Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-28 / 237. szám, vasárnap

De Gaulle Addssz Ahebában Francia Szomálipart függetlenséget követel A „vörös gárda" tagjai Pekingben röpiratokat ragaszta­nak a házak falára. (Rádiófotó UPI-CTK) Ellenállásba ütköznek a kínai „vörös gárdák' 6 1966. VIII. 28. (Folytatás az 1. oldalról) A városszerte kifüggesztett utasításokból kitűnik, hogy a vörös (járdák „a bosszúból fel­kelő osztályellenségnek" minő­silelt személyek mind erősebb ellenállásába ütköznek. Ez az osztályellenség ún. hamis vö­rös gárdákat szervez, mint ami­lyen a „vörös ingek szerveze­te" , a „jelkelő osztagok" stb. A két tábor esetenkint össze­csap egymással, s ennek eddig állítólag több halálos és számos sebesült áldozata van. Tegnap délelőtt köny-omatos jelentést terjesztettek arról, hogy az „osztályellenség osztagai" az egyik negyedben nyolc gárdis­tát és egy úttörőt megsebesí­tettek. A kereskedelmi alkal­mazottakat az ellenforradalmi csoportok támogatásával vádol­ják, mivel eddig szabadon áru­sítottak vörös színű anyagot, amelyből mindenki vörös kar­szalagot csinálhatott magának, s aztán a vörös gárdák nevé­ben léphetett fel. A Szenszi Ribao arról tájékoztat, hogy Szinan városban nagy ellenfor­radalmi lázadás tört ki, amikor tüntetést rendeztek a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága határozatainak támo­gatására. Rengeteg Mao Ce­tung képet és idézetet széttép­tek, több forradalmi diákot, ta­nítót, munkást és forradalmi kádert megsebesítettek. Pekingben a vörös gárdák unszolják a lakosságot, hogy forradalmiságát és lojalitását Mao Ce-tung képeinek és idé­zeteinek kifüggesztésével mu­tassa meg. A kerékpárok kor­mányain már Mao Ce-tung idé­zeteit hirdető cédulák lenge­nek. 'Iegnap egyes aktivisták a mellükre tűzték Mao idézeteit. Az üzletekben már elfogytak Mao Ce-tung képei. Az Izvesztyija a kínai „kulturális forradalomról!" A TASZSZ jelentette, hogy Pekingben újabb jelszavak je­lentek meg, amelyek a bérek eltörlését és a természetbeni el­látás bevezetését követelik. A vörös gárdák szerint az intéz­kedés életbe léptetését a párt­funkcionáriusoknál, az állami tisztviselőknél és a katonáknál kell kezdeni, mert a jelenlegi JAPÁN KÜLDÖTTSÉG UTAZIK KÍNÁBA Tokió (CTK) — A japán kor­mánypárt nyolc vezetője uta­zik ma egyhónapos látogatásra a Kínai Népköztársaságba. A látogatás két szempontból kel­tett feltűnést Tokióban: az útra a kínai nagy kulturális forra­dalom idején kerül sor,^ és a küldöttség tagjai az ország ve­zető személyiségei közé tartoz­nak. A küldöttség tagjai: Ko­saka voit külügyminiszter, há­rom volt miniszter és négy li­berális demokrata képviselő. A küldöttség elutazása előtt megerősítette, hogy találkozik Csou Enlajjal, az Államtanács elnökével, Cshen ji külügymi­niszterrel, Mao Cetunggal és jobbkezével, Lin Piao hadügymi­niszterrel, valamint Csu Te-vel, a Kínai Népi Gyűlés elnöké­vel. A látogatás hivatalosan be­jelentett célja „a kölcsönös megértés elmélyítése". A Kiodo hírügynökség sze­rint a japán küldöttség a kínai államférfiakkal a legkülönbö­zőbb kérdésekről — a japán­kínai kapcsolatokról, a vietna­mi problémáról, a kulturális forradalomról és az ifjúság ne­velésének kérdéseiről fog tár­gyalni. bérrendszer folytán állítólag „elszakadnak a néptől". A vö­rös gárdák javasolják, hogy a hadseregben használt vezény­szót így módosítsák: „Balra igazodj!", mert ez felel meg a forradalmi szellemnek. Az Izvesztyija a pekingi ese­ményeket összefüggésbe hozza a KKP Központi Bizottságának legutóbbi plénumával, s a „nagy proletár kulturális for­radalomra" vonatkozó határo­zatával. A házak falait különféle fel­hívások, parancsok és jelsza­vak