Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-13 / 191. szám, szerda

LOVICSEK BÉLA: f|||||||!llllllllllllll|||||||||||illlilli|||||iíl||!l Egy bankjegy szemével (5) MÁSKÉNT IS LEHETNE? A kemizálás fő céljai N

épgazdaságunkban a következő években a vegyipar játszsza az egyik legfontosabb szerepet. A gépipar mellett éppen e termelési ág kibővítése lesz gazdaságunk strukturális változásainak fő előfeltétele. A negyedik ötéves tervidőszakban új igényes feladatok várnak a vegyiparra: 50 százalékkal kell növelnie a termelését, ki kell fejlesztenie a leghatékonyabb termelési ágakat, meg kell teremtenie a feltételeket évi 10—11 millió tonna kőolaj feldolgozására, ami nemcsak áj vegyipari létesítményeket igényel, hanem megfelelő raktározóhelyek, kőolaj- és termékvezetékek és széles gázvezeték-hálózat kiépítését is megköveteli. A következő években tovább kell fokozni a jó minőségű ipari trágyák termelését, folytatni kell a petrokémia kibővítését s emellett a műanyagok termelésére kell helyezni a fejlesztés fő súlyát. Fokozottabb mértékben kell fejleszteni a vegyipari termelés azon speciális ágait is, amelyek hazai nyersanyagra, hazai kutatásra és fejlesztésre, vegyipari technológiánk és gépiparunk műszaki feltételeire támaszkodnak. Ilyen irányelveket tűztek ki vegyiparunk elé a CSKP XIII. kongresszusának határozatai. Mi rejtőzik e követelmények mögött? Nem vagyok éppen kis termetű, most mégis elférek az órazseb egyik sarkában. Gazdám jóvoltából kisebbre zsugorodtam, mint egy ötfilléres. Gazdámnak minden oka megvan rá, hogy rejtegessen. Felesége szenvedélyes kutató, s nyilván neki is megvan erre minden oka, mint ahogyan az már lenni szokott ilyen esetekben Az üzemben éppen befejeződött a munka, s most hazafelé tartunk. Lombos fák szegélyezik a járdát, megszűrik a tűző napfényt, mégis nagy a hőség. A madarak is álmosan pityegnek, repülésre meg csak végveszélyben gondolnak. Porszáraz a gazdám torka. De kérdem én: mikor nem az? Én már csak tudom! Hétvége van, s a hét elejétől már öt édestestvérem fizetett rá a szomjúságára. Nem mondom, jó kis murik voltak odahaza. A gazdám éppen tegnap este fogadta meg ezredszer a feleségének, hogy soha többé nem iszik. Hogy fogadalmát még nyomósabbá tegye, megígérte, javasolni fogja a HNB-n a vendéglő áthelyezését az alsó faluvégre, hogy ne essen útjába hazafelé menet. Az asszony nem hitte el. És éppen ezzel kezdődött a baj: hát olyan utolsó, rongy ember ő, akinek nem lehet hinni!? Kegyetlen bosszú lángolt fel benne. De türtőztette magát. Figyelmeztetőül mégis enyhén meglegyintette az asszonyt, mire az csudák csudájára az asztal alá esett. Kissé meg is pihent ott. Nahát! S még neki állt feljebb! ... Sőt! A konyhakredencből előhúzta a nyújtófát, s úgy hátbavágta a gazdámat, hogy majd a lelkét köpte ki. Szerencséjére éppen kéznél volt a nagybalta, így aztán ízeire apríthatta a kredencet, amelyből előkerült az a rusnya nyújtófa. Az asszony nem szólt, nem zavarta a munkájában: takarosan felapríthatta az ósdi, kiszolgált bútordarabot. Bele is izzadt alaposan. Mire elkészült a művelettel, bosszúszomja is lecsillapodott. Fáradtan lökte sarokba a baltát és leült. — Szép kis szemétdombot csináltál — így az asszony. De már megbékéltebb volt a hangja, mint a vita elején. — Na, látod! Hát kellett ez nekünk?! — sóhajtotta gazdám fáradtan. — Nem eleget töröm magam egész nap az üzemben, még itthon sem hagysz békén — mondta szemrehányóan, miközben felemelt a padlóról egy törött üveget. Sajnálkozón csóválta a fejét. — Kár érte... Jó borocska volt benne... Szürkebarát ... Sajgó gerinccel lefeküdt és arról álmodott, hogy a Duna vize szürkebaráttá változott, meg hogy téliszalámi rudak lógtak a parti fákon ... Ballagunk hazafelé... jó háromszáz méternyire lehet a vendéglő, s gazdám megtapogatja az órazsebet, benne