Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-02 / 242. szám, péntek

Napfény, víz, homok, friss levegő: ifjúság, erő: egészség, öröm ... Egy erdei tisztáson sátorerdö. Zöld, sárga, drapp, szürke és türkizszínű sátrak állnak katonás rendben patkó alakban. Hivalkodó színpompájuk belevész az ősi nyugalomban tenyésző réti virágok gazdag színskálájába. A sátorpatkó közepén hatalmas árbóc; tetejében a táborzászló, alján fehér táblácskán szigorú cím: TÁBORI REND... A tisztás egytk sarkában a fák alatt ott füstölög az agyagba vájt nyitott tábori konyha, mely fölött szurkosvászon-ponyva feszül. A bográcsban borjúgulyás gőzölög. A szél messzire libbenti intim párájú illatát... Négy izmos legény tejeskannákban vizet cipel valahonnan az erdő felöl. Alighogy lerakják a kannákat, mtnt szomjas ifjú őzek, úgy jutnak elő „rejtekhelyükről" a lányok, hogy felfrissülve újra nekirugaszkodj a- » nak a kromplihámozásnak, a röplabdázásnak vagy éppen a napozásnak. A tűzhely téglái között egykedvűen pattog a tűz. A szakács a tűzhely fölé emeli a kannát, s belezúdítja a kondérba a friss vizet. Tűz ... Víz ... Ahol e két ellenség jelen van, ott az élet forrása sem apadhat ki. A táborpatkót sötét erdők állják körül. A friss leheletű fák vastagok s vének. Némelyikük alatt talán még Thököly és Rákóczi kurucaí is megpihentek. E vén fák alatt két vén folyó: a Latorca és a Laborc kanyarog, s ott, ahol összeölelkeznek, csendesen húzódik meg a tábor. Éltető anyja a falu: AB A R A, mely a túloldalon, a Laborc jobb partján nyújtózkodik. Hét csehszlovákiai magyar ifjúsági klub fiataljai adtak itt egymásnak találkozót. Eljöttek a prágai Ady Endre Diákkör, a bratislai József Attila Ifjúsági Klub, a kassai Oj Nemzedék és a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub főiskolásai, a komáromi, az érsekújvári, a losonci fiatal értelmiségi és kétkezi dolgozók. A múlt évben a Rozsnyó melletti Kőrös látta vendégül a fiatalokat, most itt, keleten, a Latorca és a Laborc folyó deltájában ütöttek tanyát tíz napra. A II. Nyári Ifjúsági Találkozónak az előzőhöz hasonlóan előre meghatározott programja volt. A pihenésen: a sportoláson és a szórakozáson túl a fiatalok itt is jelentős feladatot teljesítettek. A táborozás annak a nagy jelentőségű kulturális mozgalomnak a része, amelyet a fiatalok klubjaikban elindítottak és megvalósítani igyekszenek. A klubmozgalom nem terjedhet csak értelmiségi síkon. Be kell törnie a munkás- és parasztifjúság köreibe ls. E téren nagy munka vár a már meglevő ifjúsági klubokra. Ifjúsági mozgalomról lévén szó, e helyen nem mellőzhetünk egy alapvető problémát. Ugyanis figyelemmel kísérve az ifjúsági klubok láncolatának bővülését, szemünkbe ötlik, hogy a magyar ifjúsági klubok a Csemadok helyi szervezeteinek, esetleg egyes üzemeknek, intézeteknek védnöksége alatt létesülnek, s nem a CSISZ égisze alatt keletkeznek és működnek. Mivel a klubmozgalom termékenyítőleg hathatna a CSISZ alapszervezeteinek munkájára, mind tartalmilag mind formailag gazdagabbá tehetné azt, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség nem kezelheti mostohagyerekként a csehszlovákiai magyar ifjúság mozgalmát sem. Sokat vitatkoztak már e mozgalom céljairól, távlatairól, jel-, legéről és irányáról. A program azonban még nem kristályosodott ki. Ha valamit e mozgalom zászlajára tűzhetnénk, akkor az Győry Dezső néhány sora lehetne: „Ti legyetek a legszélesebb emberi szolidaritás, a leggazdagabb lélek, a legszebb humanitás, a leglehetőbb szabadság, legtöbb jog, legbátrabb becsület." Az ifjúsági klubok egyik konkrét feladata a következő is: megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy fiataljaink a szó nemes értelmében hathassanak egymás munkájára, hogy az orvostanhallgató