Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-18 / 227. szám, csütörtök

A dél-vietnami hazafiak egyre súlyosabb vesztesegeket okoznak az amerikaiaknak. Egymás után lövik le a mindenhatónak hirdetett helikoptereiket. Ezek az amerikai pilóták se tudják, miért áldozták fel egészségüket, életüket. A csehszlovák küldöttség is elégedetlen a leszerelési bizottság munkájával Genf (CTK) — Tomáš Lahoda, a 18-hatalml lészerelési bizottságon résztvevő csehszlovák küldöttség vezetője értékelte a 18-hatalmi leszerelési bizottság ez évi tevékenységét és megállapította, hogy a bizottság, úgy mint az előző években most sem ért ei eredményt. A csehszlovák küldöttség elégedetlen ezzel az állapottal, és ezért szükségesnek tartja, hogy a közeljövőben változás álljon be. A csehszlovák küldött rámutatott arra, hogy a bizottság lehetőségeit nagymértékben a résztvevő országok álláspontja határozza meg. így a pozitív eredmények elérését az feltételezi, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megváltoztas-i sák politikájukat. A fegyverkezési verseny és a NATO megerősítésére kifejtett törekvés is akadályozza a leszerelési intézkedésekre vonatkozó egyezmény megkötését. Az akadályok ellenére azonban a részintézkedések szerint megvan a lehetőség a megállapodások megkötésére. A bizottságnak ki kellene használnia ezt a lehetőséget. A csehszlovák küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít annak a követelménynek, hogy tiltsák be az atomfegyverek használatát. A nyugati országok küldöttségei azonban nem támogatják ezt a javaslatot. Komoly problémát okozott az atomfegyverek továbbterjesztésének megakadályozásáról és a földalatti atomkísérletek betiltásáról folytatott tárgyalás is. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a helyszíni ellenőrzés nélkül a földalatti atomkísérletek betiltása veszélyeztetné biztonságát. Ezt az állítást a szocialista országok és más országok ls már többször megcáfolták. E kérdés megoldása kizárólag az Egyesült Államoktól függ. Űj „boszorkányüldözés" az Egyesült Államokban SUKARNO ÉLES TÁMADÁSA az amerikaiak ellen Djakarta (CTK) — Sukarno elnök tegnap Djakartában beszédet mondott Indonézia függetlenségének 21. évfordulója alkalmából. Beszédét egymillió ember hallgatta. Elsősorban az a kérdés foglalkoztatta a közvéleményt, milyen álláspontot foglal el az elnök a nemrég megkötött Indonéz—malaysiai megállapodáshoz. Sukarno kljelentette, hogy Indonézia csak akkor ismeri el Malaysiát, ha Sabahban, Saranakban és Kalimantanon megtartják az általános választásokat. Leszögezte, hogy csak azután hagyja jóvá a bangkoki egyezményt, amikor azt olyan értelemben bővítik ki, hogy Indonézia csak a választások után ismeri el Malaysiát Sukarno lehetségesnek tartja Indonézia visszatérését az ENSZ-be, de még ezelőtt megkísérli a világszervezet átszervezését. Még mindig nem mondott le az új politikai erők értekezletének összehívásáról, melyen egy másik világszervezetet alakítottak volna. Sukarno elnök első ízben ítélte el a nyilvánosság előtt a tavalyi puccsot. Ezzel a kijelentésével hivatalosan is eltér a nacionalisták, kommunisták és különböző vallásicsoportok együttműködésének politikájától. Az elnök hangoztatta, hogy a múlt évi események nem befolyásolják az indonéz forradalom útját. A bűnösöket megbüntetik. E célból az elnök katonai ítélőszék megalakítását rendelte el. Sukarno beszéde további részében élesen elítélte az USA vietnami háborúját és felhívta Washingtont az agresszió azonnali befejezésére. Leszögezte, hogy Indonézia hajlandó közvetíteni a vietnami problémában. Befejezésül kijelentette; továbbra is az Indonéz forradalom nagy vezére. A miniszterelnöki hivatalt is betölti, és a hatalmat nem adta át Suharto tábornoknak. Felhívta az indonéz nemzetet, legyen hozzá hű, s ígéretet tett, hogy kivezeti a népet a nehézségekből. Klaus Marwitz, Langenhagen városi tanácsának főmérnöke öt évvel ezelőtt a demokratikus Berlinbe látogatott. Visszatérte után először nem történt semmi — nyugodtan folytathatta munkáját. Ám két évre rá egyszerre csak bírósági eljárást indítottak ellene. „Az NDK fővárosában fontos kémanyagot hagyott — így hangzott a vád. Ahol még avagy: joj nál kapható. Az eljárást tehát be kellett szüntetni, de Marwitz mégis ráfizetett. Amikor ugyanis a város választott szervének egyik tisztviselői állását pályázta meg — nyilván az említett ügy miatt — visszautasították. Marwitz feljelentést tett rágalmazásért, de semmire sem ment vele. A bonni hatóságok ugyanis nem akarták, hogy a Marwitzot rágalmazó besúgók nevel kitudódjanak, ezért azzal utasították vissza vádját, hogy „a bűnösöket konkrét tények hiányában nem lehet kinyomozni". Ez a bonni igazságügy joggyakorlatából példaképp kiragadott, nem is túlságosan súlyos eset is bizonyítja, milyen könnyen keveredhetik az ember az NSZKban a „Kelet-ügynöke" vagy az „NDK-kémfe" gyanújába. Az ügyet Lutz Lehmann nyugatnémet burzsoá közíró idézi a bernéhány sorban A BOLGÁR Kommunista Párt Központi Bizottságán kedden Mitko Grigorov, a BKP Központi Bizottságának titkára, politikai bizottságának tagja találkozott Gene Evremonddal, a Guadeloupei Kommunista Párt főtitkárával. Baráti eszmecserét folytattak a két párt tevékenységéről. (CTK) ATHÉNBAN a görög katonai bíróság halálra ítélte a 22 éves Chrlsztosze Kazaniszt, mert megtagadta a kötelező katonai szolgálat teljesítését. Kazanisz a jehovista vallási szekta tagja. (CTK) A NEMZETKÖZI kapcsolatokat ápoló lengyel intézet „Leszerelés" címmel antológiát adott ki. A lengyel szakemberek és tudósok politikai, jogi, katonai és közgazdasági szempontból elemzik a leszerelés problémáját. (CTK) ÚJABB TÜNTETÉSEK CHICAGÓBAN Chicago (CTK) — Chicagóban kedden a délutáni és esti órákban folytatódott a négerek faji egyenlőségért folyó és a megkülönböztetés elleni tüntetése. A városban a tüntetést hat néger szervezte, s a tiltakozások főképp a városháza és a hírügynökségek előtt zajlottak le, melyek házvételt és albérletet közvetítenek, összetűzésre került sor a Jefferson park környékén is, ahol kizárólag csak fehérek élnek. Mintegy 800 fehér fajüldöző 60 tüntetőt megdobált kővel, s gyújtóbombát dobott közéjük. A rendőrség beavatkozása következtében a fajüldözők és a rendőrök közt összetűzésre került sor. A fajüldözők közt volt az amerikai náci párt számos tagja. Az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló képviselőházi hírhedt albizottság megkezdte a kihallgatásokat arról a tervezett törvényjavaslatról, mely bűncselekménnyé kívánja nyilvánítani azt, ha amerikai állampolgárok segítik a vietnami szabadságharcosokat — írja a Népszabadság washingtoni tudósítója. Az Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló albizottság, hogy a törvényjavaslat elfogadását egyengesse, olyan szervezetek tagjait Idézte meg kihallgatásra, amelyek ellenzik a kormányzat dél-vietnami háborúját, és erkölcsi és anyagi segítséget igyekeznek nyújtani lini Voltaire-kiadónál nemrég megjelent „Legal und opportun — Politische Justiz in der Rundesrepublik" (Legális és opportunus — politikai joggyakorlat az NSZK-ban) című, a bonni politikai joggyakorlatot vizsgáló művében. A kizárólag hivatalos anyagokra támaszkodó könyv érdekes dokumentum, és megjelenéturistatérkép is gyanús, lyakorlat az NSZK-ban se most különösen Időszerű, mivel éppen tíz éve, hogy az NSZK-ban betiltották a Német Kommunista Pártot. Lehmann ismert ellensége a kommunizmusnak és e, könyvében több helyütt is keményen bírálja a Német Demokratikus Köztársaságot. Nem lehet őt tehát kommunista-barátsággal gyanúsítani. Világos, hogy mint elfogulatlan tanú elemzi a nyugatnémet joggyakorlatot és a demokratikus viszonyok helyreállítását óhaftfa az NSZK-ban. A könyvben elénk tárt számos bizonyítékból kitűnik, hogy az NSZK-ban nem ls kell kommunistának lenni, vagy illegálisan a kommunista pártnak dolgozni ahhoz, hogy az ember ellen politikai vizsgálatot indítsanak. Itt van például az aacheni rendörhivatalnok feleségének esete, aki beteg édesanyját ment A MAGYARORSZÁGI postahivatalok felkészültek már a könnyűatlétikai Európa-bajnok ságra. 100 új telefonnal bővítették a Népstadion telefonközpontját, korszerű sajtóközpontot és interurbán telefonközpontot, ezenkívül 25 teleállomást, fényképész-laboratóriumot stb. rendeztek be. 23 ország rádióés televízió központjainak teszik lehetővé, hogy egyszerre sugározzanak sportriportokat a Népstadionból. BEFEJEZŐDÖTT A BOGOTÁI ÉRTEKEZLET Bogota (CTK) — Chile, Columbia és Venezuela elnökei, valamint Ecuardor és Peru elnökeinek személyes megbízottjai tegnap Columbia fővárosában aláírták a bogotai nyilatkozatot. Az AFP szerint a nyilatkozat többek között a latinamerikai kiviteli cikkek világpiaci árának emelését, a fejlett országok részéről a fejlődő országok gazdasági támogatását, a Latin-amerikai Szabad Kereskedelmi Társulás és a Közép-amerikai Közös Piac közeledését követeli. A dokumentum ezenkívül a Szövetség a haladásért programjának megvalósítását és az amerikai kontinens államai közti kapcsolatok megjavítását javasolja. A bogotai nyilatkozatot valamennyi latin-amerikai ország vezetőinek eljuttatják. A Monde a bogotai értekezletről írva leszögezi, hogy a columbiai fővárosban tanácskozó politikusok liberális gondolkozásúak, elítélik a katonai diktatúrát és azt, hogy az USA Dominikában megsértette az Amerikai Államok Szervezetének alapokmányát. a dél-vietnami szabadságharcosoknak. Az amerikai kormány nyilvánvalóan attól tartott, hogy a szabadságharcosok támogatóinak erkölcsi győzelme a hírhedt boszorkányüldöző bizottság felett újabb lökést ad az Amerika-szerte amúgy is fellendülőben levő háborúellenes megmozdulásoknak. Ezért az igazságügyminisztérium fellebbviteli bíróságához fordult. Emellett a kormányzat szeretné, ha feléledne a boszorkányüldözés a vietnami háború ellenzői ellen, s „hazafias hangulat" alakulna ki legalább a közvélemény egy részében a vietnami háború folytatásának népszerűtlen ügye iránt. az NDK-beli Nauenba meglátogatni és onnét visszatérve nem ítélte el az NDK-t. Gyanúba keveredett Hans Weide pap is az erfurti kertészeti kiállítás meglátogatása miatt s Anneliese Niedermann vasalónő és műhelybizottsági elnök, aki részt vett egy lipcsei munkásösszejövetelen. Valamennyiüket üldözik. Elgendő, ha valaki néhány kijelentést tesz, amelyek egyes pontokban véletlenül egyeznek a betiltott kommunista párt álláspontjával, s az illetőre máris lecsap a rendőrség és bíróság elé állítják. Nem kommunista párti tagok, vagy funkcionáriusok illegális tevékenységéről van tehát szó. A nyugatnémet joggyakorlatban már egymagában a meggyőződés is büntethető, holott ez szöges ellentétben áll a véleménynyilvánítási szabadságot szavatoló alkotmánnyal. „Az államvédelemmel kapcsolatos foggyakorlat általában oly messzemenő, hogy a büntetőtörvénykönyv paragrafusai nemcsak államfordulatot célzó tevékenységre, illetve annak előkészítésére vonatkoznak, hanem mindazokra az egyénekre ls, akik akár véletlenül is beszélnek a betiltott Német Kommunista Párt vagy a Német Szocialista Egységpárt közismert, vagy a bíróságok által Ismertetett politikai célkitűzéseiről" — állapítja meg Lehmann. Ezt a joggyakorlatot mind hevesebben ellenzik még a bonni igazságügyben magas