fennmaradó vajon megpirítjuk a felszeletelt hagymát, gombát hozzáadjuk a tojást és kissé állni hagyjuk. Majd megtöltjük a paradicsomokat, befedjük eidami sajttal és a sütőben gyengén átsütjük. Kenyérrel és hideg teával tálaljuk. ÉLELMISZER ÜZLETEK PRÁGA OBCHOD, PRAHA Dláždéná 2. Praha 1 ÄBCD a modern férfi á

bécéje ÚF-537 ülllllll APRÓHIRDETÉS • Négyszobás családi ház mellékhelyiségekkel és 33 ár kerttel eladó. Két család részére ís megfelel, vétel után beköltözhető. Használja ki az alkalmi vételt. Ján Krajčík, Kuzmice 144, okr. TopofCany. 0 617 • Eladó egy 2-szobás komfortos ház, gyümölcsössel Hurbanovón. Cím a hird. irodában. 0-616 • Összkomfortos háromszobás családi ház Léván eladó. Ez év végéig beköltözhető. Cím: Botka józsef. Levice, ul. Cerv. armády 27. 0-615 • ELADÖ egy ZETOR 25-ös talajmegművelő traktor — értéke kb. 17 000 korona —, ás egy 3,5 tonnás utánfutó — értéke kb, 9800 korona. Cím. Szénraktárak (Uholné sklady) Košice, Leninova 25. ŰF-604 • Gyümölcsfa- és parkgondozói állást keresek 15 éves gyakorlattal. Cim a hird. irodában. Ú-S13 • A Západoslovenské mliekárne n. p. (Nyugat-szlovákiai Tejüzemek n. v.) Bratislava, Ružová dolina galántai fióküzeme számára 1966. október l-l belépésre keres karbantartó-lakatost. Fizetés TKK VI. oszt. az élelmiszeripari dolgozók jutalmazását meghatározó rendelet szerint. Az érdeklődők jelentkezzenek a galántai üzem személyzeti osztályán. ÚF-812 • A Lévai Városi Nemzeti Bizottság keres felvételre két építészmérnököt gyakorlattal. OF-608 Q 19 IX e