tarkítják. A vörös gárdák tagjai felszólítják a dolgozó­kat, hogy járuljanak hozzá a nagy proletár kulturális forra­dalom befejezéséhez. A faliúj­ságok a burzsoázia felszámolá­sát és a proletár ideológia megteremtését követelik. Az emberek átnevelésére és a revi­zionizmus kiirtására szólítanak fel. Minden család köteles Mao Cetung idézeteket tartalmazó táblákat kifüggeszteni a laká­sában. Ha ezt 14 napon belül sem teszik meg, bármilyen bün­tetés sújthatja őket. Ugyancsak 14 napi haladékot adtak azok­nak, akik keskeny nadrágot és hegyes cipőt viselnek. A pálya­udvar előtti téren varkocsok lógnak, amelyeket a vörösgár­disták azért vágtak le, mert a lányok varkocsviselete ellen­tétben áll a kulturális forra­dalommal. a napszemüvegek árusítását is betiltották. Ulti­mátumszerűén követelik, hogy a vendéglőkben vezessenek be egységes ételeket, tiltsák meg a dohányzást és a kölnivíz használatát. A vörös gárdák követelik, hogy Peking nevét is változtassák meg, mert kínaiul északi fővárost jelent, ők pe­dig Vörös Keletnek akarják ne­vezni a fővárost. SZUSZLOV, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a politi­kai bizottság tagja pénteken Moszkvában találkozott Max Reimann-nal, a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkárával, aki a Szov­jetunióban tölti szabadságát. A két politikus a nemzetközi hely­zet és a kommunista világmoz­galom fontosabb problémáiról tárgyalt. A KRASZNAJA ZVEZDA köz­lése szerint végrehajtották a halálos ítéletet nyolc szovjet állampolgár fölött, akik 1942­ben részt vettek 3600 ember meggyilkolásában. A jogerős ítéletet ez év márciusában mondta ki az Ukrán SZSZK leg­felsőbb bírósága. D. POLJANSZKIJ, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és R. Glenn, Ka­nada mezőgazdasági miniszte­rének helyettese pénteken Moszkvában megvitatták a je­lenlegi mezőgazdaság, a mező­gazdasági tudomány fejlődésé­nek problémáit és a két ország mezőgazdasági szakemberei kapcsolatainak továbbfejleszté­sét. JOSEF HORÄK, Csehszlovákia kijevi főkonzulja pénteken ün­nepi fogadást rendezett a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 22. évfor­dulója alkalmából. A fogadáson részt vett Josef Lenárt, minisz­terelnök, a CSKP KB elnökségé­nek tagja és Pjotr Tronyko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsá­nak alelnöke is. CEAUSESCU, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára augusztus 26­án fogadta a Bolgár Népköztár­saság nemzetgyűlési küldöttsé­gét, amely Románia Nagy Nem­zetgyűlésének meghívására tar­tózkodik Romániában. RAPACKI lengyel külügymi­niszter meghívására szeptember 5-én négynapos hivatalos láto­gatásra Varsóba érkezik Pierre Harmel belga külügyminiszter. A HOLLAND sajtó szerint Hol­landia kormánya hivatalosan közölte a NATO állandó párizsi tanácsának képviselőivel, hogy nem lenne semmi kifogása az ellen, ha a NATO egyesített kö­zép-európai hadereje főpa­rancsnokságának székhelyét Limbourg holland városba he­lyeznék át. A PENTAGON tegnap hivata­losan bejelentette, hogy az Eu­rópában állomásozó amerikai katonai parancsnokságot Fran­ciaországból átköltöztetik az NSZK-beli Stuttgartba, ahol az 1967. második negyedévének elején kezdi meg tevékenységét. (CTK) Addisz Abeba (CTK) — De Gaulle elnök tegnap rendkívüli biztonsági intézkedések köze­pette elutazott Djiboutiból és háromnapos hivatalos látoga­tásra Etiópiába érkezett. Az etiópiai főváros nagy lel­kesedéssel fogadta a francia elnököt és kíséretét. A repülő­téren a fogadtatáson megjelent Halié Szelasszié császár is. A repülőteret a várossal összekö­tő 11 kilométeres útvonal men­tén mintegy 250 ezer lakos üd­vözölte a francia vendégeket, akik nyitott hintóban a császár kíséretében hajtottak a város­ba. A francia lapok meglepetés­sel írnak a francia—szomáli­parti függetlenségi tüntetések­ről. A Monde szerint a zavar­gások a szomáliai nacionalis­ták függetlenségi vágyának és egyúttal a helyi faji zavargá­sok megnyilvánulásai. A Paris Presse azt állítja, hogy a fran­ciák esetleges eltávozása Dji­VON HASSEL: boutiból újabb feszültségi zóna kialakítását eredményezné Af­rikában. A mai francia—szomá­li-partért viszály keletkezne Etiópia és Szomália között. A djibouti tüntetésekkel kap­csolatban MogadisOban, Szomá­lia fővárosában is zavargások voltak. Franciaország, az Egye­sült Államok és Etiópia nagy­követségeit rendőrség őrzi. A szomáliai kormány bejelentette, követelni fogja, hogy tűzzék napirendre a Francia Szomáli­part kérdését az Afrikai Egy­ségszervezet minisztereinek konferenciáján és az ENSZ­közgyűlés következő üléssza­kán. Kairóban a francia nagykö­vetség épülete előtt több száz szomáliai diák tüntetett. Fran­cia Szomálipart függetlenségét követelték és tiltakoztak De Gaulle djibouti látogatása el­len. Az egyiptomi rendőrség szétzavarta a tüntetőket és 5D diákot letartóztatott. A tábornokok lemondása nem jelent válságot A CDU/CSU támogatja a tábornokcserét Bonn (CTK) — Von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter televíziós beszédében kijelen­tette, hogy a három tábornok lemondása még nem jelent válságot. A hadügyminiszter azt mon­dotta, hogy már ő maga is le akarta váltani a légierő több tábornokát, akik ugyan érde­meket szereztek a második vi­lágháborúban és a Bundes­wehrben is, de jobb lenne őket fiatalabb tisztekkel helyettesí­teni, akik jobban ismerik a korszerű légierő műszaki prob­lémáit. Von Hassel ígéretet tett, hogy a Bundeswehr parancsno­kainak hétfői ülésén részlete­sen beszámol a tábornoki bot­rányról. Cáfolta, hogy megtil­totta volna Panitzkinak, ismer­tesse az igazságot a Starfighter ügyben. A CDU/CSU teljes mértékben támogatja a hadsereg vezetősé­gében történt változásokat. Az ellenzéki szociáldemokrata párt ezzel szemben nyilatkozatot adott ki, melyben a válságért von Hasselra hárítja a felelős­séget. A nyilatkozat a hadügy« miniszter lemondását követeli* A bonni kormány maratoni ülése Brandt bírálja Erhardot Bonn (CTK) — Csaknem 14 óráig tartott a bonni kormány pénteki ülése. A fő napirendi pont az 1967-évi állami költ­ségvetés volt. Bonnban minden­ki meg van győződve arról, hogy a Bundeswehr válságát is megvitatták. A hivatalos jelentés azonban csak arról beszél, hogy a kor­mány minden eszközzel meg akarja őrizni a nyugatnémet gazdaság szilárdságát. Az ülés­ről kiadott jelentés szerint nem sikerült a költségvetést 74 milliárd márka alá csökkente­ni. Brandt, a szociáldemokrata párt elnöke a Die Weltnek adott interjújában újból elle­nezte a nagy koalíció kialakí­tását. Brandt bírálta Erhard kancellárt, hogy nem tudja tel­jesíteni feladatait, de ennek; ellenére elismerte érdemeit a gazdasági politika egyes ága­zataiban. A nyugatnémet hadse­reg válságával kapcsolatban azt mondotta, hogy véleménye szerint von Hassel hadügymi­niszternek is le kell mondania. KOMMENTÁRUNK Terjeszkedni akarnak 1962 szeptemberében Stutt­gartban létrejött az Odera— Neisse Akció nevű revansista szervezet, amely az európai or­szágokkal szemben támasztott nyugatnémet területi igények propagálását tűzte ki célul. A szervezet tavaly azzal terelte magára a figyelmet, hogy Fran­ciaországban és Olaszországban olyan térképet terjesztett, amely a második világháború előtti határokat tüntette fel, s amelyen a csehszlovák határ­vidék is Németországhoz tarto­zott. A francia kormány rög­tön tiltakozott Bonnban, de a hivatalos helyek azt