tisztséget viselő egyének is. Lehmann pélAZ ILLEGALITÁS SIKERES ÉVTIZEDE Pontosan tíz évvel ezelőtt, 1956. augusztus 17-én az Adenauer-kormány kezdeményezésére ismét illegalitásba kényszerítették a Német Kommunista Pártot. Először ugyanis Hitler folyamodott ehhez a szégyenteljes lépéshez, amikor 1933-ban hatalomra jutása után első intézkedései közé a kommunista párt bettltása, funkcionáriusainak börtönbe vetése és legyilkoltatása volt. Tehát valamivel több mint egy évtizeddel utána a kettészakított Németország nyugati részében Ismét a hitleri idők legsötétebb tetteit Ismételték meg. A karlsruhei ítélettel az újból megerősödött nyugatnémet monopolista állam el akarta söpörni a politikai élet porondjáról azt az erőt, amely a legkövetkezetesebben küzdött a háború után Németország demokratikus megújhodásáért, az agresszív nyugatnémet imperializmus feltámadásának megakadályozásáért. Bár Adenauerék betiltották a kommunista pártot, azóta a kommunisták még erőteljesebben dolgoznak, tevékenykednek illegalitásban, s a nyugatnémet hatóságok többszöri fellépése ellenére is növekedik aktivitásuk. Más szóval: az üldöztetés és a föld alá szorítás sem fékezhette meg a német kommunisták harcát, a pártot ezúttal sem sikerült szétverni a nyugatnémet monopoltőke kormányának. Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára, egy nemrégi beszédében kijelentette: „Az utóbbi idők egész gazdasági és politikai fejlődésének eredményeképpen erősödött a munkásosztály és az értelmiség egy részének az a követelése, hogy a bonni kormány állítsa helyre a kommunista párt legalitását. A Szövetségi Köztársaság minden néprétegében élénk viták folynak a demokratikus szabadságjogokról, s e vitákban határozottan kikristályosodik az a vélemény, hogy helytelen volt a párt betiltása." Hasonló hangnemben nyilatkozott nemrég dr. Zweigert, a karlsruhei ítélőbíróság ma már csak három élő tagjának egyike, aki hangoztatta, hogy á Németország egyesítéséhez vezető lépések közé tartozik a Német Kommunista Párt legalitásának felújítása is. Tény, hogy a tíz évvel ezelőtt betiltott Német Kommunista Párt legalitásáért folytatott harcnak ma biztatóbb a perspektívája, mint néhány évvel korábban. Nagymértékben hozzájárul ehhez a testvérpártok szolidaritása. dául dr. Max Guedet, az NSZK egyik legismertebb államügyészét idézi, aki a Hamburgi fogászok Társasága előtt kijelentette „... vajon a büntetőtörvénykönyv 901a paragrafusa e helyen fejtegetett alkalmazásának lehetősége nem rejti-e magában annak veszélyét, hogy csupán a konformistákra korlátozódik az egyesülési szabadság joga? Hiszen nemcsak azokat nyilvánítja büntethetőknek, akik az alkotmányos rend ellen valamit tenni szándékoznak, hanem azokat is, akik — hogy kissé pongyolán fejezzem ki magam — éppen csak „nem helyeslik"? A kommunista párt betiltása óta Nyugat-Németországban kerek egymillió eljárást folytattak, tízezreket ítéltek el és sokan sínylődnek még börtönben politikai meggyőződésükért. Nem ritka eset, hogy náci koncentrációs táborok borzalmait átélt antifasiszták náci bírák, vagy államügyészek elé kerülnek. Az utóbbi időben egyre szaporodnak a kommunista párt legalitásának felújítását követelő hangok. A nyugatnémet kommunisták az alkotmány értelmében, amelynek kidolgozásában ők is közreműködtek, azokat a jogokat követelik, amit az NSZK-ban más pártoknak megadnak: hogy nézeteiket nyíltan vallhassák. Lutz Lehmann könyvében dokumentumokkal bizonyítja, mily nagy méreteket ölt már az NSZK-ban az önkény és a meggyőződést elnyomó terror. Mint ahogyan a 2!"a 5n-' KURT SELIGER BERLINI LEVELE tos kémanyag" Mint ahogyan a vizsgálat kiderítette, a „fontos kémanyag" Marwitz szülővárosának egyszerű kis turistatérképe volt, amilyen bármelyik újságárus-