Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-20 / 229. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Veszedelmes tervek Nemrég letartóztatták New Yorkban john Morgan, ameri­kai tengerészgyalogost. Bűne: Elítélte a kormány vietnami há­borúját és elhatározta, nem szolgál tovább a hadseregben. John Morgan nem az első ame­rikai katona, aki inkább a bör­tönt választotta, mint a viet­nami nép elleni irtóháborút. Egyes amerikai lapok az egész esetet jelentéktelen epizódnak bélyegezték, akárcsak Johnson elnök és politikusai az Egyesült Államokban kibontakozó tilta­kozó mozgalmat. Ügy látszik azonban, hogy a nagyhatalmú vezetők maguk sem nagyon hi­szik el, amit bizonygatnak, mert a „jelentéktelen mozga­lom" elfojtására felélesztették a hírhedt Amerika ellenes tevé­kenységet vizsgáló bizottságot és csatasorba állították a viet­nami háború ellen tüntető szer-, vezetek és személyek megfé­lemlítésére. Ha valóban csupán a különcök egy kis csoportja ellenzi Washington vietnami beavatkozását, ahogyan John­son, Rusk, McNamara és mások állítják, miért kell az Egyesült Államok egyik legsötétebb kor­szakának szégyenteljes mcCar­tizmusát feléleszteni? Miért kell a vietnami háború ellen­zőit „hazaárulóknak" megbélye­gezni? Elsősorban azért, mert Was­hington a háború további kiter­jesztésére törekszik, az ameri­kai közvéleménynek újabb kel­lemetlen meglepetéseket tartó-, gat és ezért igyekszik elfojtani minden tiltakozó hangot. • KUDARCOK SOROZATA Az Egyesült Államok min­eddig katonai kudarcot szenve­dett Vietnamban. Tervei nem sikerültek sem Északon, sem Délen. A VDK-ban a fokozódó bom­bázások sem törték meg a la­kosság harci elszántságát, nem bénították meg a gazdaságot, az ország védelmi képessége egyre növekszik (amit beszé­desen bizonyítanak a lelőtt ka­lózgépek], és nem csökkentette a dél-vietnami hazafiak kezde­ményezését, ahogy az amerikai hadvezetés várta volna. Délen, az Egyesült Államok már közel 300 ezer főre növelte a legkorszerűbb harci eszkö­zökkel felszerelt hadseregét, a kezdeményezést mégsem tud­ta magához ragadni. A Felsza­badítási Front ellenőrzése alatt álló területekből jóformán sem­mit sem tudott visszahódítani, sőt még Saigon közvetlen kör­nyékét sem tudta „megtiszto­gatni" a partizánoktól. A Pen­tagon arra számított, hogy a nagy gonddal, bombázásokkal és sok ezer amerikai katona bevetésével a száraz évszakban végrehajtott hadműveletek rá­kényszerítik a hazafiakat arra, hogy feloszlassák a nagyobb katonai egységeiket, visszavo­nuljanak s csupán partizának­ciókra szorítkozzanak. Ez azon­ban nem sikerült. Sternberg tá­bornok, aki a saigoni amerikai főparancsnok, Westmoreland helyettese volt, nemrég megál­lapította: „Az USA soha nem állt olyan rosszul Vietnamban, mint most!" Igaz ugyan, hogy McNamara ezzel szemben min­den alkalommal igyekszik bi­zonygatni, hogy „jól mennek a dolgok", de ez természetes, mert ha az ellenkezőjét mon­daná, beismerné tehetetlensé­gét. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy egyre jobban lemorzsoló­dik az a kis vietnami burzsoá rété* is, amely a saigoni klik­ket és az amerikaikat támogat­ja, megértjük Washington ide­ges kapkodását és előkészüle­teit. A katonai szakértők hosz­szú irtóháborúra készülnek és egyre gyakrabban vetik fel a VDK elleni hadjárat megindítá­sának elkerülhetetlenségét. • MARATONI HÁBORÚ? A New York Times augusztus 8-án megdöbbentő tervről szá­molt be olvasóinak. Eszerint Greene tábornok távlati tervet dolgozott ki a vietnami háború kiterjesztésére. Greene szerint Dél-Vietnamban 750 ezerre kel­lene emelni az amerikai kato­nák számát, hogy az Egyesült Államok 1971—1974 közötti idő­szakban „megnyerje" a háborút. Hivatalos körök ugyan kijelen­tették, hogy nem tudnak sem­mit a tervről, azonban számos tény arra mutat, hogy az ame­rikai lap