Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-28 / 268. szám, szerda

visszfíang...gMiWflvisszhan()... KULTURÁLIS FORRADALOM - ÚJ SZEMSZÖGBŐL Kulturális forradalom ... Nem is olyan régen, milyen gyakran fordult elő ez a kifejezés lapjaink hasábjain, s egy idő óta szinte teljesen eltűnt, mintha kiradírozták volna szókincsünkből. Persze, voltak ennek okai, és nem is akármilyenek. Nemcsak a gyakori használat, hanem az is lejáratta a fogalmat, hogy mereven meghatározott tartalma nem nagy teret nyújtott a további elméleti boncolgatásnak. Csakhogy nem elég bírálnunk a kulturális forradalom múltbeli értelmezését, és nem elég azt feladnunk, hanem keresnünk kell megfogalmazásának új módját is — állapítja meg Miloslav Bružek, a NOVÁ MYSL 19. számában. Ez annál is fontosabb, mivel a kulturális forradalom helyes értelmezésétől, magyarázatától és a kapcsolódó gyakorlati intézkedésektől függ nem kis mértékben a szocializmus jövője. Bružek tanulmányában többször is hangsúlyozza, hogy ennek a folyamatnak lényegében a kezdeténél tartunk. Éppen ezért csupán arra törekszik, hogy megjelölje a kérdés további elméleti fejtegetésének kiindulópontját és fő irányát. A dinamikus kulturális fejlődés alapját — a marxizmussal maradéktalan összhangban — a társadalmi élet anyagi feltételeiben látja. Végeredményben a kultúra nagyságát és humanizmusát elsősorban az anyagi tényezők, körülmények alapján mérhetjük le. Ezek akadályozzák vagy lehetővé teszik az ember politikai, gazdasági és szellem: felszabadulását. Ez a szocializmusra is vonatkozik. „Az erkölcsi felhívások, az eszmei befolyásnak legtökéletesebb rendszere, a dolgozók erkölcsi-politikai egysége sem képes önmagában megváltoztatni az emberek anyagi létét, ha nem egészítik ki mindezt az ilyen változások alapvető tényezői, a termelő erők, a technika és a tudomány megváltoztatására irányuló törekvés" — szögezi le a cikkíró. A továbbiakban részletesen fejtegeti azt a gondolatot, hogy ma a kulturális forradalom elé nem állíthatunk csupán — a múlt téves felfogásától eltérően — a mindennapi politikai követelményeknek megfelelő, „aktuális" feladatokat. Meghatározó tényezőként kerül előtérbe a tudomány szerepe. Ennek megfelelően Bružek így jelöli meg a kulturális forradalom fő feladatait: • a tudomány és a technika fejlesztése, termelési, gyakorlati alkalmazása útján az előző társadalmakhoz viszonyítva emeljük magasabb szintre a termelő erőket; • ezzel párhuzamosan fokozatosan alakítsuk ki az ember általános fejlődésének anyagi feltételeit; • változtassuk meg az emberi tevékenységnek, a munkának jellegét, hogy elsőrendű szükséggé váljon és alakítsuk ki a szocialista életmódot. Ml A NAIV MŰVÉSZET? A fenti kérdést fejtegeti Ľuboš Hlaváček cikke a PRAVDA szeptember 16-i számában. A válaszadás fontos, mivel bizonyára nem egy olvasónk csak mostanában találkozott első ízben ezzel a kifejezéssel, amikor lapjaink recenziókat közöltek a naiv művészet nagyméretű bratislavai kiállításáról. A naiv művészet valahol ott kezdődik, ahol a népművészet évezredes pályája végéhez ér. Nyugat-Európában, különösen Angliában ez a 18. század alkonya, Morvaországban századfordulónk, míg Szlovákiában ezt a mezsgyét a jelenben kell keresnünk. A naiv művészet tehát, bár sok szál fűzi a népművészethez, semmiképpen