Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-24 / 264. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Felépül-e bajából a világszervezet? A szocialista internacionalizmus szellemében Közlemény Brezsnyev elvtárs bulgáriai látogatásáról Szófiában közleményt adtak ki Brezsnyev látogatásáról. Brezsnyev és Zsivkov, valamint a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizottság titkárai baráti beszélgetéseket folytattak a látogatás idején. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov részletesen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, a két testvéri országban a kommunizmus és a szocializmus építéséről. A beszélgetések során megállapították: teljes a nézetazonosság minden kérdésben. A megbeszélések részvevői ismét megerősítették, hogy fejleszteni kívánják a két párt és a két ország sokoldalú testvéri kapcsolatait. Brezsnyev és Zsivkov elvtárs hangsúlyozta, hogy a két testvérpárt a jövőben is tevékenyen megvalósítja a szocialista világközösség további összekovácsolásának, a világbéke megszilárdításának, a népek szabadságáért, nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott harca kibontakozásának a kommunista pártok képviselői által közösen kidolgozott irányvonalát. A megbeszélések részvevői ismét kifejezték a két országnak és a két pártnak azt az akaratát, hogy intézkedéseket valósítsanak meg a béke és az európai biztonság szavatolására a Varsói Szerződéshez tartozó államok bukaresti nyilatkozatában kifejtett programnak megfelelően. Megelégedéssel állapították meg, hogy javulnak a nemzetközi kapcsolatok, valamint a politikai helyzet a Balkánon. A két párt képviselői, miután a legerélyesebb módon ismét elítélték az Egyesült Államoknak a testvéri vietnami nép ellen folytatott barbár agresszióját, kijelentették, hogy a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság sokoldalú segítséget ad a vietnami népnek az agresszorok ellen vívott hősi harcában. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a vietnami nép igazságos ügye feltétlenül győzni fog. Az SZKP és a BKP képviselői megerősítették a két párt hűségét a marxizmus—leninizmushoz, a proletár internacionalizmus elveihez és a testvérpártoknak az 1957-es és 1960-as moszkvai nemzetközi értekezleteken közösen kidolgozott dokumentumaihoz. . Az SZKP és a BKP képviselőinek találkozásai és megbeszélései a teljes őszinteség, a kölcsönös megértés és a szívélyes barátság légkörében folytak le. A munkások Mao Ce-tung segítségét kérik A külföldi diákok elhagyják Kínát A hét legkiemelkedőbb nemzetközi eseménye volt az ENSZközgyűlés XXI. ülésszakának megnyitása. Hosszú vajúdás után ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének csúcsszerve, hogy érdemlegesen megvitassa a napirenden szereplő 95 kérdést, amelyek a legsúlyosabb világproblémákat érintik. A világszervezet kedvezőtlen légkörben tanácskozik, s már az is eredménynek könyvelhető el, hogy egyáltalán összeült. Mi a válság oka? Habár divatos kifejezés, fogalom lett az ENSZ-válság. Valójában nem lényegesen új jelenség, csupán egyik tünete az általános politikai világválságnak, amelyet az Egyesült Államok hosszú Ideje tartó vietnami agressziója idültté és rendkívül veszélyessé tett. Az imperialista államok, elsősorban az Egyesült Államok és NATO-cinkosainak manőverei már évekkel ezelőtt bénítólag hatottak a világszervezet munkájára, amikor gátat kellett vetni a volt Belga Kongóban dühöngő testvérgyilkos háborúnak. A kéksisakosok kongói jelenléte nem oldotta meg az ország problémáit, mint ahogy Cipruson sem vezetett a rend helyreállásához. Az ENSZ tehetetlensége azonban legfrappánsabban napjainkban mutatkozott meg, amikor U Thant főtitkár többszöri közvetítési kísérletei a vietnami kérdésben kudarcot vallottak, s a valóságban a világszervezet a vietnami dráma tétlen szemlélője. Ez a csalódás, reménytelenség, kétségbeesett próbálkozás csengett ki az idei főtitkári Jelentésből is, s a borúlátásnak konkrét megnyilvánulása volt az, hogy a reálpolitikusként Ismert U Thant belátható időn belül vissza akar vonulni a főtitkári tisztségből. A bajok forrása Joggal felötlik az emberekben, vajon nem végzi-e a ma már 117 tagállamot számláló Világszervezet küldetését éppen Ogy zsákutcában, mint elődje, a genfi Népszövetség? Mit érhek a harcias szónoklatok, ha egy nagyhatalom büntetlenül agressziót követ el, kihívhatja maga ellen az emberiség haragját, ha még mindig több mint 40 millió ember sínylődik a gyarmati rendszer igájában, noha a közgyűlés már 1960-ban határozatilag kimondta a gyarmati rendszer felszámolásának szükségességét? A kérdés jogos, de nem az a lényege, van-e értelme az ENSZ-létezésének, mert a világszervezet válságát az okozza, hogy bizonyos imperialista nagyhatalmak — kihasználva a világszervezet felépítésében rejlő fogyatékosságokat — a maguk engedelmes eszközévé akarják tenni az ENSZ-t, hogy így megpróbálják szentesíteni világuralmi törekvéseiket. Most az a fontos, hogy a világszervezet berkeiben végképp csődöt mondjon a hírhedt Imperialista szavazógépezet, s azoknak a népeknek szava és akarata érvényesüljön, amelyek a szocialista országokkal együtt egy békés, háborúktól mentes, fejlődő és boldog világ kialakítására törekszenek. Hisz övék a többség! Kilábal-e az ENSZ a válságból? Most, hogy megkezdődött a közgyűlés általános vitája, a legfontosabb pozitív lépés az lenne, ha sikerülne olyan erkölcsi nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy vessen véget vietnami agressziójának, és a genfi egyezmények szellemében járuljon hozzá a délkelet-ázsiai problémák békés, tárgyalásos rendezéséhez. Ha ez sikerülne, akkor megszűnne a világszervezet válsága, erről azonban a főtitkár is kételyekkel nyilatkozik. A másik fontos tennivaló érvényt kell szerezni az előző ülésszakokon hozott fontos határozatoknak, amelyek nagy lépéssel közelebb vinnék az emberiséget a legégetőbb világproblémák megoldásához. Ezért a napirendre tűzött 95 kérdés között első helyen áll a leszerelés. Hogyan valósuljon meg az előző ülésszakokon fő célként szentesített általános és teljes leszerelés, ha az Egyesült Államok zsákutcába juttatta a Genfben folytatott 18-hatalmi leszerelési tárgyalásokat, amelyeken éppen részletkérdések megoldásával foglalkoztak? Anélkül sem valósulhat meg az egyetemes leszerelés, hogy a nagy jelentőségű moszkvai atomcsendegyezményt ne terjesszék ki a föld alatti nukleáris robbantások betiltására is. Szorosan a kérdéshez illeszkedik az atomklub bővülésének megtiltása, vagyis a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozása. Ezzel kapcsolatban különösen azt az amerikai mesterkedést kell meghiúsítani, hogy kerülő úton, a létrejövő szerződés szövegében található „hézagok" megkeresésével, atomfegyverhez juttassák a revansra vágyó, határrevízióra törő bonni militaristákat. Ezzel viszont újabb komplexum függ össze: az európai biztonság problémája. Az ENSZ-tanácskozásokon nagy port ver fel a dekolonializációs határozatok végrehajtásának mérlegelése, s az afroázsiai államok a jelek szerint pergőtüzet zúdítanak az imperialista hatalmakra a dekolonializációs intézkedések szabotálása, többek között a délnyugat-afrikai kérdésben történt visszaélés miatt. Halvány remény Bár a világszervezet távlatai elég komorak, némi remény mégis van