Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-28 / 268. szám, szerda

UJ UTON az ipari esztétika AZOK, AKIK AZ ELMŰLT NAPOKBAN beléptek a brnói vásár A2 pavilonjába a műszaki esztétikai kutatócsoport kis kiállítására, nem sejtették, hogy elrejtett kamera figyeli őket, s felvételeket készít róluk. Nem kell persze félniük semmiféle következménytől: nem tolvajok vagy kémek leleplezését, nem ls provokációs felvételek készítését célozta a filmezés, hanem oz úgynevezett antropometriai mérések részét képezte. Az antropometria, vagyis emberméréstan kevésbé ismert tudomány. Mint az embertan segédanyaga az emberi testen mérhető menynyiségi (nagyságbeli) és leírható milyenségi jellegek feltételével, rendszerezésével és egybevetésével foglalkozik. Főleg a különböző nemek, életkorok és embercsoportok közötti különbségeket vizsgálja. Mit keresett azonban az emberméréstani vizsgálat a brnói vásáron? Tudjuk, hogy az emberek testmagassága, méretei különösen az utolsó évtizedekben lényegesen megnőttek. Ennek ellenére ma is, régi, gyakran sok évtizedes hagyományok szerint méretezik a különböző gépipari cikkeket, a személyautókat, a közlekedési eszközök üléseit, a szerszámokat, szerszámgépeket stb., ami nemegyszer kedvezőtlenül befolyásolja a gép és az Rimaszombatban készülnek a számológépekhez szükséges lyukkártyák. Felvételünkön: Magyar András művezető és Barci Eva a rotációs gép munkáját ellenőrzik. (Németh J. felv.) ember közti viszonyt. A műszaki esztétika csehszlovák képviselői ezért többek között olyan emberméréstani vizsgálatot is végeztek a brnói vásáron, hogy a nagyszámú adat feldolgozása alapján tanácsot adhassanak a termelőknek arra vonatkozóan, milyenre tervezzék gépeik és berendezéseik optimális alapját. Az ipari esztétika egyik célja és törekvése az, hogy ezek az antropometriai szempontok ugyanúgy szabványok tárgyát képezzék, mint a többi műszaki paraméterek és követelmények s a minőség értékelésénél is vegyék figyelembe őket. Az ipari esztétikusok további érdekes vizsgálata a brnói vásáron az autókiállításnak a műszaki esztétika szemszögéből való értékelése volt. Ezzel a kérdéssel V. Kasik foglalkozott, aki tanulmányában figyelmet szentelt valamennyi külföldi kocsinak nemcsak a karosszéria alakja, a kocsi belső felszerelése, a kivitelezés minősége és a modern irányzatok érvényesítése szempontjából, hanem működési sajátosságaikat is értékelve. A szerző különösen a SAAB Sonett II 850, a Mercedes Benz 250 S, a Citroen ID/ DS 19(21), a Reanult 16 és az Opel Rekord 66 kocsikat értékelte nagyon pozitívan. Az elemzés alapján egyúttal ajánlást ls adott a csehszlovák autógyártásnak. Az autók egyébként más szempontból is fontos szerepet játszanak a műszaki kultúra fejlesztésében; rajtuk keresztül befolyásolni lehet a nagyközönség esztétikai érzését és ízlését, mivel az autó hozzáférhető termék és ezért két szempontból is közreműködhet: elsősorban pozitív hatást fejt ki a lakosság nagy részére, hisz nap nap után látjuk. Ugyanakkor a vásárlóközönség is befolyásohatja követelményeivel az autógyárakat. A BRNÓI VÄSÄR „ESZTÉTIKAI AKCIÓI" közé tartozott annak megállapítása is, melyik színt tartják a látogatók a legtetszetősebbnek. Ez a kérdés nagy fontosságú pszichológiai és fiziológiai szempontból egyaránt, hiszen mindenki szíve-" sebben dolgozik kellemes színű gépen, vásárol magának ízlésének megfelelő színű autót, hűtőszekrényt vagy más fogyasztási cikkeket. A színekkel kapcsolatban latba esik a festés technikája is, vagyis az a kérdés: milyen legyen a festékbevonat? Fényes legyen-e vagy matt, sima-e vagy mintás? A világpiacon például a matt színű autók kezdenek terjedni, amelyek különösen a tükröződés, illetve a visszaverődés okozta elvakulás kiküszöbölése következtében nagyon előnyösek. A brnói vásáron részt vevő kiállítóknak alkalmuk nyílt arra, hogy felkérjék a szaktanácsadókat termékeik esztétikai színvonalának elemzésére, s ez az ipari esztétikusok brnói szereplésének további pozitívumaként könyvelhető el. Termelőüzemeink egyébként bármikor felkérhetik a kutatóintézetet műszaki ,és esztétikai problémáik megoldásában való együttműködésre. Azok a látogatók, akik kitöltötték és visszaszármaztatták az esztétikai kutatócsoport kérdőívét, lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a gépipari termékek milyenségéről döntő szervek megtudják: milyen a nagyközönség esztétikai érzésének színvonala, s milyen utat kell választani egész ipari termelésünk esztétikai színvonalának emelése és a fogyasztók aktív befolyásolása érdekében. A GÉPIPARI TERMÉKEK ESZTÉTIKAI ÉRTÉKELÉSE nem állapított meg Brnóban semmiféle forradalmibb változást a gépipari cikkek megoldásában. Egy bizonyos: a gépek és berendezések egyre szögletesebbekké válnak. A csehszlovák termékeknek a külföldiekkel való összehasonlítása kecsegtető képet adott; azt bizonyítja, hogy már nálunk is megnyilvánul a formatervezés hatása. Persze, még sok munkára és hoszszú időre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő színvonalra emeljük gépipari termelésünk műszaki esztétikájának és kultúrájának növelésére irányuló törekvést, örvendetes tény az is, hogy az ifjúságot is bekapcsoljuk termelésünk esztétikai színvonalának emelésébe. Az ifjúsági szövetség MARS országos műszaki versenyének egyik része az ipari esztétika kibontakoztatására irányul; az a célja, hogy fokozza a fiatalok érdeklődését az ipari esztétika iránt, hisz az utóbbi hatékonyan elősegíti a tudomány és a technika fejlődését. DÓSA JÓZSEF A

