Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-13 / 191. szám, szerda

Az SZKP és a szovjet kormány közleménye (Folytatás az 1. oldalról) széről ellenük Irányuló minden fajta agressziót. A Szovjetunió támogatja az európai béke szavatolásának a tanácskozáson kidolgozott prog­ramját és el van szánva arra, hogy más államokkal együtt keresi az európai biztonság megszilárdításának útjait, min­dent megtesz annak érdekében, hogy Európa a gyümölcsöző együttműködés földrésze, a bé­ke és a kölcsönös megértés ha­talmas tényezője legyen. A Varsói Szerződésben tömö­rülő országok tanácskozásán az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcso­latban egyöntetűen elfogadott nyilatkozat teljes helyeslésre és határozott támogatásra talál a Szovjetunió részéről. Az SZKP Központi Bizottságának politi­kai bizottsága és a szovjet kor­mány utasította az illetékes szovjet szerveket, tegyenek meg minden szükséges intézke­dést, amely ebből a nyilatkozat­ból következik, a vietnami nép hős harcának támogatására, be­leértve az amerikai agresszió visszaveréséhez szükséges gaz­dasági és katonai segítség meg­adásával összefüggő intézkedé­seket, mindazon szükségletek számbavételével, amelyek a vietnami háború új szakaszából következnek. Az SZKP Központi Bizottságá­nak politikai bizottsága és a szovjet kormány nagy jelentősé­get tulajdonít annak az eszme­cserének, amely a KGST-orszá­gok kommunista és munkás­pártjai vezetőinek és kormány­főinek találkozóján folyt, és amely megmutatta, hogy a rész­vevők egyöntetűen törekednek a sokoldalú gazdasági együtt­működés kibővítésére saját or­szágaik és a szocialista világ­rendszer megszilárdítása érde­kében. Az SZKP Központi Bizottságá­nak politikai bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa teljes mértékben helyesli a szovjet küldöttségnek a politi­kai tanácskozó testület értekez­letén és a KGST-országok kom­munista- és munkáspártjai ve­zetőinek és kormányfőinek ta­lálkozóján kifejtett tevékenysé­gét és az itt elfogadott határo­zatokat a szocialista országok növekvő egysége és összefogá­sa újabb fontos tanúbizonyságá­nak tekinti. A bukaresti tanácskozások visszhangja Bonn A bonni kormány pozitívan fogadja a Varsói Szerződés tag­államai bukaresti tanácskozá­sának javaslatát, hogy a keleti és nyugati országok részvételé­vel rendezzenek vitát az euró­pai biztonságról. Ugyanakkor azonban azt kívánja, hogy e tár­gyaláson feltétlenül vegyen részt az Egyesült Államok is. A kormány képviselője a bon­ni sajtóértekezleten az európai biztonságtól tárgyaló konferen­cia összehívását még egy továb­bi feltételhoz kötötte — ahhoz, hogy foglalkozzék a német kér­déssel is, mégpedig a bonni kor­mány elképzeléseinek megfele­lően. Helsink A Päivän Sanomat tegnapi számában azt írja, hogy az eu­rópai béke és biztonság meg­szilárdításáról szóló nyilatko­zatban foglalt javaslatok „nem­csak a hidegháborús és általá­ban a háborús légkör megszűn­tetésére irányulnak, hanem ugyanakkor a Kelet és Nyugat közötti együttműködést szorgal­mazzák". Brüsszel A belga katolikus szakszerve­zetek La Cité lapja az európai biztonságról tárgyaló értekezlet összehívására tett javaslattal kapcsolatban megjegyzi: „E ja­vaslat különösen fontos és meg kell ragadnunk a kínálkozó al­Szovjet tiltakozás a Biztonsági Tanács elnökénél Hanoi és Haiphong bombázása ellen kaimat. A javaslatban olyan konstruktív pontok vannak, amelyek nézetünk szerint ked­vezően befolyásoljak a Kelet és Nyugat közötti találkozó lehe­tőségét és az együttműködés megjavítását". Montevideo „Az Imperialista agresszorok elítélése jellemzi elsősorban a bukaresti tanácskozást — írja kommentárjában az uruguayi El Popular. Az ülés résztvevői­nek szilárd, nyugodt és egyhan­gú határozata egyúttal hozzájá­rul a világszerte folyó békeharc sikeréhez és erélyesen figyel­mezteti a militaristákat, főként az amerikai imperialistákat." SZATO VÉDELMEZI AZ USA VIETNAMI POLITIKÁJÁT Tokió (CTK) — Tokióban tegnap megkezdődött a japán parlament rendkívüli ülésszaka, amelynek feladata jóváhagyni az ország