sem azonosítható vele. Ebben az esetben ugyanis a kollektív művészeti naivitást az egyéni naivitás pótolja. Ezt a területet el kell választanunk mind a művészi dilettantizmustél, a művészet jegyeit magán nem viselő, mind a hivatásos művészek szándékos kezdetlegességétől is. A naiv művész minden iskolázottság nélkül, ösztönös módon, gyermekded formában ábrázolja a valóságot. Őstehetség, akinek a festés vagy a szobor alkotása olyan, mint a madárnak az éneklés. Bármennyire is ügyes — képességeit nem tudatosítja, lényegében a saját örömére keresi a formai kifejezés módját. EGY VELENCEI TANULSÁG Bár a csehszlovák film az elmúlt években világszerte elismerést vívott ki, az idei Velencei Filmfesztiválon, amely a legjelentősebbnek számít, nem vett részt. Chiarini professzor, a fesztivál „atyaistene" ugyanis az előzetes válogatás során visszautasította V. Cliytilová Százszorszépek című alkotását. Kevesebben tudják viszont, hogy ugyanez történt és ugyanitt 1963 ban Kádár és Klos A halál neve Engelchen, valamint Brynych Szállítmány a mennyországból, 1964-ben Némec Az éjszaka gyémántjai című filmjével. Tavaly pedig Formán Egy szöszi szerelmei című alkotása itt semmiféle elismerésben nem részesült. Az ügyhöz hozzátartozik, hogy nem sokkal később ezek a filmek sorozatos győzelmeket arattak más jelentős fesztiválokon. Érdekes gondolatot vet fel ezzel kapcsolatban Agneša Kalinová a KULTÚRNY ŽIVOT 39. számában. Nézete szerint ugyanis Chytilová filmjét Velencében legalább versenyen kívül be kellett volna mutatni. (Erre felkértek bennünket, azonban a Csehszlovák Filmvállalat első, természetes reakcióként ebbe nem egyezett bele.) Ez a lépésünk kedvezőtlen visszhangot váltott ki a kritikusok körében. Például az AVANTI című lap azzal vádolt meg bennünket, olyanok vagyunk, mint az amerikaiak, többre becsüljük a díjakat a művek összehasonlításának lehetőségénél. Különben is számolhattunk volna azzal — ezt már a mi cikkírónk teszi hozzá —, hogy esetleg versenyen kívül elnyerhettük volna a Fipresci (a filmkritikusok nemzetközi szervezete) díját. De legfőképpen ezt kifogásolja, hogy az ilyen túlzott „öntudatosság" következtében nem tudjuk a külföld előtt újra és újra bizonyítani: filmművészetünk eddigi eredményeinek van folytatása is. AZ ÚJ ÍRÁS EURÓPA ELRABLÁSÁRÓL Részeletes értékelés jelent meg Fábry Zoltán Európa elrablása című müvéről az ÜJ IRÄS 9. számában. Kabdebó Lóránt a tanulmány szerzője, úgy értékeli, mint amely „Engels és Mehring hasonló feladatokat vállaló műveinek méltó utóda". Nagyra becsüli a szerző publicisztikus szenvedélyét, amely nemcsak az érdeklődést kelti fel, hanem egyben a fasizmus állandóan jelenlevő veszélyére is figyelmeztet. Ugyanakkor ez a szenvedély szerencsés módon párosul a logikus érveléssel: „Egy magatartás objektiválődik itt érveléssé, egy harcban és vitában eltelt élet során összegyűjtött tapasztalat és tényanyag logikus rendszerbe-foglalása ez a könyv. A leszűrtségnek és még friss szenvedélynek ez ötvözetével megalkotott gondolatmenetet el kell fogadni, nem ad kibúvót, nem enged elpattanó láncszemet, valóban a mai németségre és Európára kiterjedő lényeges és kényes kérdések monográfiája". G. I. Hivatánzeretettel... M