állították, hogy nem tudnak semmilyen „Odera—Neisse Akció" szerve­zetről. A térképen felelős ki­adóként Willi Ahrendt, Ham­burg, Schnellstrasse 32. szere­pelt. Az említett szervezet az utóbbi hónapokban aktivizáló­dott, és támadásainak éle mind­inkább Csehszlovákia ellen irá­nyul. A müncheni revansista „szu­détanémet kongresszuson" pél­dául ilyen röpiratot terjesztett: „Németország újraegyesítése — Nyugat-Németország, Közép­Németország, Kelet-Németor­szág és a Szudétavidék." Egy másik röpiratban ezt olvassuk: „Lengyelországot a lengyelek­nek, Belső Csehországot és Mor­vaországot a cseheknek, de Né­metországot a németeknek". Az „Odera—Neisse Akció" szerve­zet Csehszlovákia-ellenes pro­pagandájában régi hazugságok­ba kapaszkodik, hogy a néme­tek kitelepítésekor állítólag százezrek vesztették életüket, és csehszlovákellenes sovinisz­ta hangulatot igyekszik kelte­ni a nyugatnémet lakosságban. A szervezet még nagyobb akti­vitásra akarja serkenteni a szélsőjobboldali elemeket és a revansistákat, ugyanakkor meg akarja félemlíteni a revansiz­must és a neofasizmust bíráló demokratikus erőket. Az utób­bi időben több röpiratakciót szervezett. Nemcsak az áttele­pülteket, hanem általában az egész lakosságot akarja befo­lyásolni. Az „Odera—Neisse Akció" a revansisták seregében a szélső­jobboldalon áll. A bonni kor­mány hivatalosan jogot formál az Oderán és a Neissén túl fekvő egykori német területek Németországhoz csatolására. Csehszlovákiával szemben nincs hivatalos területi követelése, de nem hajlandó kezdettől fogva érvénytelennek nyilvání­tani a müncheni egyezményt. Az „Áttelepültek Szövetsége" és a Szudétanémet Honfitársi Szö­vetség vezetői még messzebb mennek. Követelik a kitelepí­tett németek visszatelepítését régi otthonaikba, többek között Csehszlovákiába is. Azt állítják, hogy a müncheni egyezmény ma is érvényes, és szorgalmaz­zák az „áttelepültek önrendel­kezési jogát", ami a valóság­ban azt a burkolt követelést jelenti, hogy a csehszlovák ha­tárvidéket Németországhoz kell csatolni. A feladatok megosztá­sa keretében azonban az Ode­ra—Neisse Akció a legvakme­rőbb: nyílt fasiszta nyelven be­szél. Könnyen megállapíthatjuk az összefüggést a revansista kö­vetelések és a propaganda kü­lönféle fokozatai között. Bonn nem támaszt közvetlen területi igényt Csehszlovákiával szem­ben, de minden eszközzel tá­mogatja az „Áttelepültek Szö­vetségét" és a Szudétanémet Honfitársi Szövetséget. Mindkét szervezet azt állítja, hogy sem­Szabad és oszthatatlan Németországot! Sza­badságot és önrendelkezést Németországnak! — hirdeti egy uszító revansista röplap. mi közük az Odera—Neisse Ak­cióhoz, de megengedik, hogy rendezvényeiken e szervezet a maga propaganda-kiadványait terjessze. Az is köztudomású, hogy mindkét szervezetben fon­tos tisztséget tölt be számos kormánypárti politikus és álla­mi tisztviselő. A kormányzó pártok így tartják fenn a kap­csolatot az Odera—Neisse Ak­cióval. E szervezettel nagyon aktívan együttműködik például Sepp Schwarz, a baden-würt­teinbergi belügyminisztérium ál­lamtitkára, aki a Szudétané­met Honfitársi Szövetség is­mert funkcionáriusa, s a kor­mányzó CDU-ban is fontos tiszt­séget tölt be. Theo­dor Oberländer ex­miniszter is az Odera—Neisse Ak­ció alapítói közé tartozik; ő is fon­tos tisztségeket tölt be a CDU-ban. Nyilvánvaló, hogy Bonnra felelősség hárul az Odera— Neisse Akció béke­ellenes uszító te­vékenységéért. Amíg nyugatnémet földről uszító, tá­nadó propagandát folytatnak a szo­cialista államok el­len, nehezen hihe­tünk a bonni kor­mány állításának, hogy érdeke az NSZK és az euró­oai szocialista or­szágok viszonyá­nak megjavítása. {AN BLANSK?,

Next

/
Thumbnails
Contents