híre nem alaptalan. Seymour Melman, a kolum­biai egyetem professzora sze­rint az amerikai költségvetés túllépi az 50 milliárd dollárt. A vietnami háború évente 20 milliárdba kerül. A világűrku­tatás 5 milliárdba, ez összesen 75 milliárd dollár, ami azt je­lenti, hogy az Egyesült Államok összes adóbevételének három­negyede. Ezek az adatok is elavultak már, mert az amerikai szenátus éppen most tárgyalja az 1966— 1967-es költségvetést, amelyben a katonai kiadások már 58,2 milliárd dollárral szerepelnek, ilyen nagy összeget még a ko­reai háború idején sem fordí­tottak katonai célokra. A költ­ségvetés ilyen rohamos emelése azt bizonyítja, hogy a Johnson­kormánynak valóban komoly háborús tervei vannak. Alátá­masztja ezt az a szenátusi ha­tározat is, amely Johnson el­nököt felhatalmazza, hogy tet­szése szerint behívathat tartalé­kosokat katonai szolgálatra. A javaslat vitájában többen az­zal érveltek, hogy a vietnami háborúban szükség van a ta­pasztalt és szakképzett kato­nákra. E veszedelmes tervek mellett az utóbbi időben Washington nem is gondol a békés rende­zésre, egyelőre inkább egy év­tizedes szennyes háborút haj­landók vállalni, mintsem a bé­kés rendezés útjait keresni. Akik ilyen hosszú háborúra ké­szülnek, nem nagyon számol­nak azzal, hogy a délkelet­ázsiai konfliktus világkatasztró­fává válhat. Ezt pedig el kell kerülni. „Ki találja meg a meg­oldást? £s milyen lesz az — frja a francia Combat — a for­ma nem lényeges, mindegy, hogy az ENSZ, vagy az 1954. évihez hasonló genfi értekezlet, vagy egy szűkebb tanácskozá­son keresnek megoldást... Kü­lönben katasztrófa felé hala­dunk!" A Vietnami Demokratikus Köztársaság bármikor kész tár­gyaló asztalhoz ülni, ha az Egyesült Államok beszünteti az agressziót. Addig azonban nem lehet tárgyalni, amíg Washing­ton azt szeretné elérni a tár­gyalásokon, amit nem sikerült fegyverrel kicsikarnia. SZŰCS BÉLA JST? KÖSZÖNÖM A SZÍVESSÉGÉT, CSAK EGY PILLANAT, EL­UGROK A BŐRÖNDÖMÉRT. (A New York Times karikatúrája) A világháború óta a legnagyobb amerikai katonai költségvetés Washington (CTK) — Az amerikai szenátus csütörtökön este egyhangúlag elfogadta az USA katonai költségvetését. Az 1966—1967-es pénzügyi év­re rekordmagasságú katonai kiadásokat irányoztak elő: 58,2 milliárd dollárt. Az amerikai katonai költségvetés csupán egy esetben, a második világ­háború végén volt ennél ma­gasabb, s még a koreai háború idején sem kért ennyit a kor­mányzat katonai célokra. A költségvetési előirányzat lehetővé teszi újabb nagymeny­nyiségű hadianyag és^ techni­kai berendezés felhasználását a vietnami háborúban. A többi között előirányozza mintegy 2000 repülőgép és igen sok helikopter beszerzését. Ezek zömét a növekvő veszteségek pótlására fordítják. A költség­vetés biztosítja azt is — mint ahogy azt már tegnap közöltük —, hogy a vietnami háborúban újabb jelentős erőket vessenek be, elsősorban tartalékosokat, illetve a nemzeti gárda tagjait. A TASZSZ nyilatkozata a görög lapok koholmányairól Az utóbbi időben több görög lap — (pl. a Vima és a Katime­rini) olyan híreket jelentetett meg, hogy a Szovjetunió és a Ju­goszlávia közötti megállapodás értelmében 6000 görögöt — fő­ként kommunistát — telepítenek át a Szovjetunióból Skopjéba az­zal a céllal, hogy megteremtsék a „nagy Macedóniát", amely a görög Macedóniát is magában foglalná. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a görög lapok közleményei durva kohol­mányok, amelyeknek semmi kö­zük a valósághoz, és amelyeket azért terjesztenek, hogy újra elővehessék „az északról fenye­gető veszély" provokációs jel­szavát, s elvonják a közvéle­mény figyelmét a Görögország északi határainál augusztus vé­gén megtartandó NATO-hadgya­korlatokról. Vége a francia politikai nyárnak Párizs (CTKJ — Franciaor­szágban ez évben a szokottnál előbb újult fel a belpolitikai tevékenység a nyári szünet után, Pompidou minisztertelnök szabadsága után újból hivatal­ba lépett, és az „árnyékkor­mány", a demokratikus és szo­cialista baloldal képviselője augusztus 24-én tartja ülését. A A NÉGEREK VEZÉRÉNEK ÉS A FAJGYŰLÖLŐ WALLACE FELHÍVÁSA Chicago (ČTK) — Martin Luther King, a néger polgár­jogi mozgalom vezetője Chi­cagóban kijelentette, hogy a város fehérnegyedeiben addig folytatják a tiltakozó menete­ket, amíg az illetékes szervek nem hajlandók a négereknek lakást kiadni e negyedekben. King felhívta híveit, vegyenek részt a vasárnap sorra kerülő újabb tiltakozó meneten. George Wallace, Aiabama ál­lam kormányzója felszólította Aiabama parlamentjét, tiltsa be a néger gyermekek felvé­telét az iskolákba. Wallace ígéretet tett, hogy az állam megtéríti az iskoláknak azt az összeget, melyet a szövetségi kormány nem folyósítana ne­kik ezen intézkedés miatt. KIUTASÍTOTTÁK SVÁJCBÓL JOHNSON VÁDOLÓJÁT A svájci Schweizer Verlag­haus kiadó a közeljövőben megjelenteti Joachim Josten német származású amerikai író „Mi az igazság a Kennedy­gyilkosság ügyében?" című könyvét,. — amelyről tegnapi számunkban részletesen irtunk. Az Izvesztyija című szovjet lap ismerteti a kiadó által szét­küldött előzetes prospektust és a Svájci Munkapárt lapjának ezzel kapcsolatos cikkjét. A lap beszámol arról, hogy Jostent előbb letartóztatta a zürichi rendőrség, majd a bolondokhá­zába záratta, ahonnan csak ro­konai közbenjárására engedték ki. A svájci rendőrség kiutasítot­ta az országból Joachim Jos­tent, de a kiadó szerint a könyv szeptember közepén napvilágot lát. A PÁPA FOGADTA A DÉL-VIETNAMI HADÜGYMINISZTERT Róma (ČTKJ — VI. Pál pápa tegnap fogadta Nguyen Huu Co dél-vietnami hadügyminisztert, akivel körülbelül félórás beszél­getést folytatott. Megfigyelők szerint ez a találkozó lényege­sen rövidebb ideig tartott, mint azok a tanácskozások, melye­ket a pápa más személyiségek­kel folytatott a vietnami kér­désről. politikai élet felélénkülésének nyilvánvaló oka a közeledő par­lamenti választás, mely nehéz­ségeket okoz nemcsak a kor­mányban, de az ellenzékiek kö­rében is. A választás időpontját illetően különböző hírek terjed­tek el Párizsban. Egyesek sze­rint csak jövőre, mások szerint már ősszel kiírják. Ezeket az ellentmondásos híreket valószí­nűleg a kormánykörök terjesz­tik azzal a céllal, hogy akadá­lyozzák az ellenzék tevékeny­ségét. Szeptember elején tanácsko­zik majd a gaulleista koalíció egyeztető bizottsága. A tanács­kozáson maga a miniszterelnök fog elnökölni. Eddig sikertelen volt a gaulleistáknak az a tö­rekvése, hogy megszerezzék más burzsoá pártok választóit. Még komolyabb a helyzet az ellenzék táborában. A demokra­tikus és szocialista baloldal szövetségének vezetősége még mindig nem döntött, hogy a vá­lasztásokon a kommunistákkal együtt lépnek-e fel. Ez a kérdés lesz napirenden az „árnyékkor­mány" augusztus 24-i ülésén. A Francé Nouvelle kommunista hetilap közölte Billouxnak, az FKP politikai bizottsága tagjá­nak cikkét, melyben bírálja a szövetség vezetőit, mert nem hajlandók tárgyalni a baloldali erők közös programjáról. Meg­figyelők szerint a szövetség ve­zetőinek álláspontja miatt az FKP esetleg önállóan vagy az Egyesült Szocialista Párttal szö­vetkezve lépne fel a választá­sokon. VÁLASZTÁSI REFORM ALGÍRBAN Algír (CTKJ — Ez év végén tartják Algériában a községi választásokat, amelyeket a teg­nap közzétett új átszervezés sze­rint rendeznek. Jelenleg egész Algériában a földreform megmagyarázása és a vele kapcsolatos Telvilágosí­tások kampánya folyik. A választási törvény előírja, hogy a jelölteket kizárólag a Nemzeti Felszabadítási Front Pártjának alapszervezetei neve­zik ki. A jelölteknek hazafias gondolkodásúaknak kell len­niök, és háromnegyed részük­nek a felszabadítási front