részvételét az „ázsiai fejlesztési bank" tevékenységé­ben. Szato miniszterelnök a parla­ment két háza előtt tett nyilat­kozatában védelmezte az Egye­sült Államok vietnami politiká­ját, valamint „a japán—ameri­kai szoros együttműködést". Szato megismételte ígéreteit, hogy gazdasági segítséget nyúj­tanak a délkelet-ázsiai fejlődő országoknak. Fedorenko, a Szovjetunió ál­landó ÉNSZ-képvíselője hétfőn levelet Intézett Adebóhoz, a Biz­tonsági Tanács e havi elnökéhez az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének június 30-i, a Biztonsági Tanács dokumentu­maként terjesztett levelével kapcsolatban. A Szovjetunió ENSZ-képviselete ebben a levél­ben a szovjet kormány megbízá­sából szükségesnek tartja kije­lenteni: az egész világ tanúja annak, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, az egész vietnami nép elleni szé­gyenletes háború további kiter­jesztésének útjára lépett. Az amerikai légierő gépei bar­bár bombatámadást intéztek Hanoi és Haiphong körzetei el­len — hangzik tovább a levél. — Az Egyesült Államok ezzel egyidejűleg — igazolni próbál­ván vietnami agressziójának újabb kiszélesítését — álcázó manőverhez folyamodott, és ez év június 30-án levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben megpróbálja felhasz­nálni az ENSZ-et az amerikai agresszorok mentegetésére. Az Egyesült Államok ebben a levél­ben cinikusan úgy tünteti fel a dolgot, mintha a bombázások végrehajtásánál „a polgári la­kosság életéről való gondosko­dás" vezérelte volna. Ez a ma­nőver azonban senkit sem té­veszthet meg. Az Egyesült Államok kormá­nyának „a békés rendezésre" való törekvéséről csapott lártna fokozása éppen abban a pilla­natban, amikor újabb lépéseket tesznek Vietnamban az ameri­kai agresszió kiszélesítése út­ján, végérvényesen leleplezi az Egyesült Államok valódi céljait. De az amerikai diplomácia sem­miféle sakkhúzása sem képes leplezni a dolgok tényleges ál­lását, amelynek lényege: az Egyesült Államok durván láb­ELTEMETTÉK ALEKSZANDR RUDAKOVOT Moszkva (CTK) — Alekszandr Rudakovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága titkárának hamvait tar­talmazó urnát .tegnap a Vörös téren a Kreml falába helyezték. el. A hamvasztás után, amely hétfő este volt, az urnát kiállí­tották a Szakszervezetek Házá­nak oszlopcsarnokában, ahol a moszkvai lakosok ezrei vettek búcsút a párt kimagasló szemé­lyiségétől. Az urna mellett Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, valamint a párt és az állam más képviselői álltak díszőrsé­get. A gyászünnepségen Ivan Ka­pitonov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára és más szó­nokok mondottak beszédet. bal tiporja az Indokínáról kö­tött genfi egyezményeket, és egyre jobban kiszélesíti a viet­nami bűnös háborút. A Szovjetunió határozottan elítéli az Egyesült Államok ag­resszív vietnami cselekményeit, és azokat a kísérleteit, ame­lyeknek célja: az ENSZ segítsé­gével leplezni ezeket a cselek­ményeket. Mint a szovjet kormány a vietnami agresszió további ki­szélesítésével kapcsolatos jú­lius elsejei nyilatkozatában hangsúlyozza, az amerikai ag­resszió és a vietnami nép bel­ügyeibe való beavatkozás meg­szüntetésén át vezet az öt a vietnami béke felé. Az amerikai fegyveres erőket ki kell vonni Vietnamból. A Szovjetunió ENSZ-képvise­lete visszaküldi az Egyesült Ál­lamok állandó ENSZ-képviselő­jének június 30-i levelét, inert az csupán arra hivatott, hogy igazolja és álcázza az Egyesült Államok vietnami agressziójá­nak kiszélesítését. Fedorenko kérte, hogy a je­len levelet a Biztonsági Tanács hivatalos dokumentumaként hozzák nyilvánosságra. Újabb kísérlet a Ky-rendszer elszigetelésére Vallási felekezetek közös akciója Dél-Vietnamban • Folytatódnak a VDK elleni bombatámadások • Növek­szik az amerikaiak ember- és hadianyag-vesztesége • Saigoni miniszter Bonnban • Az USA Haiphong lezárá­sával fenyegetőzik Saigon (CTK) — A dél-viet­nami nagy egyházközségek kép­viselői: katolikusok, buddhisták, protestánsok és néhány más szekta tagjai, valamint három politikai társulás vezetői