megismerje a mérnök, a mérnök a bölcsész, a bölcsész az építész munkáját, s mindezen felül magasabb szin-. tű általános műveltségre tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta Németh László, a nagy magyar író meghívása is, aki megfeledkezve betegségéről, mit sem törődve az időjárás szeszélyeivel, elfogadta a meghívást, és stószi mesterünkkel, Fábry Zoltánnal való első találkozása után, ha csak egy órára ls, lekocsizott a fiatalok táborába a Latorcapartra. A tudni- és művelődnivágyás hozatta le az egyetemistákkal dr. Turczel Lajos irodalomtörténészt és kritikust, a Komenský Egyetem tanárát, hogy „Magyar tudományos és művészeti élet a polgári Csehszlovákiában" címmel előadást tartson. Az ifjúsági találkozó résztvevői megismerkedtek a Bodrogköz és a Latorca-vidék történelmével, földrajzával és népszokásaival, ellátogattak Sárospatakra, hogy megerősítsék kapcsolataikat a haladó magyar szellemiséggel. Ennek az emlékezetes útnak a keretében látogatták meg a fiatalok Kazinczy Ferenc széphalmi emlékházát és síremlékét, s II. Rákóczi Ferenc szülőházát Borsiban. A tábor tudatos és szigorú életet élt. A józan eszmecserére és vitára való kedv egy percre sem hagyott alább. Az intim hangú beszélgetések este a tábortűznél is folytatódtak. E beszélgetéseknek jó tápot adott Németh István vitaindító kis előadása is a magyar értelmiség problémáiról. A tábor lakói feszült figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatták végig Szép Dezső újvidéki orvostanhallgató eszmefuttatását a jugoszláviai magyarság kulturális életéről. Tíz nap alatt a tábor egy lett a faluval. Ehhez nagyban hozzájárult a falu kultúrtermében bemutatott rögtönzött kuruc-műsor. Az abaraiak talán még a lelküket is odaadták volna a fiataloknak! Akik e szeretetet sokáig dédelgetik majd emlékezetükben ... Nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy jól sikerült a II. Nyári Ifjúsági Találkozó. S ebben elsősorban a tábort előkészítő kassai Űj Nemzedék tagjainak és a tábor stábjának van nagy érdeme. Kialudt a tábortűz, eltűntek az erdei tisztásról a sátrak, messze-messze úsznak a Latorcán a csónakok. A tájra leszállott a harmat. Csend van. Csak a nádiveréb rikácsolása és a békák kuruttyolása hallatszik a nehézlombú fák alól. Kihalt a környék. A tábort csak az ég közepén trónoló hold, s a fényes csillagok őrzik. Az abarai csillagok ... KÖVESDI JÁNOS • •••••••••• Ú j ŕ I PIPÁK Vojtech Jasný ezt a szélesvásznú színes filmet Ilja Ehrenburg szovjet Író elbeszélései alapján forgatta. Ehrenburg 13 „pipás" elbeszélése egy kötetben jelent meg. Közülük válogatott ki Jasný filmjéhez hármat: A színész pipája, A lord pipája és a Szent Hubert pipája címűt. A rendező igyekezett a három elbeszélést formai szempontból más-más oldalról megközelíteni. Így pl. az első filmnovella, A színész pipája „film a filmben", amelyben a feketefehér hagyományos formájú kép váltakozik a szélesvásznú színes képpel. A film csehszlovákosztrák koprodukcióban készült, s az élvonalbeli cseh színészeken — Jana Brejchová, Jan Káčer, Vit Olmer, Waldemar Matuška, Václav Lohniský, Jaroslav ŠtercI — kívül osztrák, nyugatnémet és dán művészek alakítják a főszerepeket. A három filmnovella tengelye azonos. Minden esetben különböző környezetbe ültetve és más-más mesekörítéssel szerelmi háromszög áll a történet középpontjában, s a cselekmény alakulásában a pipa mindenütt döntő szerepet játszik. Amikor Vojtäch Jasnýt, az átütő sikert arató, Amikor a macska jön és a Pipák rendezőjét megkérdezték, mi keltette fel érdeklődését Ehrenburg csaknem 40-esztendős párizsi elbeszéléseinek megfilmesítése iránt, így válaszolt: „Elsősorban az, hogy jómagam is pipázom. Ezenkívül még az is, hogy ezek nem pusztán szórakoztató