Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-04 / 213. szám, csütörtök

A nyugat-szlovákiai kerület vezetői jogosan száinítottalc arra, hogy a XIII. kongresszus, s egy­úttal a negyedik ötéves terv első évében a kerü­let mezőgazdasági üzemei becsülettel helytállnak a (eladatok teljesítésében. Már a kongresszust köszöntő vállalások is arra engedtek következtet­ni, hogy az idén a kerület mezőgazdasága nagy lépést tesz előre. Persze azt is felesleges lenne eltitkolni, hogy a tavalyihoz viszonyítva jelentő* növekedést előirányzó tervezés és a merész köte­lezettségvállalások még a vezetők körében sem találtak egyhangú helyeslésre. — Mi lesz akkor, ha a terveket és számításokat az idén is áthúzza az időjárás, vagy valami más? — vetették fel az óvatosabbak. 3 a JC c <D h. ® CQ A sokévi átlagnál sikeresebben Nos, ami az időjárást illeti, ez az idén sem vette kegyeibe a mezőgazdaságot. A kerület me­zőgazdasági üzemeinek nagyobb része ennek ellenére olyan eredményekkel dicsekedhet, amilyenekre kerületi méretben még a legkorosabbak sem em­lékeznek. Például még soha annyi korai burgonya nem ke­rült a piacra a kerületből, mint ez idén. A 130—140 mázsás hek­tárhozam egyáltalán nem volt ritkaság. (Tavaly a burgonya­termés országos átlaga a 80 má­zsát sem érte el hektáronként.) A gabona, bár az érés előtti s alatti időszakban nem kedve­zett az időjárás, jóval jobbnak ígérkezik a sokévi átlagnál. A 30 mázsás átlagos hektárhozam­mal, a 10—15 év előtti rekord­termésnek számító mennyiség­gel ma már nem is dicseksze­nek a kerület mezőgazdái. Az évelő takarmányoknál még jobb a helyzet. Ha nem is min­den mezőgazdasági üzemben olyan kirívó az arány, mint pél­dául a pereszlényi szövetkezet­ben, kerületi méretben is közel kétszer annyi évelő takarmányt raktak kazlakba, mint tavaly. A pereszlényiek a múlt évben mindössze 21 vagon szálastakar­mányt gyűjthettek kazlakba, most június 30-ig 84 vagonnal gyűlt össze. S a minőség, a táp­érték? Egy a kettőhöz, — az idei javára. A növénytermesztésről a fél­évi mérleg természetesen még nem szolgáltathat végleges ada­tokat, egyet azonban már az eddigiek is elárulnak. Azt, hogy a nyugat-szlovákiai kerület ezen a téren jobban áll, mint tavaly. Az említett növények mellett a cukorrépa és a kukorica Is jó termést ígér, szóval a növény-V termesztés mérlege is biztató. Miért ne reménykedhetnénk, hogy ezt a bizakodást előbb utóbb az időjárás is kedvezőb­ben igyekszik majd segíteni, mint eddig? Átmeneti tojásproblémák Az állattenyésztési tervfel­adatok teljesítésének félévi mér­legét már konkrét számokban Is kimutathatjuk. Már azért is, mert az eredmények miatt a kerület mezőgazdáinak nem kell szégyenkezniük. Igaz ugyan, hogy július elsejéig há­rom és fél millió tojással adó­sak maradtak a közellátásnak, az is igaz, hogy ez a lemaradás bizonyos mértékig rontotta né­hány mezőgazdasági üzem s egyben a kerület bizonyítvá­nyát, de az is igaz, hogy ez a 97,5 százalékos tervteljesítés tá­volról sem érintette olyan érzé­kenyen a piacot, mintha a hús vagy a tejeladás terén történt volna hasonló eset. Biztató mérleg Néhány kivételtől eltekintve nem szükséges, hogy a tojáster­melőket mentegessük. A kerü­letben ennek a három és fél mil­liós lemaradásnak objektív okai is vannak. Talán furcsa, de ak­kor is igaz, hogy a baromfite­nyésztés, ezen belül a tojáster­melés gyors koncentrációja is