elha­tározták, hogy bojkottálni fog­ják a saigoni kormány által szeptemberre kiírt úgynevezett parlamenti választásokat. Az el­lenzék e bejelentést tegnap egy saigoni sajtókonferencián tette. Egyelőre azonban nem ismere­tes, hogy az akciót mennyiben támogatják az egyes felekezeti és politikai szervezetek tagjai. A közlemény követeli, hogy azonnal válasszanak ideiglenes polgári forradalmi kormányt, amelyet a lakosság támogatna. Fő feladata a választások meg­rendezése lenne. A közlemény felhívással fordul a néphez és a hadsereghez, hogy egységes legyen a kommunizmus elleni harcban, majd élesen bírálja a saigoni rendszert és elutasítja a juntát. Végül a közlemény megállapítja, hogy az egyház­községek támogatása nélkül semmilyen kormány nem tud hosszabb ideig hatalmon marad­ni — s ez a támogatás hiány­zik a jelenlegi katonai juntának is. A Felszabadulás-hírügynök­ség részletes Jelentést adott ki az amerikaiak veszteségéről. Hétfőn újabb öt támadó ameri­kai repülőgépet lőttek le. E nap­pal bezárólag az amerikaiak már 1189 gépet vesztettek. A hírügynökség hozzáfűzi még, hogy a szabadságharcosok nagy­számú páncélgépkocsit és más fontos hadifelszerelést tettek ártalmatlanná, illetve zsákmá nyoltak. Hanoi jelentések szerint az Egyesült Államok légiereje foly­tatja támadásait a VDK ellen. Ezzel szemben az elmúlt két nap során nem került sor jelentő­sebb szárazföldi összecsapásra. A Varsói Szerződés politi­" kai tanácskozó testülete két bukaresti dokumentuma kö­zül egyelőre Párizsban a viet­nami amerikai agresszióval kapcsolatos nyilatkozat keltett nagyobb visszhangot. Ez nem jelenti. hogy Franciaország megváltoztatta volna álláspont­ját az európai kérdésekben (hisz olyan országról van szó, amely jelentős mértékben kive­szi részét az európai biztonság szavatolására irányuló diplomá­ciai kezdeményezésben), ha­nem a vietnami probléma — éppúgy, mint mindenütt a vilá­gon — egyszerűen égetőbb. Ez látható volt abból is, hogy De Gaulle tábornok Moszkvából való visszatérte után a francia kormány ülésén mindjárt fog­lalkozott az eszkaláció kérdésé­vel. Nem szabad túlbecsülnünk a szavak jelentőségét, de az Elyseé-palotában súlyt helyez­tek arra, hogy első tekintetre szembeszökő legyen a különb­ség a kormány előző és mosta­ni álláspontja között. Az eszka­lációra De Gaulle így reagált: először nem értett vele egyet, később helyeselte, majd elutasí­totta, — most pedig elítéli, mert Hanoi és Haiphong elővárosai­nak bombázása „korlátozza a vietnami probléma megoldásá­nak lehetőségét." A francia kormánykörök ki­használnak minden alkalmat, hogy megindokolják elvi eluta­sító álláspontjukat az amerikai agresszió kérdésében. Például Pompidou miniszterelnök a nik — öszefügg a Párizs és a VDK közötti kapcsolat bizonyos fejlődésével. Érthetően nem le­het figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Franciaország PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK Növekszik az ellenállás az USA vietnami intervenciójával szemben múlt héten Londonban kijelen­tette, hogy „a jelenlegi légkör és a katonai helyzet fejlődése nem olyan, hogy lehetséges vol­na most Vietnamról tárgyaló konferenciát összehívni". Pompidou e kijelentését alig egy nappal azután tette, hogy vendéglátója, Wilson brit miniszterelnök bejelentette: Moszkvába megy, hogy közvetí­tésre ajánlkozzék a vietnami kérdésben. Párizs tehát nem veszi komolyan az amerikai tár­gyalási javaslatokat, jöjjenek azok bármilyen" csatornákon keresztül és nyilván nem fog rájuk reagálni mindaddig, míg az amerikaiak egyik kezükkel a békés út felé integetnek, a másikkal viszont szüntelenül pusztítanak és gyilkolnak. A pillanatnyi békés megoldás iránti bizalmatlanság — úgy tű­mindeddig diplomáciai úton nem ismerte el a Vietnami demokratikus Köztársaságot. Ugyancsak nem ismeretes an­nak az üzenetnek a tartalma sem, amelyet De Gaulle küldött Ho Si Minh elnöknek. Ezt az üzenetet e napokban adta át Hanoiban J. Sainteny, Francia­ország egykori vietnami megbí­zottja. Ugyanakkor azonban, főként az utóbbi időben, egyes gaulle-ista hírmagyarázók