Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-12 / 190. szám, kedd

ízelítő a mai olasz művészetből NEMZETKÖZIVÉ tágult képzőművészeti érdeklődésünknek megfelelően városunkban is egymást követik a külföldi tárlatok, melyek a modern európai művészetről adnak hírt. A közönség kulturális információját szem előtt tartó római Penelopa Galéria ad ezúttal ízelítőt napjaink olasz festészetéből és grafikájából a Művelődés Házában rendezett kiállításon. A Penelope Galériába olasz vagy nem olasz származású, ott, vagy Itálián kívül működő, Európa nyugatén s a két Amerikában élő, különböző művészeti irányzatokat követő alkotók tartoznak. Ezen nemzetközi együttes műveiben mélyen emberi tartalmakat, színvonalas művészi kifejezéssel törekszik közölni. Alkotásaik a nemzetközi gondolat jegyében nem egy-egy ország helyi ízlését, vagy kulturáját képviselik. A bemutatott 44 kép és 25 grafikai lap, bár nem mutat egységes és összefogó képet, mégis valamilyen sajátos atmoszférát éreztet. A 15 most és itt szereplő művész részt vett s vesz részt az európai meg a többi világrész nagy képzőművészeti seregszemléin és alkotásaik a nagy kulturális központok múzeumainak anyagát bővítik. ANTONIO BERNINEK (1905) a Buenos Airesben, illetve Párizsban élű. a néhány évvel ezelőtt városunkbell argentin kiállításon szereplő festőnek erősen szociális tartalmú vásznaira nyilván emlékszik még közönségünk. Most sajátos kombinált technikával készült grafikáival találkozunk. A fekete fehér plasztikus felületből gazdag ornamentikával domborodnak elő a női alakok, majd festőin buja dekoratív mezében egy viadalra készülő torreádor. Az olasz Guereichio (1922) finomrajzú metszetei lírai kihangzásúak. — Az andalúziai Rafael Alberti (1902) költő, író ós Lenin-díjas festő meg grafikus. Kvalitásos ólomkarcai szerint tér-, és fényproblémák izgatják. — Sarai Sherman (1922) New Yorkban és Rómában ténykedik. Ölominetszeteihez az ihletet a női szépséget és rajongó szerelmet zengő Éne kek énekekéből meríti. Realista vásznai közül megragad az izzó színvilágú „Sebesült zsákmány". — Rómeó Mancini (1917) színes kőnajzai és olajképei expresszív erővel és dinamikus fényhatásokkal szólnak az „Éjjeli halászok"-ról. — A torinói Enrico Paulucci (1901) a művészi szabadságért harcoló „6"-ok csoportjának tagja. Heves, vad színekben látja az olasz tájat. — R. Antonl egyik képén tragikusan lobogó színekkel, monumentális lendülettel érzékelteti a „Bikaviadalon" a sebesüli állat döbbenetes, pillanatnyi megtorpanását, s elemi erővel új támadásra-védekezésre törését. — S végül, de semmiképpen sem utolsósorban, a svájci születésű, felváltva Rómában, Párizsban ós Bécsben élő André Verlon (1917) irodalommal és művészetelmélettel foglalkozott eddig, újabban kizárólag a festészetnek él. Pikturális kvalitások és emberi érzések párosulnak olajfestésű és kollázzsal kombinált képein. „Emberi helyzetek"-et tár elénk s idéz egy barbár borzalmasságú kort, a fasizmus korát. A FELSOROLT s a többi, különböző szemléletet képviselő alkotó az elévülhetetlen sok százados gyökerű itáliai művészi hagyományból és az avantgardista értékekből egyaránt merít és a ma problémáit fejlett szín-, és gondolati kultúrával törekszenek megközelíteni. BÁRKÁNY JENÖNÉ Nyári tervek A nyár már beköszöntött, de a komáromi Magyar Területi Színház még nem kezdte meg nyári szünetét. A városi színházak bezárják kapuikat, de a tájszínház ilyenkor még dolgozik. Július 1-én a színház egyik csoportja Heltai Jenő nagysikerű verses vígjátékával, A néma leventével Kelet-Szlovákia magyarlakta kerületére utazott és Tiszacsernőről a bodrogközi dolgozóknak nyújt színházi élményt. Lelesz, Kistárkány, Királyhelmec és a többi keletszlovákiai község színházlátogatói oly ritkán látják színházukat, ezért megérdemlik, hogy az együttes a nyári pihenő előtt hozzájuk is elmenjen. A színház másik csoportja Nyugat-Szlovákiában maradt és Rusnák Igor szlovák drámaíró Rókák, jó éjszakát! c. színművét játssza. A színház két együttese július 11-én Kassán találkozik, ahol az Állami Színházban háromnapos vendégjátékán bemutatja A néma leventét, a Rókák, jó éjszakát c. színművet, valamint a Jókai regényéből készült drámát, A lőcsei fehér asszonyt. A színház Kassáról hazatérve még Gútán és Tonkházán szabadtéren játssza A lőcsei fehér asszonyt és ezzel zárja idei színiévadját. Július 18-tól augusztus 18-ig a színház nyári szünetet tart és a színészgárda, valamint a műszaki dolgozók megérdemelt pihenésre térnek. A szünet után folytatódnak a már június közepén elkezdődött próbák. A társulat Konrád József rendező vezetésével Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regényének változatát tanulja, melynek bemutatója szeptember 23-án lesz Komáromban. SIPOSS JENŐ Dísztetek — külíödre (CTK) — A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház művészetidekorációs műhelyében készítik Wagner Walkür operájának díszleteit. Az operát Herbert von Karajan vezényletével a salzburgu fesztiválon adják elő. A díszleteket Günther Schneider Siemsonn díszlettervező tervei alapján készítik. Bratislavában már harmad ízben készítenek díszleteket Ausztria számára. Megválasztották az Óriás Serlegek Barátai Klubjának fesztivál! döntő bizottságit. A kiállítást a Karlové Vary-i Pnpp szállóban rendezik, ahol a XV. Nemzetközi Film Fesztivál küldöttei megismerhetik a csehszlovák ipar különlegességeit. Képünkön (balról M. Robinson japán, Kawaklta Kazhlko és M. Ghadaban, az EAK kflldSttei ax ajándékba kapott bizsuban gyönyörködnek. (J. Bárta felvétele — CTK) MMW A hidropónikus növénytermesztés — út a bőség aranykora felé Több mint fél évszázaddal ezelőtt O. I. Mengyelejev úgy vélte, hogy a Földön nemcsak tízmilliárd ember, hanem ennek sokszorosa is megtalálhatja táplálékát, ha erre nemcsak munkát, hanem állhatatos és az ismeretek által vezérelt találékonyságot is fordít. Ez a kijelentés a XX. század legelején hangzott el, amikor a Föld lakosainak száma 1,6 milliárd volt. Fél évszázad alatt a Föld lakossága megkétszereződött. De honnan lehet előteremteni a táplálékot a szaporodó emberiség számára? K. A. Tyimirjazev, D. N. Prjanyisnyik o v és más tudósok azon a véleményen voltak, hogy szerves, valamint ásványi trágyázással a mezőgazdaság produktivitását hat-hétszeresére lehet emelni, a szántóterület nagyságának növelésével pedig további sok sok mezőgazdasági terményhez lehet jutni. Azóta, hogy e jóslatok elhangzottak, már eltelt néhány évtized. Ezalatt a biológia és a vegyészet újabb és újabb lépéseket tett előre. A MIKROELEMEK A NÖVÉNYEK VITAMINJAI A vegyészek által előállított rengeteg hasznos anyag között a XX. század nagy győzelme volt a levegő nitrogénjének kivonása és megkötése, A holnap önműködő zöldséggyára: 1. A levelekre szerelt mérőfej észleli a párolgás mértékét, s ennek megfelelően parancsot ad a mesterséges világítás kl- és bekapcsolására. 