elbeszélések egy emberi kedvtelésről, szenvedélyről, hanem mosolyuk mögött emberi sorsok állanak". Sajnos, minden jó szándék, a nemzetközi sztárgárda és a gazdag, színpompás • •••••••••• l M E K kivitel ellenére sem sikerült kiemelkedő filmet létrehozni. S ezen a túlságosan kiadós gyakori ágyjelenetek sem segítenek. VALAKI CSENGET, NYISS AJTÓT! Alekszandr Mitta fiatal szovjet rendező a Moszfilm-stúdióban forgatta gyermekekről szóló filmjét — felnőttek részére. A cselekmény eléggé vontatott s a dialógusok erősen jelszavasak. A szerző arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a felnőttek, szülők és pedagógusok mennyire nem tudatosítják, hogy magatartásukkal, viselkedésükkel tulajdonképpen minden helyzetben a gyermekek, a fiatalok jellemét formálják. A sokszor jelentéktelennek lá'szó mindennapos események a gyermek érzékeny lelkében válságot idézhetnek elő, s egy rosszkor kimondott szó egész életre kiható rombolást okozhat. A film gyermekszereplői, különösen a kis Lena Proklovová rendkívül bájosak, de ez kevés. A FORRÓFEJŰ Jorge Grau spanyol rendező filmjét hazánkban először a Karlovy Vary-1 XIV. nemzetközi filmfesztiválon 1964-ben mutatták be. A Pacot alakító Luis Ferrín színészi teljesítményét a zsűri különdíjjal jutalmazta. Paco tizennyolc éves, küldönc egy elegáns nagy szállodában. Anyja örömére a borravalókból szép jövedelemre tesz szert. Egy váratlan fordulat azonban, és a fiú állás, pénz nélkül marad. Nem könnyű új állást szerezni, pedig Paco mindent elkövet, míg fiatalos meggondolatlanságának áldozata lesz. S. K. Váratlanul megérkezik a férj, Vojtech Jasný harmadik pipás epizódjában. A képen Vivi Bach és Gerhard Riedmann. ABARAI CSILLAGOK •••••••••••••••••••••• Az önműködő megmunkálás küszöbén Megkezdjük a digitálisan vezérelt szerszámgépek gyártását A szaksajtó nyolc évvel ezelőtt még kuriózumként említette meg, hogy az Egyesült Államokbeli „Massachuts" Technológiai Intézetben kísérletképpen kidolgozták egy univerzális marógép programvezérlésének a technológiáját. A maróműhely a középen álló nagy maróműből és a falak mentén elhelyezett elektronikus berendezésekből állt, amelyek kb. 270 elektroncsövet, 170 telefon-jelfogót és 300 germánium-diódát tartalmaztak. Ahelyett, hogy a megmunkálandó darabot a marósnak a rajz alapján kellett volna elkészítenie, a megmunkálásra vonatkozó utasításokat ugyanúgy szalagra perforálták, mint a számológépeknek a programját és behelyezték a gépbe. A gép azután egyenként leolvasta az utasításokat és ennek alapján elvégezte a megmunkálást. Ma már ott tartunk, hogy hivatalosan is bejelentették: a csehszlovák géptechnikai gyárak trösztje a közeljövőben szintén megkezdi a digitálisan ve196B bérelt szerszámgépek termelését. Szállításukat a jövő évben IX. 2. kezdik meg. A kezdet az SKJ 10 P és az SKPJ 8 P típusú karusz5

szel-esztergapadok, három revolvereszterga és egy FKN 50 jelű asztali marógép. Az említett gépeket a gottwaldovt Závody Presného Strofírenstva fogja gyártani. A TOS Kuŕim az FB 32-es konzolos marógép két változatának a gyártását kezdi meg. A digitálisan vezérelt gépek megjelenése a világpiacon forradalmi műszaki irányzatot hoz a gépipari termelésbe, amely alapvetően befolyásolja a szerszámgépek konstrukcióját, a megmunkálás technológiáját, s egyúttal a termelésirányítás és a munkaszervezés új módszerelt kényszeríti ki. „A „digitális" elnevezés az angol digit (számjegy) szóból ered és arra utal, hogy a gép numerikusan, számjegyek alapján végzi a műveleteket. Az a lényege, hogy a megmunkálási műveletet, vagyis azt, amit a gépnek el kell végeznie, számkódokban fejezik ki. Minden kőd bizonyos megmunkálási műveletet határoz meg. A géptávíró- vagy magnetofonszalagra, esetleg kártyára átvitt kódokat