cik­keiben eléggé meglepően meg­értés tapasztalható azon hely­zet iránt, amelybe a VDK kor­mánya és népe Hanoi bombá­zása következtében került. E hírmagyarázók szerint az esz­kaláció jelenlegi fázisában a VDK számára elfogadhatatlanok a tárgyalási javaslatok. Ugyan­'SY logikus reakciónak tartják az újabb segítséget, amelyet a Tran Ngoo Lieng, a saigoni báb­rendszer szociális ügyekkel fog­lalkozó államtitkára tegnap rö­vid látogatásra Bonnba érkezett. Nyugat-németországi útját hiva­talosan nem indokolták meg, a hírmagyarázók azonban úgy tudják, hogy találkozik a bonni külügyminisztérium képviselői­vel, s egy esetleges Dél-Viet­namnak nyújtandó segítség le­hetőségeiről fog tárgyalni. Tegnap Thich Nhan Han dél­vietnami szerzetes egy római sajtóértekezleten kijelentette, hogyha az Egyesült Államok bé­két akar Vietnamban, azonnal rendelje vissza csapatait. A szerzetes kijelentette, hogy va­lamennyi honfitársa nevében beszél és ellátogat különböző országokba, hogy megismertesse a népekkel a vietnami helyzetet. Hangsúlyozta, hogy népe békét akar. Az USA tengerészeti minisz­tere tegnap Da Nangban kije­lentette, hogy kormánya blokád alá helyezi a haiphongi kikötőt, amennyiben ezt szükségesnek tartja. Mint ismeretes, Haiphong a Vietnami Demokratikus Köz­társaság legnagyobb kikötője. Az Egyesült Államokban McNamara hadügyminiszter és George Ball külügyi államtitkár nyilatkozott a vietnami helyzet­ről. McNamara főleg katonai jellegű kérdésekkel foglalkozott, míg Ball államtitkár kijelentet­te: „A vietnami háború addig tart, míg az észak-vietnami rendszer nem győződik meg ar­ról, hogy az Egyesült Államok a végsőkig meg" " múlt héten a Varsói Szerződés tagállamai ajánlottak fel. Nem volna teljes a kép, ha — különösen itt Franciaországban — figyelmen kívül hagynánk a lakosság állásfoglalását az amerikai agresszió kérdésében. A franciáknak megvannak a sa­ját tapasztalataik az Indokínai és a vietnami háború tekinteté­ben. A tüntetések, amelyek a genfi értekezlethez segítettek 12 évvel ezelőtt, most nagy­arányú tiltakozó akciókkal foly­tatódnak. Nincs olyan hét, hogy ne kerülne sor háborúellenes tüntetésekre — Párizsban e na­pokban amerikaiak is tüntettek az eszkaláció ellen. Kedden Párizsba érkezett a laoszi király, szeptember elején pedig a francia elnök látogat Kambodzsába. De Gaulle érdek­lődése a távol-keleti fejlemé­nyek iránt minden bizonnyal nem plátói, bár ennek az érdek­lődésnek a hatósugara érthető­en korlátozott. Emlékezzünk rá, hogy az amerikaiak agresszív vietnami politikája szerepet ját­szott Franciaországnak a NATO­ból való távozásában is. Meg kell teremteni a reális feltéte­leket a vietnami probléma reá­lis megoldásához és ebben De Gaulle nyilvánvalóan szerepet játszhat. KAREL PRÄŠEK DMITRIJ POLJANSZKIJ, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese és Les­ter Pearson kanadai miniszter­elnök hétfőn szovjet—kanadai légiforgalmi egyezményt írt alá. Az egyezmény értelmében még ez évben közvetlen repülőjárat létesül a Moszkva—Montreal­vonalon. (ČTK) SZEMJON K. CARAPKIN, a Szovjetunió új NSZK-beli nagy­követe tegnap Bonnban átadta megbízólevelét dr. Heinrich Lüb­ke szövetségi elnöknek. (CTK J A JAPÁN külügyminisztérium közölte, hogy július végén há­romhetes hivatalos látogatásra tíztagú gazdasági delegációt küld a Szovjetunióba. A kül­döttség tanulmányozni fogja a japán—szovjet együttműködés lehetőségeit. (CTK) MENDEZ MONTENEGRO új guatemalai elnök felhívta a par­tizán vezetőket, hogy szüntes­sék be a fegyveres akciókat és legális eszközökkel harcoljanak követeléseikért. Az új elnök megszüntette a múlt évi válasz­tások idején kihirdetett szük­ségállapotot. (CTK) A KAMBODZSAI kormány ha­tározottan viszautasította Thai­földnek azt a vádját, hogy Kam­bdzsa szabotázst szervez és alá­aknázza Thaiföld határmenti vidékeit. Az ellenségeskedés ál­dozata a kambodzsai békeszere­tő falusi lakosság és a kato­naság — áll a kambodzsai nagy­követ U Thant ENSZ-főtitkárnak küldött levelében. (ČTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents