Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-12 / 190. szám, kedd

ízelítő a mai olasz művészetből NEMZETKÖZIVÉ tágult kép­zőművészeti érdeklődésünknek megfelelően városunkban is egymást követik a külföldi tár­latok, melyek a modern európai művészetről adnak hírt. A kö­zönség kulturális információját szem előtt tartó római Penelopa Galéria ad ezúttal ízelítőt nap­jaink olasz festészetéből és gra­fikájából a Művelődés Házában rendezett kiállításon. A Penelo­pe Galériába olasz vagy nem olasz származású, ott, vagy Itá­lián kívül működő, Európa nyu­gatén s a két Amerikában élő, különböző művészeti irányzato­kat követő alkotók tartoznak. Ezen nemzetközi együttes mű­veiben mélyen emberi tartalma­kat, színvonalas művészi kifeje­zéssel törekszik közölni. Alko­tásaik a nemzetközi gondolat jegyében nem egy-egy ország helyi ízlését, vagy kulturáját képviselik. A bemutatott 44 kép és 25 grafikai lap, bár nem mu­tat egységes és összefogó képet, mégis valamilyen sajátos at­moszférát éreztet. A 15 most és itt szereplő mű­vész részt vett s vesz részt az európai meg a többi világrész nagy képzőművészeti seregszem­léin és alkotásaik a nagy kul­turális központok múzeumai­nak anyagát bővítik. ANTONIO BERNINEK (1905) a Buenos Airesben, illetve Pá­rizsban élű. a néhány évvel ez­előtt városunkbell argentin ki­állításon szereplő festőnek erő­sen szociális tartalmú vásznaira nyilván emlékszik még közön­ségünk. Most sajátos kombinált technikával készült grafikáival találkozunk. A fekete fehér plasztikus felületből gazdag or­namentikával domborodnak elő a női alakok, majd festőin buja dekoratív mezében egy viadalra készülő torreádor. Az olasz Gue­reichio (1922) finomrajzú met­szetei lírai kihangzásúak. — Az andalúziai Rafael Alberti (1902) költő, író ós Lenin-díjas festő meg grafikus. Kvalitásos ólom­karcai szerint tér-, és fényprob­lémák izgatják. — Sarai Sher­man (1922) New Yorkban és Ró­mában ténykedik. Ölominetsze­teihez az ihletet a női szépséget és rajongó szerelmet zengő Éne kek énekekéből meríti. Realista vásznai közül megragad az izzó színvilágú „Sebesült zsákmány". — Rómeó Mancini (1917) színes kőnajzai és olajképei expresszív erővel és dinamikus fényhatá­sokkal szólnak az „Éjjeli halá­szok"-ról. — A torinói Enrico Paulucci (1901) a művészi sza­badságért harcoló „6"-ok cso­portjának tagja. Heves, vad szí­nekben látja az olasz tájat. — R. Antonl egyik képén tragikusan lobogó színekkel, monumentális lendülettel érzékelteti a „Bika­viadalon" a sebesüli állat döbbe­netes, pillanatnyi megtorpaná­sát, s elemi erővel új támadás­ra-védekezésre törését. — S vé­gül, de semmiképpen sem utol­sósorban, a svájci születésű, felváltva Rómában, Párizsban ós Bécsben élő André Verlon (1917) irodalommal és művé­szetelmélettel foglalkozott ed­dig, újabban kizárólag a festé­szetnek él. Pikturális kvalitások és emberi érzések párosulnak olajfestésű és kollázzsal kombi­nált képein. „Emberi helyze­tek"-et tár elénk s idéz egy bar­bár borzalmasságú kort, a fasiz­mus korát. A FELSOROLT s a többi, kü­lönböző szemléletet képviselő alkotó az elévülhetetlen sok szá­zados gyökerű itáliai művészi hagyományból és az avantgar­dista értékekből egyaránt merít és a ma problémáit fejlett szín-, és gondolati kultúrával törek­szenek megközelíteni. BÁRKÁNY JENÖNÉ Nyári tervek A nyár már beköszöntött, de a komáromi Magyar Területi Színház még nem kezdte meg nyári szünetét. A városi színhá­zak bezárják kapuikat, de a táj­színház ilyenkor még dolgozik. Július 