AJD MINDEN országból százával említhetnénk olyan falvakat, városokat, amelyek soha, vagy csak elvétve szerepelnek a lapok hasábjain, annak ellenére, hogy életük, munkásságuk semmiben sem marad el a megszokott átlag mögött. Elég azonban valami rendkívüli esemény, ötös ikrek születése, földrengés, bankrablás vagy hasonló, és távoli országok soha nem hallott falvainak nevét repíti szét a világba a napjainkban szélnél is sebesebb hírszolgálat. A tavalyi dunai árvíz és gátszakadás tette ismertté Csicsó nevét az egész köztársaságban, sőt Közép-Európában is. Nagy próbatét volt az árvíz, kihozott az emberekből mindent, jó- és rossztulajdonságokat egyaránt. Hányszor tapasztaltuk már, és azért mégis mindig a meglepetés erejével hat, hogy a baj, a szerencsétlenség mennyi hőst, mennyi áldozatos nagy tettet, milyen összetartást szül. Viszont ahogy csökken, illetve múlik a veszély, úgy húzódik vissza a fegyelmezettség, s talán az előző megfeszített idegállapot reakciójaként itt is, ott is felütik fejüket az ösztönös érzelmek, meggondolatlan szavakra, tettekre buzdít az önzés, az irigység. Persze, ez is éppen olyan átmeneti jellegű, mint az előző állapot volt, és a viszonyok konszolidálódásával az emberek közötti kapcsolatok is helyes irányba terelődnek. Csicsón már itt tartanak. A községben a szükségmegoldásként épített faházak közelében, modern, tetszetős, kényelmes és egészséges életet biztosító családi házak szegélyezik az út két szélét. Némelyik már teljesen kész, egyesek befejezés előtt állnak. Egytől-egyig azt bizonyítják, mindenki arra törekszik, hogy az új ház nagyobb és szebb legyen a réginél. Ez alól, azt hiszem, nincs kivétel, s emberileg ez érthető ls. Csak az új iskolát kerestük hiába... A 14 osztályos alapiskola 420 tanulója három épületben a kastélyban, a volt zárdában és a volt református iskolában van elhelyezve. Ezeket az épületeket a JNB által rendkívüli kiutalásként folyósított 100 ezer korona költséggel hozták rendbe, hiszen az árvíz és következményei itt sem múltak el nyomtalanul. A tornatermei még most sem használhatják, mert bár a Magasépítkezési Vállalat nyitrai részlegének dolgozói júliusban kiköltöztek onnan, rendbehozásáról nem gondoskodtak. Az iskola vezetősége és a szülők bíznak benne, hogy a JNB ellenőrző osztályának' felszólítására szeptember végéig a tor-, natermet használható állapotba hozzák. SZÍNHAZAKBAN már megkezdődött az új évad. A múlt évi és a előző évek inszcenációin kívül új darabok kerülnek műsorra, s Így a nézők új hazai és külföldi művekkel ismerkedhetnek meg. Daljáték-együtteseink dramaturgiája az 1966—67-es évadban többnyire ismert szerzők műveiből merít, mert ezek a művek kiárusított nézőteret és közönségsikert ígérnek. Egyebek között azért is viszik színre a már ismert, népszerű alkotásokat, hogy a közönséget ily módon megtanítsák megismerni a kevésbé ismert és az igényes alkotásokat. A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese a hazai szerzők, Suchoň, Cikker, Smetana, Dvorák, Janáček és az opera klasszikusainak müvei mellett előadja Verdi egyik legnépszerűbb alkotását, a Nabuccó-t is. Az olasz mesterektől bemutatják Puccinitól a Nyugat lányát és Rossini nálunk ismeretlen Ory gróf című operáját. A Bolygó hollandi és a Tannhäuser után dramaturgiák további Wagner-darabot F