ludas a dologban. Az újonnan, 5000—10 000 tojós tyúk számára létesített tojatóházak átmeneti­leg nem tudtak annyi tojást ter­melni, hogy nemcsak pótolják a felszámolt kisebb tojástermelő egységek termelését, hanem a növekvő igényeknek megfele­lően többet is adjanak piacra, mint korábban a sok kisebb üzem. Még azt is meg kell emlí­teni, hogy az új törzsállomány a második félévben nemcsak be­hozhatja a lemaradást, hanem terven felüli tojástermelésre is van kilátás. Eredményes hústermelés A hústermelés terén országos viszonylatban is jó eredmények­kel zártuk a kongresszus esz­tendejének első félévét. A nyu­gat-szlovákiai kerület ezen a téren a jók legjobbjai között foglal helyet a múlt évihez vi­szonyítva 111,3 százalékos ered­ménnyel. Az idei felemelt félévi tervet 107,7 százalékra teljesí­tették a kerület mezőgazdasági üzemei. Nem kevesebb, mint 58 540 mázsa húst adtak el ter­ven felül. U Őrizze meg szerettei hangját! tranzisztoros, négysávos magnetofon segítségével két különböző hangot keverhet egy sávon, tehát megkettőzi a feljátszási időt Kiegészítő kölcsön + elektro szaküzlet == = elégedett vevő. ÜF-449 Igaz, hogy ennek a kiváló tervteljesítésnek is van szépség­hibája. Például az, hogy a ter­vezett 6900 mázsa borjúhús he­lyett csak 4930 mázsát adtak el a termelők. Aligha lehet vitás, hogy a fogyasztók tízezrei a pia­ci forgalomban levő borjúhús- , n á.l sokkal többet is megvásá­roltak volna. E követelménnyel, szolidabban szólva — igénnyel szemben azonban inkább a ter­melőknek keli igazat adnunk. Tavaly ugyanis egyrészt a gü­mőkór és a fertőző elvetélés fel­számolása, másrészt a kataszt­rofális dunai árvíz következté­ben a tehénállomány nem növe­kedett a kívánt mértékben. Eb­ből következik, hógy a terme­lők a távlatokat, a tehénállo­mány növelésének szükségessé­gét figyelembe véve az egészsé ges, fajtiszta tehenek üszőbor­jait nem vitték vágóhídra, ha­nem minden arra alkalmas üszőborjút meghagytak tovább­tartásra. Lehet, hogy a fogyasz­tókat nem elégíti ki az ilyen ér­velés, a tehénállomány, illetve a tejtermelés növelésének köve­telményei azonban mindenkép­pen azokat igazolják, akik a jö­vőt tartják szem előtt. Páratlan fél év Ha már a tehénállományról szóltunk, miért ne említenénk meg a tejtermelést. Már azért is, mert ezen a téren páratlan fél évet hagytunk magunk mö­gött. A kerület ugyanis 12 mil­lió 853 ezer liter tejjel adott el többet a tervezettnél. A 108,6 százalékos tervteljesítés már magában is komoly ígéret a jö­vőt illetően. Mint korábban em­lítettük, a tejtermelés növelé­sének az is jelentős tartaléka, hogy az idén lényegesen növe­kedett a tehénállomány, javult a takarmányalap s az új törzs­állomány minősége itt is sokkal jobb a pár évvel korábbinál. örvendetes dolog tehát, hogy az ország legtermékenyebb me­zőgazdasági kerületére ennyi jót mondhatunk. Mi tagadás, az újságíró is szívesebben szól a jó, mint a rossz eredményekről. Érdekes, de egyúttal érthető is, hogy a kerület és a járások ve­zetői nem ilyen vállveregetően beszélnek a minden eddigit fe­lülmúlóan biztató félévi mérleg­ről. Hogy miért? Az újságíró mindenekelőtt más kerületeké­hez hasonlítja a mérleget. Ök, a termelés irányításának legille­tékesebbjei pedig a kerület me­zőgazdasági termelésének lehe­tőségeihez. S az ő számukra a részletesebb adatok sokatmondó lehetőségeket árulrtak el. Ha valamennyi járás ... Igen, a