a szerszámgép irányító berendezése átalakítja elektromos impulzusokká, amelyek az előtolás mechanikai megváltozását váltják ki. Ily módon kiküszöbölődik a szakképzett marós vagy esztergályos kézi munkája. Á termelési folyamatot tartalmazó szalagokat vagy kártyákat el lehet tenni az archívumba és segítségükkel bármikor — akár néhány percen belül is — újból megkezdhető a termelés. Sokoldalú előnyök Ott, ahol a darab- vagy kissorozatú termelés van túlsúlyban — s ilyen a helyzet Csehszlovákiában is — a digitálisán vezérelt gépek hasonló előnyöket biztosítanak, mint a tömeggyártásban az automatizálás. A digitális szerszámgépek előnyeit így foglalhatjuk össze: növelik a kapacitást, a termelékenységet és a minőséget, biztosítják a technológiai előírások betartását, kiküszöbölik a selejtességet. Ugyanakkor fokozódik a munka kultúrája és higiéniája, csökken a termelési te»ület s egyúttal lényegesen gazdaságosabbá válik a termelés. A digitálisan vezérelt gépnek ezenfelül nincs szüksége befogó és fúró segédkészülékekre, amelyeket egyébként szakképzett dolgozóknak kell elkészíteniük. A digitális szerszámgépek teljesen új tulajdonságai lehetővé teszik a termelésnek a vevők követelményeihez való gyors alkalmazkodóképességét is. A digitális gépek nagy lehetőségeket nyitnak a gépipari tért melésnek, mivel rendkívül pontosan működnek. Feleslegessé teszik az ellenőrző műveletek nagy részét, szerelés közben az egyes alkatrészeket nem kell utólag „bepasszítani", mint ezt mostanában rendszerint csinálják, a szerelés gépesíthető stb. A gép „program-térképe" A műszaki rajzokat egyelőre még nem sikerült kiküszöbölni, de a rajzok alapján már lehetséges olyan programot öszszeáliítanl, amely nem számítási utasításokat, hanem megmunkálási utasításokat jelent (pl. fogásmélység, vágási sebesség, előtolási sebesség stb.). Ha marásról van szó, a marógép útját a rajzon „feltérképezik", hasonló módon, mint ahogy az iskolai térképeken a helymeghatározást a térképbe berajzolt szélességi és hosszúsági fokok, tehát az ismert koordinátahálózat könnyíti meg. Ilyen esetekben a program azt Írja elő, hogy a marógép mozgatható asztalát egy-egy lépésnél mennyivel kell jobbra vagy balra, és ezzel egyidejűleg előre vagy hátra elmozdítani. Ezt a programot ugyanúgy távírószalagra perforálják, mint a számológép programját. A távlrószalagot egy érzékelőszervbe vezetik, amely a perforációnak megfelelően villamos impulzuskombinációkat állít elő; ezek az impulzuskombinációk vezérlik azután a másoló szerszámgépet. Az Egyesült Államokban ma már mintegy 7000 numerikus irányítású szerszámgép működik. További elterjedésük a jövőben befolyást fog gyakorolni a konstruktőrök munkájára is, akiknek már nem kell majd rajzokat készíteniük. Az alkatrészek sajátosságaira vonatkozó alapadatokat egyszerűen behelyezik az önműködő számítógépbe, amely azután meghatározza az alkatrészek konstrukcióját és a géptáviró-szalagon megadja a megmunkálási utasításokat. A digitálisan vezérelt gépek egyes külföldi üzemekben naponta 23 órán át is működnek. Alkalmazásuk azonban számos üzemben nem lesz egyszerű, mivel aránylag nagy beruházása-, kat alapos előkészületet és tökéletes munkaszervezést igényelnek. A technológusoktól programozóktól nagy szakképzettséget követelnek meg, a szerszámoknak kiváló mlnőségűeknek, a feldolgozásra kerülő anyagoknak pedig egyenletesnek kell lenniük. A kívánt gazdasági hatékonyság ezért csak bizonyos idő elteltével jelenik meg. Országukban a digitálisan vezérelt szerszámgépek termelése — kezdetben egyes külföldi vezérlőszerveket ls használni fogi nak — az új irányításrendszer feltételei között az 1970. évig csak kezdeti stádiumban lesz, később azonban széles körben túlsúlyba kerülnek. DÓSA JÓZSEF