lapulok-e még. Elvigyorodik és így morfondírozik magában: Sajnállak én téged, anyuci, de magamat még jobban! Ha nem volna ilyen átkozott hőség, meg pénzem sem volna, meg vendéglő sem volna, mégha én sem volnék, talán nem is innék! Ez az, látod, ha én sem volnék! Akkor neked, anyuci, nagyon nehéz lenne az életed. Mert nálam nélkül te lélegzetet sem tudsz venni. Azt hiszed, nem tudom? Rossz a rosszal, de nélküle még rosszabb! Ki meri azt állítani, hogy rossz vagyok? Megkeresem én a magamét, otthon is megállom a helyemet... hát akkor? Csak azt tudná megmondani valaki, miért kell nekem bemenni a vendéglőbe ha akarok, ha nem? Miért? Miért? Hát inni! Jó az. Isten bizony jő dolog az! Olyan csudaszép ott benn a világ, mindenféle színe meg szaga van, s olyan könnyű az ember, hogy szinte beleszédül. Mintha nagy-nagy magasságba emelkedne! S ami a leglényegesebb, italosan nem gondolok semmire. Semmi olyanra, ami miatt keseregnem kellene. Nincs keserűség meg fájdalom a szívem ben. Még az emlékek is megszépülnek. Feloldódik bennem minden mocsok és szenny. Patyolattisztán állok a világban, mint a frissen hullott hó a fenyőgalylyon, mint a kibomló liliomszirom a szárán ... Honnan a csudából születnek meg az agyamban ezek? Nem. Most nem megyek be a vendéglőbe! Fájjon csak a szívem, hogy nem ihatok, s hadd ragyogjon az asszony szeme, hogy időben hazamegyek. Amúgyis olyan ritkán ragyog. Nem is emlékszem rá — az isten akár hová tesz —, nem emlékszem rá, mikor láttam utoljára szemében a ragyogást ... Talán akkor, amikor a három fiú után kislányt szült. Akkor örült. Tiszta és Igazi volt az öröme. Szinte megható. Ha nem lett volna bennem némi szesz, tán el is bőgöm magam ... Nem megyek be a vendéglőbe! Pedig az ötvenes — a fene vigye el — itt lapul a zsebemben. Minek kellett odarejtenem?... És miért kiabál annyira a kuckójában?... A nagyfiú futballért bőg... A kislány hajas babát szeretne... A középső gyerek — szent isten, azt sem tudom, hogy az öt közül melyik a középső. Szégyen gyalázat! ... ö bélyeget gyűjt. Hogy mi a mennykőt tudja bámulni nap mint nap azokat a cifra papírcetliket. Mint a megszállott. A bolond kölyök! Inkább az anyjának segíthetne. Jobban tenné ... Holnap beszélek a HNB elnökkel. Megkérem, kezdjék már el az új vendéglő építését a túlsó faluvégen. Oda aztán gyalogosan igazán nem mennék el. Esétleg, ha jó volna a kerékpárom ... de már az is több, mint két éve a szemétdombon hever hasznavehetetlenül. A fene se költ rá annyi pénzt. Ogyis elnyúznák a gyerekek. Eleget rágják a fülemet, hogy csináltassam meg. Majd meglátjuk Veszedelmesen közeleg a vendéglő. Már érződik az ital szaga. Legalább ellenszél fújna, hogy a jóisten rogyassza össze fundamentumostól azt a nyavalyás boltot! Mégiscsak be kell mennem, mert nincs cigarettám. Hazulról ugyan elugrathatnám a gyereket, de kár megzavarni a játékát. Be kell mennem! Nagyon jól tudom, ha most én bemegyek, nem fog ragyogni az asszony szeme. Sajnáljam őt? Ott egye meg a fene, ahol vani Ogy gerincen vágott a nyavalyás, hogy még most is sajog. Nincs mese, be kell menneml Nem bírom tovább füst nélkül. A világért sem váltom fel az ötvenest. Annyi aprópénz még csörög a zsebemben, hogy elég lesz egy doboz cigarettára. Isten bizony csak egy doboz cigarettát veszek, és már porolok is haza! És holnap veszek a gyereknek bélyegalbumot. A jövő hónapban meg veszek hajas babát, futballt — hadd teljék örömük. Hadd ragyogjon a szemük anyjostól! Éjfél után jár az idő. A telihold ezüstös fényt szór a falura. A járdán egy dülöngélő ember botorkál hazafelé. Rekedtes hangon belekurjant a csendes éjszakába: „Pedig másként is lehetne, úgy élhetnénk, mint két gerle egymással.. Hirtelen felzokog. Csikorog a hangja, mint a berozsdásodott kerékagy... S elnyújtva vonítanak a kutyák ... A STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK ALFÁJA A népgazdaságunk fejlődésére vonatkozó nézetek még ma sem egységesek, azonban e fejlődés fő pillére tekintetében minden ipari szakember és közgazdász megegyezik: ez a szerep a vegyipart Illeti. Eddigi fejlődésére bizonyos mértékben az importált nyersanyagok gyakoroltak limitáló hatást. Vegyiparunk fejlesztését ma elsősorban a szovjet kőolaj bázisára építjük. A kőolaj behozatala ma 6 millió tonna körül mozog, 1970-ben eléri a 10 millió tonnát, 1980-ban pedig már 20 millió tonna behozatallal számolnak a távlati tervek. Ilyen óriási mennyiség feldolgozása természetesen széles körű beruházásokat követel, ami a negyedik ötéves terv irányszámaiban is visszatükröződik: a vegyiparba eszközölt beruházások egyharmadát éppen a kőolaj feldolgozásának kibővítésére fordítjuk. A világot mozgató kőolaj fokozott feldolgozása a tüzelőanyagbázis megváltozását is eredményezi. Az Ostrava-Vítkovice-i kombinátban körülbelül tíz évvel ezelőtt készítették el a felszíni takarórétegek eltávolítására szolgáló első kotrógépeket. Az új berendezés az akkorinál mintegy négyszer nagyobb teljesítményű. Az első ZP 1500 jelzésű kotrók 3000 dolgozó munkáját helyettesítették, a most épülő ZP 5500-as pedig körülbelül 12 000 ember munkáját teszi feleslegessé. Óránként 5,5—6 ezer köbméter földanyagot takarít el. VALÓBAN OLY GAZDASÁGOS-E A KŐOLAJ? A várható hatékonyság szemléltetésére ime egy-két meggyőző példa: a barnaszén termelésében ma 40 000 dolgozót foglalkoztatunk. A kitermelt szén mennyiségének megfelelő importált kőolaj ellenértékeként ugyanakkor csupán 10 000 dolgozó munkájára van szükségünk, a költségek tehát mintegy tízszeresen csökkennek. Hasonló eredmények mutathatók ki a kőolajfeldolgozó iparban is. A zálužíi vegyiművekben például az ötéves terv végén már nem a szén fog szolgálni alapanyagul. A kőolaj feldolgozására való áttérésnél itt a gazdasági szempontok játsszák a fő szerepet: a motorüzemanyagok és más termékek előállítása a kőolajból egyszerűbb és olcsóbb. Mivel a kőolaj melléktermékeiből és nem szénből állítják elő a hidrogént és a szintetikus gázokat, évente mintegy 150 millió koronát és 800 000 tonna fajlagos tüzelőanyagot takarítanak meg. Ügynevezett lépegető kotróról van szó, súlya meghaladja az 1500 tonnát. 21 méter átmérőjű talpakon és oldalsó hidraulikus vezérlésű csúszófelületeken fog mozogni. A kolosszus legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy puha, laza talajon is alkalmazható. Ez azzal magyarázható, hogy a „lépkedés" közben kifejtett súlya aránylag csekély, kb. 0,7 kg/cm

2-nek felel meg, munka közben pedig, amikor „valamennyi lábára" támaszTOBB MŰANYAGOT! Tekintélye beruházásokat kap a műszálak termelése is, ami a textilneműek választékának lényeges kibővítését eredményezi. A műanyagok egyébként is a vegyipar legkifizetö^ dőbb termékei közé tartoznak, amelyekre már régen vár a népgazdaság számos ága. Az építőipar például a negyedik ötéves tervidőszakban kétszer annyit fog belőlük fogyasztani, mint ma, a gépipar nyolcszór annyit, a textiliparban pedig a mainál kétszer többet dolgoznak fel belőlük. A bőripar nyersanyagbázisa a kiváló minőségű műbőrökre épül át. Nagy figyelmet szentel a kutatás az ammóniák és a polipropilén termelésének, az utóbbi termelését a bratislavai Slovnaftban kezdték meg. A kutatók más csoportja sikeresen a vége felé közeledik annak a több éve tartó kísérletezésnek, amellyel új tulajdonságú műbőrt keresnek, mert ennek úgyszólván forradalmi jelentősége lenne cipőiparunkban A műanyagok gazdaságosságának jellemzésére még egy példa: Amennyiben az építőiparban a fejlesztés koncepciójának értelmében 1970-ben 6000 tonna műanyagcsövet fogunk használni a mai fémcsövek helyett, úgy a szakképesített szerelők számát — akikben tekintélyes hiány mutatkozik — 1200-zal