ak­tivistáinak, munkás- és paraszt­származásúaknak kell lennie. néhány G. MAURER, a Román Szo­cialista Köztársaság Miniszter­tanácsának elnöke és C. Ma­nescu külügyminiszter csütör­tökön megtekintette a dán főváros új lakónegyedeit. Mau­rer ezt követően találkozott O. Krag dán miniszterelnök­kel, Manescu román külügymi­niszter pedig felkereste P. Haekkerup dán külügyminisz­tert. (ČTK) AZ ENSZ 25 ázsiai országa csütörtökön hivatalosan fel­kérte U Thant ENSZ főtitkárt, hogy továbbra is tartsa meg tisztségét. A kérelmet Thaiföld, India, Irak, Malaysia, Pakisz­tán és Szíria képviselőinek 6­tagú küldöttsége tolmácsolta. (ČTK J A NYUGAT-ARGENTÍNAI Cor­dobe városban a rendőrök csütörtökön megtámadták a diákgyülekezetet, melynek résztvevői a katonai interven­ció és a kormány megtorló in­tézkedései ellen tüntettek. A' rendőrség könnyfakasztó gázo­kat alkalmazott, s mintegy 150 diákot letartóztatott. (ČTKJ IVAN BASEV bolgár külügy­miniszter törökországf látoga­tásának befejezése előtt Cag­layangila török külügyminiszter a bolgár újságíróknak interjút adott. Hangsúlyozta n látoga­tás jelentőségét és a két or­szág közti együttműködés to­vábbfejlesztését. (CTKJ A LATIN AMERIKAI diák­szervezet (OCLAEJ titkársága nyilatkozatot adott : ki, mely elítéli az indonéz jobboldalt diákszövetségeket a kommunis­ták és hazafiak üldözése miatt. ATHÉN, Pireusz, Szaloniki és Volosz görög városok 120 ezer közalkalmazottja az utolsó percben visszavonta a 48-órás bér-sztrájkot, melyet péntekre tervezett. A szakszervezetek azért döntöttek így, mert a parlamenti különbizottság jó­váhagyta a törvény első cikke­lyét s ennek értelmében eme­lik az alkalmazottak fizetését. (ČTK J AZ EGYESÜLT ARAB KÖZ­TÁRSASÁG és Szaúd-Arábia képviselői a jemeni probléma megoldására javaslatot dolgoz­tak ki, melyet jóváhagyásra előterjesztenek a két kormány­nak. A tárgyalások Szabah Ahmad Dzsabir kuwaiti kül­ügyminiszter közvetítésével va­lósultak meg. TÖRÖKORSZÁG INVÁZIÓT TERVEZ CIPRUS ELLEN Nicosia (ČTK) — A ciprusi török sajtó közlése szerint Tö­rökország szeptemberben invá­zióra készül Ciprus ellen, amennyiben a görög—török tárgyalások eredménytelenek lesznek. A török vezetők ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy minden előkészületet befejeztek az invázióra, sőt még a görög — török háború eshetőségével is számolnak. A Ciprus elleni invázió csupán sétát jelentene a török csapatok számára. A Bozkurt, a ciprusi török ki­sebbség lapja azt írja, hogy a tárgyalások sikertelensége ese­tén a probléma csakis Ciprus kettéosztásával és a szétosztott terület Törökországhoz, illetve Görögországhoz való csatolásá­val oldható meg. Rendkívül feszült a helyzet Pafoszban és Ktimaszban, ahol a török szélsőségesek az angol katonák segítségével barikádo­kat emeltek az utcákon. A cip­rusi kormány felhívta őket a torlaszok eltávolítására, mert ellenkező esetben a nemzeti gárda lép közbe. Két aratási hír két szocialista országból Moszkva (ČTK) — Az aratási munkálatokat a Szovjetunió európai részén befejezték s most az Urálon túl, Nyugat­Szibériában folytatják. Itt is óriási területeken, mintegy 23 millió hektáron aratják le a gabonát. Az aratást itt gyor­sabb ütemben kell elvégezni, mivel szeptember első napjai­ban már rendszerint megkez­dődnek az őszi esőzések. Az il­letékes szervek nagyarányú előkészületeket tettek, elsősor­ban kombájnokat és teherautó* kat irányítottak a munkálatok" meggyorsítására. Szófia (ČTKJ — Előzetes jelentések szerint Bulgáriában az idén hektáronként 27—28 mázsa búzát aratnak, és ezzel Bulgária az európai országok között jelentős helyre kerül. Ez a siker annál is figyelemra méltóbb, mivel 1952-ben még csak 14 mázsa búzát termellek' hektáronként. A szakemberek' a bolgár mezőgazdaság gépesl« tésében látják a siker fő Utx hát.

Next

/
Thumbnails
Contents