Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)
1966-09-02 / 242. szám, péntek
Időszerű közgazdasági kérdések Népgazdaságunk fejlődésének egyensúlyproblémái Beszélgetés dr. Július Bránik elvtárssal, a Pénzügyi Kutatóintézet igazgatójával Az új gazdaságirányítási rendszer számos olyan problémát vet fel, amelyek komolyan foglalkoztatják nemcsak a vállalatok vezetőit, a gazdasági szakembereket, hanem, mint érintett és érdekelt feleket, a dolgozókat is. így pl. a piaci kapcsolatok, a szükségletek kielégítése, a beruházási politika, az anyagi érdekeltség érvényesítése — mind olyan kérdések, amelyek az áj irányítási rendszer alapelveit képezik. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Jólins Bránik elvtárssal, a prágai Pénzügyi Kutatóintézet igazgatójával. Hog yan bizt osítjuk a z új irán yítási rend szer ben a kereslet é s a kínálat egyensúlyát? — Felújítjuk a piaci kapcsolatokat a vállalatok között, de nem a piac elemi működését A központi szervek az állami tervvel ós közgazdasági eszközökkel hatnak a termelés fejlesztésére és nyomást gyakorolnak a vállalatok ésszerű gazdálkodására. A jövedelmek elosztásával és újraelosztásával befolyásolják a keresletet, hogy összhangban legyen a kínálattal. Tervgazdaságunkban fon^ tos, hogy az egyensúlyt mind a termelőeszközök, mind a fogyasztási cikkek piacán a lehető legnagyobb mértékben előre biztosítsuk. A piac és a piaci mechanizmus közgazdasági eszközökkel történő szabá lyozása az új irányítási rendszer lényege. — Várható, hogy a vállalatok létérdeke termékeik értékesítésében a konkrét kereslet főbb kielégítéséhez, gazdagabb választékhoz, az áru minőségének és használati értékének javulásához vezet. Természetesen, ez a termelés megfelelő rugalmasságát, a vállalatok gyors reagálását feltételezi a változó keresletre. A termelés ilyen rugalmas volta csak fokozatosan fog kiajakulni, egyes termelési ágakban előbb, másokban később, a behozataltól és főleg attól függően, milyen gyorsan küzdik le a beidegződött munkamódszereket. Az új irányítási rendszer kedvező feltételeket teremt a termelésben a nagyobb rugalmasságra, hogy a vállalatok ne csak érdekeltek legyenek a lakosság növekvő igényeinek mind jobb kielégítésében, hanem erre műszakilag is felkészüljenek. Ig en, de ismeret es, hogy jelentős _ nehézségekkel és ar ányt alanságokkal térünk át az ú j ir ányítási rendszerre. Ilyen körülmények között hogyan fejlődhetn ek a piaci kapcsolat ok? — A nehézségek vitára adtak okot. Felmerült a kérdés, nem kellene-e előbb megoldani őket, s csak azután bevezetni az új irányítást. Csakhogy népgazdaságunk tárgyi problémái éppen az adminisztratív irányítási módszerek következtében keletkeztek, amelyeket ezekkel a módszerekkel nem lehet megoldani. Ezért határoztuk el az üj irányítási elvek gyors bevezetését, hogy így meglegyenek a feltételek nehézségeink leküzdéséhez. Ez természetesen azt jelenti, hogy a piaci kapcsolatokat bonyolult feltételek között fejlesztjük, s olyan idő szakba lépünk, melyet — mint a XIII. pártkongresszus hangsúlyozta — a konszolidálás és stabilizálás jellemez. — A fő probléma az, hogy gazdasági nehézségeink megoldása hosszabb időt vesz igénybe, mert a népgazdaság szerkezeti változásaival vannak kapcsolatban, viszont a piaci egyensúly alapvető feltételeit azonnal meg kell teremtenünk. E probléma megoldására kell irányítani a gazdaságpolitikát a legközelebbi időszakban. — Elsősorban a beruházások területén kell csökkenteni a feszültséget. Az eddigi gyakorlat szerint már a tervben meghatározott beruházási terjedelem is túlméretezett keresletet váltott ki, amelyet nem lehetett teljes mértékben kilégítenl, és állandó nyomást gyako rolt a beruházási költségek növekedésére. A negyedik ötéves tervben — az eddigi ötéves tervektől eltérően — nem növekszik a felhalmozás mértéke, vagyis a nemzeti jövedelemnek az a százaléka, amelyből a beruházásokat fedezzük. A hitelfeltételek és a pályázati eljárás is az eddiginél nagyobb követelményeket támasztanak a beruházások gazdaságosságával szemben, ami szükségszerűen korlátozásukhoz vezet, mert a vállalatokat megfontolásra készteti a beruházási döntések ben, hiszen jövedelmezőségük, pénzügyi helyzetük alakulásáról van szó. — Ha megfontoltan járnak el, nem áll fenn a veszély, hogy csökken a fejlődés üteme (némely iparágban ez lehetséges) akkor, ha növekszik a beruházások gazdaságossága, vagyis csökken az építkezés ideje és meggyorsul a befektetett eszközök megtérülése. A beruházások gazdaságosságának növelése így az egyensúly megteremtésének egyik döntő tényezőjévé válik. Ugyánez vonatkozik az ésszerű készletgazdálkodásra is. '— A feszültségek további gyújtópontja, hogy némely ágazatban túlméretezett a foglalkoztatottság, és ezzel kapcsolatban rossz a munkaerőkihasználás. Más ágazatokban viszont munkaerőhiány van. A központi szervek közgazdasági eszközökkel teszik érdekeitekké a vállalatokat a létszámcsökkentésben, hogy egyrészt gyorsabban növelhessék az átlagkeresetet, mint eddig, másrészt munkaerők szabaduljanak fel a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatok számára. — A feszültségek harmadik gyújtópontja a külkereskedelem, ahol nagyon előnytelen kiviteli összetétel alakult ki. Az összetétel megváltoztatásában csak fokozatosan hozhat javulást az, hogy a termelő vállalatokat érdekeltté tesszük a külkereskedelmi tevékenységben. Ezért itt a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében átmenetileg még elég széles körben alkalmazunk adminisztratív módszereket. Így tehát megváltozot t az a szempont, amel y szerint a nemzeti jövedelmet felhal• MILYEN LESZ A SZOVJETUNIÓBAN MEGÉPÍTENDŐ FIAT AUTÓGYÁR A Szovjetszkaja Rosszia részleteket közöl arról az autógyárról, amely a szovjet autőiparügyi minisztérium és az olasz FIAT-cég megállapodása nyomán épQl a Szovjetunióban. A gyár tervezett kapacitása évi 600 000 autó. A Kujbisev közelében fekvő Togliatti városában építik meg, ahol — mint a lap megállapítja —, minden szükséges feltétel adva van: szakképzett munkások és műszakiak, a szükséges energiaforrások és a kedvező feltételek az építkezés számára. Naponta kétezer autó kerül BtaJd ls a gyár futószalagjáról, amelyek együttes hossza elért a 230 kilométert. Az üzemekben kb. 3500 gépet és 137 automatagépsort szerelnek fel. Minden munkahelyet kombinált nappali és mesterséges megvilágítással és légkondicionáló berendezéssel látnak el. A gyárőrlás olasz tervek alapján, olasz szakemberek közreműködésével épül. Elektronikus számítógépekkel felszerelt tudományos kutató központot hoznak létre a gyár mellett, a gépek kipróbálását pedig 3,5 kilométer hosszú kísérlett autópálya teszi lehetővé. Kujbisev környéke a gyár megépítésével Moszkva és Gorkij után a Szovjetunió harmadik legnagyobb autóipari központja lesz. mozási és fogyasztási alapra osztjuk. Nem vezethet-e a személyijö vedelme k gyorsabb növeke dés e a kereslet és_ a kínál at e gyensúlyának felbomlásához aközszükségletí_ cikkek^ piacát}? — Határozottan el kell vetnünk azt a nézetet, amely szerint ahhoz igazodtunk, hogy a népgazdaság optimális fejlődése feltétlenül megköveteli a felhalmozás mértékének gyorsabb növekedését. A nemzeti jövedelem elosztásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a bérek és az egyéni anyagi érdekeltség hatását a termelés növekedésére. Hiszen munkaerőhiány van, És nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a beruházásokat a munkatermelékenység megfelelő növekedése nélkül nem lehet hatékonyan kihasználni. Erre nem egy bizonyítékunk van. A behatóbban és célszerűbben alkalmazott egyént anyagi érdekeltség a beruházásokon kívüli növekedési tényezők mozgósításának az eszköze, amelyeknek jelenleg különösen nagy jelentőségük van, és elengedhetetlen feltételei a beruházások eredményes kihasználásának, valamint a műszaki fejlesztés hatékonyságának. Az adott helyzetben ezért a probléma nem a felhalmozás mértékének növelésében van, ami csak elmélyíthetné a nehézségeket és tovább nehezítené a gazdasági egyensúly megteremtését, hanem a beruházási eszközök jobb kihasználásában és a beruházásokon kívüli tényezők mozgósításában. A helyzet természetesen változhat, akkor a nemzeti Jövedelmet ennek megfelelően kell felosztani felhalmozásra, személyi és társadalmi fogyasztásra. — A bérek és a személyi jövedelmek növekedésének természetesen összhangban kell lennnlük a termelés növekedésével és a kereskedelmi hálózat áruellátásával, hogy az egyensúly a közszükségleti cikkek piacán biztosítva legyen. Ez megköveteli a béralakulás központi szabályozását, amelynél azonban figyelembe kell venni a vállalatok hatáskörét a bérezésben. Nem szabad tehát akadályozni az átlagkeresetek növekedését, ha ez a gazdálkodási eredményeknek megfelelően történik. Fontos, hogy a növekvő keresetek a keresletet kielégítő nagyobb termelésben, a munkatermelékenység növekedésében és az önköltségek csökkentésében nyilvánuljanak meg. Az átlagkereset növekedése lehetővé teszi a denivellizálás sürgős problémájának a megoldását is ott, ahol a vállalatok sikeresen fejlesztik tevékenységüket. — Néha arra utalnak, hogy az utóbbi években a személyi Jövedelmek gyorsabban növekedtek, mint a nemzeti jövedelem, Felteszik a kérdést, mit fogunk csinálni a fölös vásárlóerővel. Mélyebb betekintés a dolgok menetébe azonban arról győz meg bennünket, hogy a múltban sem a személyi jövedelmek túlzott növekedésében, hanem a kereslet és a kínálat strukturális egyensúlytalanságában volt a probléma lényege. Ez egyben azt Jelenti, hogy mivel a személyi jövedelmek tovább növekednek, nem elégedhetünk meg a termelés globális növekedésével, hanem az összetételre ls vigyáznunk kell, hogy kielégíthessük a konkrét keresletet mind a minőségben, mind a gazdag választékban. — A kereslet és a kínálat alakulása természetesen visszatükröződik az árakban is. Gazdaságpolitikánk annak érdekében, hogy előre biztosítsuk az egyensúlyi helyzetet, hatni fog az árszint stabilizálására. Az árszabályozás főleg azért szükséges, hogy a vállalatok monopolhelyzete következtében ne történjék indokolatlan áremelkedés, hanem az árak a piaci helyzetet fejezzék ki. GREK IMRE J öve d e le mfo rráf' — Az idén mi is itthon nyaralunk ... Kaliber Béni, a Neonfény Ellenőrző Kirendeltség igazgatója kifinomult életösztönével megérezte a szavakban rejlő nagy lehetőséget. Agyában felvillant a százszor átgondolt nagyszerű terv. Örömében majdnem felkiáltott. „Számolj Béni!" — súgta a benső hang, s ó némán rebegte: „Egy, kettő, három ..." Határtalan önfegyelme a kritikus helyzetben sohsem hagyta cserben. Arckifejezése nem árult el semmit az agyában cikázó gondolatokból. Hangja, a felettest megillető tisztelettel csendült. — Ajánlhatnék egy gyönyörű helyet. Csendes környezet, tiszta levegő, távol a fő útvonaltól. Kirendeltségünk körzetébe tartozik ... — Ön igazán figyelmes, de ... A családdal ... — Természetes. Családi üdülésre kiválóan megfelel. Majd mi elintézzük. Ideje, hogy a területi szervek is közelebbről megismerjék hazánk természeti szépségeit... Ogy gondolta, hogy az utóbbi mondata végtelenül szellemes megjegyzés. Megengedte magának, hogy sokatmondó mosolylyal körítse. A tröszt félelmetes főnöke, — aki egyetlen igazgatójával nem tegeződött —, lassú mozdulattal felhörpintette feketéjét. Előhúzta zsebnaptárát s egyéniségéhez illően hangosan gondolkodott. — A nagy ellenőrzés kiértékelése két hétig tart. Július elején tavaly is esős idő volt. Talán úgy huszadika körül. De nem szeretném, ha gondot okoznánk ... — Ugyan ... Szóra sem érdemes ... „Ügyelj Béni!" — súgta az életismeret. Most megtudhatod, hogy mi lakik az öregben. Ha kéri a kimutatásokat és megkezdi a szokásos havi kínzást, akkor kár volt nagylelkűnek lenni. Talán előbb udvariaskodik, nem akar rögtön nekem rontani? Nehéz kiismerni az öreget. Lehetséges volna, hogy előre megfontolt szándékkal jött, s megjegyzése csupán horog volt a számomra? Ezt rögtön megtudom, ahogy Ibolyka elviszi a csészéket..." A tröszt ura észrevette Ibolyka bájait. „Béninek jó ízlése van. Micsoda csípők, keblek ..." Hegállapítását csendesen lenyelte. Mégis, mikor a karcsú titkárnő becsukta maga mögött az igazgatói iroda ajtaját, kicsúszott a száján: „Szépségversenyen is sikere lenne ..." Egy ideig még kedélyesen beszélgettek, majd a nagyrabecsült felettesnek hirtelen eszébe jutott, hogy halaszthatatlan fontos ügyben várja a szomszédos kirendeltség igazgatója. Ibolyka remekelt. Percek alatt kipréselte a postától a kívánt számot. Bájos mosollyal nyújtotta át a hamuszürke telefonkagylót. — Kalapos beszél... Nem feledhetem el. Kaliber elvtárssal tárgyaltam... Az út egy órát vesz igénybe. Máris indulunk ... Gyorsan elbúcsúzott. Béni elégedetten dörzsölgette kezét. Számolt, intézkedett. Rövid két hét alatt rendbe hozta a Meggy-völgyi üzemi üdülőt. Azelőtt úgy toborozták ide a dolgozókat. Csak azok választották ezt az eldugott helyet, akiknek gyermekei itt nyaraltak a közeli pionírtáborban. Tavaly végre a kis falu vezetői is megérezték, hogy a csodás völgy anyagi hasznot is jelenthetne. Ma a völgyben vendéglő díszeleg, s a patak csörgedező vizéből még az új fürdőmedencébe is jutott. A vezérigazgató kedves neje csodálatosan szépnek találta a völgyet. Három szobát kaptak az üzemi üdülőben, de a további öt is üres volt. Béni elintézte, hogy náluk csak augusztus második felében lesz üzemi szabadság. Nagy főnöke feleségének szimpátiáját főképp azzal nyerte el, hogy felmentette őt az étkezés biztosításának gondja alól. ,Jí nagyságos asszonynak ls üdülni kell, hiszen ő is dolgozó!" E szavakkal indokolta merészségét, hogy előzetes megkérdezés nélkül intézkedni mert. Az ebédet és a vacsorát négy személy számára — két 15 év körüli fia volt a főnöknek — házhoz szállították, csak tálalni kellett. Az előszobában, minden reggel, négy kis kosárban paprikát, paradicsomot, almát, kürtét, s egyéb gyümölcsöt találtak. A kávéházi törzsasztalok társaságához