technika házai számtalan „új technika napját", műszaki kiállítást, újítási ötletbörzét, előadást, konferenciát, szemináriumot és egyéb jelentős akciót rendeztek. Felmerül azonban a kérdés: Ugyanolyan sikeres lesz-e tevékenységük a jövőben is? Megállják-e helyüket az új irányítási rendszer feltételei között, amikor a műszaki fejlesztés terén az eddigitői teljesen eltérő szabályok lesznek érvényben? A technika házai kétségtelenül fontos szerepet töltenek be a műszaki fejlesztésben, s bár viszonylag önálló alakulatokról van szó (társadalmi szervezet intézményei, amelyeket túlnyomórészt az állami költségvetésből finanszíroznak), az új gazdasági mechanizmus elvei részben már itt ls érvényesülnek. A technika házai által nyújtott egyes szolgálatokat és teljesítményeket a szabad árak kategóriájába sorolták, ezért a jövőben már nem díjtalanul fogják őket szolgáltatni a vállalatoknak. Ez azt jelenti, hogy 1966. július 1-től a technika liázai az újonnan megkezdett akciókat, például a műszaki tanulmányok kidolgozását, a licencia-egyezményekhez szükséges dokumentáció beszerzését, a tanácsadó tevékenységet, a műszaki-szervezési intézkedések bevezetését, a tanfolyamok, iskolázások rendezését stb. már csak a kétoldali megegyezés alapján meghatározott árért szolgáltatják. Mem kétséges, hogy az ér" tékviszonyoknak a techIf

l * nika házai tevékenységében való bevezetése bizonyos mérg

6

6 tékben egyúttal tevékenységük minőségi fokmérője is lesz, 28. Megmutatja azt is, milyen mértékben érdeklődnek az üzemek 5

e szolgálatok Iránt. Feltétlenül fokozódni fog az igényesség a precíz munka, a technika házai munkatársainak ismeretei és készenléte iránt, s ne titkoljuk: sok függ majd attól is, hogyan fogják tudni a technika házai eladni jó munkájukat. Az új intézkedést persze nem szabad úgy magyarázni, mintha a technika házainak tevékenyA TECHNIKA HÁZAI AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERBEN sége teljesen áttérne a hozraszcsot elvére, tehát küldetése a „felhalmozás" lenne. Ellenkezőleg: az újítómozgalomról és a feltalálókról való gondoskodás, az újítók számára nyújtott tanácsadó szolgálat, az önkéntes alkotó tevékenység szervezése, az újítókkal való együttműködés, a tapasztalatcsere stb, egyre nagyobb érvényesülésre talál a technika házaiban — ezt semmiképp sem fogják érinteni az önálló elszámolás szempontjai. Az önkéntes alkotómunkában a modern társadalomban való élet új elemei nyilvánulnak meg, ezért a technika házainak bizonyos társadalmi küldetésük is van, amelyet a jövőben is fejleszteni és támogatni fogunk. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a Technika Házai olyan anyagi bázist képviselnek, amelynek költséges berendezései és szakképzett munkatársai vannak, s ezek számára meg kell teremteni a feltételeket tevékenységük és kezdeményezésük kibontakoztatásához. H

asonló szerepet játszanak a technika házai külföldön is. Lengyelországban és Magyarországon a mérnökök és műszakiak klubjai, a Szovjetunióban a tapasztalatcsere és az új technika bemutatásának a helyei. A tőkésországokban, különösen az NSZK-ban és Angliában, mint tudományos-műszaki szolgálatokat és információkat nyújtó intézmények működnek. Üzmeink manapság feltehetően elsősorban a gyorsan mozgósítható tartalékokra fordítják figyelmüket, különösen az apró, nem költséges, de hatékony újításokra, amelyek megvalósításához régebben nem fűződött érdekük. Tudott, hogy ezeknek az apró újításoknak a száma gyakorlatilag korlátlan. Ezen a téren nagy lehetőségek nyílnak a technika házai s úgyszintén az újítókból és önkéntes alkotó dolgozókból álló aktívák számára. Ezeknek a feladatoknak az előkészítése nem igényel hosszú időt, nem túlságosan költséges, s a kockázat is aránylag csekély. A technika házainak szakemberei nagyobbrészt gyakorlatból kerültek ki, tökéletesen ismerik a vállalatok szükségleteit, ezért sokkal rugalmasabban, s főleg olcsóbban dolgozhatják ki a kívánt intézkedéseket, mint a kutatóvagy a fejlesztőintézetek. A technika házaitól függ, hogyan fognak tudni operatív módon alkalmazkodni az új feltételekhez. C ok függ majd a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságtól is, milyen irányba terelődik a technika házainak érdeklődése, s főleg milyen tevékenységet fejtenek majd ki. Nem kétséges azonban, hogy az új feltételek között is sokat tehetnek a műszaki fejlesztés érdekében. MILAN BLATNÍ D János bácsi kincset" talált A fél város elférne ab- gi ban a gödörben, melyet TÖTH JÁNOS bácsi életében már kiásott. 1936 óta földmunkán dolgozik, hol vasútépítésnél, hol építkezésen. Ötvenhét éves már, kenyere a csákány, a lapát. Most ugyan hobra-lemezt rak az új lakások parkettái alá, de itt csak kisegít, igazi munkahe lye a sáros gödör, amelyből csatorna, vagy házak alapja lesz. Egyhangú munka ez, de elég jól fizet. Érdemes utána jönni az Aranyosmarót mellőli Lédecről egész ide Banská Bystricára. Elégedett is János bácsi, s ami még nagyobb szó, a felesége is, hiszen nem mindenkinek a férje hoz haza tizennyolc százast . .. A minap János bácsi, mint mindig, csákányával hasogatta a földet, szűk csatornát építettek — árkot a csövek számára. Egyszercsak János bácsi csákánya valami kemény tárgyba akadt. Ovatosabbra fogja a munkát, lehajol, lekaparja a földet a fémdarabról — s egy harang fogantyúját látja. Kiemeli — ez bizony harang. Igaz, kicsike, arkácsak egy kolomp, de — tele van vilamivel. A sár és göröngyök közül apró pénzérmék gurulnak szét. Nicsak! Harminc éve ások, és semmit sem találtam, most meg egyszeriben kincset leltem? — morfondírozik János bácsi, és mutatja a harangot a többieknek. Á barátja elkért egy apró érmét emlékbe, a sofőr is ... János bácsi is eltett egy aprócskát... Mikor híre ment a leletnek, megnézte a pénzt az építésvezető is. Telefonáltak a Honismereti Múzeumba. BALASSA GÉZA professzor, a kerületi műemlékvédelmi intézet tapasztalt dolgozója így beszél a leletről: — A lelet II Rákóczi Ferenc idejéből származik. Bizonyára mozgalmas időkben valaki a kertjébe ásta el pénzét. Erre vall, hogy nem messze a lelettől épületmaradványokra bunkkantak. A harangban úgynevezett libertások — Pro Libertate feliratú rézpénzek — voltak a legfrissebbek. Aki elásta őket nagyra tarthatta értéküket, pedig azokat akkoriban nem is fogadták el mindenütt. Voltak ott még ezüst pol' túrák, ezüst dénárok is. Öszszesen vagy 130 darab. Feldolgozom a leletet, s az a Honismereti Múzeum gyűjteményébe kerül. A leletnek nincs nagy tudományos értéke, a 18. században sem jelentett nagy kincset. De érdekes, s azt hiszem Tóth János jutalmat érdemel, mert önzetlenül átadta. Jó tudni, hogy az emberek óvatosan bánnak mindazzal, amiből, ha nekik nem is, de a tudományos intézményeknek hasznuk lehet ... Még egy vélemény a lelet értékéről. Feltűnően hasonlít a tudós véleményéhez ... — Mondja, János bácsi, mit szólt a felesége, amikor az emlékbe vitt apró ezüstpénzt odaadta neki, és elmesélte a történetét? — Hogy ha már ráleltem, nem találhattam volna inkább aranypénzt... ? Hát ilyenek az egyébként szerény és elégedett asszonyok .., VILCSEK GÉZA A harangba rejtett, 130 cm mélyben elásott 18. századbeli psnz. Ján Miadok felv. A CSEHSZLOVÁK MESTERSÉGES GYÉMÁNTOK A Pramet vállalat és a Porkohászati Kutató Intézet munkatársainak közreműködésével, valamint a CSTA szilárd anyagok fizikájával foglalkozó intézetének segítségével a minap megszülettek az első csehszlovák mesterséges gyémántok, amelyeket a grafit szintézise útján állítottak elő. A röntgenográfiai úton végzett ellenőrzés egyértelműen kimutatta, hogy a mesterséges gyémánt struktúrája azonos a természetes gyémántéval. A gyémánt mesterséges előállítása először az Egyesült Államokban sikerült 1955-ben. Azóta már további országokban is termelik, főleg Ipari célokra. A csehszlovák gyémántok szintézise nem laboratóriumi méretekben történt, hanem közvetlenül üzemi berendezésekben. Az eredményt rövid időn belül érték el, a kísérlet költségei minimálisak voltak, úgyhogy a vállalat eszközeiből fedezhették. A szintetikusan előállított gyémánt 300—500 mikron nagyságú és kizárólag ipari célokra alkalmas. A szintézisnél 70— 100 000 atmoszféra nyomást és 1500—1800 C fok hőmérsékletet alkalmaztak. A fekete, szürke, zöld, fehér és színtelen kristályok tetraéder, oktaéder, sőt dodekaéder alakúak s állítólag keményebbek, mint a természetes gyémántkristályok. A gyémánt ára a világpiacon karátonként (0,2 gramm) 2,5 dollár. 1968-tól, amikor a šumperki üzem megkezdi a mesterséges gyémánt szállítását, tehát fokozatosan megszüntethetjük a tekintélyes devizaszükséglptű gyémántbehozatalt. Az előállítási költségek kalkulációja azt mutatja, hogy Csehszlovákiának, mint a világ hatodik országának minden feltétele megvan ahhoz, hogy bevezesse a mesterséges gyémánt gazdaságilag előnyös termelését, anélkül, hogy erre külföldi licenciát kellene vásárolnia. Ez igen jelentős, mivel egyre több gyémántra van szükség az iparban, amelyet főleg fúró- és vágószerszámokban, finom drót-' húzó készülékekben stb. hasznosítanak Idsj;