ÖRDÖS KÁLMÁN, az alapiskola igazgatója a tavalyi tanévet 128 tanulóval és 8 pedagógus társával együtt a Žiar nad Hronom-i járásban. Nová Baňán töltötte. Tíz hónapon át fáradtságot nem ismerve, a szó legnemesebb értelmében a szülőket helyettesítve gondoskodtak azokról a gyerekekről, akiknek otthonát elsodorta az ár. Illetve csak a gyerekek egy részéről, mert csaknem 300 tanuló, — akiknek szülei nem mérték fel kellően az árvízvédelmi kormánybizottságnak az iskolák kihelyezéséről hozott határozatát, s pillanatnyi érzelmi motívumoktól indíttatva kiverekedték gyermekeik otthon maradását — rendkívül nehéz körülmények között otthon végezte az iskolát. Fördős elvtárs, nagy felelősséggel gondoskodott mind az otthoni mind a kihelyezett iskola munkájának folyamatosságáról, az oktatás színvonaláról. A bentlakásos iskola előnyelvel :— zavartalan, nyugodt légkör, pontos napirend, rendszeres ellenőrzés, stb. — és az otthoni rendkívüli nehéz helyzettel magyarázható, hogy a kihelyezett iskola tanulmányi eredményei magasan felülmúlták az otthoni iskoláét. Ez vitathatatlan tény, amit az is bizonyít, bogy a 9. osztály negyven tanulója közül 16-ot felvettek a középiskolába. Hasonlók a tapasztalatok a komáromi járás mind a 46 kihelyezett iskolájában. Szülök és pedagógusok szoros összefogására van szükség, hogy most a tanév elején segítsenek a gyerekeknek mihamarabb pótolni az elmulasztottakat, mert a hézagok a későbbiek során nehézségeket okozhatnak. Az iskola részéről megvan ez a törekvés. Míg a szépen ápolt parkban művészi mintájú pókhálok csillogó szálain törik meg a napsugár, a kastély kitárt ablakai mögött komoly munka folyik. Egy-egy szempár ugyan néha vágyódva fordul kifelé, hogy megpihenjen a napfényben fürdő park bukszusbokrain, de a pedagógus hangja hamarosan véget vet az ilyen egyéni „akciónak". Az osztály munkájába mindenkinek be kell kapcsolódnia, lazaságnak, elernyedésnek nincs helye az órán, ha azt akarják, hogy a falusi gyerekek a városiakkal azonos tudással, azonos képességekkel rendelkezzenek. A

CSICSŰI ISKOLA 1—5 évfolyamának tanítói mind képesítettek, a 6—9 évfolyamon pedig csak néhányan szorulnak képesítésük távúton történő kiegészítésére. De emellett Fördős igazgató elvtárs kezdeményezésére az idén a tantervezett be, Rienzi Római néptribunus történetéből írt operáját. A mai alkotásokat a dramaturgiai tervben két mű képviseli: Britten „Albert Herringje" és egy hazai mű — Bázlik: Peter és Lúciája. Értékelnünk kell a dramaturgiának a fiatal szerzővel való együttműködését. Bázlik műve további lépés az ígéretesen fejlődő szlovák operairodalomban. AZ ÜJ ÉVADBAN a kassai operaegyüttes is eredeti művet mutat be. Szokolay fiatal magyar szerző „Vérnász" című operáját, amelyet Federico Garcia Lorca szövege alapján írt. További szerzők közül bemutatják a kassaiak D. Cimarosa vidám operáját, a Titkos házasságot, Verdi Simoné Boccanegráját, továbbá Saint-Saenstól a Sámson és Delilát. A színház operettegyüttese, amely többnyire az operaegyüttes tagjaiból áll, bemutatja Kálmán látványos Cirkuszhercegnőjét, amely a Csárdáskirálynő mellett elöljáró helyet foglal el az Ismert magyar operettszerző darabjai között. A kassaiak testület továbbképzésére szemináriumot szerveznek. Már meg is beszélték, hogy két pedagógiai művet vesznek át, és havonta tartanak majd megbeszéléseket, amelyen mindenki egyegy részletről számol be. Ez arra is jó, hogy az előre megszabott téma kapcsán megtárgyalják az időszerű pedagógiai kérdéseket. Ahol a pedagógusokban így izzik az ismeretszerzés vágya, ahol szívvel-lélekkel alkalmazzák a legújabb nevelési módszereket, ahol a tantestület közös erőfeszítéseit nem fékezik kicsinyes intrikák, ott nem kell aggódni az iskola és a tanulók jövője miatt. Már pedig Csicsón ilyen a helyzet. Az is igaz, hogy itt sem megy minden simán. Fördős Kálmán igazgató 18-éves működése alatt az idén fordult elő először, hogy a megrendelt tankönyveket még szeptember közepéig sem kapták meg. A legjobban a 37 első osztályos ABC-s és számtankönyv hiányzik. De megérzik azt is, hogy minden évfolyamban hiányzik 10—15 tankönyv csaknem minden tantárgyból. Ugyancsak kisebb zökkenőket okoz a rendszeres munkában, hogy az idén nem kaptak sem osztálykönyveket, sem osztálynaplókat. A kerületi tankönyvelosztó ez ideig még a sürgetéseikre sem válaszolt. De ez sem szegi kedvüket. Mindenképpen a színvonal emelésére törekednek. Az idei tanév újdonsága a német nyelv nem kötelező oktatásának bevezetése. A gyerekek körében nagy az érdeklődés, de magától értetődően csak azt veszik fel, aki a kötelező tantárgyakban jó eredményt ér el. Szó van az angol nyelv oktatásáról is, és ha Nemesőcsa megkapja a tervezett szakerőt, lesz, aki a csicsói gyerekeket ls oktassa angolra. A zenei nevelést sem hanyagolják el. A Nagymegyeri Népi Művészeti Zeneiskola tanárai tanítják őket hegedűre, zongorára, harmonikára. A kilencedikes lányok ezenkívül, varró-, főző tanfolyamon ismerkedhetnek meg a háztartási munka alapjaival. A

CSICSÖI TANÍTÓK — azok, akik elmentek a kihelyezett iskolával, és azok is. akik otthon maradtak — már bőségesen tanújelét adták hivatásszeretetüknek, áldozatkészségüknek, ami a szülők körébe'; tiszteletet, megbecsülést váltott ki. Szeptember végén, október eleién megtartják a tanév első szülői értekezletét, ami jó alkalom lesz arra, hogy a szülők messzemenő , támogatásukról és a nevelési célok megvalósításában szoros együttműködésükről biztosítsák az iskola vezetőségét és a tantestületet. Nem kételkedünk benne, hogy így lesz SKALINA KATALIM második országos bemutatójukként előadják dirigensük Radon Fest Spišiak zeneszerző „A hercegnő, aki aranycsillagot visel a homlokán" című balettjét is. A Banská Bystrica-i Jozef Gregor Tajovský operaegyüttes megalapítása óta 1960-tól több jó énekest és színészt nevelt, akikre igényesebb repertoár összeállítása esetében is támaszkodhatnak. A Banská Bystricán előadásra kerülő új darabok között fog szerepelni Verdi Trubadúrja, Janáček Jenufája, Rossini Szevillal borbélya, valamint Puccini Nyugat lánya is. Az operett kedvelői számára Andrašovan Férfiválasz című operettjét készítik elő. AZ ÉVAD KEZDETÉN mindenképpen meg kell, hogy emlékezzünk a bratislavai Üj Színpad jubileumáról. November végén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját. Az Oj Színpad a jubileumi évadban néhány Igazán figyelemre méltó dara- « bot mutat be, mint például U Friml Bratislavában rég elő nem adott operettjét, a Rose l

g| Marit, továbbá Hermann című darabját, valamint Slobodník— ix. Úradníček—Zelenay szerzők eredeti művét, a Jó reggelt pro- M fesszor urat. ^ ANDREJ SMOLINSKY ^ Mit láthatunk az új évadban