2. Parányi termisztor szabályozza • levegő hőmérsékletét. 3. Fotoelektronlkut szerkezet őrködik a levelek színén. Elszíneződésük esetén parancsot ad különböző kémiai elemeknek a tápoldathoz való keverésére. 4. Hőmérő a tápoldat hőmérsékletének mérésére. 5. Folyadékszlntmérő. 8. Folyadékáramlás-flnérfi. 7. Vegyianyagtartályok. B. Önműködő adagoló. 9. Keverő. 10. Diszpécserközpont. 11. Széndioxiddúsítő. 12. Szivattyúállomás. 13. Víztartály. 14. Csővezeték a hőerőműből. a szintetikus nitrogéntartalmú műtrágyák előállítása. Annyira hozzászoktunk már az ásványi műtrágyákhoz és a növényvédő vegyszerekhez, hogy megfeledkezünk fiatal voltukról. Hiszen a foszfátműtrágyák gyártását mindössze száz évvel, a káli műtrágyákét körülbelül nyolcvan évvel, a szintetikus nitrogéntartalmú műtrágyákét pedig mintegy fél évszázaddal ezelőtt kezdték meg. A műtrágya tömeggyártását századunkban oldották meg. Napjainkban a műtrágyaként alkalmazott anyagok köre állandóan bővül. Alaposan tanulmányozzák és egyre gyakrabban alkalmazzák a földművelés gyakorlatában például a mikroelemeket, amelyek a növénytermesztésben körülbelül ugyanolyan szerepet játszanak, mint a vitaminok és a hormonok az emberi szervezetben. Ugyanakkor közülük némelyek a növényi betegségek ellen is védenek: a bór meggyógyítja a répa gyökerének rothadását, a lent pedig megmenti a baktérium okozta betegségektől. Az állatok takarmányába- kevert mikroelemek szintén számos betegségtől védenek: a réz a nyalakodási-kórtól (allotrichophagia), a kobalt pedig a sorvadástól (aszkórtól) stb. Ezeknek az elemeknek jelentéktelen mennyiségekben is igen nagy jelentőségük van! Bizonyos szerves anyagokból a grammnak csak egy tört része kell ahhoz, hogy a növény gyökérrendszere gyorsan kezdjen fejlődni. Már most ulkalmaznak olyan stimulátorokat, amelyek gyorsítják a paradicsom, az alma és a körte fejlődését. A növekedési stimulátorok elősegítik a fák sebeinek behegedését, mint mondják, megszüntetik a növekedés határait. Lehetővé teszik, hogy évente kétszer takarítsunk be burgonyatermést. hogy méteres átmérőjű káposztafejeket, méteres nagyságú sárgarépákat termeljünk. Ma még csak néhány stimuláló anyagot alkalmazunk. De eljön az idő, amikor több tucat, sőt több száz lesz belőlük. A tudósok a különböző növényfajták számára előállítják az életfolyamatok megfelelő serkentő, késleltető és egyéb szabályozó anyagait. Sok növekedésserkentő készítménynek csodálatos tulajdonsága van. Ha a stimuláló anyagból túl nagy adagot veszünk, „késleltetövé" válik. Például hosszú időn át megakadályozza a burgonya csírázását a veremben, lehetetlenné teszi, hogy az érett gyümölcs lehulljon a fáról, sőt a rózsát — minden virágkedvelő örömére — arra kényszeríti, hogy ne csak néhány napig, hanem heteken át nyíljon. FÖLDMÜVELÉS — FÖLD NÉLKÜL Még egyszerűbb lenne, ha a növényeket talaj nélkül lehetne termeszteni. Ha sikerülne szilárd rögzítésüket így is megoldani, a tápoldat megfelelő összeállításával szinte kanállal adagolhatnánk számukra a szükséges elemeket a megfelelő mennyiségben, arányban és vegyületformában. Ez a lényege annak az érdekes növénytermesztési módszernek — a görög víz és munka szavakból képzett elnevezéssel hidropónikus termelésnek —, amellyel évtizedek óta kísérleteznek, mostanában egyre több eredménnyel. Szabadföldi termelésre természetesen nem célszerű ezt a módszert alkalmazni, csak növényházakban, melegágyakban használhatják fel. A hidropónikus növénytermesztéshez nincs szükség termőföldre. A növényeket bádogból, cementből vagy műanyagból készült edényekben nevelik. Kétféle megoldás között is választhatnak: a növényeket a tenyészedény fedeléhez is erősíthetik, így gyökérzetük belecsüng a tápoldatba, vagy pedig tiszta kaviccsal, újabban szemcsés műanyaggal töltik a tenyészedényeket, s ebbe kapaszkodnak meg a gyökerek. A tenyészedényekben pontosan meghatározott összetételű tápoldatot áramoltatnak zárt körben; ez a tápoldat a fejlődési periódustól függően a legkönnyebben felvehető formában tartalmazza a növény fejlődéséhez szükséges kémiai elemeket. Időnként fertőtlenítő oldattal mossák át az üres tenyészedényeket. A növényház mesterséges környezetében szabályozhatják a levegőben levő széndioxid mennyiségét, a megvilágítás mértékét — vagyis a fejlődés valamennyi biológiai feltételét a legkedvezőbben határozhatják meg. MESÉS TERMÉS A hidropónikus növényházban mesés termést takaríthatnak be, a növényzet gazdag termést hoz kis helyen is. Szovjet kísérleti adatok szerint egyetlen négyzetméternyi területen 15—20 kg paradicsom érik be 60 nap alatt, vagyis a felére rövidül a megszokott termesztési időszak. S minthogy a hidropónikus növényházakban az időjárástól és az évszakoktól függetlenül fejlödnek a növények, ezen a módon még a sarkvidéki települések lakói is elláthatók friss zöldség- és gyümölcsfélékkel. A hidropónikus növénytermesztés a nagy beruházási költségek miatt ma is lényegesen drágább, mint a szántóföldi növénytermesztés. De a távolabbi jövő szempontjából óriási jelentőségű, hogy sokkal inkább alkalmas ipari jellegű szervezésre és automatizálásra. ÖNMÜKÖDÚ ZÖLDSÉGGYÁR Az ilyen önműködő zöldség- és főzelék-gyáraknak mesterséges környezetében a növényzet valamennyi igényét kitűnően kielégíthetik. Ha egyegy növénynek sok fényre van szüksége a fejlődéséhez, fényszegény időszakban tetszés szerint megvilágíthatják őket a napfénylámpák. Szabályozhatják a levegő széndioxid-tartalmát is és természetesen kívánság szerint állítják össze a növények „menüjét", a tápoldatokat. Érzékeny műszerekkel a növények valamennyi életfolyamatát figyelemmel kísérhetik. A méréseredményeket a központi diszpécserállomásra juttatva, azonnal önműködően módosíthatják a körülményeket. Ha túlságosan nagy például a párolgás, kissé csökkenthetik a hőmérsékletet, kikapcsolhatják a napfénylámpákat stb. A Szovjetunióban kifejlesztett legújabb eljárás, az aeropónika már tenyészedényeket, kavicsrétegeket sem alkalmaz. A növények gyökerei a levegőben függnek, s önműködő szivattyúk előre meghatározott program szerint közvetlenül a gyökerekre permetezik a tápoldatot. A levegőben kétszer olyan gyorsan növekednek a gyökerek, mint a talajban, a növények erőteljesebben fejlődnek és nagyobb termést hoznak. A főzelékfélék terméshozama például másfélszer-kétszer akkora, mint a már ugyancsak nagy terméshozamú hidropónikus növényházakban. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája növényfiziológiai intézetében végzett kísérletek eredményei szerint ez a módszer nemcsak zöldség- és főzelékfélék termesztésére használható fel sikerrel, hanem hüvelyesek és dísznövények termesztésére is. Csak egy pillanatra lebbentettük fel a jövő fátylát. Az, amit a vegyészet mind ez ideig létrehozott, a jövő tudománya nagyszerű épületének csupán az alapja. Nem kétséges, hogy a bőség, az egészség és az emberi erő „aranykora" nem a múltban volt, hanem még előttünk áll.