csökkenthetjük, az önköltségek pedig 56 millió koronával csökkennek FÖ FOGYASZTÓ: A MEZŐGAZDASÁG A vegyipari termékek legfontosabb átvevője a tervelőirányzat szerint a mezőgazdaság lesz. 1980-ig az egy hektárra szállított ipari műtrágyák tiszta tápanyag-tartalmát 220—250 kilogrammra irányozták elő. A vegyipar már évek óta telJetsíti, sőt magasan túlteljesíti a termelési terveket Ez azonban nem jelenti azt, hogy kielégíti a többi népgazdasági ág és a lakosság szükségleteit. A közeljövőben megváltozik a helyzet: Itt is — akárcsak a népgazdaság többi döntő ágában — a lehető legjobb minő* ségre, ugyanakkor pedig a termékek választékának csökkentésére fogunk törekedni. Üj, modern termelőüzemeket létesítünk, több eszközt fordítunk a licenciák megvásárlására, ezzel szemben összpontosított tudományos kutatást és fejlesztést végzünk a vegyipar azon ágaiban. amelyek gépiparunk szempontjából ls a világparaméterek elérését segíthetnék elő. Negyedik ötéves tervünkben azzal számolunk, hogy a csehszlovák vegyipar jelentős szerepet fog játszani a szilikonok, valamint a polipropilén kutatásában és termelésében, korszerű módszerekkel fogja termelni az ammóniát, a műbőröket s úgyszintén a politeszter- és viszkózaszálakat, amelyeknek nagy hasznát veszi mind a gépipar, mind a feldolgozó ipar A vegyipar terén több üzemet korszerűsítünk, új berendezéseket importálunk számukra, új vegyipari kombinátot építünk Štúrovóban és Somorján, átépítjük a žlllnai cellulózgyárat s befejezzük a novákyi vegyiműveket. Sajnos, még az előttünk álló ötéves tervidőszakban is bizonyos mértékben elhanyagoljuk a papír- és cellulózgyártást, bár az egy főre eső papírtermelésben a világon csak á 21. helyet foglaljuk el, s évről évre távolodunk az élenjáró ipari országok színvonalától DÖSA JOZSEÍ kodik, a felére csökken a nyomás. Az egész gépóriást négy ember kezeli. Rakodókarja 90 méter hosszú, s igen nagy távolságra szórhatja a földanyagot. Bár a kolosszus súlya igen tekintélyes, teljesítményét figyelembe véve 40 százalékkal kisebb, mint négy eddigi elődjéé lenne. A ZP 5500-as kotróóriás azonban az e téren folyó műszaki fejlesztésnek nem utolsó szülöttje. A VZKG munkatársai már további nagykotró tervén dolgoznak, amelynek óránkénti tel jesítménye 10 000 köbméter lenne. lllllillllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllISllllllllllllllll. Kutatják a fémek tulajdonságait A tudomány részéről a műszaki gyakorlatnak nyújtott segítsége már számos területen gyümölcsözik s lényegesen fokozza a termelés minfiségét és hatékonyságát. A Csehszlovák Tudományos Akadémia egyik brnúi intézete többek között a fémek tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik. Elsősorban azt igyekszik leleplezni: milyen azoknak a jelenségeknek a lényege, amelyek döntő szerepet játszanak a fémek és az ötvözetek szerkezeti anyagokként valő felhasználása szempontjából. Főleg a deformálódás kérdéseinek tisztázására törekednek, tanulmányozzák a plasztikus eltorzulást és a magasabb hőmérsékletnél bekövetkező strukturális változásokat is. Az intézet munkatársai a legkorszerűbb eszközükkel végzik Igényes munkájukat. Laboratőriumukból nem hiányzik egy világszínvonalú japán elektromlkroszkóp sem, amely 250 000-szeres nagyítást biztosít a molekularácsok tanulmányozásánál. A képen az intézet egy másik érdekes segédeszköze látható: a szakítópróbák végzésére szolgáló pneumatikus berendezés, amellyel akár 30 tonna szakítóerőt is ki lebet fejteni. 1 gép = 12000 ember A VZKG dolgozói óriási kotrógépet szerelnek a tušimicei külszíni bánya számára. Olyan gigászi berendezésről van szó, amelynek sok tekintetben nincs párja a világon. A szokatlan méretű vederláncos kotrót az ostravai Vítkovicei Vasmű és a bílinai tervezőközpont konstruktőrei szerkesztették és a VŽKG 5. és 6. számú üzeme állította elő.