Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-07 / 216. szám, vasárnap

MI AZT MONDJUK A NÉPNEK: „Amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, a műveltek is tőle tanuljuk el, mert mi már elfeledtük idegen szellemi javak utáni kalandozásainkban. Becsüld meg, erősödj meg benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz." KODÁLY ZOLTÁN H

a valaha valaki bronzba kívánná önteni a jóságot, a szerénységet és a nemeslelkűséget, minden bizonnyal Dudás julót formálná meg — ezt az egyszerű, csupaszív galgamácsai parasztasszonyt, Kodály Zoltán, dr. Ortutay Gyula, Dömötör Tekla féltve őrzött tehetséges Julóját, a „Népművészet mestere" kitüntető cím tulajdonosát. Hogyan is kezdődött? Akár a mesében: aratás után volt. Ott állt a libák között a tarlón, a nap erősen tűzött, amikor Gönyey Sándor néprajzos fényképen akarta megörökíteni a szép arcú, értelmes tekintetű gyereklányt, julóka zavarában hazáig futott, de Gönyey követte. A fehérre meszelt parasztház kicsi szobájában hirtelen megfeledkezett eredeti tervéről, szó nélkül bámulta a csodálatos hímzéseket, rajzokat, babákat — Juló készítményeit. Ettől kezdve a kislányt rendszeres feladatokkal bízta meg a mind gyakrabban Mácsára látogató tanár úr, aki rajzait a budapesti Néprajzi Múzeum adattárába vitte. Julóka szerette Sanyi bácsit, szívesen „szótfogadott", szorgalmas volt, érzékeny minden szép iránt. Délutánonként kikiszökött a határba, mezei csokrot szedett, leült az árokpartra és elmélázott. Aztán hirtelen kapta magát, hazaszaladt, elővette az ecsetet és rajzolt, rajzolt. Képzelete valósággal ontotta a szebbnél szebb motívumokat. A vonások nyomán, csodálatos színkompozícióval elevenedtek meg a gyermekjátékok, a falusi népszokások. Képei nemcsak a jelent, hanem a múltat is idézték. Idős szülők gyermekeként — édesapja csaknem 50 éves volt, amikor Juló született — hamar megismerte a „régi dolgokat", számára szinte kötelezővé vált a hagyományok ismerete, tisztelése, majd ápolása és művelése. De nemcsak képei, hanem ével is szaporodtak. Juló felcseperedett, eladósorba került — Vankóné lett. Alig hajnalodott, megetette a jószágot, rendbeszedte a konyhát, tiszta inget készített urának, befogta a lovakat és kiment — szántani. Homlokáról az asszony Juló „játszik". Rajzain a hihetetlenül távoli világ eseményei elevenednek meg, a falusi szokások százai, a népviselet színei, a nyári és téli ünnepekhez fűződő regék. Juló képein az alakok nemcsak mozognak, hanem „beszélnek" is. Szájukból, akárcsak a középkori szentek szájából a „mondatszalagok", úgy jönnek ki a tréfás mondókák, rigmusok. „Hogy rontás ne érje az állatokat, hajnalban harmatot szednek az asszonyok a kötőjükbe és ezzel itatják őket. Szent György elindul megölni a sátánt, ezzel megnyílik a föld, kezdődik a tavasz" — mint a régi népszokás tartja. Mire Juló elkészül a rajzzal, elhalványul a holdvilág, pirkad. Alig dől le egyet pihenni, fel kell kelnie és új napot kell kezdenie: főzés, kapálás, mosás, etetés, fejés. Türelmetlenül várja az estét. A játékos estét, amikor megszületik a „Húsvéti locsolás 1885-ben", a „Szentiváni tűzugrás", a „Kötéltánc", a „Luca napja", a „Betlehemezés", a „Koporsó sírbaeresztése" és a többi „csodarajz". Kedvtelésből, szórakozásból Juló „játszik" Táncolni, énekelni, játszani, hímezni, rajzolni tanítja a gyerekeket. Kötelességének tartja adni abból, amit tud. fis Juló tudástára, lelkesedése, tehetsége kiapadhatatlan. Dudás Juló szivárványszínű álmai sűrűn gyöngyözött a verejték, dereka meggörnyedt, de szemében különös fény ragyogott. Amíg a száraz rögöt forgatta, madarak csicsergését hallgatta — az estére gondolt. A varázslattal páros estére, amikor elcsendesedik a ház, kislánya szemére álom száll, amikor a petróleumlámpa pislákoló fényénél képzelete előtt felsorakoznak a szivárványszínű álmok. Ilyenkor ismét előkerül az ecset, a paletta és Dudás Juló Kodály Zoltán és Moldován Domokos társaságában. csinálja, hozzátartozik ez a napi tennivalóhoz. Nemcsak ez, a hímzés, nótagyűjtés, írás is. Juló fürge ujjai aranyat érnek. Az ezüst tűbe fűzött színes fonál vidáman feledkezik bele a fehér gyolcsba, vászonba. A méteráruból díszes rakottszoknya, pruszlik, ing lesz. És amikor az ecset és a tű kevésnek bizonyul a gondolat kifejezésére, Juló tollat ragad — színdarabot ír. Szám szerint hetet. Gyermeklakodalmasát, Tökmaghuszárát, a Kis juhászát szerte az országban ismerik, játsszák. Galgamácsa kis község, szorgalmas és tehetséges „jó nép" lakja. Az asszonyok népviseletben járnak, naphosszat dalolják a régi nótákat, őrzik a nagyanyák hagyatékát. A legkisebbek is... Ez nagyrészt Dudás Juló érdeme. Most negyvenöt éves, de keze alól már a harmadik nemzedék kerül kl. Amíg Vankóné otthon szorgoskodik, Budapesten egy most induló fiatal, tehetséges, néprajzos — rendező, Moldován Domokos a múzeumban „felfedezi" a gyermek-Juló rajzait. Nem sokáig gondolkodik, vonatra ül és leutazik Galgamácsára. Megnézi Juló munkáit és elámul. — Juló néni, drága Juló néni, hogy én milyen boldog vagyok! Tudja-e, hogy amit csinál, egyedülálló? Tudja-e, hogy ezt és így csak maga tudja egész Magyarországon? — tör ki a fiatalemberből. Juló szerényen, szinte riadtan emeli rá tekintetét: — Ennek így kell lenni, ezt így kell csinálni — mondja határozottan. — Hát persze, hogy így. És most, harminc év után Moldován Domokos tölti be Gönyey Sándor szerepét. Gyakori vendég a faluban. Juló minden szavát feljegyzi, dalait magnószalagra rögzíti, faggatja, hogy az eddig megbúvó népszokások is felszínre kerüljenek. Egy szép napon embereket, reflektorokat és kamerát hoz magával — filmet készít Julóről és húsz „fogadott gyerekéről". De egy celluloid szalag kevésnek bizonyul — így lesz aztán Dudás Juló három film főszereplője. A lelkesedés nem hagy aiább. A felfedezett forrás buzog, az asszony tarsolyában mindig akad meglepetés. A tulipános ládából egy vaskos, kézzel írott könyv kerül elő: „Galga menti népviselet". — Még nem kész, de be fogom fejezni — mondja Juló. Siessen, Juló, siessen, nagy szükség van rá — lelkesedik Moldován. A kis, megtört, beteges aszszonyka már alig alszik. Rengeteget dolgozik, ellátja a ház körüli teendőket, kijár a földekre, tanít, ír, fest. Moldován felviszi Pestre, bemutatja Kodály Zoltánnak. — Ez az én Julóm. És a nagy mester csakhamar magáénak vallja Julót. Nem sokkal később Vankóné előadást tart az Egyetemi Színpadon. Szavait a „gyerekei" által bemutatott népi játékok illusztrálják. A szünetben dr. Ortutay Gyula könnyes szemmel öleli magához a vézna testet: — magából gyöngyözik a szó, maga költő! — Pedig csak hat elemim van — feleli az asszony. A sajtó elragadtatással nyilatkozik Julóról, tehetségéről, a „nylonkor hímező asszonyáról", Juló visszamegy falujába. Pihenni szeretne, de nem tud. Valami hajtja, sok mondanivalója van még és az agyagkorsóból kikukucskáló ecsetvégek figyelmeztetnek: dolgoznil Ha szeptemberben Bratislava utcáin egy népviseletbe öltözött, apró fekete asszonnyal találkoznak, akinek úgy ragyog a szeme, akár a legfényesebb csillag, minden bizonnyal ő lesz az — Vankóné Dudás Juló, a „Népművészet mestere". Ö képviseli Magyarországot a Csehszlovákiában megrendezésre kerülő első nemzetközi naiv festők konferenciáján. OZORAI KATALIN felvételről: A szünetben: A hét könyvei. Kb. 22.30: TV-Híradó. 2. kiadás. Szerda, augusztus 10. BRATISLAVA: Hétfő, augusztus 3. BRATISLAVA: 17.50: Helyszíni közveiltés a modern Bratlslaváből. 18.20: Telesport. 13.00: TV Híradó. 19.20: Több kezdeményezést. 19.30: Helmlntológla, dokumentumfilm. 20.10: Frndolína, tv-játék. 21.30: TV-Híradó. 21.50: Kamarazenei hangverseny. 22.15: Hírek. Kedd, augusztus 9. BRATISLAVA: 17.40: Kíváncsi kamera. J8.30: Autósok, motorosok. 18.50: Sazka—Športka tanácsadó. 19.00: TV-HIradó. 19.20: Külföldi nézetek. 19.30: Wolfgang Ebért: Gengsztorek városunkban, vígjáték. 20.55: Szlovákia természeti szépséget, kisfilm. 21.30: TV-Híradó. BUDAPEST: 18.05: Műsorismertetés. Hírek. 18.10: Rébusz. A vasárnapi rejtvényműsor Ismétlése. 18.30: A képzőművészet története. Ókeresztény és bizánci művészet (ism.). 19.20: Interpelláció... 19.50: Esti mese. 20.00: TV-Híradó. 20.20: Ibsein: John Gabriel Bork"mann. Háromrészes színmü17.50: 18.30: 19.00: 19.20: 19.50: 20.30: 21.10: 21.30 21.50 Régészeti kutatások a Nílus mentén. > A kelet-szlovákiai kerület életéből. TV-Híradó. Szemtől szembe .. . Heinrich Mann: Az ártatlan, tv-játék. (Csak 14 éven felülleknek). A humor komoly dolog .. < Slegfried Behrendt gitározik. TV-Híradó. Tudomáiny és technika. BUDAPEST: 17.45: 18.00: 18.35: 19.05: 19.35: 19.45: 19.50: 20.00: 20.20: 21.50: 22.20: Műsorismertetés. Hírek. A béke egy napja. Viharban. Bolgár kisfilm. Sokszemközt. Aktuális Ipari rlportmúsor. Mit tudunk az átöröklésről? A Magyar Televízió I. Táncdalfesztiválja döntőbe jutott számaiból. Hazai tükör. Esti mese. TV-Híradó. Királyok királya, magyarul beszélő csehszlovák film. A laser. TV-Híradö. Csütörtök, augusztus 11. BRATISLAVA: 17.10: Kicsinyek műsora. 17.40: Gyermekműsor. 18.30: Beszélgetés filmekről. 19.00: TV-Híradó. 19.20: Mai vendégünk . . . 19.311: Lovak és motorok, tv-fllm. 20.00: A polka világgá megy, zenés tv-fllm. 21.00: Afrika földrajza. Kongó éa Mauritánia. 21.30: TV-Híradó. 21.55: Néprajzi műsor. 22.20: Hírek. BUDAPEST: 9.31: A Királyok királya című film ismétlése. 17.40: Hétmérföldes kamera. Úttörőhíradó. 17.55: Hírek. 18.00: VBKM. A Magyar Hirdető kisfilmje. 18.15: Csontváry nyomában. 18.30: A Magyar Televízió I. Táncdalfesztiválja döntőbe jutott számaiból. 18.40: Telesport. 19.05: Látogatás a kőkorszakban. III. 19.30: Parabola. 19.50: Esti mese. 20.00: TV-Híradó. 20.20: Halló, fiúkl Halló, lányoki 21.20: Tengeren Innen, tengeren túl ... Filmösszeállítás. 22.30: TV-Híradó, 2. kiadás. Péntek, augusztus 12. BRATISLAVA: 17.50: Egy kis technika. 18.20: Ejtőernyős VB közvetítése Lipcséből. 19.00: TV-Híradó. 19.20: Mezőgazdasági jegyzetek. 19.30: Emlékezés a Szlovák Nemzeti Felkelésre 20.00: Koreai képeslap. 20.15: Zenés tv-műsor közvetítése a katowlcei új stúdióból. 21.05: Karinth" Frigyes: Visszakérem az iskolapénzt, tv-vígjáték. 21.40: TV-Híradó. BUDAPEST: 9.31: A család rémei. Magyarul beszélő francia film (14 éven felülieknek). 11.05: Telesport (ism ). Szombat, augusztus 13. BRATISLAVA: 18.25: Filmműso'r gyermekeknek. 16.55: Jednota Žilina—Dukla Praha labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 18.45: Kisfilm. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Időszerű nemzetközi kérdések. 19.45: Cook kapitány kalandjai. IV. rész. 20.30: A davost Műkorcsolya VB — képfelvételről. 21.15: A labdarúgás, csehszlovák sportfilm. 22.45: Zenét kérek ... 23.10: TV-Híradó. A 111. szünetben: TV-Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, augusztus 14. BRATISLAVA: 10.00: 10 10: 11.00: 15.50: 17 00: 19.00: 19.20: 19.45: 19.55: 21.30: 22.00: Vasárnapi mese. Gyermekműsor. Pillantás a nagyvilágba. Majmok és kalózok, bábjáték. Csehszlovákia—Franciaország atlétikai viadal. TV-Híradó. Telesport. Vasárnapi vers. Johann Strauss: Egy éj Velencében, operett tv-változata. Kulturális híradó. TV-Híradó. BUDAPEST: 17.15: Műsorismertetés. Hírek. 17.20: Utazás jegy nélkül. Ahol nyolc hónapig tart a tél. 17.55: A Magyar Televízió I. Táncdalfesztvlálja döntőbe jutott számaiból. 18.05: A TV Jelenti. Aktuális rlportmúsor. 18.45: Monte Chrlsto grófja. Magyarul beszélő angol filmsorozat. VI. rész. 19.35: Esti mese. Édesgyökér, Mazsola-bábjelenet. Kb. 19.45: Közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékokról. Gounod: Faust. Négyfelvonásos opera. A* I. szünetben: TV-Híradó. A II. szünetben: Beszélgetés • Szegedi Szabadtéri Játékokról. BUDAPEST: 9.10: A Tenkes kapitánya. A haditerv (Ism.). 9.35: Foxi Maxi kalandjai. Magyarul beszélő amerikai rajzfilmsorozat. 10.00: II. Nyári Ottörőolimpla. Helyszíni közvetítés. 14.10: Nyári mezőgazdasági szakfilmsorozat. 15.00: Nagyvázsonyi lovasjátékok. Helyszíni közvetítés. 16.00: Országos Sportnapok. Kb. 19.00: Esti mese. Kb. 19.10: TV Híradó. Kb. 20.20: A Magyar Televízió I. Táncdalfesztiválja döntőbe jutott számaiból. 21.20: Voltaire, avagy Nehéz üzlet az értelem. Tv-játék. 21.50: Sporthírek. 22.20: Le a háborúvall Berthold Brecht songjai. 22.30: TV-Híradó, 2. kiadás. 22.50: Jó éjszakát, felnőttek. Gusztáv fellázad. Magyar rajzfilm.