1-én a színház egyik cso­portja Heltai Jenő nagysikerű verses vígjátékával, A néma le­ventével Kelet-Szlovákia ma­gyarlakta kerületére utazott és Tiszacsernőről a bodrogközi dol­gozóknak nyújt színházi él­ményt. Lelesz, Kistárkány, Ki­rályhelmec és a többi kelet­szlovákiai község színházlátoga­tói oly ritkán látják színházu­kat, ezért megérdemlik, hogy az együttes a nyári pihenő előtt hozzájuk is elmenjen. A színház másik csoportja Nyugat-Szlová­kiában maradt és Rusnák Igor szlovák drámaíró Rókák, jó éj­szakát! c. színművét játssza. A színház két együttese július 11-én Kassán találkozik, ahol az Állami Színházban háromnapos vendégjátékán bemutatja A né­ma leventét, a Rókák, jó éjsza­kát c. színművet, valamint a Jó­kai regényéből készült drámát, A lőcsei fehér asszonyt. A szín­ház Kassáról hazatérve még Gú­tán és Tonkházán szabadtéren játssza A lőcsei fehér asszonyt és ezzel zárja idei színiévadját. Július 18-tól augusztus 18-ig a színház nyári szünetet tart és a színészgárda, valamint a műsza­ki dolgozók megérdemelt pihe­nésre térnek. A szünet után folytatódnak a már június kö­zepén elkezdődött próbák. A társulat Konrád József rendező vezetésével Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regé­nyének változatát tanulja, mely­nek bemutatója szeptember 23-án lesz Komáromban. SIPOSS JENŐ Dísztetek — külíödre (CTK) — A bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színház művészeti­dekorációs műhelyében készítik Wagner Walkür operájának díszleteit. Az operát Herbert von Karajan vezényletével a salz­burgu fesztiválon adják elő. A díszleteket Günther Schneider Siemsonn díszlettervező tervei alapján készítik. Bratislavában már harmad íz­ben készítenek díszleteket Ausztria számára. Megválasztották az Óriás Serlegek Barátai Klubjának fesztivál! dön­tő bizottságit. A kiállítást a Karlové Vary-i Pnpp szállóban rende­zik, ahol a XV. Nemzetközi Film Fesztivál küldöttei megismerhetik a csehszlovák ipar különlegességeit. Képünkön (balról M. Robin­son japán, Kawaklta Kazhlko és M. Ghadaban, az EAK kflldSttei ax ajándékba kapott bizsuban gyönyörködnek. (J. Bárta felvétele — CTK) MMW A hidropónikus növénytermesztés — út a bőség aranykora felé Több mint fél évszázaddal ezelőtt O. I. Mengye­lejev úgy vélte, hogy a Földön nemcsak tízmil­liárd ember, hanem ennek sokszorosa is megtalál­hatja táplálékát, ha erre nemcsak munkát, hanem állhatatos és az ismeretek által vezérelt találé­konyságot is fordít. Ez a kijelentés a XX. század legelején hangzott el, amikor a Föld lakosainak száma 1,6 milliárd volt. Fél évszázad alatt a Föld lakossága megkétszereződött. De honnan lehet előteremteni a táplálékot a szaporodó emberiség számára? K. A. Tyimirjazev, D. N. Prjanyisnyi­k o v és más tudósok azon a véleményen voltak, hogy szerves, valamint ásványi trágyázással a me­zőgazdaság produktivitását hat-hétszeresére lehet emelni, a szántóterület nagyságának növelésével pedig további sok sok mezőgazdasági terményhez lehet jutni. Azóta, hogy e jóslatok elhangzottak, már eltelt néhány évtized. Ezalatt a biológia és a vegyészet újabb és újabb lépéseket tett előre. A MIKROELEMEK A NÖVÉNYEK VITAMINJAI A vegyészek által előállított rengeteg hasznos anyag között a XX. század nagy győzelme volt a levegő nitrogénjének kivonása és megkötése, A holnap önműködő zöldséggyára: 1. A levelekre sze­relt mérőfej észleli a párolgás mértékét, s ennek megfelelően parancsot ad a mesterséges világítás kl- és bekapcsolására. 2. Parányi termisztor sza­bályozza • levegő hőmérsékletét. 3. Fotoelektronlkut szerkezet őrködik a levelek színén. Elszíneződésük esetén parancsot ad különböző kémiai elemeknek a tápoldathoz való keverésére. 4. Hőmérő a tápoldat hőmérsékletének mérésére. 5. Folyadékszlntmérő. 8. Folyadékáramlás-flnérfi. 7. Vegyianyagtartályok. B. Önműködő adagoló. 9. Keverő. 10. Diszpécserközpont. 11. Széndioxiddúsítő. 12. Szivattyúállomás. 13. Víz­tartály. 14. Csővezeték a hőerőműből. a szintetikus nitrogéntartalmú műtrágyák előállí­tása. Annyira hozzászoktunk már az ásványi mű­trágyákhoz és a növényvédő vegyszerekhez, hogy megfeledkezünk fiatal voltukról. Hiszen a fosz­fátműtrágyák gyártását mindössze száz évvel, a káli műtrágyákét körülbelül nyolcvan évvel, a szintetikus nitrogéntartalmú műtrágyákét pedig mintegy fél évszázaddal ezelőtt kezdték meg. A műtrágya tömeggyártását századunkban oldották meg. Napjainkban a műtrágyaként alkalmazott anyagok köre állandóan bővül. Alaposan tanul­mányozzák és egyre gyakrabban alkalmazzák a földművelés gyakorlatában például a mikroele­meket, amelyek a növénytermesztésben körülbe­lül ugyanolyan szerepet játszanak, mint a vita­minok és a hormonok az emberi szervezetben. Ugyanakkor közülük némelyek a növényi beteg­ségek ellen is védenek: a bór meggyógyítja a ré­pa gyökerének rothadását, a lent pedig megmenti a baktérium okozta betegségektől. Az állatok ta­karmányába- kevert mikroelemek szintén számos betegségtől védenek: a réz a nyalakodási-kórtól (allotrichophagia), a kobalt pedig a sorvadástól (aszkórtól) stb. Ezeknek az elemeknek jelenték­telen mennyiségekben is igen nagy jelentőségük van! Bizonyos szerves anyagokból a grammnak csak egy tört része kell ahhoz, hogy a növény gyökér­rendszere gyorsan kezdjen fejlődni. Már most ulkalmaznak olyan stimulátorokat, amelyek gyor­sítják a paradicsom, az alma és a körte fejlődé­sét. A növekedési stimulátorok elősegítik a fák sebeinek behegedését, mint mondják, megszün­tetik a növekedés határait. Lehetővé teszik, hogy évente kétszer takarítsunk be burgonyatermést. hogy méteres átmérőjű káposztafejeket, méteres nagyságú sárgarépákat termeljünk. Ma még csak néhány stimuláló anyagot alkal­mazunk. De eljön az idő, amikor több tucat, sőt több száz lesz belőlük. A tudósok a különböző növényfajták számára előállítják az életfolyama­tok megfelelő serkentő, késleltető és egyéb sza­bályozó anyagait. Sok növekedésserkentő készítménynek csodála­tos tulajdonsága van. Ha a stimuláló anyagból túl nagy adagot veszünk, „késleltetövé" válik. Például hosszú időn át megakadályozza a burgo­nya csírázását a veremben, lehetetlenné teszi, hogy az érett gyümölcs lehulljon a fáról, sőt a rózsát — minden virágkedvelő örömére — arra kényszeríti, hogy ne csak néhány napig, hanem heteken át nyíljon. FÖLDMÜVELÉS — FÖLD NÉLKÜL Még egyszerűbb lenne, ha a növényeket talaj nélkül lehetne termeszteni. Ha sikerülne szilárd rögzítésüket így is megoldani, a tápoldat megfe­lelő összeállításával szinte kanállal adagolhat­nánk számukra a szükséges elemeket a megfelelő mennyiségben, arányban és vegyületformában. Ez a lényege annak az érdekes növénytermesztési módszernek — a görög víz és munka szavakból képzett elnevezéssel hidropónikus termelésnek —, amellyel évtizedek óta kísérleteznek, mostanában egyre több eredménnyel. Szabadföldi termelésre természetesen nem célszerű ezt a módszert alkal­mazni, csak növényházakban, melegágyakban használhatják fel. A hidropónikus növénytermesztéshez nincs szükség termőföldre. A növényeket bádogból, ce­mentből vagy műanyagból készült edényekben nevelik. Kétféle megoldás között is választhat­nak: a növényeket a tenyészedény fedeléhez is erősíthetik, így gyökérzetük belecsüng a tápol­datba, vagy pedig tiszta kaviccsal, újabban szem­csés műanyaggal töltik a tenyészedényeket, s eb­be kapaszkodnak meg a gyökerek. A tenyészedé­nyekben pontosan meghatározott összetételű táp­oldatot áramoltatnak zárt körben; ez a tápoldat a fejlődési periódustól függően a legkönnyebben felvehető formában tartalmazza a növény fejlő­déséhez szükséges kémiai elemeket. Időnként fertőtlenítő oldattal mossák át az üres tenyész­edényeket. A növényház mesterséges környezeté­ben szabályozhatják a levegőben levő széndioxid mennyiségét, a megvilágítás mértékét — vagyis a fejlődés valamennyi biológiai feltételét a leg­kedvezőbben határozhatják meg. MESÉS TERMÉS A hidropónikus növényházban mesés termést takaríthatnak be, a növényzet gazdag termést hoz kis helyen is. Szovjet kísérleti adatok szerint egyetlen négyzetméternyi területen 15—20 kg paradicsom érik be 60 nap alatt, vagyis a felére rövidül a megszokott termesztési időszak. S mint­hogy a hidropónikus növényházakban az időjá­rástól és az évszakoktól függetlenül fejlödnek a növények, ezen a módon még a sarkvidéki tele­pülések lakói is elláthatók friss zöldség- és gyü­mölcsfélékkel. A hidropónikus növénytermesztés a nagy beru­házási költségek miatt ma is lényegesen drágább, mint a szántóföldi növénytermesztés. De a távo­labbi jövő szempontjából óriási jelentőségű, hogy sokkal inkább alkalmas ipari jellegű szervezésre és automatizálásra. ÖNMÜKÖDÚ ZÖLDSÉGGYÁR Az ilyen önműködő zöldség- és főzelék-gyárak­nak mesterséges környezetében a növényzet vala­mennyi igényét kitűnően kielégíthetik. Ha egy­egy növénynek sok fényre van szüksége a fejlő­déséhez, fényszegény időszakban tetszés szerint megvilágíthatják őket a napfénylámpák. Szabá­lyozhatják a levegő széndioxid-tartalmát is és természetesen kívánság szerint állítják össze a növények „menüjét", a tápoldatokat. Érzékeny műszerekkel a növények valamennyi életfolya­matát figyelemmel kísérhetik. A méréseredmé­nyeket a központi diszpécserállomásra juttatva, azonnal önműködően módosíthatják a körülmé­nyeket. Ha túlságosan nagy például a párolgás, kissé csökkenthetik a hőmérsékletet, kikapcsol­hatják a napfénylámpákat stb. A Szovjetunióban kifejlesztett legújabb eljárás, az aeropónika már tenyészedényeket, kavicsréte­geket sem alkalmaz. A növények gyökerei a le­vegőben függnek, s önműködő szivattyúk előre meghatározott program szerint közvetlenül a gyö­kerekre permetezik a tápoldatot. A levegőben kétszer olyan gyorsan növekednek a gyökerek, mint a talajban, a növények erőteljesebben fej­lődnek és nagyobb termést hoznak. A főzelékfélék terméshozama például másfélszer-kétszer akkora, mint a már ugyancsak nagy terméshozamú hid­ropónikus növényházakban. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája növényfiziológiai intézetében végzett kísérletek eredményei szerint ez a mód­szer nemcsak zöldség- és főzelékfélék termesz­tésére használható fel sikerrel, hanem hüvelye­sek és dísznövények termesztésére is. Csak egy pillanatra lebbentettük fel a jövő fátylát. Az, amit a vegyészet mind ez ideig létre­hozott, a jövő tudománya nagyszerű épületének csupán az alapja. Nem kétséges, hogy a bőség, az egészség és az emberi erő „aranykora" nem a múltban volt, hanem még előttünk áll.

Next

/
Thumbnails
Contents