kerület vezetői főképp abból indulnak kl, hogy az ál­lattenyésztést Illetően a kerület valamennyi Járásában megköze­lítően egyenlők a lehetőségek. Már ami az egy hektárra eső ál­lattenyésztési termékek terme­lését illeti. Mert érthető, hogy például a topofčainyi, vagy a trenčíni Járás nem termelhet annyi gabonát és cukorrépát, mint például a dunaszerdahelyl vagy a galántai járás, de az már kevésbé elfogadható, hogy a le­gelőkbén és rétekben egyáltalán nem szegény trenčíni járás az el­ső félévben egy hektárra szá­mítva 122,9 liter tejet adott el. Ugyanakkor a nem állattenyész­tésre beállított dunaszerdahelyi járás pedig 238,5 litert. A húsnál még kirívóbb a hely­zet. A trenčíni járás egy-egy hek­tárról összesen 53,7 kg húst jut­tatott a piacra, a topolčanyi já­rás 66 kg-ot, a dunaszerdahelyi pedig 39,5 kg marhahúst és 87,9 kg sertéshúst, tehát a baromfi és a birkahús nélkül is több mint kétszeres az árutermelé­sük Hát erről van sző, ezért nem az újságíróhoz hasonló módon könyvelik el a kerület vezetői a Jó, sőt kiválónak mondható kerületi átlagot. Mert szerintük igazán akkor tehetne jó, ha va­lamennyi Járás a legjobbak színvonalára emelkedne. Nos, a Jövő szempontjából már az Is biztató, hogy a tartalékok ki­használása a legilletékesebbek mindennapi problémáié. HARASZTI GYULA NI co < y «/> O Q ZÁPOR UTÁN B okáig érő latyakban tapos­nak a járókelők a telep udvarán. A hosszan tartó zápo­rok feláztatták a talajt. Arról egyelőre szó sem lehet, hogy az aratók munkához lássanak. A kombájnosok, a traktorosok a műhelyekbe szorultak, a veze­tők meg az Irodában értékelik az eddigi munkát. — 350 hektárból 250 hektár­ról betakarították a termést — mondja Szládecsek Ignác, a nagycétényi szövetkezet elnöke, ám mégis nyugtalan. A csehor­szági kombájnos már búcsút vett tőlük, és még sok a száron álló gabona. Azon töpreng, ho­gyan takarítják be, ha soká tart az esős időjárás. Az SZK 3-as és a ŽM—330-as kombájnosai bár­mennyire is igyekszenek, egy egész hétre való munka áll előt­tük, s ilyen időjárás esetén ez hosszú idő, amikor a gabona már úgy is túlérett. De segíte­nek magukon, hasonlóan, mint a nyitrai járás többi gazdaságá­ban, a nagycétényiek is elősze­dik a kézi kaszákat. Az elnök a hozamokat illetően még nem tud nyilatkozni. Azt mondja, hogy Guderna Sándor mérnök, a szövetkezet agronómusa az imént számította ki az árpa át­lagos hozamát, de még nem be­szélt róla. — Az árpa hozama nem sok: — nyilatkozik röviden az agro­nómus — csak 23 mázsa hektá­ronként. A búza azonban jobb, eddig 37 mázsa az átlaghozam, s ha sikerül hamarosan betaka­rítani a többit is, nem igen lesz kisebb. H amarosan betakarítani, ez a vágya a parasztságnak. Csakhogy egyelőre tehetetlen, a tekintetek, akárcsak az égbolt, borultak. Az agronómus is azért aggódik, mert veszélyben forog a búzatermés. 26 hektár búza már két hete fekszik rendeken, s olyan puha a talaj, hogy nem Is lehet megközelíteni. — Soká már nem lehet Ilyen rossz az időjárás — biztatja magát az agronómus, majd egy ív papír fölé hajol és folytatja a munkáját. Az ötévi termésho­zamok átlagát tanulmányozza. — Valamit tenni kell — mondja magába mélyedve, s csak később ad róla magyará­zatot, mit ért alatta. Ugyanis az egyes esztendőkben nagyon in­gadozók a hektárhozamok. 