arra, hogy az ENSZbe visszatérjen az élet. Több fontos tisztséget szocialista és az el nem kötelezett országok politikusai foglaltak el, s ez önmagában bizonyos garanciát jelent a problémák érdemleges kezelésére. A szocialista országok mindjárt az idei ülésszak elején kezdményeztek: javasolták a koreai ügy végleges rendezését úgy, hogy rendeljék vissza Dél-Koreából az amerikai csapatokat, s oszlassák fel az ENSZ ún. Korea egyesítésével foglalkozó bizottságát, mert ez valójában beavatkozik egy független nép életébe. Korea egyesítése a koreai nép ügye. Fontos kérdést vetett fel a csehszlovák küldöttség is, amelyet szintén felvettek a 95 napirendi pont közé: ez a fenyegetés és az erőszak alkalmazásának megtiltása, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása. Van még több függő kérdés, mint például Kína ENSZ-képviseletének elismerése, az NDK bizonyos képviseletének biztosítása. Ennek megoldása hozzájárul a békés együttélés politikájának diadalmaskodásához. LŐRINCZ LÁSZLÓ Peking (CTK) — Peking utcáin plakátok jelentek meg, amelyekben Fu Tyien Fu-Dzsou tartomány fővárosának egy munkáscsoportja kéri Mao Cetungot, a Kínai Kommunista Párt elnökét, hogy lépjen közbe az „ellenforradalmi elemekkel szemben". A munkások azt írják, hogy „a pekingi diákok körében egy kisebb csoport ellenforradalmi elemekből áll", akik „forradalmi kapcsolatok" létesítése céljából jöttek délre, „s a tartomány ellenforradalmi diákcsoportjával együtt augusztusban és szeptemberben több komoly ellenforradalmi összecsapást idéztek elő." Ezután a munkások elmondják, hogy nagyon nyugtalanítják őket a jelenlegi események, amelyeknek komoly következményei lehetnek. A DPA hírügynökség közli Pekingből, hogy pénteken hivatalosan is bejelentették: a külföldi diákoknak el kell hagyniuk Kínát. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy minden külföldi diáknak, beleértve a demokratikus Vietnamból Pekingben tanuló 200 diákot is, vissza kell térnie hazájába. Egyelőre nem tudni, mi lesz az indonéz diákokkal, akik politikai meggyőződésük miatt nem térhetnek haza. Kína ezeknek egyelőre politikai menedékjogot nyújt. A kínai eseményekkel kapcsolatban a moszkvai Pravda megjegyzi, hogy az utóbbi napokban a vörösgárdisták újabb röplapokat terjesztettek, amelyeken közlik az október elsejei államünnep megemlékezésére vonatkozó utasításokat. A vörösgárdisták figyelmeztetnek arra, hogy „külföldi barátok" is érkeznek, és hogy „a városban uralkodó bonyolult helyzet" következtében a vörösgárdistákat bíráló röplapok kellemetlen benyomást keltenének a külföldiekben. Ezért azt követelik, hogy ezeket a bíráló röplapokat távolítsák el. A lap tudósítója ezután részletesen beszámol a vörösgárdisták újabb tetteiről. A kínai lapokban újabb bírálat jelent meg Lin Mo-han, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága propagandaosztályának vezetője ellen, akit az ellenforradalmi és revizionista vezérnek bélyegzett Csaó fang bűntársaként emlegetnek. Az újságok közlik a vörösgárdtsták plakátjait, melyek szerint Lin Mo-han mindig gyűlölte a nagy Mao Ce-tung tanításait és akadályokat gördített azok gyakorlati alkalmazásának útjába. A kínai külügyminisztérium tegnap jegyzékben tiltakozott Indonézia kormányánál, hogy az indonéz szervek akadályozzák a kínaiak áttelepítését Medanból Szumatrára. EGYÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK MIHAJLOVOT Belgrád (CTK) — A zadarl járásbíróság ítéletet hozott Mihajlo Mlhajlov volt egyetemi tanár fölött. Mihajlovot bűnösnek Ismerték el a külföldön közzétett, valótlan állításokat tartalmazó cikkeinek terjesztéséért, és ezért egyévi börtönbüntetésre ítélték. Mlhajlov egy évig nem léphet fel a nyilvánosság előtt, és nem közölhetik műveit. Elkobozzák vagyonának egy részét ls. Mihajlov fellebbezett. MEGEMLÉKEZÉS HANOIBAN A FELSZABADÍTÓ HÁBORÚ KEZDETÉRŐL Hanoi (CTK) — A Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában csütörtökön este tömeggyűlést tartottak a francia gyarmatosítók elleni felszabadító háború megkezdésének 21. évfordulója alkalmából. A Hazafias Front által rendezett tömeggyűlés résztvevői a vietnami nép szilárd elszántságát fejezték ki, hogy harcolni fog az amerikai agresszió ellen és Dél-Vietnam felszabadításáért, valamint az ország egyesítéséért. Ünnepi beszédet Ugn Vanhien, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja mondott. Hangsúlyozta, hogy a 17 milliós VDK minden lakosa szilárdan áll dél-vietnami testvérei mellett az amerikai agresszió elleni harcban. A vietnami sajtó jelentése szerint szeptember 20—22. között tartották a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának 12. plenáris ülését, amelyen a Hazafias Front múlt évi tevékenységét és a vietnami nép feladatait vitatták meg. néhány sorban DELHIBEN közzétették az indiai kormány válaszát a szeptember 10-én kiadott pakisztáni jegyzékre. India kormánya közös Indiai—pakisztáni értekezlet egybehívását javasolja, amelyen kidolgoznák a további kölcsönös tárgyalások feltételeit. FRANCIAORSZÁG valószínűleg elhalasztja a csendes-óceáni atomrobbantási kísérlet-sorozatának utolsó robbantását, amelyet eredetileg szeptember 14-re terveztek. Az elhalasztás oka: kedvezőtlen légköri viszonyok. AZ EAK és Afganisztán közös nyilatkozatot adott ki, melyben teljes mértékben támogatják a vietnami népnek azt a jogát, hogy egyedül döntsön sorsáról. A két fél követeli, hogy azonnal szüntessék be a VDK bombázását A FELSŐ-VOLTAI KORMÁNY betiltott mindennemű tüntetést és politikai gyülekezést. A belügyminisztérium rádiónyilatkozatában azt is tudtul adja, hogy azt a pártot, amely megszegi e tilalmat, feloszlatják. AMERIKÁBÓL, Angliából és Kanadából mintegy 400 tanító érkezett a napokban Accrába, hogy a középiskolákon és a pedagógiai intézetekben elfoglalja az üres oktatói állásokat. Sokan közülük azoknak a szovjet tanítóknak a helyére kerülnek, akiknek a februári államcsíny után el kellett hagyniuk Ghánát. A PANAMAI EGYETEM diákjai csütörtökön kövekkel és tintásüvegekkel dobálták meg Charles W. Adair amerikai nagykövetet, „az amerikai imperializmus fanatikus képviselőjét", amikor a nemzetközi könyvkiállítás megnyitása után elhagyta az egyetem épületét. MAJVANDVAL afganisztáni miniszterelnököt, aki csütörtökön 5-napos hivatalos látogatásra Ankarába érkezett, epegyulladással kórházba szállították. Hivatalos programját 48 órával elhalasztották. A KU-KLUX-KLAN amerikai fajüldöző és terrorista szervezet tagjainak száma ez év elejétől 10 ezerrel emelkedett. A' becslések szerint a szervezetnek jelenleg 29 500 tagja van. NASSZER, az EAK elnöke, aki hivatalos látogatáson van Tanzániában, tegnap Dar es Salaamban megkezdte hivatalos tárgyalásait Nyerere tanzániai elnökkel A MÜNCHENI ÜGYÉSZSÉG bejelentette, hogy lise Koch, a „buchenwaldi bestia", nem kap kegyelmet. A buchenwaldi koncentrációs tábor volt parancsnokának feleségét 1947-ben azért ítélték el, mert a halálra kínzott foglyok bőréből különféle használati tárgyakat készíttetett. A GÖRÖG KORHÁZAK és egészségügyi intézetek alkalmazottai pénteken 48-órás sztrájkba léptek. Béremelést és munkafeltételeik megjavítását követélik. Ma sztrájkba lépnek a postaalkalmazottak és a tanítók ls. A DÉL-VIETNAMI VÁLASZTÁSOK UTÁN KY TÁBORNOK: — Bebizonyosodott, hogy szeret engem a nép. (M. Kopŕiva rajza.)