szokott fővárosi hölgy rögtön az első üveg tartalmának megkóstolása után ujjongott örömében. „Hiszen ez a kisüsti főbb mint a konyak!" Béni észrevette, hogy a nagy főnöle — talán csak udvariasságból — tiltakozni akart a túlzott gondoskodás ellen. Nem jutott szóhoz. A szőke háziasszonyból áradt az elismerés. A kisüsti hatása rögtön a második este jelentkezett. Nemcsak a főnök, de még a kedves felesége is pertura emelte poharát. A harmadik nap estéjén már Kereskedi Károllyal, a Hangyaszorgalom Társulás elnökével is tegező viszonyt kötött a nagy főnök. Mikor Kalaposné megtudta, hogy mindazt a földi jót, amiben dúskálnak ez a napbarnított elnök szolgáltatja, naivul megjegyezte: „De hiszen ez rengeteg kiadás, hogyan számolja el?" „Ha nekem minden befektetésem így jövedelmezne, akkor én volnék a legboldogabb elnök ... Egészségére asszonyom!" Az elnök cuppanós puszit kapott, mire meghívta Kalaposnét, hogy másnap nézze meg a gyönyörű kertészetüket. Így került napirendre a környék természeti szépségeinek megismerése. Persze ketten, hárman nem kóborolhattak, ebben nincsen fantázia. Béni a főkönyvelőt és Ibolykát is bevonta a társaságba. A nagy főnök viszont lehívta a gépkocsivezetőjét a családjával együtt, mert a kocsira itt is szükség volt. Azt viszont már a főkönyvelő udvarolta ki a nagyságos asszonynál, hogy a nagy főnök mindkét helyettese éppen most Jervezett be" szolgálati utat és magukkal hozták a minisztérium egyik ellenőrét is. A második héten telt ház volt az üzemi üdülőben. Délben tíi személy számára terítettek, s nem egy, hanem három gyümölcsös kosár alján lapult a literes üveg. Látszatra a második héten mindössze ennyi változás törtét... A látszat csal. Mikor a vendégek elbúcsúztak, Béni elégedetten dörzsölte kezét. Károlyt, a társulás elnökét, aki gyermekkori jóbarátja, meghívta egy feketére. Számvetést készítettek. Béni kezdte: — A főnök ha iszik, rengeteget ígér. Másnap semmire sem emlékszik. A helyettese, az igen. Mindent azzal intéztem el. Csökkentették a második félévi tervünket. Nem a naphegyi, hanem a mi kirendeltségünk kapta meg a korszerű fénymérőket. Ez félmillió korona tiszta hasznot jelent, tehát magas lesz & negyedévi prémium. Ebből nekem is csúszik 10—15 ezer. Egy tucat ráfizetéses megrendelési átcsúsztattunk a szomszédos kirendeltséghez. Szóval ezek az apró húzások másfél milliót érnek az üzemnek ..." — Csak ne szerénykedjünk» neked ez testvérek között is harminc ezret jelent. Nem irigylem. Végre megveszed a kocsit és újból egyvonalba érünk. Azért ne félj, én sem fizettem rá. Tudod, hogy a második hét nekem ötször annyiba került, mint at első. Egyet s mást elintéztem. Az embereid rendes gyerekek. Azért nekem legtöbbet a te kopasz főkönyvelőd segített. Nem is tudtam, hogy mind a három sógora tényező. S méghozzá milyen helyeken! Az új telep terveit brigádmunkában készítik, a sárhegyi út építését még az idén megkezdik, érinti majd a falut ls. A minisztériumi ellenőr „elhelyezett" 50 darab l. osztályú tenyészüszőt, a következő negyedévben ennyit útból elcsúsztat. Zöldségeladási gondjaink nincsenek, s nálunk csak első osztályú gyümölcs terem ... Szóval nem fizettem rá a befektetésre. Igaz, egészen annyit nem hozott mint a gabonatermés, dehát mi termelők nem vagyunk nagy igényűek. Hiszen jövőre is lesz nyár ... — S ha jövőre külföldön nyaral a nagy főnök? — ligyan, hogyan lehetsz ilyen naiv?! A nagyságos aszszonynak annál sokkal több esze van ... CSETŐ JÁNOS 198B. IX. 2. »