1963­ban csak 14,6 mázsa búza ter­mett hektáronként. Guderna elvtárs csak három éve dolgo­zik a szövetkezetben és már sok újdonságot bevezetett. Ám még sok a tennivaló ls. Most azt ha­tározta el, hogy a gabonatermés nagy ingadozását kiküszöböli. Elemzés alá veszi a dolgot, mert csak így segíthet a bajon. Kiderült, hogy az említett esz­tendőkben későn vetették el a búzát, a tél kedvezőtlen volt és sok kifagyott belőle. Számítga­tás közben, pillanatnyilag elfe­ledkezik a kedvezőtlen időjá­rásról is és arról beszél, hogy ezek után a cukorrépa és kuko­rica dűlőkbe nem búzát, hanem árpát vetnek, s a búzát olyan dűlőkbe vetik, amelyekről előbb lekerül a termés és lesz idő Jő magágy előkészítésére. A hagvo­mánvos módszertől eltérő új­donság bevezetése nem könnyű dolog, s egy-ogy csípős meg­jegyzés kijár érte, ám a mérnök már többször is bebizonyította, hogy neki van igaza. T avaly 18 vagon lóherét le­silóztatott, a sok eső miatt nem lehetett megszáríta­ni. Dünnyögtek is miatta néhá­nyan, hogy tönkreteszi a herét. Az elégedetlenség azonban csak addig tartott, míg nem kezdték ei etetni a részükre szokatlan takarmányt, amitől napról nap­ra növekedett a tejhozam. A leg­nagyobb elismerést az támassza alá, hogy az idén az első kaszá­lásból már 23 vagon herét sl­lóztak le a szövetkezetesek, pe­dig nem is kellett volna, mert hisz az időjárás kedvező volt a szárításra. így járt Guderna elvtárs a gyomirtó szerek alkalmazásával is. Kukoricaföldet permetezte­tett be vele. Egy kicsit később ugyan a kelleténél, s úgy né­zett ki, hogy hatás nélküli ma­rad a közbeavatkozás, s a meg­jegyzések természetesen nem is maradtak el. Ám amikor az eső átáztatta a talajt — a mérnök szerencséjére — a gyom is ki­pusztult, s bebizonyította, hogy helyes volt az eljárás. Szó ami szó, a szakember útja nem volt kitaposott a nagycétényi szövet­kezetben sem. — Kmetyo Terézia és Presin­szky András csoportvezetők személyében most már jó segí­tőtársakra találtam — mondja az agronómus. K iérdemelt támogatás ez, mert hisz évről évre na­gyobb a tagság jövedelme, bár még most sem érte el a kívánt szintet. Tavaly is csak 13 koro­na Jutott egy-egy munkaegység­re, ám ha figyelembe vesszük, hogy a mérnök érkezése előtt a szövetkezet 9 koronát fizetett munkaegységenként, eredmény­nek számít a tavalyi gazdálko­dás. Ügy néz ki, hogy az idén már elérik a 15 koronás terve­zett értéket. A Járási termesz­tési igazgatóságon is elismerik a mérnök igyekezetét. Balún Bartolomej mérnök, járási fő­agronómus véleménye szerint néhány év alatt helyreállítja Gu­derna elvtárs a nagvréténvi szö­vetkezetet. Meg van hozzá az adottsága és jól is fog a dolgokhoz. Elem­zés alá vetik egy-egy növény termesztési eredményeit s ilyen körülmények között helyesen kezd a hozamok növeléséhez. Most a különböző búzafajták ho­zamait figyeli az egyes elővete­mények után. Nagy gondot for­dít rá, hogy az őszi mélyszántást idejében elvégezzék. Á műtrá­gyaadagokat is megköveteli és sikerült elérnie, hogy a szövet­kezet az utolsó kilóig kiváltsa a műtrágva-s^ál'ítrnísnvnvftt S zóval nehéz Körülmények között, ám részben már elegyengette a többtermelés felé vezető utat, s a segítőtársak ré­vén már nyugodtabban dolgoz­hat. Igen ám, csakhogy nem néz ki így sem nyugodtnak az agronómus. Hogy miért nem? 100 hektáron még a határban a búzatermés, s bár szakadoznak a felhők, a süppedő talajon mégis gondot okoz majd n be­takarítása. BENYUS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents